. MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.

Download Report

Transcript . MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.

.
MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN
A NEMZETKÖZI POLITIKA
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL?
dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár
2011. január 19.
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
1
A politika lassú „ébredése”:
nagyon hosszú idő a tudománytól a politikáig
A
hipotézisektől 90-100, ill. 50-60 év telt el ..
1895 Arrhenius: CO2 szint növekedése - természeti okok
1938 Callendar: CO2-szint növekedése – antropogén okok
1987,88 ENSZ: nemzetközi megállapodás kell (WCED,UNGA)
1988 Torontó: 20%-os kibocsátás-csökkentés (1988-2005)
1989 Noordwijk: megállítani kibocsátás-növekedést 2000-re
1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
A
Mauna Loa
CO2 mérési sor
„savas esők” esetében 10-20 év telt el ..
1967 Odén: csapadék Európában savasabb ~ SO2 emisszió
1975 Helsinki Záróokmány:
levegőszennyezés megfigyelés/szabályozás; kezdve SO2-vel
1979 EGB Egyezmény
az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről
1985 Kén-jegyzőkönyv ..

A hosszú idő oka
a pol. tárgyalások kezdeményezéséig, a megállapodásig?
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
2
A politika sokrétű „kételyei”:
nehéz (volt) elfogadni a probléma súlyosságát, a gyors cselekvés szükségességét

Az ember által előidézett körny. hatások közül "csak" az
egyik; többihez képest nehezebb felfogni a veszélyességét:
kibocsátott gázok, kibocsátások nem tűntek veszélyesnek
(nem mérgező/veszélyes anyag)
becsült közvetlen következmény sem látszott veszélyesnek
(lassú hőm-változás)
a tudományos bizonyosság lassan erősödött
(globális adatok és modellek)
A
fordulat akkor következett be, amikor
1970/80-s években a kutatások és a nemzetközi
együttműködés "felgyorsulása"
tudományos klímakutató, modellező központjaik
jelentős támogatása Moszkva és Washington által
a tudom. vizsgálatokkal, globális modellekkel
konkrétabb becslések: tud. ismeretek az égh. rendszerről

Ezek nyomán került az ügy a nemzetközi politika színterére
az 1980-as évek második felében
.. – a "szokásos" megközelítésben ("BAU")
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
3
A nemzetközi tárgyalások kezdetei:
a "szokásos" nemzetközi együttműködési, diplomáciai eljárások
 1988
ENSZ határozat a glob. éghajlat megvédéséről
ugyanúgy indul, mint a "szokásos" nemzetközi tárgyalások
további vizsgálatok kellenek; tud. értékelések kerete: IPCC
cél: jobban megérteni emberi tev-k és éghajlat kapcsolatát
nincs részlet okokról, „reális” és lehetséges válasz-stratégiákról
hangsúly: káros hatások korlátozása, új egyezm. lehetősége

A fordulat - magas politika érdeklődése - bekövetkezett,
amikor kiderült (1988/1990: IPCC és 1.jelentése):
elsősorban a véges fosszilis tüzelőanyagokra épülő
energiagazdálkodás terén van teendő
(nemzetközi érdekütközéseket jelezte már 1970-es évek olajválsága)
a globális éghajlatváltozás drámai hatása
az "eszköztelen" fejlődő államok számára
fejlett világ saját karbon-függősége + fejlődő világ "fosszilis"
fejlődési igényei miatt csak együtt oldható meg e probléma
(kölcsönös függőség, közös felelősség)
 1990 ENSZ tárgyalóbizottság, 1991-92 tárgyalások és
1992 az egyezmény keretében: legyenek máris konkr. célok,
de már nem lehet jogilag köt. konkrét célokról megállapodni
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
4
A nagypolitika tehát „felfigyel”: ez nem egy szokásos környezeti ügy
a globális érdekközösség és egyúttal (pol/gazd) érdekellentétek felismerése
 kritikus jelentőségű ágazatok egész soráról van szó
„kibocsátó” ágazatok
a kibocsátás-szabályozás szempontjából (mitigáció):
energiagazd., ipar,
közlekedés, mezőgazd. (növény-t., állat-t.)
vegetáció-erdőgazd., talajgazd.
(„nyelő-kapacitások” erősítése)
Solid Waste Disposal on Land
(CH4)
2%
Mineral Products (CO2)
3%
Remainder
10%
Energy Industries (CO2)
27%
Enteric Fermentation (CH4)
3%
Agricultural Soils (N2O)
5%
Manufacturing Industries
(CO2)
14%
jelentőségű ágazatok egész soráról van szó
a hatások és kezelésük szempontjából (adaptáció):
Other Sectors (CO2)
16%
Transport (CO2)
20%
 kritikus
hatásviselő ágazatok
mezőgazd., erdőgazd.,
vízgazd., energia-felhasználás, ..
egészségügy, természetvédelem,
katasztrófa-védelem, ..

Emiatt e problémakör bekerült a legkomolyabb
gazdaságpolitikai, ill. biztonságpolitikai problémák sorába
nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
5
Változó világrend - változó klíma:
meg kellene állapodni, de meg lehet-e állapodni?
 Globális
környezetterhelési, globális fejlettségbeli,
erőforrásbeli és sérülékenységi különbségek változása
emberi tevékenységekből eredő kibocsátások:
az államok nagyon eltérő történelmi,
de változó jelenkori felelőssége
fejlettségbeli, életminőségi,
szociális biztonsági, ágazati szolgáltatási helyzet:
az államok (társ. csoportok) óriási történelmi,
de változó jelenkori különbségei
USA
Kína
1960-2005
 Globális
környezetváltozás: hatásokkal, felelősséggel
és teendőkkel kapcsolatos ismeretek gyarapodása
éghajlatváltozás ..(megfigyelések, modellek, értékelés IPCC-2007)
biológiai sokféleség, vegyianyagok hatása ..

A környezet változásával, az éghajlatváltozással
kapcsolatos ismeretek - a szűken értelmezett környezet-,
klímatudatosság - erősödött, de egyúttal a saját gazd, bizt,
hatalmi érdekekkel kapcsolatos ismeretek, tudatosság is
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
energia-igény 1980-2030
Kína+India és többi nemOECD (kék vonal:OECD)
6
Mind több ismeret - mind nehezebb megállapodni:
a nemzetközi tárgyalások két évtizede (1991-2010) és hogyan tovább?
 1991
- 2010
1991-92
1992
Éghajlatváltozási Keretegyezmény
1995-97
1997
Kiotói Jegyzőkönyv
2005
-- -- -- -- -- -- -- -- „történelmi szakaszhatár?” -- -- -- -- -2007-09 új tárgyalási forduló
2009
„csúcsra járatás” - jelzi a legmagasabb szintű
pol-gazd érdekeltségeket és azok védelmét
2009-10 meg kell állítani .. (<2°C), de a fejlettek már
nem akarják önmagukban „vinni a prímet”
a fejlődők pedig előbb utol akarják őket érni .. ..
 Hogyan
tovább: mi lehet hatással ?
környezeti megfigyelések: még egyértelműbb jelzések?
tud. kutatások/modellek: még egyértelműbb igazolás?
véges term. erőforrások: korlátok és konfliktusok hatása?

2011-12: meg kellene, de meg lehet állapodni ?
(átfogó és globális és jogilag kötelező megállapodást elérni)
a földi környezettel (és a jövővel) kapcsolatos közös felelősség,
a globális és közös környezet-tudatosság alapján?
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság
7