Transcript a nemzetközi jog alapelvei - UNI-NKE

Közigazgatási szakvizsga
Választható vizsgatárgy
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI
ÁGAZAT
A diasor elkészítése a „Kül- és biztonságpolitikai ágazat” című tankönyv
alapulvételével történt.
2012.
I. rész Külpolitikai ágazat
A diasort hatályosította: Dr. Szemesi Sándor
1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai,
céljai, az Európai Unió közös kül- és
biztonságpolitikája és Magyarország
A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI ÉS
CÉLJAI,
AZ
EURÓPAI
UNIÓ
KÖZÖS
KÜLÉS
BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS MAGYARORSZÁG
• Célkitűzések:
• A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának
alapjait, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait,
mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel
kapcsolatos nemzetközi hátteret, valamint az Európai Unió
közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU
és
Magyarország
külés
biztonságpolitikájának
kapcsolatát.
A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI
• A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi
dokumentumok tartalmazzák:
• 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati
stratégiájáról
• „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai
dokumentum (2011. december 19.)
• 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a
Nemzeti Biztonsági
Stratégiáról (42. pont: „…A Magyar Honvédség (…) a
külpolitika megvalósításának egyik meghatározó
eszköze.” - a béketeremtő és békefenntartó akciókban
való részvétellel)
MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI
STRATÉGIÁJA
• Milyen alapvető értékeket vall a stratégia és a Stratégiai
Dokumentum?
• Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb
tényezők?
• Magyarország helye, szerepe, mozgástere
– Szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok
– Nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU,
NATO)
• Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a
stratégiai dokumentum prioritásai?
• Milyen területeken szükséges Magyarország aktív
cselekvése?
AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK KIALAKULÁSA
• 1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes
Európai Okmány)
• 1993. Az Európai Unió és a Közös kül- és
biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)
• 1999. Az Amszterdami Szerződés eszközrendszere
– Közös stratégiák
– Közös álláspont
– Közös akciók
– Nemzetközi szerződések
– Nyilatkozatok
– démarche
A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZÖS
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
• A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb
tevékenységeihez
• Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
• Az Unió fellépésének eszközei
– Általános iránymutatások
– Határozatok
– Tagállamok közötti rendszeres együttműködés
• Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén
• Az Európai Bíróság hatáskörei
• Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata
MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KÜL- ÉS
BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
• Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EUba és a NATO-ba történt belépésünk?
• Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges
terepe
• Közös fellépések lehetősége (és esetleg kötelezettsége)
• Politika-alakító szerepben?
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
•
•
•
•
Démarche
Kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)
Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a külkapcsolati stratégia által vallott alapvető
értékek?
• Mely területeken irányozza elő Magyarország fellépését a
külkapcsolati stratégia?
• Milyen új célokat és szempontokat hangsúlyoz a „Magyar
külpolitika az uniós elnökség után” külügyminisztériumi
dokumentum?
• Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés
értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?
• Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ
Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni
Szerződés?
2. A nemzetközi kapcsolatok
alapfogalmai
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
ALAPFOGALMAI
• Célkitűzések:
• A
jelölt
adjon
számot
a
nemzetközi
jog
alapfogalmairól. A köztisztviselő ismerje meg a
nemzetközi szervezet intézményét és működését,
továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben
való magyar részvételt. A vizsgázó ismerje a
nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a
magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések
fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a
hatályosulásuk szabályait.
KÜLPOLITIKA, DIPLOMÁCIA, NEMZETKÖZI
JOG
• Külpolitika (fogalma, elemei)
• Nemzeti érdekek meghatározása
• Külpolitikai orientációk, célok meghatározása
• Külpolitikai cselekedetek
• Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)
• A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása
A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÁRGYA,
FORRÁSAI
• A nemzetközi jog fogalma
• Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog
tárgya)
• Melyek a nemzetközi jog forrásai?
• Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint
• Statútumon kívüli jogforrások
• Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban
A SZOKÁSJOG JELLEMZŐI
• Kialakulásának feltételei
• Materiális feltétel
• Pszichológiai feltétel (opinio iuris)
• Helye a jogforrási hierarchiában
• A kodifikáció jelentősége
A NEMZETKÖZI JOG ALAPELVEI (IUS
COGENS)
• A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában
• Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog
alapelvei?
• Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?
• Van-e a ius cogensek között hierarchia?
• Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar
Alaptörvényben?
A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI
• Államok
• Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény)
• (Kormányközi) nemzetközi szervezetek
• Magánszemélyek
- Mennyiben tekinthető a magánszemély a
alanyának?
• A jogalanyiság tartalma alanyonként
nemzetközi jog
AZ ÁLLAM ÉS A KORMÁNY ELISMERÉSE
• Az államelismerés fogalma és jelentősége
• Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinterbizottság gyakorlata)
• De iure / de facto / ad hoc elismerés
• Egyéni / kollektív elismerés
• Kifejezett / hallgatólagos elismerés
• A kormányelismerés fogalma és jelentősége
• Mi a különbség a de iure és a de facto kormány
között?
A (KORMÁNYKÖZI) NEMZETKÖZI
SZERVEZETEK
• A nemzetközi szervezetek általános jellemzői
• A nemzetközi szervezetek tagsága
– Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek
tagságuk alapján?
– Melyek a tagsági „fokozatok”?
• Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény és állandó
képviselet
• Hogyan
hozzák
döntéseiket
a
nemzetközi
szervezetek?
• A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA
• Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a
nemzetközi jogforrási hierarchiában
• Melyek
a
nemzetközi
szerződések
tipikus
elnevezései?
– Szerződés,
egyezmény,
megállapodás,
alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum stb.
• Nemzetközi szerződések osztályozása
– A részes felek száma szerint
– Utólagos csatlakozhatóság szerint
– Tárgya szerint
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE A
MAGYAR JOGBAN
• Nemzetközi szerződés előkészítése
– Az első szövegtervezet elfogadásáig
– A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben dönt
• Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart?
• Nemzetközi
szerződés
szövegének
végleges
megállapítása
• Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére
• Felhatalmazást követő eljárás
– Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele) és
nyilvántartása
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉST KIHIRDETŐ
JOGSZABÁLY
• Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére az Országgyűlés?
• Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?
• Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi
elemei?
• Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása?
• Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a
funkciója?
• Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba
lépésének időpontja?
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS HATÁLYA
• Nemzetközi szerződések területi hatálya
• Nemzetközi szerződések személyi hatálya
– Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés
harmadik államra?
• Nemzetközi szerződések időbeli hatálya
– Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés
hatályba lépéséhez?
– Meddig tarthat egy szerződés hatálya?
– Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével
az ideiglenes alkalmazás?
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS MEGSZŰNÉSE
• Nemzetközi szerződések érvénytelensége
– Érvénytelenség fogalma és joghatása
– Semmisségi okok
– Megtámadhatósági okok
• Nemzetközi szerződések megszűnése
– Megszűnés fogalma és joghatása
– Megszűnés a felek közös akaratából
– Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai
alapján
• Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?
AZ UNIÓS JOG HELYE A MAGYAR
JOGRENDSZERBEN
• Milyen főbb megállapítások vonhatók le
az
Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2)
bekezdéséből?
• Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság
az uniós joggal összefüggésben?
• 1053/E/2005. AB határozat
• 72/2006. (XII. 15.) AB határozat
• 143/2010. (VII. 14.) AB határozat
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
•
•
•
•
•
•
•
Ius cogens
Szokásjog
Állam
(Kormányközi) nemzetközi szervezet
Székhelyegyezmény
Nemzetközi szerződés
Fenntartás
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket
jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!
• Melyek a nemzetközi jog alapelvei?
• Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak?
Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát?
• Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának
fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?
• Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar
jogrendszerben?
3. A nemzetközi kapcsolatok
alakításában résztvevő állami
szervek feladatai
Magyarországon
3. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSÁBAN
RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI SZERVEK FELADATAI
MAGYARORSZÁGON
• Célkitűzések
• A vizsgázó ismerje meg a nemzetközi kapcsolatok
alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és
más törvényekben meghatározott – állami szervek
feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a
nemzetközi és a belső jog viszonyát. Ismerje meg az
Alkotmánybíróság
hatáskörét
a
nemzetközi
szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja
előzetes
és
utólagos
vizsgálata,
illetve
jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés
vizsgálata terén.
KÜLÜGYI HATALOM ÉS KÜLÜGYI
IGAZGATÁS
• A külügyi hatalom fogalma
– A külügyi hatalom mint hatáskörök összessége
– A külügyi hatalom egységessége
– A külügyi hatalom által felölelt jogkörök
• A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység
– Jellemzői
– Specifikumai
AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI
FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
• Jogalkotási feladatkör
– Nemzetközi
szerződést
kihirdető
törvény
elfogadásának sajátosságai
• A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése
(interpellációs jog, beszámoltatási jog)
• Az Országgyűlés elnökének szerepköre
• Az Országgyűlés Külügyi bizottsága
• Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága
• Az Országgyűlés Külügyi Hivatala
• A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
KÜLÜGYI FELADAT- ÉS
HATÁSKÖREI
• Képviseli Magyarországot
• Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező
hatályát
• Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol
• Magyar nagykövetek és követek megbízása
• Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele
• Állampolgársági ügyek külügyi vonatkozásai
A KORMÁNY, A MINISZTERELNÖK ÉS A
MINISZTEREK KÜLÜGYI FELADATAI
• A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő
és a külügyminiszter látja el
• A Kormány feladatai
• A Kormányfő feladatai
• A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai
• A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai
kormányzati koordinációs felelőssége körében,
illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében
• Más miniszterek feladatai
A KÜLÜGYMINISZTER FELADAT- ÉS
HATÁSKÖREI
• Felelős különösen (példálózó felsorolás):
• az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért
• Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi
szervezetekben való képviseletéért
• A konzuli szolgálat irányításáért
• A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás
koordinációjáért
• A kül- és biztonságpolitikáért
• A diplomáciai és állami protokollért
• Egyes
nemzetközi
jogi
tárgyú
jogszabályok
előkészítéséért
AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT
• Mióta
létezik
az
Európai
Unió
külés
biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a
feladatai?
• Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?
• Központi igazgatási szerv
• Küldöttség
A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ JOG
VISZONYA
• Monizmus és dualizmus jellemzői
• Inkorporáció és transzformáció fogalma
• „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése
érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog
összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más
forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a
magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés
fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)
– Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső
jog viszonyát?
BELSŐ JOGSZABÁLY NEMZETKÖZI
SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉNEK VIZSGÁLATA
• Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?
• Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály
nemzetközi szerződésbe ütközése…
• Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a
jogszabályt?
• Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang
megteremtésére?
• Jogalkotói
feladattal
kapcsolatos
mulasztás
vizsgálata
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPTÖRVÉNNYEL
VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS
VIZSGÁLATA
• Előzetes (ex ante) normakontroll
• Kik jogosultak indítványozásra?
• Milyen
jogkövetkezményekkel
jár,
ha
az
Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít
meg?
• Utólagos (ex post) normakontroll
• Kik indítványozhatják?
• Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi
következményei?
AZ EU DÖNTÉSHOZATALI TEVÉKENYSÉGÉBEN
VALÓ MAGYAR RÉSZVÉTEL
• Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel
fórumai
•
•
•
•
•
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság
A közigazgatási államtitkári értekezlet
A külügyminiszter és az érintett miniszterek
A Kormány
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
•
•
•
•
•
•
•
Külügyi hatalom
Külügyi közigazgatás
Aktív és passzív követküldés
Európai Külügyi Szolgálat
Monizmus és dualizmus
Inkorporáció és transzformáció
Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálata
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Melyek a köztársasági elnök legfontosabb
külügyi feladat- és hatáskörei?
• Milyen feladatai vannak a Kormánynak a
külügyek alakításában?
• Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?
• Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?
• Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a
belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül
a magyar jogrendszert?
4. A külügyi igazgatás szervei
és működése
4. A KÜLÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI ÉS
MŰKÖDÉSE
• Célkitűzések
• A
jelölt
rendelkezzen
megfelelő
tudással
a
Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a
külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági,
nemzetpolitikai,
valamint
kulturális
diplomáciai
tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez
kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a
nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és
személyek kiváltságairól és mentességeiről. A vizsgázó
legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető
konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján
adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására,
valamint ezek egymástól történő elhatárolására. A jelölt
ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi
kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi
érintkezésekben.
A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETE ÉS
MŰKÖDÉSE
• A
•
•
•
•
• A
•
•
•
•
•
Külügyminisztérium szervezeti egységei
Területi főosztályok
Szakmai főosztályok
Funkcionális főosztályok
Külképviseletek
minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása
Miniszter
Közigazgatási államtitkár
Parlamenti államtitkár
EU-ügyekért felelős államtitkár
Helyettes államtitkárok
A KÜLKÉPVISELETEK
• A külképviseletek fajtái
• Nagykövetségek
• Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli
ügynökségek)
• Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett,
EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)
• Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek
• A külképviselet a KüM osztályaként működik
A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEK
FELADATKÖRE
• A diplomáciai képviselet
•
•
•
•
•
Képviseli… (representatio)
Védelmezi… (protectio)
Tárgyal… (negotiatio)
Tájékozódik… (informatio)
Előmozdítja és fejleszti…
• Konzuli tevékenységet elláthat?
A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELET
SZEMÉLYZETE
• A diplomáciai képviselet vezetője
• A diplomáciai személyzet
• Ki az az elsőbeosztott?
• Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között?
•
•
•
•
Igazgatási és műszaki személyzet
Kisegítő személyzet
Helyi alkalmazottak
A szakdiplomaták jogállása
A KONZULI KÉPVISELETEK JOGÁLLÁSA,
SZEMÉLYZETE, MŰKÖDÉSE ÉS FELADATKÖRE
• A
konzuli
kapcsolatok
felvétele,
megszűnése
• A konzuli képviselet létesítése
• A konzuli képviselet személyzete
–
–
–
–
A konzuli képviselet vezetője
Konzuli tisztviselő
Konzuli alkalmazottak
Kisegítő személyzet
• A magánszemélyzet tagjai
illetőleg
A TISZTELETBELI KONZULI
INTÉZMÉNY
• Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról
szóló 1963. évi bécsi egyezmény
• 2/1995. (III. 24.) KüM rendelet értelmében
• Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?
• Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?
• Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását?
• Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája
A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT
HATÁSKÖRBEN 1.
• A konzuli igazgatás fogalomköre
– Konzuli szolgálat
– Konzuli védelem
• Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)
– Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél
– Hazatéréshez való jog
• Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)
– Vízum fogalma és fajtái
– A schengeni rendszer sajátosságai
A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT
HATÁSKÖRBEN 2.
• Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti
okmánnyal
• Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok
– Születés, házasságkötés, halál
• Külföldön
tartózkodó
magyar
hajókkal
és
repülőgépekkel kapcsolatos feladatok
• Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői
minőségben történő eljárás
– Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között?
• Diplomáciai felülhitelesítés és apostille
A DIPLOMÁCIAI VÉDELEM ÉS A KONZULI
(ÉRDEK)VÉDELEM ELHATÁROLÁSA
• Mit jelent a diplomáciai védelem és a konzuli
védelem?
• Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja?
• Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli
védelemre?
• Mennyiben jogosult erre az állampolgár és
mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?
• Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a
konzuli érdekvédelem nyújtása?
• Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek
A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK
KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI
• Lobogó- és címerhasználat
• Helyiségek sérthetetlensége
– Mi a helyzet az irattárakkal?
• Adó- és illetékmentesség
– Mindenre kiterjed a mentesség?
• Szabad mozgás és közlekedés joga
• Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel
• Diplomáciai futár sérthetetlensége
• És ami nem szerepel a fentiek között?
• Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?
– Tűzoltószabály
– Kisajátítás lehetősége
A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ
KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK 1.
• Személyes sérthetetlenség
• Magánlakás, levelezés sérthetetlensége
• Joghatóság alóli mentesség
– Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól
– Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről?
• Adó- és illetékmentesség
• Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség
• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak
jogállása
• A fogadó állam polgárának jogállása
A KÜLKÉPVISELET SZEMÉLYZETÉT MEGILLETŐ
KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK 2.
• Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és
mentességek?
– Mit jelent a persona non grata kifejezés?
• A kiváltságok és mentességek érvényesülése
harmadik állam területén
• A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása
– Funkcionális mentesség
– Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan
– Tanúvallomás tételére kötelezhetőek
– Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen
A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL ALAPJAI
• A protokoll fogalma és jelentősége
• Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt?
• Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén?
• Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll
Főosztálya?
NÉHÁNY FONTOS FOGALOM
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Külképviselet
Tiszteletbeli konzul
Vízum (és típusai)
Apostille
Diplomáciai védelem
Konzuli védelem
Persona non grata
Tűzoltószabály
Funkcionális mentesség
Protokoll
ISMERETELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
• Milyen
szervezeti
egységei
vannak
a
Külügyminisztériumnak?
• Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?
• Hogyan osztályozható a diplomáciai képviseletek
személyzete?
• Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli
érdekvédelemtől!
• Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli
képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?
II. rész
BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA
Diasort készítette:
Dr. Kladek András és Dr. Kuti Ferenc
BIZTONSÁG-ÉS VÉDELEMPOLITIKA
ALAPFOGALMAK
biztonság
biztonságpolitika
védelem
védelempolitika
értékek
érdekek
válság
válságkezelés
KIHÍVÁSOK-KOCKÁZATOK-FENYEGETÉSEK
A NATO BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
• alapvető feladat a tagállamok szabadságának és
biztonságának megőrzése, politikai és katonai
eszközökkel,
•elemei a kollektív védelem, a válságkezelés, a
kooperatív biztonság.
Cél:
• a közös értékek alapján az igazságos és tartós békés rend
biztosítása,
• a hatékony katonai képességek fenntartása,
• az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás fejlesztése,
• válaszok az új típusú fenyegetésekre.
AZ EU KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS
VÉDELEMPOLITIKÁJA
Kollektív
védelem
Kölcsönös
segítségnyújtás
Berlin Plusz
Válságkezelés
Petersbergi
feladatok
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG-ÉS
VÉDELEMPOLITIKÁJA
Ágazati biztonsági stratégiák
1035/2012. (II. 21.)
Korm.határozat
Magyarország nemzeti
biztonsági stratégiája
94/1998. (XII. 29.) OGY határozat
Magyarország biztonság- és
védelempolitikájának alapelvei
ORSZÁGVÉDELEM
Kormányzat
Közigazgatás
Védelmi igazgatás
Gazdasági
védelem
A VÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEI
Országgyűlés
Köztársasági
Elnök
Kormány, központi államigazgatási szervek
HM
BM
Fővárosi, megyei védelmi bizottságok
Helyi védelmi bizottságok
Polgármesterek
Minisztériumok,
központi
államigazgatási
szervek
A HONVÉDELMI TANÁCS
Elnöke a köztársasági elnök, tagja az Országgyűlés elnöke, az
Országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a
miniszterek, és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar
főnöke.
Gyakorolja:
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
b) a Köztársasági Elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
Rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet,
továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, egyedüli
korlátja az Alaptörvény.
A KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS
TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG (KKB)
A Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek
előkészítéséért felelős szerve.
Elnöke a belügyminiszter, tagjai a miniszterek által kijelölt
állami vezetők, munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a
központi honvédelmi, katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek
vezetői, valamint meghívás alapján, az érintett központi
államigazgatási szervek vezetői.
A KKB munkáját operatív munkaszervként a Nemzeti
Veszélyhelyzet-kezelési Központ támogatja.
A KKB összehangolja a felkészülési feladatokat, országos
jelentőségű káresemény bekövetkezésekor koordinálja a védekezési
tevékenységet, majd a Kormány döntésének megfelelően a
helyreállítással kapcsolatos feladatokat.
A FŐVÁROSI ÉS A MEGYEI VÉDELMI
BIZOTTSÁG
A Kormány centrális alárendeltségében működő védelmi
igazgatási szerv, az országvédelem területi feladatainak
összehangolására.
Elnöke a kormánymegbízott (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi
helyettessel), tagjai az országvédelemért területi szinten felelős
szervek vezetői.
Irányítja a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek honvédelmi és
katasztrófavédelmi tevékenységét.
Ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, az árvízi védekezés területi
koordinációját, valamint a területi nukleáris balesetelhárítási feladatokat.
Meghatározza a honvédelmi felkészülés területi követelményeit, összehangolja azok
végrehajtását.
Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. Biztosítja a
védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, irányítja a rendkívüli intézkedések
végrehajtását.
A HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG
A fővárosi, megyei védelmi bizottság irányítása alatt működik,
a városokban és a főváros kerületeiben (honvédelmi körzet).
Elnöke a polgármester (hivatásos katonai és katasztrófavédelmi
helyettessel), tagjai a rendvédelmi és a centrális alárendeltségű
szervek területi vezetői.
• Irányítja és összehangolja a az országvédelem helyi igazgatási feladatainak
előkészítését, illetve végrehajtását,
• Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit,
• Közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában,
• Szervezi és összehangolja a polgári védelemmel és a lakosság ellátásával
kapcsolatos feladatokat.
A POLGÁRMESTER
Felelős a település védelmi igazgatási feladataiért, irányítja,
illetve összehangolja a felkészülést és a végrehajtást.
Felelős a veszély-elhárítási tervek elkészítéséért, a védekezési feltételek biztosításáért
Biztosítja a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének feltételeit,
Szervezi és irányítja a honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási
feladatokat,
Összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét,
Elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,
Közreműködik a gazdaságfelkészítés és - mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és
ellátásában,
Irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, illetve
katasztrófavédelmi felkészülést,
Veszélyhelyzetben az irányítást átveszi tőle a hivatásos katasztrófavédelem szakembere.
AZ ORSZÁGVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ
SZERVEK
Magyar Honvédség
védelmi igazgatási
szervek
ORSZÁGVÉDELEM
rendvédelmi szervek
kijelölt gazdasági
szervek
A KÜLÖNLEGES JOGREND
minősítés
tényállás
döntéshozó
rendkívüli
állapot
-hadiállapot
vagy
-közvetlen
háborús
veszély
Országgyűlés
szükségállapot
- a törvényes
rend
megdöntésére,
- a hatalom
erőszakos
megszerzésére
irányuló, vagy
- az élet- és
vagyonbiztonságot tömeges
méretekben
veszélyeztető
fegyveres vagy
felfegyverkezve
elkövetett
cselekmények
Országgyűlés
megelőző
védelmi
helyzet
váratlan
támadás
-külső
fegyveres
támadás
veszélye vagy
-szövetségi
kötelezettség
teljesítése
- külső
fegyveres
csoportok
váratlan
betörése
Országgyűlés
Kormány
veszélyhelyzet
-elemi csapás,
-ipari katasztrófa
Kormány
VESZÉLYHELYZET
Árvíz, belvíz,
szélsőséges időjárás,
földrengés, veszélyes anyag,
humánjárvány,
légszennyezettség
kritikus infrastruktúrák
sérülése
A védelmi igazgatás
„laikus” szereplői
helyett
profi szakemberek,
a testületek helyett
a vezetők
veszik át
az irányítást
A Kormány rendeletet alkothat,
törvényi rendelkezésektől
eltérhet, rendkívüli intézkedéseket hozhat,
polgári védelmi kötelezettség, valamint
gazdasági és anyagi szolgáltatás
rendelhető el
A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK
polgári védelmi
kötelezettség
gazdasági
és anyagi
szolgáltatási kötelezettség
honvédelmi
munkakötelezettség
hadkötelezettség
HADKÖTELEZETTSÉG
Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és katonai
szolgálati kötelezettség
Meghagyás
POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG
A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa
helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési és polgári
védelmi szolgálati kötelezettség
Kiképzés, gyakorlat
Ideiglenes vagy folyamatos
szolgálat
HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG
Rendkívüli jogrend bevezetését követően
Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására
Meghatározott munkahelyen, munkakörben
GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI
KÖTELEZETTSÉG
Ha a honvédelem vagy a katasztrófavédelem érdeke
másként nem elégíthető ki
Békeidőszakban és rendkívüli időszakokban
Gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése,
Valamely tevékenységtől tartózkodás
Előkészületi tevékenység
Adatszolgáltatás
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI
FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA
A gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos tevékenység, az
erőforrások védelmi céloknak megfelelő felszabadítására, illetve
átcsoportosítására.
Tervezését, szervezését a védelmi igazgatási szervek végzik, a követő
tervezés módszerével.
Célja
a vagyoni szolgáltatások előkészítése a követelménytámasztó szervek
minősített időszaki működéséhez,
 NATO befogadó nemzeti támogatáshoz,
a lakosság ellátásához,
avédelmi igazgatási rendszer működéséhez, valamint
a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához.
AZ EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK
VÉDELME (ECIP)
Közösségi irányelv az Európai Kritikus Infrastruktúrák (ECI)
beazonosításáról és kijelöléséről
Kritikus az az infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése
jelentős hatást gyakorolhat kettő vagy több tagállamra, vagy akár egyetlen
tagállamra határon átnyúló hatást gyakorolhat.
Üzemeltetői biztonsági terv,
biztonsági összekötő,
kockázat- és fenyegetettség-elemzés.
A létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózata
(CIWIN)
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI,
FELADATAIK, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK
AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÉT
ALAPELVE
Arra kötelezi
az államot, hogy az
ország
szuverenitásának
védelme érdekében
nemzetbiztonsági
szolgálatokat hozzon
létre és működtessen.
Leszögezi, hogy a
nemzetbiztonsági
tevékenység az
állampolgári jogokat
csak akkor
korlátozhatja ha ezt az
ország
nemzetbiztonságának
megóvása megkívánja.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
SZERVEZETE ÉS JOGÁLLÁSA
A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
FELADATAI
•
•
•
•
Hírszerzési feladat
Kémelhárítási feladat
Alkotmányvédelmi feladat
A nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer- és
fegyverkereskedelem elleni küzdelem
• Személyek nemzetbiztonsági védelme és ellenőrzése
• Iparbiztonsági ellenőrzések
• meghatározott bűncselekmények esetében a felderítés
• Haditechnikai eszközök és szolgáltatások proliferációjának
megakadályozása
• Kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek védelme
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA
Miniszterelnök
Belügyminiszter
Honvédelmi
miniszter
Alkotmányvédelmi
Hivatal
Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat
Parlament
Közigazgatásért és
igazságügyért felelős
miniszter
Katonai
Nemzetbiztonsági
Szolgálat
Nemzetbiztonsági
Bizottság
Információs
Hivatal
Állami Számvevőszék
Honvédelmi
és Rendészeti
Bizottság
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
Hivatásos állomány és közalkalmazottak.
Fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek
minősülnek.
Nem lehetnek tagjai pártnak.
Társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak.
Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
MŰKÖDÉSI ALAPELVEI
Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség.
Alá-fölérendeltség és utasítási rendszer.
Jelentés jogellenes működés esetén.
Együttműködési kötelezettség.
Szükségesség-arányosság.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK
Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak, felderítést
végeznek.
Az alapvető állampolgári jogokat csak törvényekhez
kötötten korlátozhatják.
A szolgálatok feladataik ellátása során nyílt és titkos
módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.
Használhatnak bilincset és lőfegyvert indokolt esetben.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
ADATKEZELÉSE
Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során
jogosultak más szerv által kezelt adatok megismerésére.
A szolgálatok számára a törvény általános jelleggel
biztosítja az adatkérési jogosultságot.
Az adatkezelő szervek a nemzetbiztonsági
szolgálatok adatkéréséről tájékoztatást nem adhatnak.
A szolgálatok
folytathatnak.
csak
célhoz
rendelt
adatkezelést
A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS
A szolgálatok feladataik ellátása során leplezett és titkos
módszereket és eszközöket alkalmazhatnak.
Titkos információgyűjtés:
 külső engedélyhez nem kötött;
 külső (bírói vagy igazságügyért felelős miniszteri)
engedélyhez kötött.
Nyílt forrásokból történő információgyűjtés.
A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS
ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI I.
Oka a fontos és bizalmas munkakör, és/vagy a minősített
információk megismerése.
Cél a kockázati tényezők felderítése.
Az érintett hozzájárulásával folytatható.
A beleegyezés megtagadása kizáró ok.
A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS
ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI II.
Kérdőív kitöltése-arányosság.
Ellenőrzés lefolytatása.
Biztonsági szakvélemény.
Kockázati tényező esetén mérlegelés a kinevezésről.
A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK
PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE
Kétirányú garanciarendszer: óvja a társadalmat a szolgálatok
túlkapásaitól, és a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól.
Nemzetbiztonságért felelős bizottság
Honvédelemért felelős bizottság
MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME
A NATO ÉS AZ EU SZABÁLYOK
SZERINT
INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI ALAPELVEK
Minősített információt
A minősített
kizárólag olyan személy ismerhet
meg, aki a vonatkozó biztonsági
információk védelme
eljárásrendről tájékoztatást kapott,
egy sor kiegyensúlyozott
biztonsági ellenőrzése kockázati tényezőt
biztonsági intézkedéseken
nem állapított meg, és az információ
keresztül valósul meg.
a munkájához nélkülözhetetlen!
Minden olyan esetet, amikor
a biztonság feltételezhetően sérült,
azonnal jelenteni kell a megfelelő
biztonsági hatóságnak.
A minősített információk számára
a meghatározott fokú védelmet
kell biztosítani.
A NATO/EU TITOKVÉDELEM TERÜLETEI
fizikai biztonság
személyi biztonság
elektronikus
információ
védelem
(INFOSEC)
információ
biztonság
A NATO, EU TITOKVÉDELEMÉRT FELELŐS
NEMZETI BIZTONSÁGI SZERVEK
Központi szervek:
• Nemzeti Biztonsági Felügyelet
• NATO-NYEU Központi Nyilvántartó
• EU Központi Nyilvántartó
Helyi szervek:
Nyilvántartó
Kezelő pont
Biztonsági vezető
SZEMÉLYI BIZTONSÁG
Kockázatot nem tartalmazó szakvélemény
Személyi biztonsági tanúsítvány
Betekintési/felhasználói engedély
Oktatás
Titoktartási nyilatkozat
FIZIKAI BIZTONSÁG
Akadályozni és időveszteségre kényszeríteni
Mélységi védelem
Biztonsági területek
Biztonsági elemek
ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG
Minősítés és kezelés
Sokszorosítás, fordítás
Továbbítás
Átvétel, nyilvántartásba vétel
Selejtezés és megsemmisítés
ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓVÉDELEM
Bizalmasság, sérthetetlenség,
rendelkezésre állás
INFOSEC
COMPUSEC
COMSEC
TEMPEST
IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
Célja a gazdasági szférában, szerződés alapján kezelt
minősített információk védelme:
Fizikai,
adminisztratív,
információbiztonsági
ellenőrzés
Nemzetbiztonsági
ellenőrzés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET