Transcript Globális világproblémák és megatrendek

Globális világproblémák
és megatrendek
A globalitás értelmezése
1.





Időbeni aspektus
A globalitás kifejezése a „globus” latin szóból
származik.
A földgolyó egészét érinti, annak egészére kiterjed.
A fogalmat a világgazdaság kialakulásának
folyamatától (19. század) számítható, majd a II.
világháború utáni integrációs folyamatokkal kap új
erőre.
A globális világproblémák megfogalmazása az 1960as évek végére, 1970-es évek elejére esik.
Az 1990-es évek elején lezajlott világgazdasági
átrétegződés új szakaszt jelent.
2.
3.
Területi aspektus
A globális problémák nem attól globálisak, hogy a
világon mindenütt egyforma élességgel
jelentkeznek, hanem attól, hogy hatásuk a világon
mindenütt érzékelhetők.
A különböző terek egyre közelebb kerülnek
egymáshoz a társadalmi-gazdasági térben, így a
bennük lezajlott változások hatása az áttételeken
keresztül globális.
Ágazati aspektus
Egy globális világprobléma (demográfiai
robbanás) nem marad ágazati keretben, hanem
szétterjed.
Pl.: a demográfiai robbanás elválaszthatatlan az
élelmezési válságtól, egészségügytől, oktatástól.
A lokalitás értelmezése
1.
2.
Időbeni aspektus
A lokalitás kifejezése a latin „locus” szóból
származik, jelentése: hely.
A lokalitás így hellyel kapcsolatost, helyhez
kötöttet jelent.
Globalitás nincs lokalitás nélkül.
Területi aspektus
Bizonyos értelemben hely lehet: hajlék, település,
régió, ország, kontinens is. A köztük lévő
különbség azonban nem csak mennyiségi, hanem
minőségi is.
Fontos a jelenségek és folyamatok intenzitása,
mélysége.
3.
4.
Ágazati aspektus
Egy jelenség vagy folyamat mindig kötött valamely
ágazathoz.
A problémának súlyosnak, illetve az ágazatok
viszonylag széles körét átfogó gondnak kell lennie
ahhoz, hogy a globálissá válás feltételei adottak
legyenek.
Locus-típusok
A pozitív típusban: ugyanazon jelenségek és
folyamatok tapasztalhatók, amelyek a globális
problémák lényegét adják.
A negatív típusban: a globális folyamatokkal
szemben ellentétes folyamatok zajlanak le.
Neutrális típus: gyakorlatilag közömbösek egy
adott globális világprobléma kapcsán.
A globális világproblémák kialakulása
Történelmi fejlődésünk a XX. század második felére
létrehozta a termelőerők fejlettségének olyan
szintjét, amely a munkamegosztás és kereskedelem
globalizációját eredményezte.
Ezzel párhuzamosan kialakultak a globális
információs rendszerek, és nemzetközi
intézmények.
Az 1960-as évektől kezdve fokozatosan jelentek
meg azok a környezeti, majd gazdasági és
társadalmi problémák, melyek globális
világproblémákká mélyültek.
Ezek a problémák egyre súlyosabb zavarokat
okoznak az egész emberiség fejlődésében.
1.
2.
A világproblémák kialakulása arra a tényre
vezethető vissza, hogy helytelenül viszonyulunk a
természethez, helytelenül használjuk a természet
és emberi erőforrásokat.
A történelem előtti időszak
A természet és ember viszonyára a harmónia
jellemző.
Az ember csak lét-és fajfenntartásának
biztosítására használja az erőforrásokat; nem
végzett termelőtevékenységet, és nem halmozott
fel tartalékokat.
A mezőgazdaság forradalmától az ipari
forradalomig
Az ember tevékenységének alapvető célja a
biztonságra törekvés.
Ez a törekvés arra kényszeríti az embert, hogy a
természet erőivel szemben, majd később a
társadalom más egyedeivel szemben mind
természeti, mind az emberi erőforrásokat igénybe
vegye.
Ez az igénybevétel (gazdasági tevékenység) mindig
függ a társadalom rendelkezésre álló
technológiájától.
A biztonságra való törekvés (életstratégia) a Föld
különböző területein eltérő jellegű volt.
A forró éghajlati övben nem volt szükség termelésre
és felhalmozásra. Ezért nem alakult ki intenzív
gazdálkodás, fejlett technológia: a természet sokáig
megőrizte természetes állapotát.
A hideg éghajlati övben a szűkös erőforráskészletek
miatt nem indulhatott el intenzív fejlődés.
Ezzel szemben a szubtrópusi és a mérsékelt
éghajlatú területek lehetőséget nyújtottak és egyben
kényszerítették is az embert, hogy termeljen és
tartalékokat képezzen.
Az életbiztonság javulásával a népesség számának
lassú növekedése következett be.
Ha relatív túlnépesedés történt, a problémákat
többféle módon oldották meg:
 Új erőforrások birtokba vétele (gyarmatosítás,
népmozgások)
 A termelési technológia fejlesztésével
 Éhínség, járványok, háborúk következményeként.
 Ezek a folyamatok évezredeken keresztül közel
egyensúlyban tartották a természeti erőforrások
népességeltartó képességét és a népesség számát.
3.
A mezőgazdasági forradalmától az ipari forradalomig
tartó időszakban elsősorban a fizikai terjeszkedés volt a
cél.
Ebben az időszakban a lassú gazdasági növekedés és
lassú népességnövekedés volt a jellemző.
A környezeti és társadalmi problémák is lokálisak,
esetleg regionálisak voltak.
Az ipari forradalomtól napjainkig
Az ipari forradalom alapvető változást hozott a
természet és a társadalom kapcsolatrendszerében.
A társadalmi fejlődés e szakaszára a folyamatos
növekedés a jellemző.
A gazdasági növekedés polarizálja a világot,
gazdaságilag, társadalmilag és olyan politikai-etnikaivallási feszültségeket hoz létre, amelyek folyamatosan
veszélyeztetik a világbékét.
A globális gazdaság és a globális intézmények
kialakulásával párhuzamosan megjelennek a
bűnözés és a terror nemzetközi szervezetei is.
Ezek alkalmaznak „szelíd” (pl.: számítógépes
bűnözés) és akár fegyveres terrort is.
Az ipari és tudományos technikai forradalom olyan
technológiákat fejlesztettek ki, melyek gyors
ütemben élik fel az erőforrásokat.
A természet az ember alá rendelt környezet lett,
piaci áru, erőforráskészlet, hulladéklerakó, amelyet
az ember fizikai értelemben végtelennek tekint.
A munka is átalakult, piaci áruvá vált, amit termelnek
és értékét a kereslet-kínálat határozzák meg.
A fogyasztói társadalom egyre gyorsuló életritmusa
az ember szellemi-érzelmi lényét rombolja.
Globális problémák
1.
A demográfiai robbanás
A társadalmi-gazdasági problémák egyik
legsúlyosabb területe, ugyanakkor a legismertebb
is.
Lényege: az emberiség lélekszáma rendkívül
gyors és az utóbbi évtizedekben tapasztaltak
alapján gyorsuló ütemben növekszik.
A Föld egészének eltartó képességét veti komoly
probléma alá; másrészt regionálisan a
legszegényebb térségekben okoz éles problémát.
A Föld népessége manapság évente 70-90 millió
fővel nő.
2. Élelmezési problémák
A globális világproblémák legkegyetlenebbike,
mintegy 500 millióra tehető azok száma, akik
krónikusan rosszul tápláltak.
Tragikus, hogy ez a helyzet amellett áll fenn,
hogy a világ egésze élelmiszer-túltermeléssel
jellemezhető.
Megoldási lehetőségek: megfelelő
agrártermelési technológiák importja; az öntözés
lehetőségeinek megteremtése; a megfelelő
vetőmagok kiválasztása; a gépesítés
elterjesztése stb.
3. Az urbanizáció problematikája
Az agrártérségek válsága miatt ott is jelen van,
ahol a városi funkciók kiépítettsége „fejletlen”.
Az urbanizáció együtt jár: a gyors területi
átrendeződéssel; foglalkozás-és
életmódváltozással; területi koncentrálódással.
Az utóbbi 30 évben megduplázódott létszámú
emberiségen belül a városi lakosság alig 25%os arányát közel 50%-ra emelte.
Túlzsúfolt városok, kiürülő rurális térségek.
4. Az energetikai kérdések
Az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások
kimerülnek.
A meg nem újuló energiaforrások végesek,
változatlan felhasználás mellett mintegy 30-50 év
alatt kimerülnek bizonyos fajtáik.
Mások évszázados biztonságot nyújtanak: nukleáris
energia.
Fontos az energiakímélő technológiák alkalmazása,
energiával való takarékosság.
Ma a világ egy átlagos polgára annyi energiát
használ fel, ami 60 rabszolga teljesítményével, hat
igásló energiájával egyenlő.
5. Nyersanyagproblémák
A termelés és a felhasználás területi
koncentrációi nem esnek egybe.
A stratégiailag fontos nyersanyagokért szívós
harc folyik.
A takarékosság útjai: az ipar egységnyi
késztermék előállításához kevesebb
nyersanyagot használjon fel; hulladékgazdálkodás.
Fontos, hogy az újrahasznosítás minden
újonnan létesített üzemben megvalósuljon,
függetlenül a gazdasági helyzettől.
6. Környezeti problémák
A tendenciák: az emberi fogyasztásra szolgáló
ivóvíz a harmadik évezred küszöbére tisztításra fog
szorulni; az ózonrétegen lyukakat ütünk;
tanácstalanság az óriási mennyiségű hulladékkal
kapcsolatban; savas esők pusztítása;
elsivatagosodás; általános felmelegedés.
Magyarországon évi 240 millió tonna anyagot
használunk fel, ebből 100 millió tonna hulladék
keletkezik. Az ország területén ma 300 millió tonna
hulladék található.
A veszélyes hulladékok mintegy 2%-a keletekezik
csak a fejlődő országokban!
7. Katonai ügyek
A világ kutatási és fejlesztési célokra fordított
kiadásainak mintegy 25%-a hadiipar jellegű.
A világon napjainkban mintegy egybillió amerikai
dollárt költenek évente (!) katonai kiadásokra.
Ebből az USA-ra 300 milliárd dollár jut!
Legnagyobb összegeket fegyverkezésre költik,
fegyverkereskedelem évi 40-50 milliárd dollár.
Fontos, hogy bármelyik lokális konfliktus
regionálisság nőhet, az pedig akár
világkatasztrófához is vezethet.
8. A Kelet-Nyugat dichotómia
A világ fejlődésének útját hosszú időn keresztül
a szocialista és tőkés országok versenye, a két
világrendszer történelmi párbaja határozta meg.
A kérdést mind ideológiai, mind társadalmigazdasági, mind pedig katonai vonatkozások
globálissá tették.
A kérdés ebben az értelemben érvényét
vesztette, de fontos maradt a Kelet válsága.
A szétomló és újjászerveződő államok hogyan
tudnak bekapcsolódni a világgazdaságba.
9. Az Észak-Dél dichotómia
Ez az ellentét egyike a legbonyolultabb és
megoldását tekintve a legkilátástalanabbnak tűnő
globális világproblémának.
A két végpont a szegény Dél és a gazdag Észak.
Az érvényesülő tendencia az, hogy a gazdagok
egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre
szegényebbek.
Az utolérés szinte lehetetlen, a kitörés lehetősége
csak néhányuknak adatik meg.
A gazdag és szegény országok közötti szakadék nő:
analfabétizmus, a technikai színvonal, az
információs ellátottság stb.
10. Az eladósodás problémái
Az Észak-Dél ellentétet úgy próbálták enyhíteni,
hogy hitelt nyújtottak.
Ennek következményeként a világ egy része
reménytelenül eladósodott egy kisebb, de
gazdagabb országcsoport felé.
A harmadik világ országi szerint egy új pénzügyi
rendszert kellene létrehozni és benne az
adósság valamilyen rendezését elérni.
11. Egyéb problémák
Vannak még problémák: az óceánok helyzete,
az Antarktisz hasznosításával kapcsolatos
kérdések, a világűr problematikája stb.
A globális problémák egyre inkább elmélyülnek,
más részről pedig egyre több probléma válik
globálissá.
Tudomásul kell venni, hogy olyan rendszerben
élünk, ahol minden mindennel összefügg.
A globális problémák kezeléséhez szükséges
technikának birtokában vagyunk, de a bizalmat
és bölcsességet még ezután kell
megszereznünk.
Világmodellek
A globális problémák iránti tudományos és
politikai érdeklődés hozta létre a
világmodelleket.
Ezek az ENSZ és részben a Római Klub
megbízásából készültek.
A Római Klub 1968-ban jött létre, Aurelio Peccei
olasz közgazdász szervezésével.
A Klub magánintézmény közel 100 különböző
nemzetiségű tudóssal, akik utat akarnak találni a
világ megértéséhez és közösen gondolkodnak
az emberiség jövőjén.
1.
2.
3.
4.
A növekedés határai: a számítógépes világmodell
a népesség, az egy főre jutó ipari termelés és az
egy főre jutó élelmiszer, a le nem bomló
szennyeződés és a nem megújítható erőforrások
megmaradó hányadának várható alakulását
modellezte.
Fordulóponton az emberiség:
A hulladékkorszak után: a jelentés nemzetközileg
koordinált energiapolitikát javasol, amelyben a
készletek nagysága miatt a kőszénnek nagyobb
szerepet tulajdonít.
A világgazdaság jövője: a világmodell a
legsúlyosabb problémaként a fejlett és fejlődő
országok közötti feszültséget elemzi.
5.
6.
7.
A nemzetközi rend átalakítása: a jelentés abból
indul ki, hogy a nemzetközi rend átalakítása
fontos, mint a szegény és gazdag országok közötti
rés csökkentésének lehetősége.
Célok az emberiség számára: a globális
biztonság, a fegyverkezés veszélyeinek
csökkentése, az élelmiszertermelés
hatékonyságának növelése, a szükséges
erőforrások biztosítása.
A tanulásnak nincsenek határai: a készség-és
képességfejlesztő innovatív tanulásban látják
annak lehetőségét, hogy az egyén képes legyen
időfolyamatokban, következményekben
gondolkodni.
8.
9.
10.
11.
Brandt Bizottság: Túlélési program
Brandt Bizottság: Közös válság
Palme Bizottság: Közös biztonság
Brundtland Bizottság: Közös jövőnk
ENSZ Környezeti és Fejlődési Konferencia: 1992,
Rio de Janeiro, 172 tagállam részvételével.
Budapest Klub: 1992/93-ban alapította László
Ervin.