KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT

A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013.

»

Célkitűzések:

˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, érdekérvényesítő eszközeit, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

»

A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

     1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat); „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011.

december 19.) (Stratégiai Dokumentum); 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ; 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

     Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?

Melyek a nemzetközi legfontosabb tényezők?

környezetet formáló Magyarország helye, szerepe, mozgástere  szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok,  nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?

Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

   1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) 1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) 1999.

az Amszterdami Szerződés eszközrendszere  közös stratégiák      közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche

      A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei  általános iránymutatások   határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?

˃ ˃ ˃ Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere Hatékony érdekérvényesítés eszközei:  határozott álláspont  kompromisszumkészség

» » » »

Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

» » » » »

Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek?

Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum?

Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum?

Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?

Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

»

Célkitűzések:

˃ A jelölt adjon alapfogalmairól.

számot a nemzetközi jog ˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt.

˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

»

Külpolitika (fogalma, elemei)



Nemzeti érdekek meghatározása



Külpolitikai orientációk, célok meghatározása



Külpolitikai cselekedetek

»

Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)

»

A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

» » »

A nemzetközi jog fogalma Mivel foglalkozik a nemzetközi jog?

(a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai?



Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint



Statútumon kívüli jogforrások



Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

»

Kialakulásának feltételei

˃ ˃

Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris)

»

Helye a jogforrási hierarchiában

»

A kodifikáció jelentősége

» A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában » Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei?

» Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?

» Van-e a ius cogensek között hierarchia?

» Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

•

Államok



Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény)

•

(Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO

•

Magánszemélyek



Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának?

•

A jogalanyiság tartalma alanyonként

» »

Az államelismerés fogalma és jelentősége

 Konstitutív vagy deklaratív aktus?

 (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés   Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés

A kormányelismerés fogalma és jelentősége

 Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

• • • • •

A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága

 

Hogyan osztályozhatóak szervezetek tagságuk alapján?

Melyek a tagsági „fokozatok”?

Két sajátos fogalom: a nemzetközi

 

székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek?

A kormányközi jelentősége nemzetközi konferenciák

»

Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában

»

Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?



Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb.

»

Nemzetközi szerződések osztályozása



A részes felek száma szerint



Utólagos csatlakozhatóság szerint



Tárgya szerint

• • • • •

Nemzetközi szerződés előkészítése

  Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig

tart?

Nemzetközi megállapítása szerződés szövegének végleges Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás

 Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

»

Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot)

»

Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?

»

Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?

  

Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása?

Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója?

Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

• • •

Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya

 Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra?

Nemzetközi szerződések időbeli hatálya

   Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?

Meddig tarthat egy szerződés hatálya?

Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

• • •

Nemzetközi szerződések érvénytelensége

  

Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése



Megszűnés fogalma és joghatása

 

Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?

»

Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?

»

Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben?

  1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat   143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat

» » » » » » »

Ius cogens Szokásjog Állam (Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

» » » » » Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!

Melyek a nemzetközi jog alapelvei?

Kik/mik tekinthetőek jogalanyiságát?

a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok Melyek létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?

a nemzetközi szerződések Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

»

Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg:

˃ ˃ ˃ ˃

a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá a nemzetközi és a belső jog viszonyát.

Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

» »

A külügyi hatalom fogalma



a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége



a külügyi hatalom egységessége



a külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység



Jellemzői



Specifikumai

» » » » » » »

Jogalkotási feladatkör



Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Hivatala A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

» » » »

Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol



Magyar nagykövetek és követek megbízása



Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek

» » » » » » »

A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében Más miniszterek feladatai

Felelős különösen (példálózó felsorolás):



az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért ;



a kül- és biztonságpolitikáért;



Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi szervezetekben való képviseletéért;



a konzuli szolgálat irányításáért;



a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért,



a diplomáciai és állami protokollért;



egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok előkészítéséért

»

Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?

»

Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?

 

központi igazgatási szerv

képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

» » »

Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma

„Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)



Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

» » »

Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?

Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése…

 Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt?

 Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére?

Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

» »

Előzetes (ex ante) normakontroll

 Kik jogosultak indítványozásra és mikor?

(Két lépcsőben, vagylagosan…)

 Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenességet állapít meg?

Utólagos (ex post) normakontroll

 Kik indítványozhatják?

 Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

»

Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai

    

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külügyminiszter és az érintett miniszterek A Kormány

» » » » » » »

Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

» » » » » »

Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?

Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában?

Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?

Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?

Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?

Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

»

Célkitűzések

˃

A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről.

˃ ˃

A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható bemutatására, elhatárolására.

diplomáciai valamint ezek védelem feltételeinek egymástól történő A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

• • •

Jogforrás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei



Területi főosztályok



Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok

  

Külképviseletek és …Kabinet, valamint …Titkárság A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása



Miniszter



Közigazgatási államtitkár



Parlamenti államtitkár



EU-ügyekért felelős államtitkár



Helyettes államtitkárok

»

A külképviseletek fajtái

    Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek »

A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint

» »

A diplomáciai képviselet



Képviseli… (representatio)



Védelmezi… (protectio)



Tárgyal… (negotiatio)



Tájékozódik… (informatio)



Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?

» » » » » »

A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet

˃ ˃

Ki az az első beosztott?

Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között?

Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása és profiljai

» » » » »

A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete



A konzuli képviselet vezetője



Konzuli tisztviselő



Konzuli alkalmazottak



Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi,

közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési

feladatok)

» » »

Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény A vonatkozó jogszabályok értelmében



Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?



Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?



Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását?

Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

» » »

A konzuli igazgatás fogalomköre

– –

Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)

–

Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél

–

Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)

– – –

Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

» » » » »

Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok

–

Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal repülőgépekkel kapcsolatos feladatok és Hatósági jogkör gyakorlása Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás

–

Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között?

Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

» » » » » Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja?

Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre?

Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?

Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása?

Uniós polgárságból lehetőségek eredő érdekvédelmi

• • • • • • • •

Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége

–

Mi a helyzet az irattárakkal?

Adó- és illetékmentesség

–

Mindenre kiterjed a mentesség?

Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között?

Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?

–

Tűzoltószabály

–

Kisajátítás lehetősége

• • • • • • •

Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség

–

Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól

–

Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről?

Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

• • •

Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek?

–

Mit jelent a persona non grata kifejezés?

A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása

– – – –

Funkcionális mentesség Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan Tanúvallomás tételére kötelezhetőek Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

» » » »

A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt?

˃

Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén?

Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?

A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

• • • • • • • • • • •

Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

» » » » » » »

Milyen önálló szervezeti Külügyminisztériumnak?

egységei vannak a Mire terjed ki a KüM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre?

Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?

Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete?

Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai?

Határolja el a érdekvédelemtől!

diplomáciai védelmet a konzuli Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?



BIZTONSÁG - BIZTONSÁGPOLITIKA



VÉDELEM – VÉDELEMPOLITIKA



ÉRTÉKEK – ÉRDEKEK



KIHÍVÁSOK



KOCKÁZATOK



FENYEGETÉSEK



KONFLIKTUSOK



HÁBORÚK



ALAPVETŐ FELADAT A TAGÁLLAMOK SZABADSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE, POLITIKAI ÉS KATONAI ESZKÖZÖKKEL



ELEMEI



KOLLEKTÍV VÉDELEM



VÁLSÁGKEZELÉS



KOOPERATÍV BIZTONSÁG



A szövetségi kötelezettség része



Alapja



Képesség katalógus



Egyetértési nyilatkozat



Szükségleti jegyzék



Szerződések



Készültségi és tervezési rendszer



Válságreagálási kézikönyv



Válságreagálási intézkedések



Riasztási fokozatok



Kezdeményezés



Szövetségi



Tagállami



Nemzeti válságreagálási rendszer



Elemei



Kölcsönös segítségnyújtási klauzula



Szolidaritási klauzula



Állandó strukturált együtműködés



Válságkezelési műveletek



Indulási alap

   

MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIÁJA NEMZETI KATONAI STRATÉGIA ÁGAZATI STRATÉGIÁK



Biztonságpolitikai környezet



Alapvető értékek és érdekek



Biztonsági fenyegetések és kihívások



Nemzeti célok, feladatok



A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei



RENDELTETÉSE

MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK,TERÜLETI ÉPSÉGÉGÉNEK, TÖRVÉNYES RENDJÉNEK, AZ ÉLET ÉS VAGYONBIZTONSÁGNAK, A LAKOSSÁGNAK ÉS A KÖZJAVAKNAK A VÉDELME 

ELEMEI

 HONVÉDELEM  KATASZTRÓFAVÉDELEM  POLGÁRI VÉDELEM

KÖZPONTI SZERVEK



KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

 

ORSZÁGGYŰLÉS KORMÁNY HONVÉDELMI TANÁCS



KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG TERÜLETI SZERVEK



FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG HELYI SZERVEK



HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG



POLGÁRMESTER



RENDELTETÉSE AZ ORSZÁGVÉDELEM TERÜLETI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA



MŰKÖDÉSÉT A FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BIZTOSÍTJA



ELNÖKE A KORMÁNYMEGBÍZOTT, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL



RENDELTETÉSE A FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSÁVAL AZ ORSZÁGVÉDELEM HELYI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA , JÁRÁSI, KERÜLETI HATÁSKÖRREL



MŰKÖDÉSÉT A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL BIZTOSÍTJA



ELNÖKE A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL VEZETŐJE, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

  

IRÁNYÍTJA A HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT A TELEPÜLÉSEN MUNKÁJÁT KÖZBIZTONSÁGI REFERENS SEGÍTI VESZÉLYHELYZETBEN A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT SZAKEMBER VESZI ÁT



VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK



MAGYAR HONVÉDSÉG



RENDVÉDELMI (KIEMELTEN A KATASZTRÓFAVÉDELMI) SZERVEK



KIJELÖLT GAZDASÁGI ÉS EGYÉB SZERVEK



AZ ALAPTÖRVÉNYBEN LEÍRT TÉNYÁLLÁS BEKÖVETKEZÉSEKOR

 RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT  SZÜKSÉGÁLLAPOT  MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET  KÜLSŐ TÁMADÁS  VESZÉLYHELYZET 

KIHIRDETÉSE

 ORSZÁGGYŰLÉS  KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK  KORMÁNY 

RENDELETI ÚTON RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK



HADKÖTELEZETTSÉG



POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG



HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG



POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG



RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTBAN ÉS MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZETBEN



ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI, MEGJELENÉSI ÉS KATONAI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

 FEGYVERES SZOLGÁLAT  POLGÁRI SZOLGÁLAT 

MEGHAGYÁS

  

FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS IDŐSZAKÁBAN ÉS KATASZTRÓFA HELYZETBEN ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI, MEGJELENÉSI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

 KIKÉPZÉS, GYAKORLAT  IDEIGLENES VAGY FOLYAMATOS SZOLGÁLAT

MENTESSÉGEK



RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KIHIRDETÉSEKOR, AZ ORSZÁGVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA



MENTESSÉGEK



ADATSZOLGÁLTATÁS



ELŐKÉSZÜLETI TEVÉKENYSÉG



SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE, VAGY



VALAMELY TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ TARTÓZKODÁS



MENTESSÉGEK

RENDELTETÉSE

VAGYONI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ SZERVEK RÉSZÉRE  GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁSI HELYZET  BEVEZETÉSE ESETÉN KÜLÖNLEGES JOGREND KIHIRDETÉSE ESETÉN

 LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK (KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK)  HORIZONTÁLIS ÉS ÁGAZATI KRITÉRIUMOK 

JAVASLATTEVŐ HATÓSÁG, ÁGAZATI KIJELÖLŐ HATÓSÁG

 ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV, BIZTONSÁGI ÖSSZEKÖTŐ, VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK  RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK AZONNALI JELENTÉSE

       

Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?

Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit!

Jellemezze a különleges jogrendet!

Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat!

Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet!

Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét!

Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?

Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

 AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ ÁLLAMOT, HOGY SZUVERENITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKAT MŰKÖDTESSEN  A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT CSAK AKKOR KORLÁTOZHATJA, HA AZT AZ ORSZÁG NEMZETBIZTONSÁGÁNAK MEGÓVÁSA MEGKÍVÁNJA



INFORMÁCIÓS HIVATAL



ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL



KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT



NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT



HÍRSZERZÉS



KÉMELHÁRÍTÁS



ALKOTMÁNYVÉDELEM



NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS



IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS



ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁGA



ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA



KORMÁNY

 BELÜGYMINISZTER  HONVÉDELMI MINISZTER  MINISZTERELNÖKSÉGET IRÁNYÍTÓ ÁLLAMTITKÁR

 HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ÉS KÖZALKALMAZOTTAK  FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ SZEMÉLYEK  NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK  TÁRSADALMI SZERVEZETHEZ BEJELENTÉS UTÁN CSATLAKOZHATNAK  SZIGORÚ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI ŐKET

 TÖRVÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS EGYÉNI FELELŐSSÉG 

ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉG, UTASÍTÁSOS RENDSZER

 JELENTÉS JOGELLENES MŰKÖDÉS ESETÉN  EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG 

SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG

 NYOMOZÓHATÓSÁGI JOGKÖRT NEM GYAKOROLNAK  ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTEN KORLÁTOZHATNAK  FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN NYÍLT ÉS TITKOS MÓDSZEREKET ÉS ESZKÖZÖKET ALKALMAZNAK  LŐFEGYVERT ÉS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZT TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT HASZNÁLHATNAK

 JOGOSULTAK MÁS SZERV ÁLTAL KEZELT ADAT

MEGISMERÉSÉRE

 TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT SZÁMUKRA AZ ÁLTALÁNOS

ADATKÉRÉSI JOGOSULTSÁG

 AZ ADATKÉRÉS MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ  KIZÁRÓLAG CÉLHOZ KÖTÖTT ADATKEZELÉS



KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT



KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT



DIFFERENCIÁLT KÜLSŐ ENGEDÉLYEZÉS

 BÍRÓ  IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER

 FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRÖKET BETÖLTŐK  CÉL A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELDERÍTÉSE  AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL TÖRTÉNIK, MEGTAGADÁSA KIZÁRÓ OK  AZ ELLENŐRZÉS MÉLYSÉGE-ARÁNYOSSÁG  BIZTONSÁGI SZAKVÉLEMÉNY



KÉTIRÁNYÚ GARANCIARENDSZER

 ÓVJA A TÁRSADALMAT A SZOLGÁLATOK  TÚLKAPÁSAITÓL ÓVJA A SZOLGÁLATOKAT A JOGELLENES BEFOLYÁSOLÁSTÓL

» » » » » » » »

Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait!

Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre?

Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés?

Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben?

Melyek a fontos és bizalmas beosztásokat betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok?

Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése?

Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok?

Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?



A VÉDELEM FOLYAMATOS

AMIKOR A BIZTONSÁG SÉRÜL, AZT AZONNAL JELENTENI KELL 

TELJESKÖRŰ

KITERJED MINDEN SZEMÉLYRE, AKI MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBA JUT, ÉS MINDEN MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓRA 

ÉS ZÁRT

 BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS  „AKINEK ISMERNIE SZÜKSÉGES”



SZEMÉLYI BIZTONSÁG



FIZIKAI BIZTONSÁG



ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG (AZ INFORMÁCIÓK BIZTONSÁGA)



ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ VÉDELEM



KÖZPONTI SZERVEK

 NEMZETI BBIZTONSÁGI HATÓSÁG  NATO KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ  EU KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ 

HELYI SZERVEK

 BIZTONSÁGI VEZETŐ  NYILVÁNTARTÓ  KEZELŐ PONT/PONTOK



NEMZETBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS



SZAKVÉLEMÉNY



SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY



FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY



TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT



OKTATÁS



CÉLJA:

AKADÁLYOZNI ÉS IDŐVESZTESÉGRE KÉNYSZERÍTENI 

FIZIKAI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK - MÉLYSÉGI VÉDELEM



BIZTONSÁGI TERÜLETEK



BIZTONSÁGI ELEMEK



MINŐSÍTÉS ÉS KEZELÉS



SOKSZOROSÍTÁS, FORDÍTÁS, KIVONAT



IRATTÁROZÁS



TOVÁBBÍTÁS



ÁTVÉTEL, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL



SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS



BIZALMASSÁG, SÉRTETLENSÉG ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS



INFOSEC



COMPUSEC



COMSEC



TEMPEST

» » » » » » » »

Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket!

Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket!

Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket!

Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket!

Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ!

Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány!

Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép!

Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!