..

A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai

DR. FARAGÓ TIBOR

1. A nemzetközi fenntarthatósági tárgyalások alapja: A fenntarthatatlan folyamatok felismerése , a megelőzés, elővigyázatosság, felelősség elvének elfogadása 2. Nincs fenntarthatóság az összefüggések figyelembevétele Átfogó megközelítés – átfogó programok a csúcstalálkozók napirendjén nélkül: 3. A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak , mint a fenntarthatósági törekvések?

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 1

A fenntarthatatlan folyamatok felismerése:

Az európai „hasznos” madarak és magasszintű megállapodás védelmükről

  

Az európai madárállományok:

 A 18-19. században gyors ütemben alakul át a mezőgazdasági termelés Európában: sok régióban az addig nem művelt területek feltörése, az erdőállomány csökkenése, a vadgazdálkodás fejlődése.

Ennek egy sajátos következménye: a madárvilág – köztük a mezőgazdasági szempontból hasznos madarak állományának – gyors pusztulása .. .

Az európai ornitológusok (1884, ..):

 felhívták a figyelmet az állományok és az élőhelyek gyors pusztításának veszélyeire

.

1902: Közös nemzetközi érdek

 Ny- és Közép-Európa uralkodói felhatal mazásával - elsősorban a (mező)gazdasági érdekekre tekintettel - nemzetközi megállapodás az „országhatárokat” nem ismerő természet-védelmi problémáról

1902: Egyezmény a mezőgazdaságra hasznos madarak védelméről

Őfelsége, Ausztria császára .. és Magyarország apostoli királya, .. Őfelsége a német császár.. Őfelsége a belgák királya; Őfelsége Spanyolország királya .. a Francia Köztársaság elnöke; Őfelsége a hellének királya; ..

Luxemburg nagyhercege; Őfelsége Monakó hercege; Őfelsége Portugália .. királya; Őfelsége Svédország és Norvégia királya, és a Svájci Szövetségi Tanács a mezőgazdaságra hasznos madarak megvédése végett a különböző államokban egyöntetű eljárást ismervén el célszerűnek; e végből egyezmény kötését határozták el

A mezőgazdaságra fognak élvezni

elpusztítani tilos lesz .. ..

hasznos madarak, különösen a rovarevők .. - feltétlen védelmet

olyképen, hogy azokat bármely időszakban, vagy bármely módon megölni, valamint fészkeiket, tojásaikat és költéseiket Párizs, 1902. március 19. Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901 70. A GÓLYA (czakó, eszterág, gagó, koszta) (Ciconia ciconia L.) HASZNOS.

2

A fenntarthatatlan folyamatok felismerése:

A fenntartható fejlődés alapfeltétele: békés fenntartása, nemzetközi együttműködési keretek

  

A világháborúk

 A 20. századi világháborúk hátterében a területszerzés és a területekkel együtt az ottani természeti erőforrások meg szerzése is áll. A háborúk a népesség és a természeti környezet rendkívüli mértékű pusztulását is eredményezték.

A világháborúk a fenntarthatóság drasztikus ellentétei

 E háborúk drasztikusan ellentmondanak a társadalmi és környezeti fenntarthatóság eszméjének, beleértve a mindenkit meg illető méltányos életfeltételek, az alapvető emberi jogok biztosítását, a környezeti erőforrások fenntartható használatát.

1945: az ENSZ létrehozása

 elkerülni/megelőzni háborúkat, békés felté teleket biztosítani társ.-gazd. fejlődéshez  később: intézményi keret a nemzetközi környezetvédelmi és fenntartható fejlődési együttműködéshez is San Francisco, 1945: Az ENSZ megalapítása

1945: Az ENSZ Alapokmánya

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot

gazdasági , szociális , kulturális, emberbaráti jellegű útján

,

nemzetközi feladatok

nemzetközi együttműködést létesítsen

megoldása valamint az emberi jogok és az alap vető szabadságok mindenki részére .. történő tiszteletben tartásának előmozdítása

.. révén

1972: Stockholmi Nyilatkozat A jelen és jövő nemzedékek számára az emberi környezet gazdasági megvédése és javítása az emberiség sürgető célja lett, amelyet a béke és a globális és szociális fejlődés alapvető céljaival együtt - azokkal teljes harmóniában - kell elérni.

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 3

A fenntarthatatlan folyamatok felismerése:

Nemzetközi együttműködés a környezeti savasodás okának kiküszöbölésére



A „savas esők” okai

 1960-as évekre egyre több megfigyelési és kutatási eredmény lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a különösen az észak európai térségben tapasztalt környezeti savasodás, a "savas esők, oka elsősorban a fosszilis energiahordozók nagyarányú felhasználásából eredő kén-dioxid, ill. a nitrogén-oxid kibocsátás, a szennyező-anyagok nagytávolságra való terjedése és kiülepedése. ..



1979: Nyugat és Kelet egymásra-utaltsága

 1978: G.H.Brundtland norvég m.e. Moszkvában: csak Nyugat és Kelet együttműködésével lehet megoldás ..

 1979: nemzetközi megállapodás e nem zetközi levegőszennyezési probléma mérséklésére + 1985: Kén-jegyzőkönyv

1979: Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő szennyezésről

1985: Jegyzőkönyv a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentéséről Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 4

A fenntarthatatlan folyamatok felismerése:

Más fenntarthatatlan folyamatok felismerése és a nemzetközi politikai "válaszok"

 1946

bálnavédelem

és a bálnavadászat szabályozása  1950 madárvédelmi megállapodás  1951 megállapodás a növények védelméről  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - -  1974: szint. vegyületek veszélyeztetik az ózonréteget (Crutzen-Rowland-Molina: halogénezett szénhidrogének) >>

1985: Egyezmény az ózonréteg védelmére

 - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - -  1982: Természeti Világkarta ..

>>

1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény

2000: Millenniumi Ökoszisztéma Jelentés >> 2002: meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését 2010-re  - - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - - -- - - - - -    1997: UNDP-HDR globális szegénységről  1990: Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése >>

1992: Éghajlatváltozási Egyezmény

1996: Éghajlatváltozási Kormányközi T. 2. jelentése >> 1997: Kiotói Jegyzőkönyv

>> 2000: Millenniumi Fejlesztési Célok

(~1mlrd < 1$/nap) elfogadása  .. számos más konkrét fenntarthatatlan folyamat és pol. egyezség (súlyosan eladósodott szegény országok, higany-tárgyalások ..) Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók Mauna Loa: CO 2 légköri koncentráció

2009: Klímapolitikai Csúcs,

Koppenhága:

hogyan tovább a közös de megkü lönböztetett felelősség alapján?

5

Egyes fenntarthatatlan folyamatok felismerése: és a nemzetközi politikai válaszok - következtetések, tanulságok -



Nemzetközi környezeti és szociális hatások

: 18-19. századtól fokozatosan egyre intenzí vebb gazdasági - ipari, mezőgazdasági, kereskedelemi, szállítási – tevékenységek és egyúttal országhatárokon átterjedő környezeti, szociális hatásaik előbb Európában, majd globálisan is.



Fenntarthatatlan folyamatok, kölcsönös függőség

: A magasszintű nemzetközi politikai egyeztetés, döntéshozás szintjére akkor jutottak el az ilyen - nagyobb térségre vagy globális szintre kiterjedő - ügyek, amikor a megfigyelések alapján, szakértői értékelések szerint egy értelmű, kellő bizonyossággal

kimutatható vagy feltételezhető volt azok fenntarthatatlan jellege

, kockázatos, az államok társadalmi-gazdasági fejlődését is veszélyeztető hatása; s amikor nyilvánvalóvá vált az országok, társadalmak egymástól való kölcsönös függése.



Megelőzés, elővigyázatosság, felelősség

: A fenntarthatatlan, veszélyesnek értékelt – akár alapvető és visszafordíthatatlan változásokat eredményező – folyamatok esetében a teendők egyeztetését célzó magasszintű tárgyalások elsősorban a probléma súlyosbodásának

megelőzésére

, mérséklésére, ill. - a még kellő tudományos bizonyosság hiányának esetében az

elővigyázatosság

alkalmazására irányultak.

A kialakult fenntarthatatlan helyzet, folyamat nemzetközi kezeléséhez szükséges feladatok, kötelezettségek meghatározásánál nagy hangsúlyt kapott a

felelősség

kérdése.



Politikai megállapodások

: A kritikusnak tekintett problémák kezelésére a

legmagasabb politikai szinten jóváhagyott nemzetközi programok, megállapodások

születtek. Egyúttal egy sokoldalú nemzetközi intézményrendszer is létrejött a nemzetközi környezeti, illetve fenntarthatósági problémák feltárásának, a további válaszlépések kidolgozásának és a végrehajtás koordinálásának elősegítésére.

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 6

  

(2) Átfogó megközelítés – átfogó programok: 1972, 1973/1975

A XX. század második felében megindult gyors világgazdasági fejlődés és az országhatárokat átlépő, sokasodó környezetterhelés

A 2. világháborút követő világgazd fejlődés

 fejlettségi/szegénységi szakadék nő 

növekvő igény természeti erőforrásokra



mind több ismeret a környezet-terhelésről

1962: DDT káros hatásai (Néma Tavasz) savasodás 1968-, üvegházhatás, CO 2 1958-, tengeri szennyezés 1972-, élővilág ..

 egyezség: Antarktisz 1959-, világűr 1967  1970: Föld Napja mozgalom ..

 környezeti erőforrások végessége: Római Klub 1968/72: A növekedés határai

Világpolitikai feszültség enyhülése



US-SU 1969/70 détente

: // 1969- SALT 1972 Nixon-Brezsnyev csúcs: megegyezés Európai Biztonsági Konf. előkészítéséről Környezetvédelmi Együttműködésről

Nemzetközi konferencia a környezetről

 1968: ENSZ határozat  „Csak Egy Föld”: a környezeti problémákról 

1972: Stockholm

 Iindira.Ghandi: A 113 állam, 1200 delegátus szegénység és a szükség a legnagyobb szennyezők 

1973 Helsinki:

Európai Bizt és Együttm. Konf

1972, Stockholm:

2. alapelv: A Föld természeti erőforrásait, beleértve levegőt, vizet, földet, flórát, faunát ..,

meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek javára

..

Akcióterv: >100 ajánlás

Az együttműködés területei:

levegőszennyezés, vízszennyezés, vízgazdálkodás, tengeri környezet, földhasználat, talaj, természetvédelem, települési környezet, kutatás-monitoring-előrejelzés-értékelés

Globális Környezeti Megfigyelő Rendszer és UNEP

Helsinki, 1975: Helmut Schmidt, Erich Honecker, Gerald Ford, Bruno Kreisky

1975: Helsinki Záróokmány

a környezet védelme és javítása, valamint a természetvédelem és erőforrásainak ésszerű használata a jelen és jövő nemzedékek érdekében a legfontosabb feladatok egyike az emberi jól(l)éthez és az összes ország gazd.

fejlődéséhez

, és sok környezeti probléma, különösen Európában csak szoros nemzetközi együttműködés révén oldható meg hatékonyan, Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 7

Átfogó megközelítés – átfogó programok: 1992, 1997

Összeegyeztethető-e minden régió további fejlődési igénye a földi környezet eltartó-képességével?

    

ENSZ: Környezet és Fejlődés Világbizottság

 Közgyűlési határozat, 1983 (<< UNEP) „Környezeti Perspektíva: 2000 és azon túl” 

1987: „Közös Jövőnk”

* fejlődési igények-környezet „ütközéséről” * világpolitikai egyeztetés szükségességéről * problémákat

összességében

Újabb „jelek”

 Csernobil 1986 ..

~ leltár kell tárgyalni

1992: Környezet és fejlődés, Föld Csúcs

 20000 fő, állam és kormányfők ..

 ahol fejlődés-környezet egyensúlyáért tenni kell, pl.:

népesedés, szegénység, fejlesztések, élelmezés, települések, emberi jogok, tudomány

Hatás: nemzetközi találkozók, nemzeti programok

 Népesedés és Fejlődés Konf - 1994, Kairó  Világkereskedelmi Konf (keresk & körny) ‘99 Genf  Élelmezési Világkonf., 1996, Róma  Emberi Jogi Világkonf., 1993, Bécs  Szociális Csúcs - Koppenhága, 1995  Fejlesztések Finanszírozása, 1997- Monterrey

1997: Rio+5 ~ Rendkívüli Közgyűlési Ülésszak

 Agenda21 További Végrehajtásának Programja

1992: Feladatok a 21.sz-ra (Agenda 21)

Az emberiség történetének döntő pillanatát éli.

Szembe kell néznünk a

nemzetek közti és nemzeteken belüli egyenlőtlenségek állandó sulásával

, a súlyosbodó szegénységgel, éhínséggel, rossz egészségügyi körülményekkel és analfabetiz mussal, valamint a

folyamatosan pusztuló öko szisztémával

jobb , amelytől pedig jólétünk függ.

A környezeti és fejlődési szempontok integrálása és az ezeknek szentelt nagyobb figyelem megoldja az alapvető szükségletek kielégítését, mindannyiunk életszínvonalának emelkedését, az ökoszisztéma védelmét és kezelését, valamint a biztonságosabb és gazdagabb jövő megteremtését.

Egy nemzet sem képes ezt egyedül elérni; de együtt igen - a fenntartható fejlődést célzó világméretű összefogással

.

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók

1992: Riói Nyilatkozat A nemzetközi fenntartható fejlődési együttműködés alapelvei

* emberi jogok a biztonságos és egészséges környezeti feltételekre; * az államok közös felelőssége a földi környezet állapotáért, a termé szeti erőforrások használatáért, a természet védelméért 8

Átfogó megközelítés – átfogó programok: 2002 .. 2012?

A társadalmi-gazdasági globalizáció folyamatainak és a globalizálódott környezeti problémák együttes kezelése

  

Miért? (az újabb világtalálkozó okai)

 kiábrándultság az 1992-ben elfogadott program (Agenda-21) „végrehajtása” kapcsán  kiábrándultság globális környezeti egyez mények teljesítése, megfelelőssége kapcsán  új globális értékelések: környezeti és társadalmi kritikus trendek  más globális együttműködési programokkal az összhang hiánya (fejlesztési együttműködés)  újabb kihívások ..

2002: Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó

 191 állam, ~40000 résztvevő  UNSG Kofi Annan ..

szembesüljünk a kényelmetlen igazsággal: a fejlődési modell, amihez hozzászoktunk gyümölcsöző néhányak számára, de alapvetően hibás sokak számára. A prosperitásról - mely elpusztítja a környezetet és az emberiség nagy részét nyomorban hagyja – hamar ki fog derülni, hogy zsákutca mindenki számára.

2012: ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia

 szakítás az átfogó megközelítéssel?: a gazdasági fejlődés „zöldítése”

2002: Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó A fenntartható fejlődés végrehajtási terve

*

szegénység fenntarthatatlansága

- felszámolása, *

nem fenntartható fogyasztás, termelés

- megváltoztatása *

természeti erőforrások degradációjának

- megfordítása „.. kötelezzük el magunkat, hogy konkrét intézkedéseket fogunk hozni ..”

>> Végrehajtás Terv és

>> fenntartható fejlődés „irányítása” - korlátokkal ..

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 9

Átfogó megközelítés – átfogó programok: - következtetések, tanulságok -



Az egyes problémák megoldásának korlátjai

Egy-egy kiemelkedő jelentőségű, körül-határolt - de valójában más környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőkkel, más tevékenységi területekkel is összefüggő veszélyes környezeti, illetve fenntarthatatlannak mutatkozó folyamat vizsgálata, a nemzetközi intézkedések kidolgozása

néhány esetben eredményesnek bizonyulhatott.

Számos esetben viszont figyelembe kellett volna venni

a probléma mélyebb társadalmi gazdasági okait, valamint a különböző kölcsönhatásokat

.



Az összefüggések számításbavétele

A tapasztalatok, a tudományos elemzések alapján világos volt, hogy a fenntarthatatlan folyamatok – okaik (hajtóerőik) és hatásaik – Egyúttal a

végrehajtása egymással összefüggenek

és ennek megfele lően eredményes kezelésüket csak ezen összefüggések figyelembevételével lehet elérni.

válaszlépések - stratégiák, programok, konkrét intézkedések - kidolgozása és

során is például el kell kerülni, hogy egy probléma megoldására való törekvés egy másik fenntarthatatlan folyamatot eredményezzen vagy erősítsen meg.



Csúcstalálkozók és az átfogó fenntarthatósági programok

Az elmúlt évtizedekben sor került arra, hogy a legmagasabb politikai szinten már átfogó módon foglalkozzanak a világ lényegében összes, egymással is összefüggő fenntarthatatlan társ-gazd, környezeti folyamatával, s

átfogó fenntarthatósági programokat

fogadjanak el. Ezzel együtt a végrehajtás hatékony(abb) eszközeiről – a

fenntarthatóság globális "kormányzásáról"

- is dönteni kellett (volna) .. Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 10

(3) A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak, mint a fenntarthatósági törekvések?

Értékelő jelentések a világ és a földi környezet helyzetéről

   

Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés, 2000

 1992: Biológiai Sokféleség Egyezmény  2002: csökkenést megállítani/megfordítani ..

> új elhatározás, 2010. okt./nov.

Millenniumi Fejlesztési Célok, 2000

 Millenniumi Fejlesztési Célok: helyzetjelentés 2005, 2010 > új elhatározás, 2010. szeptember ..

Értékelő Jelentés az Éghajlatváltozásról, 2007

 1992: Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997: Kiotói Jegyzőkönyv a kibocsátások visszafogása az elővigyázatosság jegyében > új megállapodás, 2010-2011 ?

Globális Környezeti Jelentés, 2007

 UNEP 4. átfogó értékelése a földi környezet állapotáról,változások okairól: levegőszennyezés, ózonréteg, éghajlat földhasználat-változás, erózió, édesvíz készletek, élővilág ~ kritikus tendenciák

2000 Ökoszisztéma Jelentés

Az utóbbi 50 évben az emberiség gyorsabban és nagyobb mértékben változtatta meg az ökoszisztémákat, mint az emberi történelem során bármikor ennyi idő alatt. Ez a földi élet sokféleségének alapvető, többségében vissza fordíthatatlan csökkenését eredményezte. .

2010 MDG-jelentés

Ban Ki-moon, főtitkár

E jelentés bemutatja, hogy a Célok elér hetőek. Ugyanakkor az is világos, hogy a szegények életének javulása elfogad hatatlanul lassú, s néhány nehezen elért eredményt tönkretett az éghaj-lati, az élelmezési és a gazdasági válság.

2007 Éghajlatváltozási Jelentés

A szén-dioxid légköri koncentrációja az iparo sodás kezdetekor meglévő 280 ppm-ről 2005-re 379 ppm-re növekedett; ez jóval magasabb már annál, mint amekkora volt e gáz légköri koncentrációja az elmúlt 650 ezer évben.

2007 Globális Környezeti Jelentés

Példa nélküli a környezet változása globális és regionális szinten is ..

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 11

A fenntarthatatlan folyamatok gyorsabbak, mint a fenntarthatósági törekvések?

- következtetések, tanulságok -



A folyamatok nyomonkövetése

. A kialakult nemzetközi "fenntarthatósági" együtt működésnek vannak példaértékű eredményei. Számos cél, eszköz, program, intézmény létezik. A globális megfigyelési és elemzési rendszereknek köszönhetően többé-kevésbé jól nyomonkövethetőek a különböző környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatok, s értékelhető az elfogadott nemzetközi és nemzeti intézkedések végrehajtása, hatása.



Régi és új fenntarthatatlan folyamatok

. Ugyanakkor összességében a világban és számos régiójában

a fenntarthatósággal egyre kevésbé összeegyeztethető folyamatok

nak vagyunk továbbra is tanúi. Ezt igazolják az utóbbi évek globális értékelései. Mi az oka ennek az ellentmondásnak?



Az okok

. Számos esetben az elfogadott megállapodások, programok (célkitűzéseik, eszkö zeik) vagy

eleve nem elégségek

a vizsgált problémák megoldására, vagy

végül nem léptek hatályba

" , vagy

átterhelés nem megfelelő a végrehajtásuk

" problémája. Időről-időre pedig . Bizonyos esetekben az adott probléma megoldása akaratlanul hozzájárult egy másik kialakulásához vagy megerősödéséhez: ez az

újabb "kihívásokkal"

is szembesülni kell. Valamint sok egymásnak is ellentmondó program van ( fennt.fejlődés - fejlesztés-finanszírozás ) 

Hogyan tovább? A továbblépés tényezői, lehetőségei

: * beleütközés a

természeti környezet korlátai

* államok, érdekcsoportok ba ..

egymástól való függés

?

(véges erőforrások, gyorsuló környezetváltozás, szélsőségek) ének megértése és új „közmegegyezés” term. erőforrás-hozzáférés, környezethasználati jogok újraosztásáról

?

* eddigi programok, egyezmények

nagyobb összhang

ja, végrehajtás hatékonyabb eszközei

?

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók 12