Transcript I. A földrajzi nevek jelentösége

Faragó Imre
FÖLDRAJZI NEVEK
1. előadás
Alapok
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
1
Miről lesz szó?
Tulajdonnevek: a főnevek egy sajátos csoportját alkotják.
Ugyanazokat a ragokat és jeleket vehetik fel, mint a többi főnév,
de a nyelv életében elfoglalt helyük más, mint a közneveké.
A köznév általánosít, összefoglal, a tulajdonnevek elsőrendű
funkciója az egyénítés.
Egyénítés…
A névadással az objektumok egyedivé válnak, önálló jelölettel
rendelkeznek.
A
cél:
hasonló
alakulatokat
egymástól
megkülönböztessünk, az egyénítés segítségével létrejöhet a
kommunikáció.
Személynevek, földrajzi nevek, domain
nevek, állatnevek…
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
2
Tehát miről lesz szó?
A földrajzi nevekről. Elsősorban a magyar földrajzi nevekről, a
magyar földrajzinév-adásról. De mivel itt él velünk a
környezetünkben sok más, „idegen” név is, így egy kicsit azokról
is. A magyarral szomszédos népek neveiről, névadásáról is.
1)
2)
3)
4)
A magyar földrajzinév-adás
A szomszéd népek földrajzinév adása
A magyar földrajzi nevek helyesírása
Az idegen földrajzi nevek használata, írása
A földrajzi nevek együtt, legnagyobb tömegben, rendszerezetten
ábrázolva a térképeken fordulnak elő. A térképésznek – sok más
feladat mellett – a földrajzi nevekkel kell dolgoznia. Ezért a
földrajzi nevek kapcsán legtöbbször a térképészeti, kartográfiai
szempontok jönnek majd szóba.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
3
Földrajzi alakulatok és
objektumok
(tereptárgyak)
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
4
helység
turistaház
híd
hegy
folyó
Az tökéletes azonosítás
csupán köznevekkel nem
lehetséges
templom
2015. április 13.
vár
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
5
Nagymaros
Lajosforrás
turistaház
Mária Valéria
híd
Ágasvár
Csörgő-patak
Pilisszentlászló
Ágasvári
turistaház
Szabadság híd
Kakukk-hegy
Tisza
helység
turistaház
híd
hegy
Szent Mihálytemplom
Siroki vár
folyó
Azért adunk
tulajdonneveket,
hogy földrajzi alakulatokat
pontosan azonosítsunk…
Három falu
temploma
Árva vára
templom
vár
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
6
A névadás célja:
AZONOSÍTÁS
Azonosítsunk! Földrajzi nevekkel!
Azonosítsuk lakóhelyünket!
?ország, ?megye, ?táj, ?helység, ?helységrész,
?közterület…
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
7
…azért adunk neveket, hogy a földfelszín
(pontszerű, vonalas, területi és
háromdimenziós) földrajzi alakulatait
azonosíthassuk
Az azonosítás – különösen térképészek
számára – sokkal fontosabb, mint a nevek
tulajdonnévi (etimológiai) jelentése.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
8
Mit nevezünk el?
 Településeket
 Közterületeket
 Utakat, hidakat
 Épületeket
 Tanyákat
 Igazgatási egységeket
 Tájakat
 Szigeteket
 Határrészleteket
 Hegyeket, csúcsokat
 Fokokat
 Hágókat, szorosokat
 Óceánokat, tengereket
 Öblöket
 Folyamokat, folyókat
 Patakokat, ereket
 és még sok mást…
2015. április 13.
Miről nevezzük el?
 Tulajdonságról
 Fő irányokról
 A talaj és a vegetáció jellegéről
 Megemlékezésként
eseményekről
 Megemlékezésként más
helyekről, országokról
 Megemlékezésként
személyekről
 Vallási okokból
 Igények megjelölésére
 Közérdekből
 egyéb célok érdekében…
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
9
Az elnevezési folyamat eredménye a
földrajzi név és a földrajzi megjelölés
Az írások térképi alkalmazását térképi névírásnak nevezzük. A térképi
névírás az a folyamat, melynek során egy adott térkép tartalmi
igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű írást, többségében
földrajzi nevet, ezen kívül földrajzi és egyéb megjelölést, továbbá
magyarázó írást választunk ki a térképen ábrázolt valamilyen alakulat
(részlet, objektum) jelölésére (azonosítására).
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
10
A földrajzi nevekkel és megjelölésekkel szöveges
formában a terepen is rendszeresen találkozunk
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
11
A földrajzi nevek
szerepe
Kartográfiai
célok
szóbeli
Nem kartográfiai
célok
írásbeli
kiejtés
tájékozódás
etimológia
tájékozódás
leírás
kapcsolat
márkanév
rögzítés
jelkép
földrajzi
keretek
oktatás
közlekedés
szuverenitás
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
12
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
kiejtés
szóbeli
tájékozódás
Hol tudok átjutni a Dunán
Nagymarosba?
Ott van Nagymaros!
Megkérdezem
embertársamat:
Melyik úton jutok el a
turistaházhoz?
Ott az Ágasvár!
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
13
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
írásbeli
tájékozódás
Itt állok én
Ott van Nagymaros
Használom a térképi
információkat:
olvasom a térképet
Ott a turistaház
Itt állok én
tájékozódás
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
14
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
Nagymaros
írásbeli
L-M17
Az egykori Hont vármegye, ma Pest megye területén fekvő 4385 lakosú kisváros.
Lakosainak kb. 10 % német nemzetiségű. A helység a Dunakanyar egyik legősibb
települése, első (német) telepeseit a Hont nemzetség fejei hívták be. A XIV-XV.
században az akkori főváros, Visegrád ikervárosa lett, majd a török idején
elnéptelenedett. Később ismét német telepesek népesítették be, õk honosították meg a
szőlő- és gyümölcstermesztést. Ma a város és a környék leghíresebb terménye a málna
és a szelídgesztenye, ez utóbbit a hagyomány szerint még Károly Róbert idején hozták
be. Jelentősebb műemléke a XIV. századi gótikus alapokon álló barokk stílusban
átalakított Szent kereszt felmagasztalása titulusú katolikus templom és a Szt. Rókuskápolna a hozzá vezető stációoszlopokkal.
kapcsolat
A nevek kapcsolatot hoznak
létre az írásbeli közlésben
kapcsolat
Ágasvár
F5
A Mátra egyik legimpozánsabb csúcsa, 789 m magasságú. Anyaga riolittufa, amely
felszínre bukkanva fehéres-szürkés színű. Voltaképpen kettős csúcs, a keleti a
meredekebb, a nyugati a sziklás, fenyőkkel benőtt. Nevét az itt állott, valószínűleg a
szomszédos Óvárral egy erődrendszert alkotott várról kapta, amelynek nyomai sem
látszanak. Az Ágasvár alatt, 638 m magasságban áll az Ágasvári turistaház, ennek
közelében a tektonikus eredetű Csörgő-lyuk barlang.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
15
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
A nevekkel jelölt
objektumok a földrajzi
néven keresztül kerülnek
írott formában rögzítésre.
írásbeli
rögzítés
 Térképeken
 Adatbázisokban
 Névszótárakban
Névtárakban…
Egyes névtípusok esetében a
rögzítés módja a névgyűjtés
(helynév-gyűjtés)
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
16
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
írásbeli
földrajzi
keretek
A földrajzi nevekhez földrajzi koordinátákat
rendelünk, illetve a név vonatkozási felülete
lehatárolásra kerül. Ennek segítségével
megvalósulhat az automatizált tárolási
rendszerekbe való bevitel.
A koordinátákkal való körülírás egyik
előfeltétele a földrajzi nevek egységesítése.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
17
A földrajzi nevek szerepe
Kartográfiai célok
írásbeli
szuverenitás
Amit névvel jelölünk az egy szuverén objektum. A név
nyelvisége erősíti a szuverén hatásokat.
Az 1960-as években függetlenné
vált országok fővárosának új
névalakjai
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
18
A földrajzi nevek szerepe
Nem kartográfiai célok
etimológia
Nagymaros
A Maros helységnév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, vö.:
szerb-horvát Maroš személynév, cseh Mareš személynév, szlovák Maroš (Martin) személynév (Martin v. Marek v. Marián) . A
Maros helységnév nem tartozik össze a Maros folyónévvel. A Nagy- előtag Kismaros előtagjával van korrelációban.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
A jelentés magyarázata = etimológia
Ágasvár
Az összetétel előtagja azzal kapcsolatos, hogy a hegynek kétágú hegyes csúcsa van. A vár utótag egykori erősségre utal,
amelynek csupán alapfalai maradtak fenn.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
19
A földrajzi nevek szerepe
Nem kartográfiai célok
márkanév
A földrajzi név mint márkanév
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
20
A földrajzi nevek szerepe
Nem kartográfiai célok
jelkép
Második Vietnam, újabb Vietnam
Trianon gyermekei, Trianon öröksége
Modern Panama
Róma az örök város, kálvinista Róma
Szibéria
A név a hozzá kötődő esemény(ek) kapcsán
jelkép értékű
Hős Sztálingrád
Katyn
Párizs
Velence
Auschwitz
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
21
A földrajzi nevek szerepe
Nem kartográfiai célok
oktatás
Fehérorosz-hátság
Finn-tóvidék
Máramarosi-masszívum
Nagysallói-teraszok
Brit-szigetek
Leíró műnevek létrehozása, amelyek utalnak a
jelölt képződmény tulajdonságára,
kialakulására
Északi-középhegység
Nyugat-magyarországi-peremvidék
Vas–Soproni-völgység
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
22
A földrajzi nevek szerepe
Nem kartográfiai célok
közlekedés
A nevek nélkülözhetetlenek a
közlekedésben, a szállításban és
postai szolgáltatásban
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
23
A földrajzi nevek nyelvi fejlődése
Beleértés, átértelmezés
Egy-egy szóba sokszor beleértjük egy másik, vele összecsengő szó
jelentését. Néhány példa, olyan szópárokból, amelyek jelentése nem
rokonítható, mégis beleértjük a másik jelentést:
almárium — alma, hallucinál – hall, cinterem – terem, járgány – jár stb.
Ez a jelenség a földrajzi nevek körében is gyakran előfordul, pedig a(z):
Árva [táj] – nem ‘apátlan, anyátlan gyermek’,
Batár [patak] – nem ‘üveges hintó’,
Bekecs, Bugyi, Nadrág [település] – nem ‘ruhadarabok’,
Borsfa [település] – nem ‘fekete borsot termő fa’,
Kemendollár [település] – nincs kapcsolata pénzzel,
Gönc [település] – nem ‘kacat, ruha’,
Korlát [település] – nem ‘korlát’,
Rum [település] – nem ‘ital’,
Pornóapáti [település] – nincs kapcsolata a szexualitással,
Üllő [település] – nem a kovácsmester munkaeszköze stb.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
24
Beleértés, átértelmezés
Az egész magyar helységnévrendszerre
Balatonfüred név átértelmezése.
kiterjedő
hatással
járt
a
Az Árpád-kori eredetű Füred (a Balaton-felvidéken, a Kapos mentén és a
Tisza mentén is) a magyar fürj madárnév nyelvjárási fűr, für változatából
keletkezett –d képzővel. A név értelme; ‘fürjben bővelkedő hely’, ‘fürjes’. A
Balaton-felvidéki Füred esetében a XVIII. század végén a községtől több
kilométerre a Balaton partján fürdőtelep létesült, ennek neve Füredi
Feredő lett. Ekkorra a fürjmadár, mint névadási motívum feledésbe merült
és a ‘füred’ névbe a savanyúvizes ‘fürdőhely’ jelentést kezdték beleérteni.
A ‘balatoni fürdőhely’-nek átértelmezett Balatonfüred olyannyira divatba
jöt országszerte, hogy mintájára fürdő- és üdülőhelyek sokasága kapott –
füred utótagú nevet:
Biharfüred, Dunafüred, Káptalanfüred, Kékesfüred, Kővárfüred, Lillafüred,
Mátrafüred, Murafüred, Ránkfüred, Sósfüred, Tarpatakfüred, Tátrafüred,
Thurzófüred, Borsafüred, Lippafüred, Drávafüred.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
25
Népetimológia
Etimológiailag elszigetelt, sokszor idegen eredetű szavak úgy szoktak
átalakulni, hogy érthető szóvá vagy érthető szóhoz hasonlatossá válnak.
Az értelmi összecsengés gyakran kihat a földrajzi nevek alakulására is.
Halmágy – Almágy
Százfa – Szászfa
Ábrány – Ábránd
Basarc – Basaharc
Boldókő – Boldogkő
Bajszinfalva – Bőszénfa
Cserig – Csurog
Klemes – Kellemes
Kozmadomján – Kozmadombja
Keren – Köröm
Esztramos – Ostromos
Legesbénye – Legyesbénye
Monyorósd – Magyarosd
Magyfalva – Nagyfalva
Eszentelek – Szentelek
2015. április 13.
Tatháza – Tataháza
Sebes – Zsebes
Beke – Béke
Volkász – Valkház
Tótalmás – Tóalmás
Vármező – Vérmező
Igykő – Hegykő
Igymagas – Hegymagas
Maliszka – Malacka
Hidegséd – Hidegség
Polkárt – Perkáta
Semjánsoka – Selyemcsuk
Burgberg – Borberek
Alpret – Alparét
Csatalija – Csátalja
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
26
Elvonás, kikövetkeztetés
Toldaléknak vélt szóvég elhagyásával új szó alkotható.
ábra – ábráz, kapa – kapál, csend – csendes, ármány – ármányos,
izom – izmos, gyönyör – gyönyörű, nyomor – nyomorú, parány – parányi,
undor – undorodik, egyetem – egyetemben, heveny – hevenyében,
óhaj – óhajt, séta – sétál, sóhaj – sóhajt stb.
Kaszaper helységnév elvonás eredménye a korábbi Kaszaperek-ből,
amelynek végződését s többes szám jelének fogták fel.
Szedernye helységnév elvonás eredménye a korábbi Szedernyék-ből,
amelynek végződését s többes szám jelének fogták fel.
Az -án, -én végű helyneveket gyakran értelmezték hol? kérdésre felelő
helyhatározó ragos alakoknak, s ragtalan alapalakokat következtettek ki
belőlük.
(Balaton)aliga az Aligáll csárda nevéből jött létre úgy, hogy a toldalékos
Aligáll-t Aligáll-ba –féle ragos alakokból Aliga alaptagot következtettek ki.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
27
Eufemizmus, névszépítés
Beszéd vagy írás közben a társadalmi illendőség, a tapintat vagy szemérem
megkövetelheti, hogy bizonyos kellemetlen hangulatú, illetlen szavakat ne
használjunk és ezeket szépítő, kifejezéseket alkalmazzunk.
kövér – testes, részeg – ittas, hazugság – valótlanság, segg – fenék,
kurva – prostituált, szar – ürülék, ütlegelés – tettlegesség stb.
A földrajzi nevek körében is előfordul az eufemizmus:
Segvár – Esegvár [Bánd, Veszprém vármegye]
A Bakonyban álló vár, eredeti neve 1233-ban kelt iratban Segvár.
Seg, ség = domb, hegy, magaslat. Ezt idővel a ‘segg’ testrésszel kezdték
azonosítani. Ezért Esegvár névalakra változott a név, melynek első
megjelenése 1438-tól adatolható.
Seg-domb – Süveg-domb [Patacs, Baranya vármegye]
1935-ben Patacs főjegyzője szeméremsértőnek minősítette a Seg-domb
elnevezést, ezért a nevet az illedelmesebb Süveg-dombra változtatta.
Lófingató – Lóingató [Óbarok, Fejér vármegye]
A 303 m magas dombot 1825-ben Lófingató, 1864-ben már Lóingató néven
közlik a térképek. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy a durván illetlennek
minősített Lófingató összetételt írásban előbb Ló.ingató-ként jegyezték le,
később a kipontozott részt elhagyták és összeolvasták. Így a név továbbra is
értelmes összetétel maradt, bár jelentése bizarr.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
28
Összerántódás (név belseji szótag elmaradása)
Gyakran használt szavak úgy rövidülhetnek meg, hogy belsejükben a
szótagok vonódnak össze, tehát szinte összerántódnak. Ez sokszor
földrajzi nevekre is jellemző.
Ábrahám – Ábrány
Erdőóvó – Ardó
Bácsafalva – Bácsfalva
Berényhida – Berhida
Besenyő – Besnyő
Csontafejér – Csantavér
Csarnavoda – Csaroda
Bugyiszló – Bucló
Duruzmot – Dozmat
Fövény – Fény
Harasztica – Harica
Karácsfalva – Karácsfa
2015. április 13.
Májerpod – Márpod
Mácsalaka – Máslak
Mézadó – Mizdó
Pakos – Paks
Szajan – Szany
Satica – Saca
Rákosi – Ráksi
Szentbenedekkálla – Szentbékkálla
Vitelnice – Vitence
Patosfalva – Patosfa
Salamonvár – Salomvár
Provod – Pród
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
29
A földrajzi nevek és megjelölések csoportosítása
KARTOGRÁFIAI
NÉVTANI
NÉPRAJZI
Településnevek
Helységnevek
Helységnevek
Közterületek nevei
Utcanevek
Helynevek
Igazgatási nevek
Igazgatási nevek
Víznevek
Jellemző földrajzi
pontok nevei
Általános írásmódú
nevek
Helynevek
Kivételes tájnevek
Tájnevek
Határnevek
Tájnevek
Közlekedési elemekre
vonatkozó nevek
Földrajzi és egyéb
megjelölések
Magyarázónevek
A különböző szakterületek csoportosítási szempontjai eltérőek. Kartográfiailag a térképi kategorizálás,
névtanilag a helyesírás, néprajzilag a jelölet.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
30