Transcript Megújuló energiaforrások a világon

Megújuló energiaforrások a
világon
Készítette: Barczi Ádám
A világ energia felhasználása 2005-ben
0.16
3.42
Vízenergia (nagy)
Geotermikus elek.
17.08
1.21
Napenergia
0.05
4.58
2.17
0.42
5.12
Vízenergia (kicsi)
Fotovoltaikus
58.23
6.83
Geotermikus fűtés
Szélenergia
Egyéb
Biodízel üzemanyag
0.72
Biomassza elek.
Biomassza fűtés
Hogy miért is fontos ez…
 A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből
energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül
legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.
 A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk
összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát
alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják
vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló azaz fosszilis energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával,
nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás,
a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.
 A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is,
hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos
energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az
egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen
fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a
közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.
Bővebben is kifejtve…
Vízenergia
A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs esését egy
helyre koncentrálják duzzasztógáttal, vagy malomárokkal. Ezen a
helyen turbina vagy vízkerék segítségével generátort, malmot vagy
más gépet (régebben például szövőgépet) hajtanak meg, hogy
elektromos áramot fejlesszenek, vagy mechanikai munkát
végezzenek. Ha elég elektromos energia áll rendelkezésre, akkor az
elektromos generátor visszafelé is működtethető,
mint villanymotor, amivel vizet vissza lehet pumpálni a
magasabban levő víztárolóba későbbi felhasználás céljából.
Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld belső
hőjéből származó energia. A Föld
belsejében lefelé haladva
kilométerenként átlag 30 °C-kal
emelkedik a
hőmérséklet. Magyarországon a
geotermikus energiafelhasználás 1992es adat szerint 80-90 ezer
tonna kőolaj energiájával volt
egyenértékű. A geotermikus energia
korlátlan és folytonos energia
nyereséget jelent. Termálvíz
formájában viszont nem
kiapadhatatlan forrás. Kitermelése
viszonylag olcsó, a levegőt nem
szennyezi.
Napenergia
Napkollektorok hatékonysági
foka
32.5
27.5
22.5
17.5
12.5
7.5
2.5
-2.5
31.05 30
12.6
28.4
22.5
19.005
16.3 15.7
0 2.01
1.5
5.3
4
-2.3
1. 2. 3.
4. 5. 6.
nap nap nap
nap nap nap 7.
nap
Napkollektor hatékonysága
Környezet hőmérséklete
Az aktív energiatermelésnek két
módja van. Első módszer, hogy a
napenergiát hőenergiává alakítjuk. A
jellegzetes napenergia hasznosító
épületeken nagy üvegfelületek néznek
déli irányba, melyeket estére
hőszigetelő táblákkal fednek. Az
üvegezésen keresztül a fény vastag,
nagy hőtároló képességű padlóra és
falakra esik, melyek külső felületei
szintén hőszigeteltek, így hosszú időn
át képesek tárolni az elnyelt hőt. A
hőenergia „gyűjtése” és tárolása
főképp napkollektorokkal történik. Ez
az a berendezés, ami elnyeli a
napsugárzás energiáját, átalakítja
hőenergiává, majd ezt átadja
valamilyen hőhordozó közegnek.
Fotovoltaikus energia
A napelemek vagy más néven napcellák a
fotó villamos jelenséget hasznosítják. Ez
alatt a Nap sugárzási energiájának
közvetlenül villamos energiává történő
átalakítását értjük. A napelem fény
hatására működik, így közvetlen vagy
közvetett napsugárzás, illetve egyéb
fényforrás hatására is. Az
említett elektromágneses sugárzás a
napelem alapanyagát képező félvezetőben
szabad töltéshordozókat hoz
létre, amelyek hatására a napelem
elektródáin feszültségkülönbség
keletkezik. Ha a fémelektródákat külső
áramkörön keresztül összekapcsoljuk,
akkor a napelem megvilágításának
hatására a külső áramkörben azzal
arányos mértékű egyenáram folyik.
Szélenergia
A szélfarm, vagy szélpark szélturbinák csoportja, amelyeknek célja az
áramtermelés.
Szélfarmokat szárazföldön és vizeken is telepítenek. Az utóbbiak
elterjedtebbek Európában, az Egyesült Államok még csak most
ismerkedik ezzel a technológiával.
A világ legnagyobb szélfarmjai közül sok, mint az Altamont-hágó, a San
Gorgonio-hágó és a Tehachapi-hágó az Egyesült Államokban (USA)
épültek fel, Kaliforniában. A világ legnagyobbja a Stateline Wind
Project lesz Washington és Oregon államok határán, amely már 186
turbinát működtet és még 279-nek az építésére van engedélye.
A szélenergia és a szélfarmok elfogadottsága Európában jóval nagyobb,
mint az USA-ban.
Biodízel
A biodízel növényi olajokból vagy (állati) zsírokból rövid lánchosszúságú
mono alkohollal ( u.n. metanollal, vagy etanollal) át
eszterezéssel (transzeszterifikációval) előállított észter alapú
bioüzemanyag dízelmotorok számára, ami önmagában, fosszilis hajtóanyag
helyettesítéseként, vagy azzal keverve annak pótanyagaként használható.
Ennek használata azért előnyös, mert a kőolajjal szemben, aminek a képződése
évmilliók eredménye, a biodízel alapanyagai viszonylag gyors biológiai
folyamatoknak az eredménye.
Biomassza
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő
tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható
növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A
biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb
nedvességtartalmú növényi hulladékból, vagy állati hulladékból áll. Pl.:
cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap,
trágya. Biomassza elgázosítás történhet elgázosító kazánban is, ahol
tökéletlen égés során nyerünk u.n. generátorgázt.
EU kontra Magyarország- mi a
különbség?
EU és Magyarország környezetkímélő energia felhasználása 2002-ben
3,75%
0.06%
Svédország
Ausztria
0.07%
0.06%
2%
7%
Finnország
Portugália
Görögország
0.07%
Dánia
Franciaország
Svédország,
0.26%
0.16%
Spanyolország
Olaszország
Magyarország
Írország
Németország
Luxemburg
Hollandia
Belgium
Anglia
0.02%
0.01%
0.01%
0.01%
0.01%
0.21%
0.24%
VÉGE