Transcript Fenntarthatósági kérdések energiagazdálkodási szemszögből

Fenntarthatóság
energiagazdálkodási oldalról
…az energiaforrások
használatához kapcsolódó input
2014.11.07.
Rudlné Bank Klára
ENERGIA és TÁRSADALOM
ENERGIAGAZDASÁG MAI HELYZETE A
világban
Vajda György: Energia-politika (MTA, Bp, 2001)
Vajda Gy: Energiaellátás ma és holnap (MTA, Bp, 2004)
Vajda Gy: Energiaellátás és társadalom (MTA, Bp, 2009)
Forrás még: dr. Stróbl Alajos,
(több 2010. és 2011-es előadásából is
merítve!)
Természeti erőforrások osztályozása
Fogyó erőforrások
(stock jellegűek, mennyiségük véges)
A
Elméletileg
felhasználással (részben gyakorlatilag)
elfogyasztott újrahasznosíthatók
Fosszilis
fűtőanyagok:
kőszénfajták,
tőzeg,
kőolaj,
földgáz.
Nem égő gázok.
Hasadó anyagok.
Ércek.
Felszín alatti vizek
egy része
Ércből kivont fémek
Elemi és nemfémes
ásványok
Megújuló erőforrások
(flow jellegűek, term törvényei szerint
regenerálódnak,ember által érzékelhető idő alatt)
A kritikus zóna
kockázata nélkül
NAPENERGIA
Geotermikus energia
Légkör, légköri
energiák (szél).
Víz (vízi energia)
Tengerjárás.
Hullámzás.
Tengeri áramlatok
Biomassza
A kritikus zóna
kockázatán
belüliek
Növényvilág.
Erdő.
Állatvilág.
Vizek élővilága.
A vízkészletek egy
része.
Talaj.
Alapfogalmak 1.
• energia : munkavégző-képesség
• energia-termelés: (→folyamat!)az ember ÖNMAGA és a
TERMÉSZET közé eszközöket illeszt
ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzformálják a természeti adottságokat abba az új
formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel!
(eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.)
• Energiahordozó -► energiaforrás:
Olyan természetben előforduló anyag, (vagy jelenség), amelyből az ember képes a mindennapi
élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás)
•
Energiaforrások alaptípusai:
1. A rendelkezésre állás szerint (az emberi léptékhez mérve!!!)
(fogyó=stock jellegű,
megújuló=flow-jellegű)
2. A természethez való viszonya, ill. az emberi közreműködés szerint:
elsődleges=primer, másodlagos=szekunder HASZNOS= TERCIER
|
Az energia mértékegysége: az energia bármely formájában
fizikai mennyiség, amely mérőszámmal és mértékegységgel
jellemezhető.
Az energia mértékegysége a joul, jelölése: J.
Definíció szerint: 1 J az az energia (munka) mennyiség,
amelyet 1 N (newton) erő 1 méter hosszon végez:
1 J = 1 Nm.
Ez az energia egység kicsi, ezért a nagyobb energiamennyiségeket prefixumokkal (előtagokkal) adjuk meg.
Az energetikában leggyakrabban használatos prefixumok:
Mega: M = 106 Giga: G = 109 Tera:T = 1012
Peta:P = 1015 Exa:E = 1018 Zetta:Z = 1021 Yotta:Y= 1024
A primer energia fajtái
Vajda György: Energia-politika (MTA, Bp, 2001)
KIMERÜLŐ
Ásványi tüzelőanyagok:
Szén
Kőolaj
Nem konvencionális olaj
Földgáz
Nem konvencionális földgáz
Nukleáris üzemanyagok
Hasadóanyagok
Tenyészanyagok
Fúzió anyagai
Radioaktív izotópok
Geotermikus energia ►►
Konvektív hőhordozók
Kondukció
Forró sziklák
Egyéb tüzelőanyagok
Exoterm kémiai reakciók a
Tüzelésen kívül
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Napenergia eredettel:
napsugárzás
fotoszintézis
szélenergia
vízfolyások energiája
tengeri áramlások
tengeri hőfokkülönbség
hullámzás
Biológiai energia
Izomerő
Biomassza
Mikrobiológiai reakciók
____________________________
Gravitáció
Árapály
Égitestek vonzása
Kozmikus hatások
•távhő
•olajpala,
olajhomok
•földgáz
•metánhidrátok
•urán, tórium,
deutérium
•trícium (lítium)
•nap
•szél
•víz, árapály
hullám
•üzemanyagok
•földgáz
•kőolaj-finomítási
termékek
•szénnemesítési
termékek
•hidrogén
•földhő
•biomassza
Forrás: www.bmwa.de
Hatásfok
  70%
Hatásfok
átalakítások
•kőolaj
fogyasztói
végső energia
•villamos energia
átalakítások
alapenergia
•szén, lignit
termelői
fosszilis
atom
megújuló
karbonmentes
CO2-kibocsátás
Energiaellátás = az energiaforrások átalakítása,eljuttatása
hasznos energia
•mechanikai
energia
•fűtési hő
•ipari hő
•meleg víz
•fény
•informatika és
kommunikáció
  50%
ENERGIA_PIRAMIS
Energiafelhasználás trendje
1900-2000
http://epa.oszk.hu/00700/00775/00009/1999_09_08.html
1999/9 Magyar Tudomány Technológiapolitik Energiaigények
1,5%
szén
olaj
gáz
atom
víz
biomassza és hulladék
egyéb megújuló
18 000
évi átlagos növekedés
16 000
primerenergia-igény, Mtoe
5,7%
14 000
1,7%
1,8%
1,3%
12 000
0,4%
10 000
2,3%
8 000
6 000
1,6%
4 000
2 000
1,5%
0
1971
IEA: World Energy Outlook 2004
2002
2010
2020
2030
A világ népességszámának (mrd fő)
alakulásával
kapcsolatos trendek
(1950-2300)
A világ primerenergia
felhasználásának
múltja és valószínű
trendje (2005 után)
A népességszám alakulása
milliárd fő
UN Population Division: World Population Prospects, 1998 Revision
RES forrás
12,4 %+1,1%= 13,5%
Fosszilis:
21,3% +31,4%
+29%=
81,7 %
A világ népességszámának és energiafogyasztásának alakulása
1850 és 2100 között
Népesség száma
Millió fő
kummulált
energia fogyasztás
giga-barrel/év
http://tqe.quaker.org/2007/TQE155-EN-WorldEnergy-1.html
The History and Future of World Energy
BP Statistical Review of World EnergyJune 2010 http://www.bp.com/statisticalreview
Egy lakosra számított átlagos éves összes energiafelhasználás
Világ átlag:1,8 toe/fő
4,5-6 toe/fő
16,4
toe/fő
7-8 toe/fő
1,7 toe/fő
0,7 toe/fő
1,2 toe/fő
3,7 toe/fő
0,6 toe/fő
6-17
toe/fő
6 toe/fő
Prof.K.F.
2100-ra 8 milliárd ember és 4,8 toe/fő
Előrejelzés a hagyományos energiatermelés és a
megnövekedett energia igények eltávolodására
?
?
A világ energiaszükséglete folyamatosan növekszik
ExxonMobil:The Outlook for Energy: A View to 2030
A népességszám és a gazdasági növekedés együtt
generálja az energia-igények globális növekedését.
A FÖLD bolygó felmelegedése
• A”globális
felmelegedés „
tagadhatatlan
• Az 2001-2010-es volt
a valaha feljegyzett
legmelegebb évtized
• A felmelegedés az
északi féltekén a
nagyobb, ahol a Föld
legtöbb szárazföldi
területe található
A globális éves középhőmérséklet szórása
A hőmérséklet szórása °C-ban, az 1961-90 átlagokkal összehasonlítva
az összes bizonytalanság együttes hatásából
adódó 95%-os bizonytalansági tartomány
Éves simított sorozat
Forrás: Kelet-Angliai Egyetem, Klímakutató Egység és Egyesült Királyság meteorológiai
hivatal, Hadley Centre
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
A globális CO2-kibocsátás tovább
emelkedik
•
•
•
A globális CO2kibocsátás 1990 óta
közel
40 %-kal nőtt
2007-ben Kína az
Egyesült Államok
helyébe lépett mint
legnagyobb kibocsátó
A globális CO2kibocsátás jelentős
részéért a
villamosenergia- és a
hőtermelés felelős
Globális CO2-kibocsátás energiahordozók égetéséből
Millió tonna CO2
Világ
USA
EU-27
Kína
India
Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
Változások a globális CO2-kibocsátás
arányaiban
• Kína CO2-kibocsátása
az utóbbi 20 évben
több mint
kétszeresére nőtt
• Az Ázsia többi
részéből (ideértve
Indiát is) származó
kibocsátás szintén
nőtt
• Ezzel ellentétben az
EU és Oroszország
CO2-kibocsátása
csökkent
Az energiahordozók égetéséből származó Globális CO2-kibocsátás
megoszlása
az összes kibocsátás %-ában
21 000
millió tonna
29 000
millió tonna
USA -37 %
EU-27 -22 %
Kína +118 %
Oroszország -50 %
Ázsia +83 %
Japán -20 %
Latin-Amerika +33 %
Közel-Kelet +66 %
Afrika 0 %
A világ többi része -18 %
Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
Egy főre eső CO2-kibocsátás
•
•
•
A CO2-kibocsátás
csökkent az Egyesült
Államokban,
Oroszországban és az EUban
Az egy főre eső
kibocsátás nőtt Kínában
és Indiában, de még
mindig jóval elmarad a
fejlett ipari országokétól
2007 óta Kína CO2kibocsátása meghaladja a
4.3 tonna / fő globális
átlagot
Az energiahordozók égetéséből származó egy főre eső
globális CO2-kibocsátás Tonna / fő
USA
Oroszország
Japán
EU-27
Kína
India
Világ
Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
t/fő
A közlekedésből származó kibocsátás folyamatosan
növekszik, míg a többi csökken
•
•
•
Az EU üvegházhatásúgázkibocsátása 1990 óta több
mint 17 %-kal csökkent
Üvegházhatású gáz-kibocsátás ágazatonként, EU-27
Millió tonna CO2 egyenérték
2009-ben a gazdasági válság
miatt nagy visszaesés
következett be
Egyéb
(energiával
kapcsolatos)
Hulladék
Mezőgazdaság
A hosszabb távú
csökkenés okai a
hatékonyabb
energiafelhasználás és a
kis szén-dioxidkibocsátású
tüzelőanyagokra történő
átállás
Ipari
folyamatok
Közlekedés
Gyártás és
építőipar
Energiaágazatok
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
Az energiával kapcsolatos tevékenységek
kibocsátása a legnagyobb
•
Az EU üvegházhatású
gáz kibocsátásának
¾
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként,
2009 %
Gyártás és építőipar
több mint
energiahordozók
égéséből származik
• 1990 óta jelentős
kibocsátáscsökkentés ment
végbe a gyártásban
és az építőiparban
Energiával
kapcsolatos
Nem energiával
kapcsolatos
Közlekedés
Ipari folyamatok
EU-27
2009
Energiaágazatok
Mezőgazdaság
Hulladék
Egyéb (energiával
kapcsolatos)
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database
A BIOSZFÉRÁS FÖLDI RENDSZER
(Dr.Prof. Vida Gábor anyagából átvéve ez és a következő 4 dia)
ATMOSZFÉRA
BIOSZFÉRA
GEOSZFÉRA
HIDROSZFÉRA
Az ember előtti bioszféra
- A bioszféra a nagy földi rendszer növekvő
alrendszere;
- Földünk történetének 99,99%-a ember nélküli;
- A bioszféra az élővilág diverzitásával evolválódott,
ökológiai szerveződésével szabályozódott;
- „Fenntarthatóan fejlődött”!
Míg meg nem szülte a Homo sapiens-t!
Fenntartható növekedés ???
Véges Földön?
Fenntartható fejlődés ??
Minőségi változás: javul vagy romlik?
Fenntarthatóság ?
Mit? Meddig?
„Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció
szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit
arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Bruntland
Bizottság)
„ A fenntartható fejlődés a folytonos társadalmi jól-lét
megvalósítása anélkül, hogy a környezet eltartóképességét
veszélyeztetnénk.” (H.Daly)
Fenntartani a bioszféra minket (is) éltető működését!
Mentsük meg az (Földet) embert!
Megtaláljuk-e a helyünket a
Bioszférában?
• Téveszme: „Az ember ura a környezetének, s ezt a maga
kedve, igénye szerint alakíthatja.”
• Mára az ember a nagy földi rendszer jelentős
tényezője, annak egyik eleme!
• A bioszféra ember nélkül kitűnően működik –
fordítva nem!
• A jelenlegi globális gazdasági rendszer összeomláshoz
vezet, nem fenntartható!
• Az emberiség fennmaradása a fentiek felismerésétől
(elismerésétől) függ!
Globális válság
Antropogén klímaváltozás, növekvő társadalmi
egyenlőtlenségek, olajcsúcs, növekvő élelmiszer-árak,
csökkenő biodiverzitás, járványok, ózonpajzs sérülés,
szennyeződés és a Föld ökológiai rendszereinek
tönkretétele mind komoly fenyegetés civilizációnkra.
Mindez visszavezethető egyetlenegy (bár nagyon is
komplex) okra: Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt
Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan
növekedés lehetőségében reménykedünk.
(13 tudós cikke a PNAS 2009. febr.24.-i számában)
Mtoe
A világ primerenergia-felhasználása
növekszik
18 000
Rest of world
16 000
China
14 000
Rest of OECD
12 000
European Union
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
0
1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035
EU energy consumption is expected to level out in future but world energy consumption will
continue to grow due to global population growth and economic catching up. Overall, world
energy demand may grow by 45 % between 2006 and 2030. In China and India, demand will
nearly double.
Source: IEA, World Energy Outlook 2010
A primerenergia igény növekedésében élenjáró szerep jut a fejlődő országok
(Non-OECD) felgyorsuló gazdasági fejlődésének
Forrás: IEA
A Non-OECD országok dinamikus GDP növekedése együtt jár az
energiaigényük drámai emelkedésével!
.
Teljesen más képet mutat ma már a Föld
energiatérképe, mint akár csak 5 évvel ezelőtt
Forrás: IEA
India fogyasztás már ugyanannyi, mint az EU teljes fogyasztása,
Kína pedig 2,5-szeresét igényli!
Az energiamixen belül, a fosszilis energiahordozók
stabilan tartják dominanciájukat
Forrás: IEA
A szén(!) és a megújulók növekedése mellett, a gáz részarányának szárnyalása
a legszembetűnőbb!
A fosszilis energiahordozók készletei még bőven elegendőek, ám
egyre nagyobb export/import átrendeződés zajlik, az EU kárára…
Forrás: IEA
.
Az OECD országok (kivéve USA), valamint Kína és India kitettsége növekszik,
miközben a termelő országok pozíciója nem változik érdemben!
Egyetlen konszenzus van a jövőképek között:
a globális földgázigény nőni fog 2035-ig,
miközben Európa felfedezett források hiányában vergődik!
Forrás: IEA
Szemmel láthatóan Európa belenyugodott abba, hogy tartósan nem lesz képes saját
igényeinek ellátásában termelőként is részt venni…
Az EU bürokratái kizárólag a piaci pozíciók kontrolljában képesek gondolkozni!
Felzárkózás vagy visszazárkózás?
• A jelenlegi amerikai szintre felzárkózó emberiségnek 6
„Földre” lenne szüksége!
• A fejlett világ minden további lábnyom növelése (~GDP/fő) 5
milliárd ember elől veszi el a hasonló „fejlődés” lehetőségét!
• Van megoldás? Mi a tudósok válasza?
Limits to Growth
(Stockholm, Rio, Johannesburg, etc.)
World Scientists’ Warning to Humanity (1992)
Millennium Ecosystem Assessment (2005),
Living Planet Report, Global Footprint Network, etc
Millennium Assessment of Human Behaviour
GLOBÁLIS
FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG
TÁRSADALMI VÁLSÁG
erkölcs, hit, érték, család, kultúra,
oktatás, egészségügy, tudomány,
bizalom, együttműködés,
foglalkoztatás, népesedés,
leszakadás
GAZDASÁGI VÁLSÁG
energia, nyersanyag,
agrár, élelmezés,
pénzügy, hitel,
növekedés
KÖRNYEZETI VÁLSÁG
Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalajvesztés, szennyeződés, tájrombolás,
erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés
Dr.Prof. Vida Gábor anyagából
átvéve
Millennium Ecosystem Assessment
2007
„Human actions are depleting Earth’s natural capital,
putting such strain on the environment that the ability of
the planet’s ecosystem to sustain future generations can no
longer taken for granted.”
(Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti
tőkéjét, oly terhet róva a környezetre, hogy bolygónk
ökológiai rendszerében már kérdésessé válik a jövő
generációk fennmaradása.)
(Overwiew: Main findings of the Millennium Assessment)
Dr.Prof. Vida Gábor anyagából
átvéve
1360 tudós a világ minden tájáról
Dr.Prof. Szarka László
anyagából átvéve
A környezetvédelem elméleti megalapozásában a
modern korban alapvető szerepe volt az Aurelio Peccei,
olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi
tudós társaságnak, mely Rómában tartotta első ülését, és
a Római Klub nevet kapta.
A.Peccei
1968-ban alapította egy brit tudós, Dr. Alexander King
(1909-2007) és egy olasz iparos, Aurelio Peccei (19081984) . CÉLJUK VOLT: a politikusok figyelmét felhívni
arra, hogy a környezeti globális helyzete hamarosan
tarthatatlanná válik
A fenntarthatóság, globális klímaváltozás és az energia
problémakör szoros kölcsönhatásban és összefüggésrendszerben (holisztikusan) közelítendő meg, és így
oldhatók meg a beavatkozások is. Az utóbbi néhány évben a
klímaváltozás egyre nagyobb súlyt kap a kihívások között.
Az IPCC („Intergovernmental Panel on Climate Change”)
harmadik és negyedik további jelentései …….hogy a
klímaváltozás legnagyobb veszélye a fenntarthatóságra
gyakorolt negatív hatás.
A fenntarthatóság megvalósítására, valamint a
klímaváltozás hatásaira adható válaszok egyik ugrópontja
pedig az energiakérdés. (Csete L. 2008.)
Az emberiség túléléséhez valódi
paradigma váltásra van szükség
• Értékrendben
• Gazdálkodásban
Lásd: David Korten: GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁG
(Agenda for a new economy – From fantom wealth to real wealth)
2009
Változtatási javaslatok:
Jelenlegi
Alternativa
Növekedés
Versengés
Anyagi gazdagság
Lágy fenntarthatóság
Üzleti érdek dominanciája
Profit orientáció
Önzés (mentség a „láthatatlan kéz”)
Fogyasztói társadalom (eldobható)
Haladás mércéje: GDP növekedés
Neoliberális közgazdaság
Az élet küzdelem
Sosincs elég
...
Egyensúly
Együttműködés
Lelki gazdagság
Kemény fenntarthatóság
Etikai, intellektuális, esztétikai prioritás
Közjóléti orientáció
Önzetlenség
Fenntartható társadalom
Jobb mércék: ISEW, GPI, etc.
Ökológiai közgazdaság
Az élet szép
„Logic of Sufficiency” (T.Princeton)
…”megfelelőség logikája”
Vida G.:
Magyar Tudomány 2007/12
„Modern” világ végjátéka: 2 markáns esemény:
2008 július – kőolaj 147 dollár
Fosszilis energiaforrás korszak alkonya
2009 december – Koppenhágai klímacsúcs kudarc
Világ vezetőinek entrópia kezelési kudarca
A probléma oka: a világ döntéshozói még mindig a
18.sz. felvilágosodási eszményei alapján
gondolkoznak: az ember racionális, szenvtelen,
önérdek-érvényesítő
2010
Ezzel szemben: evolúciós biológia, neurológia,
antropológia, gyermeklélektan,stb. szerint az ember
alapvetően egy együtt érző, másokért aggódó,
társas lény (ld. tükörneuronok)
Első ipari forradalom: l750 után
Kőszén
Második
Kőolaj, földgáz
Harmadik:
Dr.Prof. Szarka László
anyagából átvéve
:
1860 után
2010 után ) megújulók, globális tudat
Jövőképek
Techno-optimizmus
BAU (Busines as usual)
Aggódó felelősség
Limits to growth
mint eddig, csak
jobban, többet, gyorsabban
Reménytelenség
Apokalipszis
esetleges
újjászületéssel
elkéstünk
másképpen
másképpen
DESERTEC
Verseny
összefogás
újjászületés
Dr.Prof. Szarka László
anyagából átvéve
Jared Diamond identified what he considered to be the 12 most serious
environmental problems facing past (and future) societies, problems that often have
led to the collapse of historical societies:
1) Loss of habitat and ecosystem services,
2) Overfishing,
3) Loss of biodiversity,
4) Soil erosion and degradation,
5) Energy limits,
6) Freshwater limits,
7) Photosynthetic capacity limits,
8) Toxic chemicals,
9) Alien species introductions,
10) Climate change,
11) Population growth, and
12) Human consumption levels.
More importantly, Diamond, and several other authors before him emphasized that the
interplay of multiple factors is almost always more critical than any single factor.
Systems that lose resilience are vulnerable to shocks from several sources.
Dr.Prof. Szarka László anyagából
átvéve
What will you wear to the apocalypse?
Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve
Az Olduvai elmélet
(R. C. Duncan, 1989)
1. Pre-Industrial Phase [c. 3,000,000 BC to 1765]
A = Tool making begins (c. 3,000,000 BC)
B = Fire use begins (c. 1,000,000 BC)
C = Neolithic Agricultural Revolution (c. 8,000 BC)
D = Watt's steam engine, 1765
Interval D-E is a transition period.
2. Industrial Phase [1930 to 2025, estimated]
E = Industrial Civilization is defined to begin in 1930 when the leading-edge value of energy-use per person reached 37% of its peak value.
F = Peak of Industrial Civilization, c. 1978: confirmed by historic data published by BP, IEA, USCB, UN, etc.
G = World average energy-use per person continues to fall, 1996
H = Industrial Civilization is defined to end when energy-use per person shrinks to 37% of its peak value, forecast to occur by 2025.
Life-expectancy (X) is estimated to be less than 100 years.
Interval H-I is a transition period.
3. Post-Industrial Phase [c. 2100 and beyond]
J, K, and L = Recurring future attempts at industrialization fail.
Dr.Prof. Szarka László anyagából
átvéve
Az Olduvai Elmélet: Lecsúszás egy posztindusztriális kőkorszak felé
Richard C. Duncan, Ph.D.
Ember és Energia Intézet, 1996 június 27.
1. Ipar Előtti Fázis [kb. Kr.e.3 000 000-től 1765-ig]
A - Szerszámkészítés (kb. Kr.e. 3 000 000)
B - Tűzgyújtás (kb. Kr.e. 1 000 000)
C - Újkőkorszaki mezőgazdasági forradalom (kb. Kr.e. 8 000)
D - Watt gőzgépe 1765, Ipari Fázis (1930-2025)
2. Ipari Fázis [1930-tól 2025-ig, becslés ]
E - Az egyfőre jutó energiafelhasználás a csúcsérték 37%-a
F - Az energiafelhasználás csúcsa
G - Jelenlegi energiafelhasználás
H - Az egyfőre jutó energiafelhasználás a csúcsérték 37%-a
3. Ipar Utáni Fázis [kb. 2100 és azután ]
J, K, és L = Az ismétlődő jövőbeli iparosítási kísérletek kudarcot vallanak.
Egyéb forgatókönyvek lehetségesek.
Jegyezzük meg, hogy az Ipari civilizáció csúcsa kb. 1977-ben következett be (F pont),
kevesebb, mint 50 évvel annak kezdete után. Még fontosabb, hogy az 1. Ábra
megmutatja a globális "energia-vízválasztót". A fejenkénti átlagos energiafelhasználás
az emberi lét hosszú évezredei során első alkalommal csúcsra jutott és elkezdett
csökkenni!
A kihívás lényege:
az emberiség igényeit összhangba hozni a természeti lehetőségekkel
LEGELSŐ TEENDŐ: A FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK visszaszorítása
Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve
A KLÍMAVÁLTOZÁS-ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER
TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK ÚJABB ELMÉLETI
MEGFOGALMAZÁSAI
(Dr.Szarka →Smalley , Dr Dinya, Dr. Stróbl, ..)
"... aki véges rendszerben végtelen növekedést képzel el,
az vagy őrült, vagy közgazdász."
(Kenneth Boulding)
GLOBAL WARMING
WARNING
fosszilis energia, édesvíz, talaj, ritkaföldfémek, biodiverzitás:
fogyóban.
Véges rendszerben (a Földön) a növekedés folytatódása
katasztrófához vezet,
függetlenül az éghajlatváltozás tendenciájától.
Dr.Prof. Szarka László
anyagából átvéve
MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (MTA KÖTEB, 2009):
„A globális környezeti problémáknak a klímaváltozás csak egyike,
és nem is a legfontosabbika”
MTA KÖTEB Energetika és Környezet Albizottság (2011):
(Idézet az Energetika és Környezet Albizottságának állásfoglalásából):
Olcsó és könnyű megoldások nincsenek, és az ún. megújuló energiafajtákból a ma ismert
megoldásokkal a világ jelenlegi energiaigénye nem elégíthető ki. A megújuló energiafajtáknak is
megvannak a maguk korlátaik, környezeti hatásaik: a szennyezés csökkentésének ára például a
természettől energiatermelésre elvett terület nagyságának növekedése. Tekintve, hogy az
energiaforrások egyre növekvő felhasználása következtében az emberiség megsokszorozta
természetátalakító tevékenységének intenzitását, a természetre gyakorolt legnagyobb emberi hatása
éppen az energiatermelésnek és -fogyasztásnak van.
Természeti környezetünk megóvása érdekében ezért a legnagyobb lehetőség – globálisan és
Magyarországon is − az energia-takarékosságban és az ésszerű energia-felhasználásban rejlik.
Természeti lehetőségeinkkel a józan észt követve kell élni: idehaza minden energiafajtát a saját,
optimális helyén, és megfelelő mértékben ajánlatos figyelembe venni. A bioenergiában a helyi
felhasználás, a geotermikában a pazarlás megszüntetése, a szélenergiában az egyenletesebb időbeli
termelés megvalósítása (pl. víztározással), a napenergia terén a lokális kiegészítő szerep lehetséges
növelése, a vízenergia terén pedig egy teljes, politikamentes újragondolás kínálkozik lehetséges
legfontosabb célkitűzésként.
Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve
Fenntarthatósági kihívások - globális és hazai trendek
Néhány éve R. E. Smalley Nobel-díjas tudós egy szakértőcsoport munkáját
összegezve egyfajta rangsorba állította az emberiség 10 legnagyobb feladatát
(kihívását), amelyet a következő évtizedekben meg kell oldanunk: (in: Dinya L.,
2007.)
1.Energiaellátás
2.Vízellátás
3.Élelmiszerellátás
4.Természeti környezet megvédése
5.Szegénység megszüntetése
6.Terrorizmus és háborúk kiküszöbölése
7.Betegségek elleni küzdelem
8.Oktatás korszerűsítése
9.Demokrácia biztosítása
10.Túlnépesedés megállítása
A fenntartható fejlődés ezen feladatok teljesülése esetén,
és ezen sorrend mentén valósulhat meg folyamatosan
végezve a részfeladatok karbantartását.
A kihívások csúcsán eszerint az energiaellátás található, miután ennek megoldása
nélkül a vízellátó rendszerek működésképtelenek, energia és víz nélkül pedig nincs
élelmiszertermelés, és az élhető környezet mindhárom előző kihívás
megválaszolását feltételezi.
Szegénységről pedig akkor beszélünk, ha tömegek számára elérhetetlen az
energia, a tiszta víz, az élelmiszer és az egészséges környezet.
A szegénység ugyanakkor melegágya a terrornak (és a háborúknak), illetve a
betegségeknek. Az okfejtés szerint mindezek után oldhatók meg az oktatás
problémái, és – számos tapasztalat is igazolhatja – tudatlan tömegek kezében a
demokrácia működésképtelen.
Végezetül ugyancsak köztudott, hogy a demográfiai robbanás nem a kvalifikált
rétegek jellemzője.
Természetesen vitatható mind a rangsorolás, mind a kapcsolódó érvelés – az
összefüggések nyilvánvalóan jóval komplexebbek, és kölcsönhatások,
visszacsatolások szép számmal működnek ebben az egymásra épülésben. De nem
vitatható, hogy ez a rendszerezés lényegében a fenntartható fejlődés mindhárom
klasszikus pillérét (a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontokat) átfogja, és
lényegében a kihívások egymással harmonizáló megválaszolására hívja fel a
figyelmet egy sajátos nézpontból.
A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK
FONTOSSÁGI SORRENDJE
(A társadalmi kérdések természeti előfeltételei)
TÁRSADALOM
KÖRNYEZET
TALAJ (ÉLELEM)
ÉDESVÍZ
NYERSANYAGOK
ENERGIA
A kémiai Nobel-díjas Richard Smalley (2003) sorrendje:
1. energia, 2. édesvíz, 3. talaj, 4. környezet, 5. szegénység, 6. terrorizmus és háború,
7. betegségek, 8. oktatás, 9. demokrácia, 10. népesség
Dr.Prof. Szarka László anyagából
átvéve
Richard Smalley Nobel-díjas kémia professzor csapata rangsorba állította
a 21. század következő 50 évében jelentkező
10 legfontosabb globális kihívást
A rangsor akkor
valósulhat meg, ha
az előtte lévő,
magasabb rendű
probléma
lépcsőfokonként
megoldódik!
(DINYA, 2008). (1. ábra).
Dr.prof.Dinya László(2007) SZTE,
KárolyRóbertFőisk. Oktató Kft
A fosszilis energiaforrások felhasználását korlátozni
szükséges
A fosszilis tüzelőanyagok korlátozott mennyiség-ben
állnak rendelkezésre, és használatuk
környezetszennyező hatásai éghajlatváltozást
erősíthetnek.
A megújuló energiaforrásokat úgy érdemes felhasználni
energiatermelésre, hogy közben csak igen kis
mennyiségben, vagy egyáltalán ne bocsássanak ki
káros anyagokat.
A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság
fokozása képezik a
fenntartható jövő energetikai alapját.
Világ
A világ primerenergia-igénye
Mtoe
Referencia
20 000
18 000
16 000
egyéb
14 000
bio
12 000
víz
10 000
atom
gáz
8 000
olaj
6 000
szén
4 000
2 000
0
1990
2005
Forrás: IEA – World Energy Outlook, 2007. p. 592.
2015
2030
Világ
A világ primerenergia-igénye
Mtoe
Alternatíva
20 000
18 000
16 000
egyéb
14 000
bio
12 000
víz
10 000
atom
gáz
8 000
olaj
6 000
szén
4 000
2 000
0
1990
2005
Forrás: IEA – World Energy Outlook, 2007. p. 594.
2015
2030
A világ primer energiaigénye, az energia források megoszlása, különböző
forgatókönyvek alapján, 2035
Hegedűs M.
2011
Forrás: World Energy Outlook 2010 - GLOBAL ENERGY TRENDS
72
A megújuló energiaforrások növekvő
mértékű, de ésszerű formában megvalósított felhasználásán kívül, (a helyi földrajzi
adottságokhoz igazított fajtáit környezetkímélő
technológiák segítségével)
az energiahatékonyság fokozása
képezik a FENNTARTHATÓ JÖVŐ
energetikai-energiagazdálkodási
alapját
A fenntarthatóság négy feltétele
(Inspi-Ráció egyesület:Gyulai Iván – gondolatai)
ÁLTALÁBAN

Az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód (a
folytonos szociális jobblét megvalósulása) -- Az
erőforrások eltartóképesség szerinti használata

A környezetminőség biztosítása

Az erőforrások használatából származó hasznok
igazságos elosztása (társad.-üzleti kérdés)

A széttagolt intézményrendszer integrációja, a
holisztikus gondolkodás
ENERGETIKA & FENNTARTHATÓSÁG (Energiaklub Egyesület Honlapja)
Biztonságosan nyert energia═ tiszta és jó minőségű környezet → az egészségesebb, hosszabb és
teljesebb emberi élet lehetőségének biztosítása.
Mi az, hogy fenntartható energiagazdálkodás?
A fenntartható energiagazdálkodás egy olyan
rendszer, amely elsődlegesnek tartja, hogy az
emberiség az energiaigényét:
a) a lehető leggazdaságosabban, (elsősorban helyi
erőforrásokra támaszkodva ) elégítse ki
b) a lehető legkisebb környezetszennyezéssel állítsa
elő a szükséges fajtáit
c) és nagy hatékonysággal használja fel azt a
szükségletei kielégítésében.
? ?
2. ábra: A fenntartható energiagazdálkodás rendszere
Biomassza
Szén
Nap
Szél
Földhő
Víz
Infrastruktúra
Olaj
Megújuló
energiaforrások
Logisztikai mix
Energiatárolás
Földgáz
Atomenergia
Kimeríthető
energiaforrások
Primer
energia
Integrált
értéklánc
Szekunder
energia
Ellátási
lánc
Fenntartható
energiagazdálkodás
Energiahatékonyság
Decentralizált hálózat
Termelés
Szállítás
Játékszabályok
Fogyasztás
Energia
fogyasztók
Globális
Makroszintű
Mikroszintű
ENERGIAGAZDÁLKODÁS TELJES RENDSZERE!!!
Dr.Dinya László, Gyöngyös, KRFőiskola
2. ábra: A fenntartható energiagazdálkodás rendszere
Biomassza
Szén
Nap
Szél
Földhő
Víz
Infrastruktúra
Olaj
Megújuló
energiaforrások
Logisztikai mix
Energiatárolás
Földgáz
Atomenergia
Kimeríthető
energiaforrások
Primer
energia
Integrált
értéklánc
Fenntartható
energiagazdálkodás
Szekunder
energia
Ellátási
lánc
Energiahatékonyság
Decentralizált hálózat
Termelés
Szállítás
Játékszabályok
Fogyasztás
Energia
fogyasztók
Globális
ENERGIAGAZDÁLKODÁS TELJES RENDSZERE!!!
Makroszintű
Mikroszintű
Dr.Dinya László, Gyöngyös, KRFőiskola
Változó energiapolitikai célgeometria
A hagyományos energiapolitikai célháromszög
Paradigmaváltás energiapolitikai célnégyszögre
környezet- ,
éghajlatvédelem
ellátási
biztonság
energiapolitikai
négyszög
energiapolitikai
háromszög
környezet- ,
éghajlatvédelem
gazdaságosság
gazdaságosság
társadalmi
elfogadás
Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz. 2011. p. 85-87
ellátási
biztonság
78
Dr.Prof. Stróbl Alajos ábrája
Stratégia = a fenntartható energiagazdálkodás
dr.Dinya László ábrája:
MaTud, 2010.8.sz. 915.oldal
Megújuló energiaforrások felé lépés
mint megoldás…….
??
?? ??
Dr.Prof. Stróbl Alajos ábrája
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve
Energiagazdálkodás kontrafejlődés
„Néhány száz évvel ezelőtt valami nagyon
megváltozott:
az ember a természetben egyre inkább csak a
megismerendő, megmérendő majd kiaknázandó
dolgok tárházát látja, amely nem szentély,
kizárólag gyakorlati céljainkra szolgál.”
James Lovelock , Gaia-elmélet, 1970-es évek elején)
- A Római Klub:
„Now we must tell people how to manage an orderly reduction of their activities back
down below the limits of the earth's resources..”
Denis Meadows
- A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (inkább implicit, mint explicit)
„The Antropocene”
- Humans have already transformed 40-50% of the ice-free land surface on earth.
- Humans now use 54% of the available fresh water on the globe.
- Humans are now an order of magnitude more important at moving sediment than
the sum of all other natural processes operating on the surface of the planet.
- etc., etc.
(order of magnitude=nagyságrend)
- Mi van a globális gazdaság válságjelenségeinek mélyén? Csak nem a
növekedés korlátja?