Transcript II. Névhasználattal kapcsolatos fogalmak

Faragó Imre
FÖLDRAJZI NEVEK
2. előadás
A földrajzi név
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (2)
1
A földrajzi név
Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín
természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő,
település stb.) részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek
használnak. A földrajzi nevek (Muzslai-hegy, Mont Blanc, Prímás-völgy, Rosental,
Szent-kút, Zelený prameň, Únyi-patak, Fischa, Nagy-Ausztráliai-öböl, Öresund,
Dunántúl, Småland, Öreg-szőlők, Párisi-csatorna, Hársfa utca, Esztergom,
Stockholm, Somogy megye, Sverige stb.) mind tulajdonnevek.
Sok objektumnak több nyelvű párhuzamos tulajdonnévi formája van, ezek
mindegyike önálló földrajzi név: Duna–Donau–Dunaj–Dunav–Dunărea, Bécs–Wien–
Viedeň–Beč, Kárpátok–Karpaty–Carpaţii–Karpaten stb.
Nyelvi értelmezésben a földrajzi nevek sok – de nem minden – típusa a jelzős
szerkezetekhez hasonlóak. Ezért a földrajzi név sokszor egy földrajzi köznévre és
egy megkülönböztető tagra oszlik. A földrajzi köznevet ekkor alaptagnak nevezzük.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
2
A földrajzi megjelölés
A fölrajzi megjelölések a földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem
teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak. Több típusuk
különíthető el.
(1) Intézményeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Magyar Nemzeti
Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb.;
(2) Intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Rudas fürdő, Művész mozi,
Rózsakert étterem, Déli pályaudvar, Kerepesi temető stb.;
(3) Egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta,
Kossuth-szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Herman Ottó-emléktábla, Magyar
László-emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunyomi kovácsműhely,
Sajgói kápolna; stb.)
(4) A földrajzi megjelölések lehetnek kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő
köznevek is: hegy, völgy, patak, csárda, gyár, iskola; dombvidék, diófa, főapátság
stb.), amelyek azonban térképen mindig nagy kezdőbetűsek Hegy, Völgy, Patak,
Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb. lesznek.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
3
A földrajzi nevek életciklusa
A földrajzi nevet egy kisebb vagy nagyobb közösség megállapodás alapján a
társadalmi érintkezésben valamely denotátum (= a jel tárgya, jelölete, amit a jel
jelöl, helyettesít) megnevezésére használja. A földrajzi nevek a földfelszín részleteit
a legsajátosabb emberi eszközzel, a nyelv szavaival azonosítják. A névadás során
történelmünkről, hagyományainkról, környezetünkről, gazdasági és társadalmi
életünk változásairól, és sok egyébről tanúskodnak.
E „klasszikus” névkeletkezés mellett létre jönnek földrajzi nevek más nyelvből
történő átvétellel is. Egy területen korábban letelepedett nép adta nevet egy később
oda érkező másik nép tagjai átvesznek, az „eredeti” nevet nyelvükre formálják,
esetleg egyes részeit vagy az egészet a maguk nyelvére fordítják. Ezzel a
folyamattal ugyanazon objektum jelölésére máris egy új földrajzi név keletkezett.
Gyakori, hogy az egyik nyelv szóneve a másik nyelvben jelnévvé lesz. Vörösvár nevű
település nevét a XVIII. századi német telepesek leszármazottai Werischwar
formában használják. Ugyanakkor a Borosjenő nevű települést, ahova szintén
német telepesek érkeztek, Weindorf (= ’borfalva’) névvel jelölik. Előző esetben
névátvétel történt, utóbbi esetében névfordítás.
Szónevek (leíró nevek)
Természetes nevek
Jelnevek
Mesterséges nevek
Névelhalás
Szónevek (leíró nevek)
Mogyorós, Virágos, Cseres, Bükk, Fertő,
Békás, Földvár, Újfalu, Szántó stb.
Jelnevek
Mátra, Balaton, Buda, Duna, Hargita,
Beszterce, Moson, Kolozs stb.
A névnek nyelvileg is van értelme, nem csak név,
egyben közszó is.
A használat során a név változhat, változik. A
hangok kiejtése, a nevet alkotó gyökök, ragok, jelek,
maguk a szavak félrehallás nyomán torzulnak,
alakulnak. nincs nyelvi értelmük, a név csak a
földrajzi alakulatot jelöli.
Természetes nevek
Tulajdonság alapján: Aszó-völgy, Sötétvölgy, Határ-tető, Tölgyes-bérc, stb.,
esemény
alapján:
Áldozó-völgy,
Tatárok szállása, Gabi halála, stb.,
egykori tulajdonos: Grófi-rész, Úrföldek, Péter völgye, Öttagosok dűlője,
egykori
építmény:
Nagy-Vár-hegy,
Pusztatemplom, Halastó-fő, Kétvár
közti völgy stb.
Közösségi eredetű, ösztönös keletkezésű nevek.
Motiváltak, vagyis az elnevezett földfelszíni részlet
és neve között valamilyen kapcsolat, összefüggés
van. A természetes nevek szónevek.
Mesterséges nevek
Gyakran motiválatlan nevek, nincs kapcsolat a
részlet és az azt jelölő név között. Legtöbbjük
hatósági névmegállapítás útján keletkezik.
Névelhalás
A név által jelölt objektum megszűnik vagy a nyelv,
amelyen az adott név addig létezett, tűnik el a
területről, ezáltal a korábbi névnek más nyelvi
változatai kerülnek használatba.
A földrajzi nevek használati tényezői
A térképen vagy szöveges kiadványokban használt földrajzinév-anyag megfelelő
kialakításához, a földrajzi térben gondolkodó tudományokhoz, a térképi névrajzi
elemcsoportok (jelöleti névtípusok) létrehozásához, illetve az egyes névrajzi
kategóriák felvételéhez kapcsolódnak olyan fogalmak és jelenségek amelyek
befolyásolják a nevek közlésmódját és az olvasóközönségnek nyújtott írásbeli
információkat.
Államterület
Államnyelv
Népterület
Használt nyelv
Névterület
Használandó nyelv
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
6
Államterület
Államnyelv
Az államterület egy nemzet, nép, népcsoport által lakott olyan terület, amelyen szervezett
államalakulat működik, és ennek az államalakulatnak a politikai vezetése az adott
nemzet, nép, népcsoport kezében van. A Föld minden országa egy-egy államterület. Az
államterületen az uralkodó nemzet politikai hatalmánál fogva egy ún. államnyelvet ad
meg, amely nyelv legtöbb esetben ezen uralkodó nemzet tagjai által beszélt nyelv. Az
államnyelv az állam, alkotmányban rögzített, hivatalos nyelve. A földrajzi neveket a
különböző szöveges és térképes kiadványokban, az írott és elektronikus médiában az
államnyelven közlik, a mindennapi kommunikációban az államnyelvet használják.
Egy
államterület
több
nemzet,
nép,
népcsoport lakóhelye is lehet, ill. több olyan
államterület működik a világban, ahol az
államalkotó és államnyelvet megállapított
nemzet
mellett
más
nemzet(ek),
ill.
nemzetrész(ek) is jelen vannak.
Európában
kétnyelvű,
ill.
többnyelvű
államalakulat: Finnország a finn és svéd,
Svájc a német–francia–olasz–ladin, Írország
a gael és angol nyelvvel. Másutt az állam egyegy közigazgatási egysége többnyelvű:
Olaszországban Dél-Tirol (Trentino Alto
Adige) tartomány, Spanyolország Baszkföld,
Galicia és Katalónia, az Egyesült Királyság
Skócia és Velsz tartománya stb.
2015. április 13.
A magyar nemzet milliós lélekszámú részei a
szomszédos államokban élnek, ennek ellenére
a magyar nem államnyelv egyik szomszéd
államban sem. Ugyanakkor önkormányzati
szinten hivatalos nyelvnek minősül azokban a
településekben, ahol a teljes lakosság
legalább 20%-a magyar nemzetiségű. Így a
közigazgatásban
használható
nyelvként
megjelenik a magyar, de megjelenése a
népszámlálásokhoz kapcsolódó statisztikai
számértékhez kötött. Ez a szabályozás
lehetővé teszi a szomszédos államokban a
magyar
földrajzi
nevek,
leginkább
a
településnevek
és
közterületnevek,
használatát
a
statisztikai
számértéket
meghaladó magyar nyelvű lakosság esetén.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
7
magyar államterület
2015. április 13.
magyar államnyelv
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
8
Népterület
Használt nyelv
A népterület, egy nemzet, nép, népcsoport által lakott olyan terület, ahol az illető
nemzet, nép, népcsoport hozzávetőleges etnikai többségben van. Ez a nép,
népcsoport az általa benépesített területen a saját nyelvét használja, a földrajzi
objektumokat saját nyelvén nevezi meg. Az egyes népterületek átfedhetik egymást,
tehát ugyanazon terület több etnikum népterülete is lehet.
A népterületnek számos terület ábrázolásánál kartográfiai vonatkozása is van.
Amikor államisággal nem rendelkező népek lakhelyéről készítünk térképet, az egyes
népek kiterjedési területét ún. néprajzi tájnevekkel tudjuk bemutatni. E nevekkel
érzékeltethetünk olyan meglévő, de államilag nem jelentkező népi és etnikai
jelenléteket, amelyek fontos információk a térképolvasó számára. A Közel-Keletet
ábrázoló közigazgatási térképre feltehetjük a Kurdisztán néprajzi tájnevet, ezzel
kifejezhetjük a kurd nép öt államban (Törökország, Örményország, Szíria, Irak,
Irán) való megosztottságát. A Lappföld néprajzi névvel, annak kiterjesztésével
bemutathatjuk az Észak-Európában, Norvégiában, Svédországban, Finnországban és
Oroszország területén élő lappok hazáját.
A szórványterület a népterület részét képező olyan terület, ahol az adott nemzet,
nép, népcsoport hozzávetőleges kisebbségben él. Számtalan ilyen terület van a
világon, ezek feltüntetése a térképen a történeti-földrajzi, és néprajzi tájnevekkel
érhető el. (Például Magyarországon a Vend-vidék szlovén, Ausztriában a Felsőőrség
magyar, Szlovákiában a Szepesség német szórványterületek stb.)
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
9
magyar népterület
2015. április 13.
élő magyar nyelvhasználat és magyar
névhasználat
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
10
Névterület
Használandó nyelv
A névterület az a terület, ahol egy adott nemzet, nép, népcsoport saját nyelvén
maga alakított ki névhasználatot, amely névhasználat különböző szintű és eredetű
lehet. A névterület minden nép esetében jelentősen túlnyúlhat a népterületen. A
névterület sok nyelv esetében nagyon jelentősen túlnyúlik a nyelvhez tartozó
államterületen és népterületen, a különbség ezekhez képest többszörös is lehet. A
névterület kiterjedése adott nyelv esetében magával vonja e nyelv szempontjából a
népterületén kívüli földrajzi nevek közlését, használatát, ezáltal névanyagának
megőrzése érdekében nyelve használandó nyelvvé válik.
A névterületek általában feloszthatók egy kompakt és egy szórvány névterületre.
Előbbire jellemző, hogy az adott nyelv földrajzi nevei homogén módon a terület
minden vagy legtöbb részletét jelölik, utóbbi esetében a földrajzinév-anyag
hézagos, szigetszerű.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
11
magyar névterület
2015. április 13.
magyar szövegkörnyezetben, magyar olvasó
számára magyar névhasználat
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
12
A magyar állam-, nép-, és névterület
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
13
A földrajzi nevek névélettani típusai
Egy név fejlődési folyamatát vizsgálva a név különböző stádiumokat „élhet” meg. Ezek a
stádiumok nem a használatra, hanem a név által képviselt jelölési állapotra vonatkoznak.
Alapnév (elsődleges név, forrásnév)
A földrajzi részletet jelölő, tudomásunk
szerinti elsőként kialakult névforma.
Másodlagos név
Az alapnévből kialakult, az alapnév nyelvén
(forrásnyelv) vagy más átvevő nyelven
létrejött névalak. Kialakulása lehet átvétel,
illetve az alapnévből kialakult idegen névből
az alapnév nyelvére visszamódosult névalak
Apáti–Opatovce, Berény–Brünn–Brno, Szeret–Siret,
Fehérvár–Beograd–Belgrád, Botos–Botoşani–
Botosány, Borgó–Bârguăni–Bargován…
Archaikus név
Alamóc [Olomouc], Ágosta [Augsburg], Potony
[Ptuj], Nyeszterfehérvár [Bilhorod Dnyisztrovszkij]…
Előzmény név
Kyjov–Kíjó, Ždánice–Zsadány, Hodonin–Gödöny,
Banja Luka–Bánréte …
Történeti név
Felújított név
2015. április 13.
A földrajzi név által jelölt objektum a terepen
létezik, adott névalakját ismerjük, de a név
használata teljesen háttérbe szorult
Az objektum adott nyelvű névalakjának
eredetét ismerjük, de az alapnévről nem
maradt írásos dokumentációnk. E nevek
végeredményben olyan archaizálódott nevek,
amelyekről nincs írásos feljegyzésünk.
Olyan név, amelyek denotátuma megszűnt,
ezáltal a névnek már nincs mit jelölnie.
Elsődleges
névalakot
vagy
egy
archaizálódott, esetleg történeti nevet újból
visszaemelünk a használatba.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
14
A földrajzi nevek használati típusai
Közösségi név
A mindennapokban használt név. Ahol több élő nyelv van jelen,
a neveknek párhuzamosan több nyelvi formája létezik.
Hivatalos név
Az államigazgatás, önkormányzati igazgatás, közlekedési
igazgatás által meghatározott és kiemelt, ill. névtestület által
használatra ajánlott név.
Egységesített név
Egységesített névváltozat
Nemzeti név
Endonima
Idegen név
Exonima
Terepi név (táblanév)
Az adott állam névtestülete által használatra javasolt név.
Amikor egy területen több nyelv is használatban van a
névtestület
több
nevet
határozhat
meg,
ajánlhatja
használatukat, ezt a megoldást a szabályozás egységesített
névváltozatnak nevezi.
Egy nyelv szókincséhez tartozó földrajzi nevek összessége.
Egy földrajzi név akkor endonima, ha a név nyelvét – akár nem
hivatalos nyelvként – használják ott, ahol a földrajzi részlet
van.
Egy nyelvhez képest más nyelveken írt és/vagy mondott
földrajzi nevek összessége.
Egy nyelvben használt földrajzi név egy olyan felszíni
alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ezt a
nyelvet beszélik, és ez a földrajzi név formájában eltér attól a
névtől, amelyet a földrajzi alakulat fekvése szerinti terület
hivatalos vagy elterjedt nyelvén használnak.
A földrajzi név a terepen állandósított, távolabbról is jól látható
formatáblán kerül közlésre.
A földrajzi nevek jelöleti típusai
A jelölet alapján történő típusokba sorolása a térképen való ábrázolhatóságuk alapfeltétele, de
a jelölet az alapja a magyar földrajzi nevek helyesírásának is. A jelöleti típus adja meg azt, hogy
a földrajzi név milyen jellegű terepi objektumot jelöl, ezáltal a térképen milyen ábrázolt
objektumra fog vonatkozni, ill. helyesírására milyen szabályokat kell alkalmazni.
Településnév
Közterületnév
Igazgatási név
Víznév
Jellegzetes fri. pont-név
Határnév
Tájnév
Állomásnév
Magyarázónév
Más néven helységnevek, azoknak a társadalom által létrehozott
objektumoknak a nevei, amelyek az ember lakó-, munka- és
pihenőhelyéül szolgálnak.
Az emberi települések közlekedésre, a hajlékok megközelítésére
szolgáló részeit, a mindenki által használható járóterületeket jelölő
nevek.
Az államok nevei és az államterület belső területi egységeit jelölő
nevek.
A földfelszín pontszerű, vonalas és felületi vízrajzi elemeit jelölő
nevek.
A felszín kiugró pontjait, a hegycsúcsokat, hágókat és fokokat jelölő
nevek.
A települések nem beépített, általában mező- és erdőgazdasági
művelés alatt álló külterületi részleteire vonatkozó nevek.
A szárazföldek a domborzat és vízrajz, valamint az emberi tényező
által befolyásolt nagy területegységeinek, ill. a tengerfenék
domborzatára vonatkozó nevek.
A közösségi közlekedési elemek fel- és leszállóhelyeit jelölő nevek.
A térképen piktogramokkal vagy más pontszerű, esetleg vonalas
jelekkel ábrázolt objektumokra vonatkozó nevek.
A földrajzi nevek és megjelölések csoportosítása
KARTOGRÁFIAI
NÉVTANI
NÉPRAJZI
Településnevek
Helységnevek
Helységnevek
Közterületek nevei
Utcanevek
Helynevek
Igazgatási nevek
Igazgatási nevek
Víznevek
Jellegzetes földrajzi
pontok nevei
Általános írásmódú
nevek
Helynevek
Kivételes tájnevek
Tájnevek
Határnevek
Tájnevek
Állomások és
megállóhelyek nevei
Földrajzi és egyéb
megjelölések
Magyarázónevek
A különböző szakterületek csoportosítási szempontjai eltérőek. Kartográfiailag a térképi kategorizálás,
névtanilag a helyesírás, néprajzilag a jelölet.
2015. április 13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK
17