Transcript DR. TOLDI OTTÓ főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési

Távhőfejlesztési Cselekvési Terv
a Nemzeti Energiastratégia tükrében
dr. Toldi Ottó
főosztályvezető helyettes
Klíma- és Energiaügyekért Felelős Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
„Megújuló távhő megújuló energiával!?” Távhőszolgáltatási Szakmai Napok, 2011. nov. 21-22, Velence
Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók
importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk
82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia
megalkotása a fenntarthatóság jegyében.
Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a
Nemzeti Energiastratégia 2011-2030
dokumentumot
melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől”
A függetlenedés fő eszközei:
● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása
● megújuló energia a lehető legmagasabb arányban
● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció
● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához
● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható
háztartási hulladék környezetbarát felhasználása
Energiastratégia, mint keretrendszer
Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek
kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok
eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a
fejlesztések forrásigényét.
Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek:
● Szemléletformálási Cselekvési Terv
● Erőműfejlesztési Cselekvési Terv
● Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv
● Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv
● Távhőfejlesztési Cselekvési Terv
Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása,
melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi
rendszerek.
Távhőfejlesztési Cselekvési Terv 2011-2030
Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos
energiapolitikai eszköz. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható
fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon
részét képező távhőrendszerek védelmét.
Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI ENERGETIKA
MOSTOHAGYERMEKE”
A távhő rekonstrukciójához, a szükséges fejlesztésekhez tehát
elengedhetetlenül szükséges az integrált közgondolkodás és rendszerszintű
energiapolitika irányába való elmozdulás. Tudatában kell lennünk annak, hogy
a fentiek híján a nemzetgazdaságnak növekvő primerenergia-felhasználással,
növekvő CO2-kibocsátással, növekvő földgázimporttal, hiányzó áram- és
hőtermelő kapacitással és dráguló távhővel kell szembenéznie.
Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI
ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE”
A jövedelmezően funkcionáló finn távhőrendszer néhány jellemző
paramétere a felzárkózó országokra jellemző adatok tükrében
finn adat:
Hálózati hőveszteség (%):
Vízpótlás volumen/év:
CHP arány (%):
felzárkózó gazdaságok átlaga:
6-9
15 - 40
1
10 - 50
76
30 - 60
Megújuló arány (%):
38
Üzembiztonság (%):
99,98
99%-nál alacsonyabb
Munkaerő hatékonyság:
(GWh/alkalmazott)
20
1-4
Jövedelmezőség (%):
Forrás: Finnish Cleantech - Finpro 2011
10 – 20
0 - 10
alacsony v. negatív
A forróvízrendszerekben termelt hőmennyiség „tüzelőanyagok”
szerinti megoszlása
Földgáz
Kommunális hulladék
Éghető megújuló
0,6%
0,8%
Geotermikus energia
Nukleáris
Egyéb
3,0%
1,3%
Földgázkiváltási alternatívák a
hőtermelésben:
● megújuló hőenergia
1,1%
● tisztított biogáz közvetlen betáplálás
● forróvíz előállítás éjszakai árammal
● hőenergia előállítás anyagában nem
hasznosítható hulladék égetésével
(támogatjuk, hogy a hulladéktüzeléssel
termelt energia 50 %-a megújulóból
termeltnek számítson)
93,2%
Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI
ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE”
● hosszabb távon a hazai szén-, lignit
környezetbarát hasznosítása
Földgáz ármozgások 1999 - 2010
Földgáz ármozgások 2010
Gázpiaci árak 2010-ben
Olaj-kapcsolt
orosz gázár
Német piaci
gázár
Indonéziai
export LNG ár
Henry Hub ár (USA)
Földgáz ármozgások – mi várható?
Földgáz ármozgások – mi várható?
Forrás: E.O. Ndefo, P. Geng, S. Laskar, L. Tawofaing, and Michael J.
Economides: Russia: A Critical Evaluation of its Natural Gas Resources
Forrás: E.O. Ndefo, P. Geng, S. Laskar, L. Tawofaing, and
Michael J. Economides: Russia: A Critical Evaluation of
its Natural Gas Resources
A
Gazprom
földgázkitermelése
2020-ig az új lelőhelyek (pl. Yamal)
infrastruktúrájának kiépítése nélkül
A földgáz kitermelés és kereskedelemi
monopólium megszüntetésének prognosztizált
hatása az orosz földgáztermelésre
Villamosenergia ármozgások – mi várható?
Nem halasztható tovább a távhő szolgáltatás műszaki
színvonalának emelése
(Nemzeti Energiastratégia 2011-2030)
„A távhőellátás a nemzeti energiastratégia megvalósításának egyik leghatékonyabb
eszköze, amely a rendszert alkotó elemek (hőforrások, elosztóhálózat, fogyasztói
hőtranszformáló berendezések) korszerűsítésével jelentős mértékben járulhat hozzá az
nemzeti szinten értelmezett energiahatékonyság növeléséhez, a primerenergiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez… „
● távlatilag összekapcsolható szigetüzemek,
● hosszabb távon az alacsony hőfokú szekunder szolgáltatásra való áttérés,
● távhűtés lehetőségének vizsgálata,
● szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer kialakítása,
● hatékonysági kritériumrendszer felállítása,
● egyedi szabályozhatóság és mérés,
● falusi távfűtőművek fejlesztése
Földgázkiváltás I: energiatakarékosság, energiahatékonyság
Primerenergia megtakarítás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
Épületenergetikai
program
111 PJ
Villamos
hálózati
veszteség
csökkentése 12 PJ
Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ
Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ
Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ
● 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása
● Villamos energia hálózati veszteség csökkentése
Összes
energia
megtakarítás 189 PJ
Épületenergetikai program – mit jelent ez a távhő szektor
szempontjából?
400
● Épületenergetikai programok: 111 PJ
350
303,6
BAU
300
Referencia
PJ
250
(ebben az új épületek is benne vannak)
Tény
219,6
200
Policy
192,6
150
100
50
0
1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
2025
primerenergia megtakarítást jelentenek 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva
2030
Földgázkiváltás II: hazai megújuló energia
A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az
földgázfüggetlenség felé
A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%-körüli értékre 2030-ig
● A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely
lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az
élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között.
●
A megújuló energia támogatott átvételének
diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a
tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása
● Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése
A megújuló energia leggazdaságosabban
hőtermelésre hasznosítható
A megújuló
energia szerepe a hőtermelésben
24%
32%
10%
350
Megújuló energia
Távhő
Egyéb
Földgáz
4%
10%
3%
300
Hő energia termelés, PJ
12%
250
62%
12%
4%
200
55% 24%
10%
4%
150
2020
100
72%
32%
10%
3%
2030
62%
55%
50
0
2010
2020
2030
Megújuló energia
Távhő
Egyéb
Földgáz
Megújuló energia források részesedése a
zöldáram előállításból
Magyarország megújuló energia potenciálja
Forrás: GKM 2008 – „Stratégia a magyarországi megújuló
energiaforrások felhasználásának növelésére 2008 – 2020”
Megújuló
energiaforrás
Napenergia
Vízenergia
Geotermia
Biomassza
Szélenergia
Összesen
Potenciál
(PJ)
1838
14,4
63,5
203-328
532,8
2600-2700
2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia
fűtési célú hasznosítása
A geotermikus energia vonatkozásában a magyar geotermikus gradiens közel
másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse
Forrás: MOL
● A Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben részletezett módon a meglévő bázisról kiindulva
megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése – 4,5 PJ-ről – 9,0 PJ-re 10 év
alatt, és 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú
hasznosítása. A villamos áram termelésben pedig a jelenlegi 0 Mwe-ről 57 Mwe-re nőhet a
geotermia részesedése a fenti időtávban.
A második generációs energianövények potenciális
energiahozamai (GJ/ha) Európában
Az olajnövények, első- és második generációs energianövények
összesített energiahozamai (GJ/ha) Európában
Alternatív energiatermelő technológiák várható beruházási
költségcsökkenése
Forrás: IEA és Energy Watch Group
100%
90%
80%
Beruházási ár
70%
2010
2030 pesszimista
2030 optimista
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Biomassza
Szélerőmű Geotermikus
Biogáz
Napkollektor Fotovillamos
Különböző energiatermelő technológiák becsült
fajlagos munkahelyteremtő hatása
Forrás: UNEP, Green jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world
Földgázkiváltás III: biztonságos atomenergia
Hazánk földgázfüggetlenségének másik fontos garanciája az atomenergia
Atomerőművi kapacitások bővítése
A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes,
elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új
blokk(ok)
létesítésének
előkészítését
szolgáló
tevékenység
megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új
atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030
előtt.
?
Földgázkiváltás IV: a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában
nem hasznosítható háztartási hulladék fenntartható, környezetbarát
felhasználása
● Energetikai krízishelyzetben (pl. földgáz árrobbanás,
rendszer-szintű
üzemzavar)
az
egyedüli
gyorsan
mozgósítható belső tartalék;
● Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési
lehetőséggel;
● Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének
megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú
felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében;
Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás
vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid
leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű
alkalmazása);
Távhűtés
Klímapolitikai cél:
● a globális átlaghőmérséklet
emelkedés max 2oC-n tartása
● ebből 1oC növekedést már
realizáltunk
Orvosbiológiai következmény:
● túl az emberi enzimrendszer
hőmérsékleti optimumán
● fokozódó halálozási ráta a középéletkorú generációkban
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]