Transcript nemzetközi kapcsolatok

A nemzetközi politikai
viszonyok rendszere
Kötelező irodalom
• Egedy Gergey: Bevezetés a nemzetközi
kapcsolatok elméletébe (HVG-Orac, 2007)
• Bayer József: A politikatudomány alapjai
III. rész – Nemzetközi politika, nemzetközi
kapcsolatok (p 283–365) (Napvilág, 2001)
• Az előadásokon elhangzott ismeretek
Ajánlott irodalom
Joseph S. Nye: Understanding International
Conflicts (Longman, 2006)

Zárthelyi dolgozatok
• 1. Február 22.
• 2. Március 29.
• 3. Május 3.
Jegymegajánlás: 2011. május 10.
A kormányzatnak, illetve más politikai vagy NGO
szervezetnek mindazon tevékenységét, amely a
nemzetállam határain túlra irányul,
a külpolitika illetve
a nemzetközi kapcsolatok körébe soroljuk
Külpolitika
Diplomácia
Nemzetközi
kapcsolatok
Nemzetközi
kapcsolatok
KÜLPOLITIKA
DIPLOMÁCIA
• a nemzetállam feltétlen szuverenitása esetén a
külpolitika a belpolitika egyenes folytatásának
tekinthető
• a határokon túlra irányuló politikai törekvés
egészen más politikai erőtérbe kerül, mint a
határokon belül
• a kormányoknak alkalmazkodniuk kell a
nemzetközi rendszerben kialakult hatalmi
viszonyokhoz
A kezdetek
• a nemzetközi kapcsolatok, mint külön
diszciplína az I. világháború által kiváltott
sokk eredménye volt
• A „haladásoptimizmus” vége
(a fejlett államok belső jogviszonyainak
leképződése a nemzetközi rendszerben)
• Gyakorlatban: hagyományos hatalmi
politika
• I. világháború után: kutatóintézetek
vizsgálják a háború okait és a tartós béke
feltételeit
Első intézmények
• Council for Foreign Relations
• Royal Institution of International Relations
• Az intézmények célja: a konfliktusok
okainak és lehetséges megoldásuknak
a kutatása, annak érdekében, hogy
megelőzzék a háborúk kirobbanását és
biztosítsák a tartós békét.
• Népszövetség, hágai Nemzetközi Bíróság
A nemzetközi kapcsolatok elmélete
– a nemzetközi rendszer
problémáival,
– a háború és béke kérdésével,
– a nemzetközi politika aktoraival
és a köztük lévő kapcsolatokkal,
– illetve az általuk létrehozott
nemzetközi
szervezetekkel és azok
működésével
foglalkozik.
Európa a XIX. század végén
Európa az I. világháború után
Miért nem jött létre korábban?
• az új tudomány tárgyát képező nemzetközi
kapcsolatok viszonylag későn megjelenő
világtörténeti fejlemény
• a nemzetközi kapcsolatok, mint rendszer
igazából csak a történelmi kapitalizmussal,
az általa kiváltott ipari forradalommal
és a világgazdaság létrejöttével együtt lép
színre.
Az idealizmus és a realizmus vitája
A realizmus és a globalizmus vitája
A globalizmus (neoliberalizmus) és
a neorealizmus vitája
Idealizmus
Globalizmus
Realizmus
Neorealizmus
Politikai gondolkodás
Thomas Hobbes
(1588–1679)
John Locke
(1632–1704)
• abszolutizmus korának
gondolkodója, amelyben a
korlátlan, abszolút hatalom
tűnt a belső béke és a külső
biztonság garanciájának
• a liberális konstitucionizmus
képviselője: a polgárok civil
társadalma ad a magának
politikai alkotmányt,
ellenőrizve és korlátozva
a hatalom intézményeit
• a természetes anarchia
féken tartója az abszolút
hatalom (Leviathán)
• az államok között nem
biztosítható a külső béke
• a realizmus alapjai
• a természeti állapot nem
harc, hanem a szabad és
független emberek világa
• főhatalom a parlamenté
• az idealizmus alapjai
Idealizmus
• A nemzetközi politika fő aktorai az
individuumok
• Strukturáló elv egy univerzális alkotmány
• A kölcsönös kapcsolatok pozitív
végösszegű játszma – mindenki nyer
• A nemzetközi szervezetek sűrűsödő hálója
biztosíthatja a tartós béke feltételeit
• Woodrow Wilson
Realizmus
• Jobb és koherensebb elemzést kínál az utópikus
eszményekre építő idealizmusnál
• A nemzetközi kapcsolatok főszereplője
a nemzetállam
• A kölcsönös kapcsolatok mint zéró összegű
játszma: amit egyik fél megnyer,
a másik elveszíti
• Az államrezon (raison d’etat) szellemében érvényt
kell szerezni a gazdasági és biztonsági érdekeknek
• Edward H. Carr, Hans J. Morgenthau, George F.
Kennan
Carr
• A gyakorlat teremti a
politikát, és a politika
teremti a moralitást
• Gazdagok–nélkülözők
• Az államtól nem
várható el a moralitás
azon foka,amit az
emberek egymás között
elvárnak (Macchiavelli)
Morgenthau
• „kell-szemlélet”
helyett
„van-szemlélet”
• A politikának objektív
törvényei vannak
• Uralkodási vágy
• Azok az államok
a főszereplők,
amelyeket mindig
saját érdekeik
mozgatnak
A realizmus mindmáig a nemzetközi viszonyok legnagyobb befolyással bíró elmélete.
Globalizmus
• Alapkörnyezetének a transznacionális
társadalmat tekinti
• Strukturáló tényezők a hálózatok
(kereskedelem, közlekedés,
infotechnológia)
• Növekvő egymásrautaltság
• Nemzetközi munkamegosztás
• A politika fő célja a jólét növelése
• Samuel Huntington, Francis Fukuyama
Francis Fukuyama
• A liberalizmus eszméinek terjedése minden
régi problémát megold
• Az amerikanizáció stabilizálja
a nemzetközi rendszert
• A nemzetközi intézményeket is
demokratizálni kell
A hidegháború után a világ nem lett biztonságosabb.
• Interdependencia – kölcsönös függés
Az együttműködést jutalmazzák, az
ellenszegülőket büntetik.
Közösen elfogadott játékszabályok.
• Dependencia – egyoldalú függés
A harmadik világra jellemző.
Az értékek egyoldalú áramlása.
A nemzetközi rendszer fő tengelyének
az Észak–Dél viszonyt tekintik.
A világrendszer-elmélet
•
•
•
•
•
Immanuel Wallerstein
Neomarxista
Világbirodalom és világgazdaság
Centrum – periféria
A periféria felzárkózását csak a világgal
szembeni izolációs politika eredményezheti
(USA a XIX. században)
Imperializmuselmélet
• John Hobson, Rosa Luxemburg, Lenin
• Nemzetközi osztálytársadalom
• Az expanziós érdekek hozzák létre
a válságokat
Neorealizmus
• Főszereplők továbbra is a nemzetállamok
• A nemzetközi szervezetek csak fedőszerepet játszanak
• A gazdasági és szociális biztonság megteremtésével
egyenrangú a katonai biztonság
• Henry Kissinger
• Billiárdgolyó modell: az államok összeütköznek, de csak
kívülről érintkeznek, belső viszonyaik érintetlenek
maradnak
• Anarchikus nemzetközi rendszer
• Biztonsági dilemma
• Neoliberalizmus: Milton Friedman
A nemzetközi társadalom koncepciója
• Hedley Bull: az államok nem csupán
rendszert, hanem társadalmat alkotnak
• Interakciók mellett kölcsönös
kötelezettségvállalások
• Önmérséklet
• A morális döntések nagy szerepet játszanak
a külpolitikában
ALAPFOGALMAK
1. Nemzetközi kapcsolatok,
nemzetközi viszonyok
– a különböző nemzetközi szereplők
közötti tevékenység összessége
– a nemzetközi kapcsolatok elmélete mint
tudományos diszciplína csak a politikai
kapcsolatokkal foglalkozik
2. Nemzetközi politika
– legalább két, a nemzetközi jog
alanyainak számító szereplő között,
nemzetközi környezetben zajló interakció
– államok között: internacionális
– nem állami szereplők között:
transznacionális
3. Külpolitika
– egy szuverén nemzetállamnak
a nemzetközi környezetre irányuló összes
akciója
– külpolitikája csak államnak lehet
– a külpolitika a szuverén nemzetállamok
érdekérvényesítési törekvéseihez
kapcsolódik
– a belpolitikával ellentétben, az állam a
nemzetközi rend más szereplőivel szemben
nem élhet az erőszak monopóliumával
– a külpolitika a belpolitika folytatása
4. Szuverenitás
– belpolitikai értelemben a legfőbb
hatalom, ami fölött nem áll semmi
– egy állam külsőleg független, nincs
alárendelve más állam akaratának, területén
kizárólag saját szervei gyakorolják az
erőszak monopóliumát
– a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével
az állam önként lemond szuverenitása
bizonyos elemeiről
– a szupranacionális (integrációs) szervezet
tovább korlátozza a szuverenitást
5. Hatalmi politika
– a politika egyik központi fogalma
– Max Weber: „A hatalom az az esély,
hogy akaratunkat mások ellenállásával
szemben is érvényesíteni tudjuk.”
– a hatalmi politika más államok
ellenállásával szemben is érvényt tud
szerezni akaratának
– egzakt hatalmi források: gazdasági és
technikai fejlettség, természeti erőforrások,
népesség, a terület nagysága
– puha, kevésbé egzakt tényezők:
elszántság, harci morál, jó politikai vezetés
A hatalmi politika eszközei:
•
•
•
•
•
•
•
Oszd meg ér uralkodj elve
Az erősek gyengítése, a gyengék erősítése
Határkiigazítások
Ütközőzónák kialakítása
Befolyási övezetek
Fegyverkezési verseny
Háború
Ma is a nemzetközi politika egyik alapvető
tényezője, amely gyakran ellentétes a
nemzetközi jog normáival.
6. Erőszak
– a politikai erőszak a rombolás vagy
sérelemokozás aktusa, azzal a céllal, hogy
befolyásolják személyek vagy intézmények
magatartását
– az erőszak igazolásra, a hatalom
legitimitásra szorul. Legitim hatalom
igazoltan folyamodhat erőszakhoz.
– legszélsőségesebb esete a háború és a
terror
7. Biztonság
– a külpolitika egyik kulcsfogalma
– a veszélyeztetettség hiányát jelenti
– a külső biztonság fenntartása a védelmi és
külpolitika feladata
– biztonsági dilemma: a fegyverkezési verseny
emelkedő spirálja
– nem katonai jellegű vonatkozások: gazdasági,
ökológiai, szociális.
– Új, félkatonai jellegű kihívás: nemzetközi
terrorizmus
8. Háború és béke
– egymásra vonatkoztatott, reflexiós kategóriák
HÁBORÚ – fegyveres erőszak szervezett és
tömeges alkalmazása abból a célból, hogy egy
hatalmi szervezet – rendszerint valamely állam –
másokra kényszerítse akaratát
– a háború kritériumai:
1. Felfegyverzett, zárt harci csoportosulások
vesznek benne részt, amelyek legalább egyike
reguláris hadsereg vagy más kormánycsapat
2. Harci tevékenységüket szervezett,
központilag irányított módon hajtják végre
3. A fegyveres összetűzés nem alkalmi jelleggel,
hanem hosszabb időn át, rendszeres stratégiai vezetés
alatt zajlik
A háború mint jelenség forrásai
• A casus belli csak egy-egy konfliktus kirobbanását
magyarázza meg
• Az emberi természet agresszív ösztöneiben
gyökerezik (Hobbes értelmezése)
• A létért folyó harc és a természetes
kiválasztódás eszköze (Herbert Spencer)
• Társadalmi konfliktusok, a társadalom rossz
szerkezeti felépítése okozhatja
– elvileg tehát felszámolható
Az erőszak alkalmazásának
fokozatai
1. A diplomácia megerősítéseként
2. Az ellenfél nyílt megfenyegetése
3. A katonai erő demonstratív célú korlátozott
alkalmazása
4. Közvetlen katonai akció: a háború
Clausewitz koncepciója
• A háború nem az erőszak öncélú
megnyilvánulása, hanem valódi politikai
eszköz, de politika folytatása más
eszközökkel
• Költség és várható haszon szempontjait
összevető döntés eredménye
• A fegyveres erők civil kontrollja
A totális háború
• a konfliktusba a civil lakosság egészét
belerántják
• a nemzetgazdaságot teljes mértékben
hadi céloknak rendelik alá
• célja az ellenség teljes megsemmisítése
(Eric Ludendorff)
• Fő eszközei a tömegpusztító fegyverek
BÉKE
• Nem egyszerűen a háború hiányát jelenti
• Igazolásra nem szoruló fogalom,
társadalomtudományi axióma
az emberiség
eredendő
állapota
a béke
a béke nem
természetes jelenség,
létre kell hozni
• a béke pozitív fogalma:
emberhez méltó élet
több mint „nem háború“,
igazságos társadalmi rend
• a béke negatív fogalma:
a közvetlen erőszak hiánya
nincs egyenlő esélyű fejlődés
A nemzetközi rendszer
Öt aspektusból elemezhető (Holsti)
1. Határok kijelölése
2. A rendszert alkotó egységek vizsgálata
3. A rendszer szerkezetének vizsgálata
4. Az egységek közötti interakciók formái
5. Szabályok és szokások, amelyek
az interakciókat irányítják
A nemzetközi rendszer
5 alaptípusa (Holsti)
1.
2.
3.
4.
5.
Hierarchikus
Diffúz
Diffúz-blokk
Bipoláris
Multipoláris
Diffúz rendszerek
Diffúz-blokk vagy
multipoláris
Az állam
• Meghatározott terület és népesség fölött gyakorolt
főhatalom
• A szuverenitás érvényesítése függ:
– földrajzi-geopolitikai helyzet
– társadalmi mátrix
– politikai kultúra
– a világgazdaságban elfoglalt pozíció
– katonai képességek
Állam és nemzet
• A vallási hovatartozás legitimáló funkcióját a
nemzet veszi át
• Egy nemzetnek joga van magát a saját maga
teremtette állam keretein belül kormányozni
• Nacionalizmus: a nemzetállamot
létrehozó erő
– államnacionalizmus
– egyesítő nacionalizmus
– szeparatista nacionalizmus
A nemzeti érdek
• Nem létezik
• Túl komplex fogalom
• Destruktív
Külpolitikai orientációk
• Izoláció
• El nem kötelezettség
• Szövetség kötése
Külpolitikai szerepek (Holsti)
•
•
•
•
•
•
Regionális vezető
Regionális protektor
A hit védője
A forradalom bástyája
Közvetítő
Példamutatás
A külpolitika céljai
• Alapcélok: az államok létezése függ tőle
• Középtávú célok: gazdasági fejlődés,
nemzetközi presztízs
• Hosszú távú célok: a nemzetközi rendszer
átalakítása
Hatalom
• Képesség a hatalomra
(1925–1930)
1. Egyesült Államok
2. Németország
3. Nagy-Britannia
4. Franciaország
5. Szovjetunió
6. Olaszország
7. Japán
Tényleges befolyás
1. Franciaország
2. Nagy-Britannia
3. Olaszország
4. Németország
5. Szovjetunió
6. Japán
7. Egyesült Államok
A hatalom
gyakorlásának módjai
•
•
•
•
•
•
Rábeszélés
Jutalmazás ígérete
Jutalmak megelőlegezése
Büntetéssel való fenyegetés
Erőszakmentes büntetés
Erőszak
Az intervenció
• Penetráció: a másik fél belső struktúráiba
való behatolás
• Intervenció: a struktúrák, a belpolitikai
tényezők befolyásolása
• Kormányzatok hajtják végre, de újabban
transznacionális vállalatok is megpróbálják
manipulálni egy-egy ország politikáját
(adópolitika)
Az intervenció típusai
• Passzív penetráció: információ-gyűjtés,
megfigyelés
• Manipulatív intervenció: erőszak nélkül,
egy politikai, vagy vallási-etnikai csoport
támogatásával, propaganda felhasználásával
• Kényszerítő intervenció: gazdasági
szankciók, fegyveres erőszak
Kényszert alkalmazó
intervenció
• Egy másik ország politikájának
befolyásolása fegyveres beavatkozás
segítségével
• A katonai intervenció nem azonos
a nyílt háborúval
A terrorizmus mint intervenció
• A terrorizmus olyan erőszakos
cselekményeket jelent, amelyet egyének
vagy csoportok politikai indíttatásból
követnek el valamely állam működésének
megbénítása, illetve
a fennálló hatalmi viszonyok
megváltoztatása céljából.
• a publicitás megszerzése
Terrorizmus
• képes a világ bármely pontján tényleges
fenyegetést kifejteni
• többnyire nincsenek világosan
megfogalmazott politikai céljai
• minden terrorista számára cél
a médianyilvánosság elérése, amely
a pánikhangulatot erősíti
• Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg Frakció,
IRA, ETA, al-Kaida
A terrorizmus
általánosságban
megfogalmazott céljai:
• Új államok létrehozása (ETA)
• Egy bizonyos terület, ország
felszabadítása (IRA)
• Egy politikai rendszer megdöntése (RAF,
Vörös Brigádok, Fényes Ösvény)
• A globális hatalmi és gazdasági
viszonyok átalakítsa (al-Kaida)
A nemzetközi kapcsolatok strukturáló tényezői:
a Kelet–Nyugat konfliktus
• Hidegháború: a rövid és a hosszú
hidegháború koncepciója
• Szimbolikus kezdet: Winston Churchill
fultoni beszéde (1946): „vasfüggöny szeli
ketté Európát”
• A II. világháború utáni első években
mindkét ország izolációs politikát folytat
Hidegháború – az első évek
• 1947 – a szembenállás kezdete
• Szovjetizálás Kelet-Közép-Európában
• Doktrína és ellendoktrína:
a Truman-elv (containment)
a „két-tábor” elmélet (Zsdanov)
• 1949 – végleges szakítás, az amerikai
atommonopólium megtörése
• George Kennan „hosszú távirata”
Versengő katonai szövetségek
• 1949 – Észak-Atlanti Szövetség (NATO)
• A német kérdés: NSZK és NDK
• 1954 – az Európai Védelmi Közösség
gondolatának elbukása
• 1955 – az NSZK a NATO tagja lesz
• 1955 – létrehozzák a Varsói Szerződést
• A VSZ rendőri célokra is felhasználható:
Brezsnyev-doktrína, prágai tavasz (1968)
Hidegháborús válságok
• 1949 – a berlini blokád
A berlini fal – 1961
Hidegháborús válságok
• Kubai rakétaválság, 1962
• Hruscsov meghátrálása, Kennedy
diplomáciai győzelme
• Kennedy: „Ich bin ein Berliner”
• A bipoláris világrend, amely a nukleáris
fenyegetés és az elrettentés egyensúlyára
törekedett, egyszerre épült a konfliktus és
a kooperáció folyamataira.
• Megnövekedett az alacsony intenzítású,
helyi fegyveres összetűzések veszélye
Civilizációs konfliktusok
• Samuel Huntington: a hagyományos
ideológiai ellentétek háttérbe szorulásával a
legfontosabb nemzetközi törésvonalak
az egyes civilizációk között alakulnak ki.
• Civilizációk alatt hosszú történeti
folytonossággal rendelkező kulturális
entitásokat értünk.
• A konfliktusokra az a jellemző, hogy eltérő
kultúrájú országok között zajlik.
Nagy önálló civilizációk
• Nyugati vagy keresztény
pravoszláv-ortodox és latin-amerikai
• Iszlám
• Kínai (konfuciánus-univerzista)
• Indiai (hindu)
• Japán (buddhista-sintoista)
A Nyugat
• A nyugati civilizáció vitathatatlan érdeme,
hogy végrehajtotta a világtörténelem
legnagyobb modernizációs áttörését.
• A spirituális és világ vezetés szétválsztása
• Jellemző a jog uralma, azaz a jogbiztonság,
a társadalmi és politikai pluralizmus,
a képviseleti demokrácia és
az individualizmus
• Ortodox-pravoszláv: az egyház és
az állami bürökrácia összefonódása,
a reformáció elmaradása. Bizánci eredet.
A világ nagy vallásai
A világ nagy vallásai
Az Észak–Dél konfliktus
• Az okok a gyarmatosítás koráig nyúlnak vissza
• Kolonializáció:
pro:
– hasznosítják a természeti kincseket
– civilizációs szerepet játszanak
kontra: – a gyarmatok kifosztása
– erőszakkal zökkentik ki a gyarmati
területeket a tradicionális stagnálásból
• El nem kötelezettek mozgalma
(1955, bandungi konferencia)
• 1970-es évek: a fejlődő államok radikális
követelései a fejlett államokkal szemben.
Ennek elutasítása veti meg a konfliktus
alapjait.
• A szakadék a fejlettek és fejletlenek között
folyamatosan mélyül (fejlett szigetek)
DÉL
• Kedvezőtlen gazdasági környezet és
kedvezőtlen politikai környezet –
megosztottság
• Az alulfejlettség a rossz gazdasági politikák
és a politikai bizonytalanság
miatt újratermelődik
• A fejlett országok ellenállnak a globális
újraelosztás igényének
• A fejlődő államok túl provokatív fellépése
máig ható távolságtartáshoz vezet
• Kudarcba fulladt segélypolitikák
Észak–Dél
• Nem ideológiai-katonai, hanem gazdasági és
részben civilizációs ellentétek
• A homogénebb Észak áll szemben
az erősen heterogén Déllel
• Dél jobban ki van szolgáltatva Északnak,
mint a keleti tömb volt a nyugatinak
• A Délről érkező fenyegetések nem oldhatók
meg katonapolitikai módszerekkel
A Dél általános jellemzői
• Éhség és szegénység, nyomor. Rövidebb
várható élettartam.
• Alacsony képzettségi szint, fejletlen
munkaerő. Gyermekmunka.
• Rossz lakhatási körülmények,
az infrastruktúra hiánya.
• A mélyszegénység mellett a hivalkodó jólét
jelenléte. Oligarchák.
• Megtévesztő GDP-adatok
• Fegyverkezés
• A Nyugat fejlődési sémáinak szolgai
átmásolása a helyi viszonyok figyelmen
kívül hagyásával biztos kudarchoz vezet
• A magas agrárnépesség sokszor még
a létfenntartáshoz szükséges
(szubszisztenciális) szintet sem képes
megtermelni
• A rohamosan növekvő népesség felemészti
a fejlődés forrása
• Megfizethetetlenek az oktatás költségei
• Az „alvó kontinens” – Afrika
Modernizációelmélet
• Az alulfejlettség okai a tradicionális
társadalmak sajátosságaiban – a vallás
és a kultúra statikus értékrendjében –
keresendő
• A modernizáció a társadalmi mentalitás
megváltozását követeli meg: aszketikus
munkaetika (Max Weber a protestáns
munkaetikáról)
• A társadalom és a gazdaság kettős struktúrája.
Területi dualizmus (India)
Dependenciaelméletek
•
•
•
•
•
A világrendszer egyenlőtlen viszonyai
Egyenlőtlen csere
Aránytalanul alacsony nyersanyagárak
Egyoldalú, fejlődésre képtelen gazdaságok
Megoldás lehet-e a kihátrálás
a világpiacról?
• Kína, NIC-országok: az adott világ-rendszerben is
van lehetőség a fejlődésre
• A kultúra szerepe: a buddhista-konfuciánus
elveket valló országok jobban adaptálódnak, mint
az arab-iszlám területek
Témakörök a vizsgára
• A nemzetközi kapcsolatok elméletének
mint diszciplínának – létrejötte
– célja
– definiciója
• Nagy leíró elméletek:
Realizmus (a hobbs-i hagyomány)
Idealizmus (a locke-i hagyomány)
Globalizmus
Neorealizmus
A megateóriák kölcsönhatása. Dependeciaelméletek,
imperializmuselmélet.
• Alapfogalmak
– külpolitika
– nemzetközi rendszer
– biztonság
– erőszak
– nemzetközi kapcsolatok
– szuverenitás
– hatalmi politika
– háború, totális háború
– a háború kritériumai
– béke
– a béke pozitív és negatív fogalma
•
•
•
•
•
•
Intervenció
Penetráció
A terrorizmus
A nacionalizmus
Az állam
A nemzetközi rendszer osztályozása
• A nemzetközi rendszer heterogenitását
okozó tényezők
• A nemzetközi kapcsolatokat meghatározó
alapvető folyamatok:
– a Kelet–Nyugat konfliktus
– az Észak–Dél konfliktus
– civilizációs konfliktusok