Transcript Slide 1

Távhőfejlesztési Cselekvési Terv
A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat
(a továbbiakban OGY határozat) 4. pont q alpontja felkéri a
Kormányt, hogy vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos
árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a
távhőszolgáltatást
igénybe
vevő
fogyasztók
támogatásának
tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a
távhőszolgáltatás
versenyképességének
biztosítására,
hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások
bevonására. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv kidolgozásával a
Kormány az energiapolitikáért felelős nemzeti fejlesztési
minisztert bízta meg.
1
Tartalom
I.
Bevezetetés
- Miért van szükség a TFCsT-re?
II. A TFCsT hármas célrendszere
- Városi környezet-egészségügyi helyzet javítása
- Távhő zöldítés
- Energiahatékonyság növelése
(műszaki fejlesztéssel és fogyasztói szemléletformálással)
2
Miért van szükség a TFCsT-re?
Távhőfejlesztési Cselekvési Tervre azért van szükség, mert
a hazai energia- és klímapolitikai céljainkat, valamint
nemzetközi
klímavédelmi
és
energiahatékonysági
vállalásainkat a távhőszolgáltatás fejlesztése nélkül nem
tudnánk teljesíteni.
3
A TFCsT hármas célrendszere
A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv három fő
problémakört jelöl ki, amelyek kezelésében és
megoldásában fontos szerepet szán a
távhőszolgáltatásnak:
 A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát mutató
légszennyezés csökkentése;
 A távhőszolgáltatás „zöldítése” klímavédelmi okokból, valamint a
földgázimport csökkentése érdekében, a hazai megújuló hőenergia
források (elsősorban geotermia és biomassza, valamint az anyagában
nem hasznosítható kommunális hulladékok) részesedésének növelésével;
 A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és
fogyasztói szemléletformálással;
4
A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-kal csökkent a
lakossági gázfogyasztás 2011-re
5
A hazai lakossági biomassza-felhasználás alakulása
A biomassza és biomasszahulladék lakossági felhasználása
(TJ)
35000
30000
25000
20000
15000
10000
5000
0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: OMSZ
6
„Viszik a lignitet, mint a cukrot”
„A Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) visontai és bükkábrányi bányája 2008ban együtt még csak 46 ezer tonna lignitet adott el a lakosságnak,
2011-ben már 200 ezer tonnát, 2012-re 300 ezer tonnát tervezett, de
túlteljesítette 25 ezer tonnával, ami összejöhet ebben az évben is. (A
terv 300 ezer tonna.) Valaska József vezérigazgató 2015-re már 500
ezer tonnát valószínűsített .”
A növekmény 2008 és 2012 között
8-szoros
7
A téli átlaghőmérséklet és az SO2-koncentráció alakulása
A téli átlaghőmérséklet és az SO2-koncentráció alakulása
12.00
5
4.52
10.00
4.5
SO2-koncentráció (µg/m3)
9.37
8.00
4.11
8.43
10.07
9.73
3.42
4
3.59
7.54
3.5
3
6.00
2.5
2
4.00
1.5
Téli átlaghőmérséklet (C°)
4.34
1
2.00
0.5
0.00
0
2007/8
2008/9
2009/10
Téli SO2-koncentráció
2010/11
2011/12
Téli átlaghőmérsékletek
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi
légszennyezettségi adatok, saját számítások
8
A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérséklet alakulása
A benzapirén-koncentráció és az átlaghőmérsékletek alakulása a mért
hónapokban
Benzapirén-koncentráció (ng/m3)
4.50
4.5
4.68
3.97
3.84
3.87
4
4.00
3.5
3.50
3
3.00
2.5
2.82
2.50
2.00
2
2.22
2.15
1.5
1.50
1
1.00
0.50
Téli átlaghőmérséklet (C°)
5.00
0.5
BaP egészségügyi
határérték
0
-0.24
0.00
-0.5
2008/9
2009/10
BaP-koncentráció
2010/11
2011/12
A BaP mérési hónapok átlaghőmérséklete
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, városi légszennyezettségi adatok,
saját számítások
9
Zöld távhő koncepció
Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával
A
megújuló
hőtermelésben:
32%-ra nő
energia
szerepe
a
részesedése 12%-ról
350
300
Hő energia termelés, PJ
12%
12%
250
12%
12%
4%
24%
Magyarország
Megújuló
Energia
Hasznosítási Cselekvési Terve alapján a
geotermikus
energia
fűtési
célú
hasznosítása a 2010-es 4,2 PJ kiindulási
értékről
14,9
PJ-ra,
több
mint
háromszorosára emelkedik 2020-ig. A
biomassza alapú hőtermelés pedig
ugyanezen az időtávon 2010-es 34 PJ-ról
több mint 57%-al, 53,5 PJ-ra növekszik.
200
4%
24% 10%
4%
150
100
72%
10%
4%
32%
32%
10%
3%
62%
50
72%
10%
3%
55%
Megújuló energia
Távhő
Megújuló energia
Egyéb
Földgáz
Távhő
Egyéb
Földgáz
62%
0
2010
2020
55%
2030
10
2020-ig 50%-al nő a biomassza energetikai
hasznosítása
11
Geotermikus bázison működő távhő rendszerek adatai
A távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze
0,41%-a (235 TJ) volt geotermikus energia 2012-ben. Ezen
kívül hazánk még évi kb. 250 TJ geotermikus energiát használ
a nem szolgáltatásszerű távhőellátásban.
Település
Távhő
Ebből geotermikus
Geotermikus aránya
Csongrád
29 913 GJ
26 949 GJ
90%
Hódmezővásárhely
109 306 GJ
87 941 GJ
80,4%
Miskolc*
???
???
???
Nagyatád
10 306 GJ
3320 GJ
32,2%
Szeged
1 230 538 GJ
21 680 GJ
1,7%
Szentes
89 896 GJ
87 607 GJ
97,4%
Szarvas*
???
???
???
Szigetvár
434 886 GJ
4829 GJ
11%
Vasvár
21 211 GJ
2735 GJ
12,9%
???
???
???
21 757 GJ
21 757 GJ
100%
Veresegyház*
Szentlőrinc
* Miskolc, Szarvas és Veresegyház esetében a távhőellátásba becsatornázott geotermális
energia hasznosítás tényén túl adatokkal nem rendelkezünk
12
A kiépített távhőrendszerrel rendelkező települések
besorolása geotermikus adottságaik szerint
Budapest, Budaörs,
Szentendre, Gödöllő,
Dunakeszi, Gyöngyös,
Eger, Tiszavasvári,
Nyíregyháza,
Mátészalka, Nyírbátor,
Hajdúszoboszló,
Szolnok, Kaposvár,
Dombóvár, Komló, Pécs,
Szombathely,
Mosonmagyaróvár,
Komárom, stb.
A bekarikázott településeken van távhőszolgáltatás, amelyben a
geotermális energia a kedvező geológiai adottságok ellenére jelenleg
nem hasznosul.
13
A kedvező geotermális adottságú, nagy hőigénysűrűségű,
de távhőrendszerrel nem rendelkező települések
Hatvan, Mezőkövesd, Martfű, Tiszaföldvár, Orosháza, Békéscsaba, Gyula,
Kistelek, Zalaegerszeg, Pápa stb.
14
Távhő fejlesztéssel a fűtési
energiahatékonyság növeléséért
Az Energiahatékonysági Irányelv átültetése
komoly fejlesztési és jogalkotási feladatot jelent:
 az ún. ’smart’ költségmegosztás vagy
hőmennyiségmérés lakásonként megvalósításának
előírásával 2017-ig,
 a várhatóan a távhőt is érintő kötelező auditálásiminőségbiztosítási rendszer kialakításával,
 a nagy hatékonyságú kapcsolt termelés
támogathatóságának kimondásával,
 a nagy hatékonyságú távhő fogalmának bevezetésével.
15
Amit mi tehettünk…
 A távhőfejlesztés szempontjait megjelenítettük az Országos
Területfejlesztési Koncepcióban
 Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló
2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés ba) pontja
értelmében a TFCsT környezeti hatásainak elemzése érdekében
független stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készítettünk
 A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.)
Korm. rendelet alapján elkészítettük a TFCsT végrehajtásának
értékelési és monitoring tervét
 A távhőfejlesztés szempontjait 2011-13 között megjelenítettük a
KEOP 4. és 5. prioritások között, a 2014-20-as tervezés során
pedig a KEHOP, GINOP, TOP és VEKOP prioritásaiban.
16
Intézkedési terv
 A fűtési célú hőenergia-előállítás okozta, növekvő tendenciát
mutató légszennyezés csökkentése;
- A városi levegő minőségének javítása, ezáltal a légszennyezettségből
eredő egészségügyi és gazdasági károk csökkentése.
 A távhőszolgáltatás zöldítése klímavédelmi okokból, valamint a
földgázimport csökkentése érdekében;
- Hazánk import energiahordozó-függősége a megújuló energiahordozók és
az anyagukban nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása
révén csökkenjen, valamint hogy munkahelyteremtéssel és a beruházások
növekedésével a hazai gazdasági növekedést előmozdítsa.
 A fűtési energiahatékonyság növelése műszaki fejlesztéssel és
fogyasztói szemlélet formálással;
- a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítása az EED-vel összhangban:
energetikai audit 2015. december 31-ig, köz-és lakóépületek távhőre
csatlakozásának
technológiai
és
költséghatékonysági
vizsgálata,
ösztönzése, okos mérés, egyedi szabályozhatóság
17
Összefoglalás
Társadalmi vita
Közigazgatási egyeztetés
Kormányhatározat
Évente monitoring
18
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
19