Transcript Földünk – környezetünk

Tartalmi szabályozók
változásai a közoktatásban
Készítette: Makádi Mariann
Veszprém, 2012. február 20.
Műveltségi területek
közös kiemelt céljai
•
•
•
•
•
•
•
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel)
(kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;
az informatika alkalmazása;
a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
a közösségi élethez, a munka világába való
belépéshez szükséges képességek és ismeretek;
az aktív részvétel, öntevékenység és a
kreativitás biztosítása;
a médiumok alkotó használata;
az egészséges életmód kialakítása
Műveltségi területek
általános jellemzői
•
•
•
•
•
Hangsúly: a tudás öröme, a beleélés, a személyes
véleményalkotás és a társas tanulás különböző
formái;
Kiemelten: az információk megszerzése és
kritikai értelmezése;
Spirálisan bővülő tudáselemek - életkori
szakaszokként ismétlődő szempontok szerint;
Nem lezárt rendszer;
Nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és
szintezését jeleníti meg
A közművelődési tartalmak
kiválasztásának főbb szempontjai
 Szerepe közös nevelési-oktatási értékek,
kiemelt fejlesztési feladatok megvalósításában
 A főbb átfogó területek megjelenítése:
–
–
–
–
–
hon- és népismeret;
európai és regionális tudat;
környezeti nevelés;
felkészülés a felnőtt lét szerepeire;
pénzügyi, gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
 A földrajzoktatás hagyományainak megőrzése
+ tartalmi-szemléleti megújulás
 Reflektálás a megváltozott társadalmi
elvárásokra
A Földünk-környezetünk
műveltségi terület szerkezete
I. Alapelvek, célok
II. Fejlesztési területek
földrajzi, környezeti folyamatokról műveltségi területspecifikusan!
1. Tájékozódás a földrajzi térben
2. Tájékozódás az időben
3. Tájékozódás a környezet anyagairól
4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól
5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról
6. Tájékozódás a regionális és a globális kérdésekben
III. Közművelődési tartalmak
Fejlesztési területek
Felépítése
Képzési területek és tevékenységek szerinti
blokkokban
Egymásra épülés érzékeltetése!
5-6. évf. ►7-8. évf. ► 9-12. évf.
2. Tájékozódás az időben
5–8. évfolyam
5–6. évfolyam
7–8. évfolyam
A természetföldrajzi
► időtartambeli különbfolyamatok és a történelmi ségeinek tudatosítása.
események időnagyságrendi és időtartami
különbségei érzékelése, ►
A földtörténeti, a természetföldrajzi, a társadalmigazdasági és környezeti
folyamatok időnagyságrendi
különbségeinek értelmezése.
A környezeti folyamatok
időrendiségének
felismerése.
Jelenségek szabályszerű
ismétlődésének felismerése
(pl. a Föld mozgásaihoz
kötődő változások), ►
►a földtörténeti folyamatok
és a környezeti változások
időrendbe állítása,
értelmezése.
►az időszámítás
csillagászati alapjainak
alkalmazása a gyakorlatban.
A rövidebb távú
természeti, társadalmi és
környezeti folyamatok
áttekintése hazai példák
alapján.
A kontinenseken
megismert események,
jelenségek, folyamatok
időrendbe állítása,►
►szabályszerűen
ismétlődő természeti és
társadalmi környezeti
változások leírása, ►
A rövidebb és hosszabb
távú természeti, társadalmi és környezeti
folyamatok áttekintése.
Eligazodás a földtörténet
időegységekben, ►
9–12. évfolyam
►folyamatok és
képződmények elhelyezése a
földtörténet időegységekben.
Az evolúciós szemlélet
fejlesztése.
Közművelődési tartalmak jellemzői
Képzési szakaszok (5-8, 9-12. évfolyam) szerint
rendszerezett elemek
Elvek:
 Az egyes témákhoz, altémákhoz kapcsolódó
fogalmi kör fokozatos bővítése
rendszerszemlélet
 Konkrét, világos, de a megvalósítás szintjén
nem korlátozza a felhasználó szabadságát
A közművelődési tartalom
keretét jelentő tematikai egységek
1. A tér és
ábrázolása
6. Globális
kihívások
5. A földrajzi tér
regionális
szerveződése
2. Az idő
3. A természeti
környezet és
4. A társadalmi-gazdasági tér
szerveződése és folyamatai
jelenségei
Közműveltségi tartalmak
példák
A tér és ábrázolása
1. Téregységek
5-8. évf.
 Személyes tér. A földrajzi tér: a közvetlen
környezet, lakóhely, környező táj, haza
 Földrészek és óceánok
 Térhierarchia (kis-, közép-, nagytáj;
közigazgatási egységek és termelési területek,
régiók)
9-12. évf.
 A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem;
 Geoszférák és felépítő részeik
 Funkcionális terek (vonzáskörzetek, gazdasági
erőterek, integrációk)
Közműveltségi tartalmak
példák
A tér és ábrázolása
2. Térábrázolás
5-8. évf.
 Térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű
ábrázolások, térképvázlat; úti- és helyszínrajz
 A térképi ábrázolás (égtájak iránya, szín- és
jelkulcs, felirat, méretarány, aránymérték)
 Térképfajták (domborzati, közigazgatási,
turista-, autós, időjárási térkép, kontúrtérkép)
földrajzi fokhálózat
9-12. évf.
A térmegismerés és a térábrázolás eszközei:
ábrák (tömbszelvény, keresztmetszet),
térmodellek; űr- és légifelvételek; GPS
Űrkutatás és távérzékelés társadalmi-gazdasági
jelentősége
Időarányok
nem változtak! – de nehezen értelmezhetők
5-6.
évfolyam
7-8.
évfolyam
4-8%
4-8%
9-12.
évfolyam
4-8%
(minimális
óraarány)
Nemzeti alaptanterv
kerettantervek
iskolai pedagógiai programok
helyi tantervek
A tantervi szabályozás
szintjei
NAT
Kormányrendelet
Miniszteri rend.
Helyi
HT
KT
KT
HT
HT
A helyi szinten a kerettantervek adaptálása
A követelményrendszer
új értelmezése
Követelményrendszer
Tartalmi
összetevő
Teljesítményösszetevő
Személyiségösszetevő
A tudás
elsajátításához
szükséges
ismeretek
A tanulók
ellenőrizhető,
bizonyítható
tudása
Teljesítményekhez
szükséges
képességek
Közműveltségi
tartalmak
Kerettantervi irányelvek
1. Valósághű képet adni a világról
(természeti és társadalomföldrajzi
jellemzők)
2. Oknyomozás
 Ne statikus képük legyen a világról
 Értsék a környezet működését
3. Prognosztizálás
 Tevékenységek következményei
 Az emberiség sorsa a környezettel való
gazdálkodástól függ
Szemléleti újdonságok
„A valódi felfedezés nem abban áll,
hogy új területeket találunk, hanem
abban, hogy új szemmel nézzük az ismert
világot.” (Marcel Proust)
1. Regionális szemléletmód
– Tájak – modellszerűség – tipikus tájak
– Országcsoportok
– Régiók
2. Szintetizáló szemléletmód
– Általános földrajzi szemlélet
– Földrajzi övezetesség
– Problémacentrikus megközelítés
3. Tevékenységeken alapuló megismerés
Kerettantervi irányelvek
 5. évfolyamtól önálló földrajz tantárgy!
lehet integrált természetismeret is, de azt az
Ember és természet kerettanterve
 Minden szinten Magyarország (Kárpát-medencei
kitekintéssel)
 Regionalitási alapelv (közelitől a távoli felé)
 Modellszerűség (pl. tipikus tájak,
földrajzi övezetesség, társadalmi
és környezeti modellek)
 Több környezeti vonatkozás
nem leíró, hanem fenntarthatóság
Az országok
tanításának szemlélete
Általános iskola:
Regionális földrajz de erős válogatással
A földrajzi szempontból kiemelkedő országok
(világgazdasági szerepük, hazánk szomszédjai,
típusországok)
 modellszerű szemlélet
Középiskola:
Nem regionális földrajz!
A világban lejátszódó folyamatok példájaként
Visszautaló tanítási stratégia
általános  egyedi
nagyobb egység  kisebb egység
nem kiemelni az országot a környezetéből!
5-6. évf.
kontinensek felismerése és
megnevezése
7-8. évf.
kontinens
kontinensrész
általános ismeret

9. évf.
ország
sajátos
ismeret
visszautalás
előreutalás
10. évf.
term.földr-i társ.földr-i
példák
példák
jelenségekre,
folyamatokra,
összefüggésekre
visszautalás a
 speciális konkrét
ismeretekre

Régiók földrajzi jellemzése
Milyen szempont alapján
jelölték ki?

Földrajzi
jellemzői
 jellemzési algoritmus
kialakítása
Helye,
szerepe
Erőforrások 
milyen lehetőVilággazdasági,
ségek?
 politikai, kultu- 
rális életében
 Földrajzi- kör(jelentősége,
nyezeti vonásai
szervezeti,
(a régiószervezés
szövetségi
szempontjából
tagsága)
fontosak

Kapcsolatai
Belső
Külső
(Hogyan
működik
együtt
a régió?)
(Miért ilyen
kapcsolatai
vannak?)