Nemzetközi intézmények és szervezetek

Download Report

Transcript Nemzetközi intézmények és szervezetek

Nemzetközi intézmények és szervezetek

Bevezetés

• Növekvő befolyás • Az államok közötti együttműködés fórumai (jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés) • A szuverenitás egyes elemeinek feladása (EU, NATO, WTO, ENSZ) • Út a világkormány felé? • Kiegészítő szerep az államok dominanciája mellett

Történeti előzmények

• I.e. XIII. század: egyiptomi–hettita szerződés • Görög poliszok: Spárta, Athén • 1490: tordesillasi szerződés • Keresztény konfederáció (XVII. század, Emeric Cruce, Sully herceg) • 1693, William Penn: nemzetközi parlament

A vesztfáliai béke

(1648 – Münster, Osnabrück)

• A modern európai államrenszer alapjai • A szuverén államok egyenlőségének elve • Közvetítés, döntőbíráskodás • Kollektív garanciák

Az utrechti béke

(1713)

• A szerződő államk érdekeinek kollektív, együttes védelme • Az állami főhatalom kiterjed a teljes területre és népességre • Az államok szuverén egyenlősége • Az államok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma

A Szent Szövetség

• Párizsi béke, 1815 • A függetlenségi és a demokratikus, alkotmányos törekvésekkel szemben • Kialakították a diplomáciai kapcsolatok alapjait • A nemzetközi folyókon való szabad hajózás joga

Irányzatok

• Geopolitikai: Alfred Mahan, Halford Mackinder • Idealista iskola – nemzeti önkorlátozás • Realista iskola – nemzeti érdekek • Funkcionalizmus – fokozatos átalakulás, politikai föderalizmus • Rezsimelmélet – a szabályok összessége • Interdependencia • Transznacionalizmus

A nemzetközi szervezetek definíciója

A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyeket nemzetközi szerződés hoz létre, állandó struktúrával – azaz legalább egy, de inkább több állandó szervvel rendelkeznek – és az alapító okirat nemzetközi jogalanyisággal ruház fel.

• • •

A nemzetközi szervezetek fogalom mindig kormányközi együttműködést takar Nem kormányzati szervek: NGO (non-governmental organizations) INGO (internation non-governmental organizations) Az alapító okirat tartalmzza a szervezet működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (konstitucionális elem)

Struktúra (institucionális elem) – a működéshez szükséges intézményrendszer

Nemzetközi jogalanyiság – korlátozott, csak az alapító okiratban meghatározott területen és mértékben érvényes (EU – lisszaboni szerződés)

Fő funkciók:

• • • •

Az államok közötti együttműködés elősegítése Többoldalú kommunikáció biztosítása Konfliktusok lokalizálása A gazdasági, kulturális, kereskedelmi stb. érdekazonosságok intézményesített képviselete

Osztályozás

1.

Egyetemes (univerzális) és zárt szervezetek 2. Kormányközi és szupranacionális (integrációs) szervezetek

Egyetemes szervezetek

Tagságuk és széles körű feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed (ENSZ)

Zárt szervezetek

Regionális szervezetek

– Amerikai Államok Szervezete, Arab Államok Ligája, Európa Tanács, Afrikai Egységszervezet 

Partikuláris szervezetek

OECD, Iszlám Államok Konferenciája, ilyen volt a VSZ és a KGST – NATO, EU, 

Speciális zárt szervezetek

– OPEC

Kormányközi

– a határozathozatal az egyes tagállamok kezében van •

Szupranacionális

(integrációs) – a szervezet által meghozott döntések közvetlenül – a tagállamok parlamentjének szentesítése nélkül is – érvényesek az integráció területén

Hatáskör

• Az alapító okirat tartalmazza • A szervezet olyan hatáskörrel is rendelkezhet, amelyek nincsenek nevesítve, de amelyeket vélelmezni lehet (beleértett hatáskörök elve) • Integrációs szervezetek: a beavatkozás ellen garancia a szerződésekben • Szubszidiaritás elve • Belső hatáskör: intézményi egyensúly

Tagság

Államok szerepe: – belső – mint tagállam – külső – mint a szervezet partnere

• • • •

Teljes jogú tagság Részleges jogú tagság Társult tagság Megfigyelők

Felépítés

Plenáris szerv

– döntéshozatal (kiegészítő plenáris szerv: ENSZ BT) •

Végrehajtó szerv

– a meghozott döntések megvalósítása, munkairányítás •

Apparátus

– a plenáris szerv döntéseihez kapcsolódó munka végzése, a végrehajtó szerv irányítása alatt

Működési mechanizmus

• 1.

2.

3.

A működési rendet az eljárási szabályok határozzák meg. Alapvető működési szabályok (képviseleti jogosultság, napirend elfogadása, nyelvhasználat) Ügyrendi szabályok (napirendi pontok vitája, felszólalások szabályozása, ülésrend) Döntéshozatali szabályok

Döntéshozatal

Szavazásos (titkos, nyílt, név szerinti) 1.

2.

3.

Egyhangú Egyszerű vagy minősített többségű Súlyozott Konszenzusos szavazás nélküli határozathozatal, amikor egyetlen résztvevő sem utasítja el az elfogadásra váró javaslatot

Működési költségek

• Tagdíjak önkéntes vagy kötelező azonos összegű vagy arányos összegű • Egyéb bevételi források (vállalati tevékenység után) A kettőt kombinálják.

További jellemzők

• Állandó székhely

A székhelyállam kötelessége a képviselet működésének biztosítása.

• Kiváltságok

(címer, zászló, diplomáciai mentesség)

• Önálló képviseletek, kirendeltségek tagországokban és azokon kívül • Szerződőképesség

Alapelvek

A szuverén egyenlőség elve

– XVI. század – Jean Bodin: Six livres de le République – jogi egyenlőség, amellyel megfér a tényleges egyenlőtlenség

A beavatkozás tilalma

– 1793. jakobinus alkotmány – a nyílt beavatkozás politikája a Szent Szövetség idején •

A nemzetközi viták békés rendezése

– a konfliktusok békés rendezése, a béke veszélyeztetése nélkül – ENSZ-alapokmány: „az igazság ne kerüljön veszélybe” (1938, München – Csehszlovákia feldarabolása)

Az erőszak tilalma

– korszakunk legfontosabb, kardinális elve – 1928, Briand–Kellog-paktum: a háború első betiltása (a nürnbergi per jogi alapja) – ENSZ-alapokmány: az erőszak minden formájának betiltása – tilos az erőszakkal történő fenyegetés is – az erőszak alkalmazása csak a nemzetközi kapcsolatokban tilos – csak a fegyveres erőszakra vonatkoztatják

A nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítése

– római jog – pacta sunt servada – jóhiszeműség (bona fides) szükséges az együttműködés és a bizalom megteremtéséhez

Az államok közötti együttműködés

– egyike a legújabb elveknek – az egyenlőség alapján a jólét növelésére – az együttműködést mindenfajta diszkrimináció nélkül kell megvalósítani – pozitív diszkrimináció

A népek önrendelkezésének elve

– a francia forradalom hatására – valamennyi népnek joga van szabadon meghatározni belső és külső politikai státusát, saját fejlődésének útját – Wilson 14 pontja: önrendelkezés

Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve

– a XX. század második feléig ez a kérdés az államok belső joghatóságának körébe tartozott – ENSZ–alapokmány: nem az emberi jogok védelme, hanem az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása – 1948 – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Magyarország, 1976) – Helsinki Záróokmány (1975)

A határok sérthetetlenségének

és

az államok területi épségének elve

– mindkettő csak a Helsinki Záróokmányban

A „koszovói dilemma”

Emberi jogok tiszteletben tartásának elve A beavatkozás tilalma

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Organization of the United Nations (UN)

Létrejötte

1941 – Londoni Nyilatkozat: a háború utáni rendezés első említése

1941 – Atlanti Charta: Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt

1942 – Washingtoni Nyilatkozat: az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata

• • • •

1943 – Moszkvai Nyilatkozat: szuverén egyenlőségen alapuló világszervezet 1943 – Teheráni konferencia: feladatként jelöli meg a világszervezet létrejöttét 1944 – Dumbarton Oaks: az Egyesült Nemzetek Alapokmányának kidolgozása 1945 – Jalta: az Egyesült Nemzetek konferenciájának összehívása

1945 október 24. – életbe lép az ENSZ Alapokmánya

Az Alapokmánynak prioritása van más nemzetközi szerződésekhez képest (

1945. június 26-án írták alá San Franciscóban) •

50+1 alapító tagállam

Tagfelvétel: a Biztonsági Tanács ajánlására, a Közgyűlés határozatával

Az ENSZ fő szervei

• • • •

Közgyűlés Biztonsági Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Gyámsági Tanács

• •

Titkárság Nemzetközi Bíróság (New York, Genf, Bécs)

Ban Ki Mun

A Közgyűlés

• Bármilyen nemzetközi kérdést megtárgyalhat • Vitafórum, évente egyszer ülésezik • Határozatai ajánlás jellegűek • Ha egy kérdéssel a Biztonsági Tanács már foglalkozik, akkor abban nem tehet javaslatot • Ha cselekvést igénylő döntésre van szükség, akkor a BT-hez kell fordulnia

A Biztonsági Tanács

• A legfontosabb operativ döntéshozó testület • Hatáskör: viszályok békés rendezése • Tagfelvételi javaslat, a főtitkár kinevezésére tett javaslat • 1965-től 15 tag: 5 állandó, 10 nem állandó (rotációs alappon 2 évre választják) • Egyhangúság (egyet nem értési jog „vétójog”) • Állandó tagok: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország

Biztonsági Tanács

• • •

Ideiglenes rendszabályok

– nem korlátozzák az érintettek jogait

Kényszerítő rendszabályok

jellegű intézkedések – szankciós

Fegyveres erő alkalmazása

megoldási lehetőség – végső

A békefenntartás

• Peacemaking – béketeremtés • Peacekeeping – békefenntartás • Nem szerepel az alapokmányban (vélelmezett hatáskör) • Az államok közötti konfliktusok mellett egyre inkább kiterjed a belső polgárháborús helyzetekre is (Libanon, Ciprus, Koszovó, Nicaragua, Salvador)

Az ENSZ szakosított szervezetei

• • • •

FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organisation) UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) International Atomic Energy Agency – IAEA Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour organisation - ILO)

Nemzetközi Valutaalap International Monetary Found (IMF)

• • •

Valutáris együttműködés, konvertábilitás elősegítése Valutastabilitás, a versenyszerű leértékelések megszűntetése Az Alap pénzeszközeinek a tagok rendelkezésére bocsátása megfelelő biztosítékok fejében, annak érdekében, hogy helyreállíthassák a monetáris egyensúlyt

Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, IBRD)

• • •

A tagállamok területi újjáépítésének és fejlesztésének elősegítése termelő célú tőkebefektetések révén Külföldi magántőke befektetések előmozdítása garantált kölcsönök segítségével A nemzetközi tőkeáramlás terelése a fejlődő országok irányába

Nemzetközi Valutaalap Világbank

A nemzetközi monetáris rendszert felügyeli

Rövid és középlejáratú hiteleket nyújt a fejlett és fejletlen országoknak egyaránt, az ideiglenes fizetésimérleg-problémák megoldására

Pénzügyi forrásait zömében a tagállamok befizetései fedezik

Kb. 2400 alkalmazott

A fejlődő országok gazdasági fellendülését támogatja

Hosszú távú fejlesztési hitelekkel és programokkal segíti csak a fejletlen államokat

Pénzügyi forrásait a nemzetközi tőkepiacon szerzi be, kötvény kibocsátással

Kb. 7500 alkalmazott, fiókintézmények

Bírálatok

• •

Az IMF túlhangsúlyozza a monetáris politika fontosságát, s a monetáris politika érdekében feláldozza a gazdasági növekedést A rövid távú stabilizációs programok aláássák a hosszú távú fejlesztési programok megvalósíthatóságát

Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – GATT

• • •

A kereskedelem megkülönböztetés nélküli és a legnagyobb kedvezmény alapján történő folytatása A különböző export-import kvóták, engedélyezési eljárások lebontása, hogy a kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák Fórum biztosítása a kereskedelmi akadályok lebontását célzó tárgyalások számára

WTO – World Trade Organisation Világkereskedelmi Szervezet

Vitarendezési mechanizmus:

A vitás felek közvetítő nélküli konzultációja

Vitarendezési bizottság felállítása

Vizsgálat, az érintett felek meghallgatásával

Jelentéstétel, fellebbezési lehetőség

Végrehajtás, vagy annak hiányában kártérítés

Megegyezés illetve végrehajtás hiányában megtorlás kereskedelmi szankciókkal

OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Cooperation and Development)

• •

szakértői munka globális kérdésekben: fenntartható fejlődés, a lakosság elöregedése, korrupcióellenes harc, munkahelyek létesítése, oktatás. Célja a lehető legmagasabb gazdasági növekedés, a legmagasabb szintű foglalkoztatottság és a növekvő életszínvonal. a fejlődő országoknak nyújtott segélyek összefogása, adminisztrálása.

NATO (North-Atlantic Treaty Organisation) Észak-Atlanti Szerződés Szervezete

A NATO intézményei

• • • • •

Észak-Atlanti Tanács (legfőbb politikai szerv) Védelmi Tervező Bizottság Atomtervező csoport Titkárság Katonai Bizottság

(a NATO legfelső katonai szerve ) (Supreme Headquarters Allied Power Europe, SHAPE, Mons)

Anders Fogh Rasmussen