Transcript pps

Az EU energetikai irányelveinek
magyarországi bevezetéséről
Balatongyörök, 2009. március 26.
Dr. Gordos Péter
szakállamtitkár
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Tartalom
I. Az EU energiastratégiája
II. A magyar energiapolitika fő kihívásai
III. Hazai intézkedések
Az EU Energiastratégiája
a második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján
A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a
következő 5 területen
 infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció;
 energia külkapcsolatok;
 kőolaj- és földgáztartalékok képzése;
 energiahatékonyság;
 az EU-n belüli források jobb kihasználása.
I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátásdiverzifikáció prioritásai
 Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco);
 LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv;
 Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergiahálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése;
 Balti Összekapcsolási Terv;
 Mediterrán Energiagyűrű;
 Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;
II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése
 Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal;
 a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain;
 Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal;
 „Speaking with one voice”;
III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése
 2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális
kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének
szigorítása;
 2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás
biztonságának
megőrzését
szolgáló
intézkedésekről,
biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;
IV. Energiahatékonysági csomag
A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök
kiterjesztése és a feltételek szigorítása
Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés;
Épületek energiahatékonysága;
Eco-design;
Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;
V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása
 megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra
20%-ra kell növelni;
 Kőszénfelhasználás;
 Kőolaj, földgáz, tőzeg;
 nukleáris energia;
Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése
Tartalom
I. Az EU energiastratégiája
II. A magyar energiapolitika fő kihívásai
III. Hazai intézkedések
Az energetikában kezelendő főbb kihívások
 Energiaimport függőség – ellátásbiztonság;
 Energiaárak – versenyképesség;
 Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása,
illetve a megújuló energiafelhasználás növelése –
fenntarthatóság;
 A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang
megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő
alakítása;
Ellátásbiztonság
Cél
Részterületek
Az energiaellátás
folyamatosságának és
biztonságának
fenntartása és
javítása.
 Energiaforrás-struktúra
 Energiaimport diverzifikáció
 Stratégiai energiahordozó
készletek
Versenyképesség
Cél
Részterületek
Az energetika
járuljon hozzá
hazánk versenyképességének
növekedéséhez.
 Liberalizált energiapiacok,
 Energiaárak, szociális
gondoskodás
 Korszerű távhőszolgáltatás
Fenntarthatóság
Cél
A fenntartható
fejlődés elveinek
érvényesítése.
Részterületek
 Energiahatékonyság,
takarékosság
 Megújuló
energiaforrások
Tartalom
I. Az EU energiastratégiája
II. A magyar energiapolitika fő kihívásai
III. Hazai intézkedések
Földgázellátás-biztonság
Tárolóbővítések
 A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint
folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm3-ről az
év végére 1,2 Mrd m3-re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka;
 Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók
kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m3-ről 2010-re 4,1 Mrd m3-re,
2011-re kb. 4,8 Mrd m3-re bővül;
 Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi
53,2 Mm3/nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm3/napra nő;
Új beszállítási útvonalak
A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív
gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen
szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy
LNG terminálról.
Rendszerösszekötés
 Magyarország mint elosztóközpont;
 NETS program;
 horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar
összekötő vezetékek;
rendszer-
A szénipar támogatása
 Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer
energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése
indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását.
 2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami
támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban
szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a
szénbányászati ágazat tekintetében.
 Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében
tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a
1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a
Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást
2010. december 31-ig adta meg.
Atomerőművi kapacitások
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása
 Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008.
december 15-ig)
 A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH
programot
 Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési
engedély lejárta előtt 1 évvel
Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat
 2009. március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos
KHEM előterjesztést;
 2009. március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati
javaslatot;
 2009. március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a
H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat;
 2009. március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és
várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita
Energiahatékonyság
A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet
[2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.]
Az energiahatékonyság hatásai
 import függőség csökkenés;
 a környezet javulása és tudatos javítása;
 csökkennek a lakosság energia terhei;
Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források






Energiatakarékossági Hitel Alap;
Panelprogram;
ÖKO program;
Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP);
Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP);
Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;
Megújuló energiaforrások



A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%;
2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és
energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan;
A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás
növelési stratégiát;
A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai (PJ)
Megújuló energiafelhasználás mindösszesen
2005
2010
2015
2020
Mindösszesen
49,92
103,66
149,54
186,28
Bioüzemanyag
0,21
10,46
16,27
19,55
Összesen (bioüzemanyag nélkül)
49,71
93,20
133,27
166,73
Vízenergia
0,73
0,71
0,79
0,88
Szél
0,04
2,02
4,04
6,12
Napenergia (napelem+napkollektor)
0,08
0,53
1,10
1,66
Geotermikus
3,63
5,60
8,40
11,36
Biomassza
43,56
78,08
107,04
130,81
Biogáz+biometán
0,30
3,90
9,06
12,57
Hulladék megújuló része
1,38
2,35
2,84
3,33
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
www.khem.gov.hu