Transcript Kül- és biztonságpolitikai ágazat
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT
A diasort hatályosította: dr. Szemesi Sándor(Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2014. augusztus 15.
»
Célkitűzések:
˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ ˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, érdekérvényesítő eszközeit, célkitűzéseit, prioritásait, jogszabályalapjait, mozgásterének dimenzióit, eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.
»
A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat); „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c.
stratégiai dokumentum (2011.
december 19.) (Stratégiai Dokumentum); 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ; Nemzeti 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat
Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?
Melyek a nemzetközi legfontosabb tényezők?
környezetet formáló Magyarország helye, szerepe, mozgástere szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?
Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?
1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) 1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) 1999.
az Amszterdami Szerződés eszközrendszere közös stratégiák közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche
A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei általános iránymutatások határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata
Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?
˃ ˃ ˃ Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere Hatékony érdekérvényesítés eszközei: határozott álláspont kompromisszumkészség
» » » »
Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője
» » » » »
Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek?
Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum?
Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum?
Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?
Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?
»
Célkitűzések:
˃ A jelölt adjon alapfogalmairól.
számot a nemzetközi jog ˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt.
˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.
»
Külpolitika (fogalma, elemei)
Nemzeti érdekek meghatározása
Külpolitikai orientációk, célok meghatározása
Külpolitikai cselekedetek
»
Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)
»
A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása
» » »
A nemzetközi jog fogalma Mivel foglalkozik a nemzetközi jog?
(a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai?
Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint
Statútumon kívüli jogforrások
Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban
»
Kialakulásának feltételei
˃ ˃
Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris)
»
Helye a jogforrási hierarchiában
»
A kodifikáció jelentősége
» A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában » Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei?
» Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?
» Van-e a ius cogensek között hierarchia?
» Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?
•
Államok
Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény)
•
(Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO
•
Magánszemélyek
Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának?
•
A jogalanyiság tartalma alanyonként
» »
Az államelismerés fogalma és jelentősége
Konstitutív vagy deklaratív aktus?
(A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés
A kormányelismerés fogalma és jelentősége
Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?
• • • • •
A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága
Hogyan osztályozhatóak szervezetek tagságuk alapján?
Melyek a tagsági „fokozatok”?
Két sajátos fogalom: a nemzetközi
székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek?
A kormányközi jelentősége nemzetközi konferenciák
»
Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában
»
Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?
Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb.
»
Nemzetközi szerződések osztályozása
A részes felek száma szerint
Utólagos csatlakozhatóság szerint
Tárgya szerint
• • • • •
Nemzetközi szerződés előkészítése
Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.
Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi megállapítása szerződés szövegének végleges Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás
Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása
»
Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot)
»
Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?
»
Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?
Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása?
Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója?
Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?
• • •
Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya
Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra?
Nemzetközi szerződések időbeli hatálya
Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?
Meddig tarthat egy szerződés hatálya?
Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?
•
Nemzetközi szerződések érvénytelensége
Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok
•
Nemzetközi szerződések megszűnése
Megszűnés fogalma és joghatása
Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján
»
Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?
»
Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben?
1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat 34/2014. (XI. 14.) AB határozat
» » » » » » »
Ius cogens Szokásjog Állam (Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás
» » » » » Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!
Melyek a nemzetközi jog alapelvei?
Kik/mik tekinthetőek jogalanyiságát?
a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok Melyek létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?
a nemzetközi szerződések Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?
»
Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg:
˃
a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá
˃ ˃ ˃
a nemzetközi és a belső jog viszonyát.
Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.
» »
A külügyi hatalom fogalma
a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége
a külügyi hatalom egységessége
a külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység
Jellemzői
Specifikumai
» » » » » » »
Jogalkotási feladatkör
Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
» » » »
Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol
Magyar nagykövetek és követek megbízása
Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek
» » » » » »
A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külgazdasági és külügyminiszter látja el A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai Az igazságügyi miniszter feladatai Más miniszterek feladatai
Felelős különösen (példálózó felsorolás):
Külgazdasági ügyekért (kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, történő érvényesítésében) közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön
Külpolitikáért (a kül-, biztonság és védelempolitikáért, az egységes a diplomáciai protokollért stb.) külpolitika koordinálásáért, a konzuli szolgálat irányításáért,
»
Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?
»
Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?
központi igazgatási szerv
képviseletet ellátó küldöttségek és irodák
» » »
Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma
„Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)
Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?
» » »
Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?
Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése…
Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt?
Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére?
Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata
» »
Előzetes (ex ante) normakontroll
Kik jogosultak indítványozásra és mikor?
(Két lépcsőben, vagylagosan…)
Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenességet állapít meg?
Utólagos (ex post) normakontroll
Kik indítványozhatják?
Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?
»
Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai
Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A Miniszterelnökséget vezető miniszter által vezetett, európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet A Miniszterelnökséget vezető miniszter A Kormány
» » » » » » »
Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata
» » » » » »
Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?
Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnök általános helyettesének a külügyek alakításában?
Melyek a külgazdasági és külügyminiszter főbb feladatkörei?
Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?
Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?
Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?
Célkitűzések:
A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek nemzetpolitikai, által végzett valamint politikai, kulturális külgazdasági, diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről.
A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására.
A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.
• • •
Jogforrás: 12/2014. (XI. 17.) KKM utasítás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei
Területi főosztályok
Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok
Külképviseletek Kabinet és az állami vezetők titkársága A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása
Miniszter
Parlamenti államtitkár Közigazgatási államtitkár Gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár Kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár
»
A külképviseletek fajtái
Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Kereskedelmi képviseletek, hivatalok és irodák Külföldi magyar intézetek »
A külképviselet és vezetőjének jogállása a KKM SzMSz-e szerint
» »
A diplomáciai képviselet
Képviseli… (representatio)
Védelmezi… (protectio)
Tárgyal… (negotiatio)
Tájékozódik… (informatio)
Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?
» » » » » »
A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet
˃ ˃
Ki az az első beosztott?
Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között?
Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása
» » » » »
A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete
A konzuli képviselet vezetője
Konzuli tisztviselő
Konzuli alkalmazottak
Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi,
közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési
feladatok)
» » »
Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény A vonatkozó jogszabályok értelmében
Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?
Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?
Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását?
Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája
» » »
A konzuli igazgatás fogalomköre
– –
Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)
–
Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél
–
Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)
– – –
Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal
» » » » »
Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok
–
Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal repülőgépekkel kapcsolatos feladatok és Hatósági jogkör gyakorlása Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás
–
Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között?
Diplomáciai felülhitelesítés és apostille
» » » » » Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja?
Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre?
Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?
Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása?
Uniós polgárságból lehetőségek eredő érdekvédelmi
• • • • • • • •
Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége
–
Mi a helyzet az irattárakkal?
Adó- és illetékmentesség
–
Mindenre kiterjed a mentesség?
Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között?
Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?
–
Tűzoltószabály
–
Kisajátítás lehetősége
• • • • • • •
Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség
–
Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól
–
Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről?
Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása
• • •
Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek?
–
Mit jelent a persona non grata kifejezés?
A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása
– – – –
Funkcionális mentesség Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan Tanúvallomás tételére kötelezhetőek Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen
» » » »
A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt?
˃
Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén?
Milyen feladatokat lát el a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll és Szervezési Főosztálya?
A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás
• • • • • • • • • • •
Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság
» » » » » » »
Milyen önálló szervezeti egységei vannak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak?
Mire terjed ki a KKM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre?
Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?
Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete?
Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai?
Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől!
Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat
A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Kladek András 2014.augusztus 15.
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
Magyarország, a NATO és az EU biztonság- és védelempolitikája Az országvédelem igazgatása A különleges jogrend A honvédelmi kötelezettségek rendszere A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme
biztonság - biztonságpolitika
védelem – védelempolitika
értékek – érdekek
kihívások
kockázatok
fenyegetések
konfliktusok
háborúk
Alapvető feladat A tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel
Elemei
kollektív védelem
válságkezelés
kooperatív biztonság
A szövetségi kötelezettség része
Alapja
képesség katalógus
egyetértési nyilatkozat
szükségleti jegyzék
szerződések
Készültségi és tervezési rendszer
Válságreagálási kézikönyv
válságreagálási intézkedések
riasztási fokozatok
Kezdeményezés
szövetségi
tagállami
Nemzeti válságreagálási rendszer
Lisszaboni szerződés védelempolitika közös biztonság- és
kölcsönös segítségnyújtás
szolidaritás
béketámogatás
Európai Védelmi Ügynökség
Berlin plusz
Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelvei Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája Nemzeti katonai stratégia Ágazati stratégiák
Biztonságpolitikai környezet
Alapvető értékek és érdekek
Biztonsági fenyegetések és kihívások
Nemzeti célok, feladatok
A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei
Rendeltetése
Magyarország függetlenségének, területi épségének, törvényes rendjének, az élet-és vagyonbiztonságnak, a lakosságnak és a közjavaknak a védelme
Elemei
honvédelem rendvédelem polgári védelem katasztrófavédelem
Központi szervek
Köztársasági elnök
Országgyűlés Honvédelmi Tanács Kormány
Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság
Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport Területi szervek
fővárosi, megyei védelmi bizottság Helyi szervek
helyi védelmi bizottság
polgármester
Rendeltetése az országvédelem területi feladatainak összehangolása
Működését a fővárosi, megyei kormányhivatal biztosítja
Elnöke a kormánymegbízott, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel
Rendeltetése a fővárosi, megyei védelmi bizottság irányításával az országvédelem helyi feladatainak összehangolása , járási, kerületi hatáskörrel
Működését a járási, kerületi hivatal biztosítja
Elnöke a járási, kerületi hivatal vezetője, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel
Irányítja a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását a településen Munkáját közbiztonsági referens segíti Veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi feladatok irányítását szakember veszi át
Védelmi igazgatási szervek
Magyar Honvédség
Rendvédelmi (kiemelten a katasztrófavédelmi) szervek
Kijelölt gazdasági és egyéb szervek
Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor
rendkívüli állapot szükségállapot megelőző védelmi helyzet külső támadás veszélyhelyzet
Kihirdetése
országgyűlés köztársasági elnök kormány
Rendeleti úton rendkívüli intézkedések
Hadkötelezettség
Polgári védelmi kötelezettség
Honvédelmi munkakötelezettség
Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben
Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség
Katonai szolgálati kötelezettség
fegyveres szolgálat polgári szolgálat
Meghagyás
A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség Polgári védelmi szolgálati kötelezettség
kiképzés, gyakorlat ideiglenes vagy folyamatos szolgálat
Mentességek
Rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésekor
Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására
Mentességek
Adatszolgáltatás
Előkészületi tevékenység
Szolgáltatás teljesítése, vagy
Valamely tevékenységtől való tartózkodás
Mentességek
Rendeltetése
vagyoni szolgáltatások biztosítása a követelménytámasztó szervek részére gazdaságmozgósítási helyzet bevezetése esetén különleges jogrend kihirdetése esetén
Létfontosságú
rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) Horizontális és ágazati
kritériumok
Javaslattevő
hatóság, ágazati
kijelölő
hatóság Üzemeltetői
biztonsági terv
, biztonsági
összekötő
, védelmi
intézkedések
Rendkívüli események azonnali
jelentése
Összefoglalás
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg
• Biztonság- és védelem, Magyarország és szövetségeseinek biztonság- és védelempolitikája • Az országvédelem (honvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem, gazdaságvédelem) rendszere, • A különleges jogrend időszakai és eszközrendszere, • A létfontosságú infrastruktúrák védelme
Ismeretellenőrző kérdések
Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?
Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit!
Jellemezze a különleges jogrendet!
Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat!
Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet!
Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét!
Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?
Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
• A nemzetbiztonsági szolgálatok •szervezete és jogállása •feladatai •irányítása és vezetése •állománya •működési alapelvei •Ellenőrzése •A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések, adatkezelésük •A titkos információgyűjtés •A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai
Az 1995. évi CXXV.
törvény kötelezi az
államot, hogy szuverenitásának biztosítására nemzetbiztonsági szolgálatokat működtessen A nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor
korlátozhatja
, ha azt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja
Információs Hivatal
Alkotmányvédelmi Hivatal
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
H írszerzés
Kémelhárítás
Alkotmányvédelem
Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés
Iparbiztonsági ellenőrzés
Irányítás- Kormány
belügyminiszter honvédelmi miniszter miniszterelnökséget vezető miniszter
Vezetés
-főigazgatók
Hivatásos
állomány, kormánytisztviselők és közalkalmazottak Szigorú
titoktartási
kötelezettség terheli őket A hivatásos állomány folyamatos
nemzetbiztonsági ellenőrzés
alatt áll nem lehetnek tagjai
pártnak
társadalmi szervezethez
bejelentés
után csatlakozhatnak
Törvényi
meghatározottság és egyéni felelősség Alá-fölérendeltség,
utasításos rendszer
Jelentés
jogellenes működés
esetén
Együttműködési
kötelezettség
Szükségesség-arányosság
Nyomozóhatósági jogkört
nem gyakorolnak Alapvető állampolgári jogokat törvényhez kötötten
korlátozhatnak
Feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmaznak Lőfegyvert és kényszerítő eszközt
törvényben meghatározottak
szerint használhatnak
Jogosultak más szerv által kezelt adat
megismerésére
Törvényben biztosított számukra az általános
adatkérési jogosultság
Az adatkérés
minősített
információ Kizárólag
célhoz kötött
adatkezelés
Külső engedélyhez nem kötött
Külső engedélyhez kötött
Differenciált külső engedélyezés
bíró igazságügyért felelős miniszter
Meghatározott munkaköröket
betöltők
Cél
a kockázati tényezők felderítése Az érintett
hozzájárulásával
történik, megtagadása kizáró ok Biztonsági
szakvélemény
Kétirányú garanciarendszer
óvja a társadalmat
a szolgálatok túlkapásaitól
óvja a szolgálatokat
a jogellenes befolyásolástól
Összefoglalás
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg
• A nemzetbiztonsági szolgálatok és feladataik • A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei, az általuk alkalmazható intézkedések • A titkos információgyűjtés • A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés
Ismeretellenőrző kérdések
Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait!
Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre?
Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés?
Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben?
Melyek a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok?
Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése?
Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok?
Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
• A minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervezetek, és a biztonság alapelvei • A személyi biztonság • A fizikai biztonság • Az adminisztratív biztonság • Az elektronikus információvédelem
Központi szervek
nemzeti biztonsági hatóság Nato központi nyilvántartó Eu központi nyilvántartó
Helyi szervek
biztonsági vezető nyilvántartó kezelő pont/pontok
A védelem folyamatos
amikor a biztonság sérül, azt azonnal jelenteni kell
Teljeskörű
kiterjed minden személyre, aki minősített információ birtokába jut, és minden minősített információra
Zárt
biztonsági ellenőrzés „akinek ismernie szükséges”
Személyi biztonság
Fizikai biztonság
Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága)
Elektronikus információ védelem
Nemzetbiztonsági ellenőrzés
Kockázati tényező nélküli szakvélemény
Személyi biztonsági tanúsítvány
Felhasználói engedély
Titoktartási nyilatkozat
Oktatás
Célja :
akadályozni és időveszteségre kényszeríteni Fizikai biztonsági intézkedések –
mélységi védelem
Biztonsági területek
Biztonsági elemek
Minősítés és kezelés
Sokszorosítás, fordítás, kivonat
Irattározás
Továbbítás
Átvétel, nyilvántartásba vétel
Selejtezés, megsemmisítés
Bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás
Infosec
Compusec
Comsec
Tempest
Összefoglalás
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg
• A minősített információk biztonságának alapelvei •A személyi biztonság -kockázati tényezők •A fizikai biztonság –a biztonsági területek, biztonsági elemek •Az adminisztratív biztonság-az adminisztráció biztonsága •Az elektronikus információvédelem- a biztonsági célkitűzések
Ismeretellenőrző kérdések
alapelveket!
biztonsági szerveket!
összefüggéseket!
biztonsági célkitűzéseket!
minősített információ!
Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány!
Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép!
Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!