Transcript V. Víznevek, jellegzetes földrajzi pontok nevei, határnevek

Faragó Imre
FÖLDRAJZI NEVEK
5. előadás
Víznevek,
Határnevek,
Jellemző földrajzi pontok nevei
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
1
VÍZNEVEK
A víznevek vízrajzi elemeket jelölő névtípus. Kartográfiailag minden olyan
nevet víznévnek tekintünk, amelynek vonatkozási helye a vízrajzhoz
kötődik.
Természeti nevek–műveltségi nevek
Természeti nevek: a vizek természeti adottságaival, azaz például a folyóknak
folyó voltával, medrük bizonyos sajátosságával, vizük színével, szagával,
ízével, hőfokával, csobogásuk hangjával, folyási sebességükkel, környezetük
növénytakarójával, jellemző állatfajával stb. vannak kapcsolatban. Minthogy az
alapjukul szolgáló köznevek száma meglehetősen korlátozott, a természeti
neveknek minősülő víznevek gyakran ismétlődnek, azaz többfelé is
előfordulnak.
Természeti nevek a Csorgó, Hidegkút, Holt-meder, Lukács-fenék, Száraz-ér,
Nagy-láp, Vízmosás, Dög-tiszta, Békás, Csukás, Kecsegés, Ökör-ér, Lápos stb.
A Nagy-széksós szikes tavakban bővelkedő határrész.
Műveltségi neveket az embernek a tájban végzett különféle cselekvései
magyarázzák, így például a földművelés, pásztorkodás, erdőirtás stb.
Műveltségi nevek: Rönkös-patak, Balázs, Bálványos stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
2
A tájékozódás névi alapjai a tájak és a vizek nevei
Duna 2850 km
Tisza 962 km
Száva 940 km
Dráva 749 km
Maros 683 km
Olt 615 km
Mura 454 km
Szamos 411 km
Vág 403 km
Temes 359 km
Morva 354 km
Zsíl 331 km
Rába 322 km
Garam 298 km
Hernád 286 km
Dunajec 274 km
Béga 254 km
Fehér-Körös 236 km
Egy térségben a tájékozódás legalapvetőbb természeti tényezőit a vizek és a domborzat adják meg. Az
ezekre vonatkozó nevek, az emberi lakhelyek nevei mellett, a legfontosabb tájékozódási és
2015.04.13.alapot adják.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
3
kommunikációs
A nagy vizek…: a Kárpát-térség „nagy” folyói
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
4
A kis vizek…: patakok, források, kutak, vízvételi helyek
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
5
Pontszerű vízrajzi elemek nevei
A vízfolyások létrejöttének alapja, hogy a felszín alatt összegyülekezett víz
kilépjen a felszínre. Ettől a felszínre történő kilépéstől számítjuk a
vízfolyásokat, ilyenformán mindannyian erednek valahonnan. A felszín
alatti és a felszín feletti vizek között a kapcsolatot a források tartják fenn.
Ahol a földfelszín a víztartó és a vízzáró rétegeket metszi, a felszín alatti
víz természetes úton érkezik felszínre, források keletkeznek. A forrás a
víznek a talajból, szálban álló kőzetből való kifakadásának,
kibugyogásának helye.
Az oldott alkotórészekben gazdag vizet adó forrásokat ásványvízforrásoknak nevezzük. A magyar nyelvterületen a vulkáni utóműködés
hatására kialakult ásványvízforrásoknak a Dunántúlon savanyúvíz, a
Felvidéken csevice, Erdélyben borvíz a neve.
A Kárpát-térség egy-egy középhegységében a források száma elérheti a
több százat, sőt pl. a Mecsekben 1200 ismert, ebből több mint 200 foglalt
forrás található. A források nevei hagyományos földrajzinévi jellemzőkkel
bírnak, tulajdonnévből és földrajzi köznévből állnak. Helyesírási
szempontból az általános írásmód szabályai érvényesek rájuk.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
6
Lajos-forrás a Visegrádi-hegységben (hibásan írt névvel), a Bársony
István-forrás a Börzsönyben, a Hét vezér forrás a Kőszegi-hegységben (a
hét kifolyó neve a vezérek nevével)
A természetes és mesterséges vízvételi helyeknek, a forrásoknak és
kutaknak legtöbbször természetes névadással keletkezett nevei vannak,
névadási motivációjuk a forrás környezetének képére, a forrás vizének
színére, szagára, hangjára, hőmérsékletére, elhelyezkedésére utal: Hidegkút, Darázs-kút, Bükkfa-kút, Hármas-forrás, Hortyogós-kút, Hársas-köziforrás stb. Ugyanakkor sok forrásnak műveltségi neve van, ez gyakran
személynév: Áron-forrás, Imre-forrás, Remete-forrás, József Attila-forrás
stb. A foglalt források neve a terepen általában jelezve van.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
7
A pontszerű vízrajzi elemek magyar nyelvű köznevei
A pontszerű vízrajzi elemek leggyakoribb földrajzi közneve a forrás és a kút. A
magyar nyelvben a forrás általában természetes vízkifakadási helyet jelöl, de egy
forrás vize csak akkor válik ihatóvá, ha ahhoz fizikailag hozzáférhetünk, vize kis
mélyedésben összegyűlik. Ezért a forrásokat az ember kis mértékben kiépíti,
foglalja, vagyis olyan kifolyót épít a földből kilépő víznek, amelyen át azt edényben
felfoghatja vagy edényt meríthet bele. Az így létrejött kiépített forrásnak sok helyen
kút a neve. Régebben minden természetesen fakadó víz neve a magyarban kút volt,
de elkülönült a természetes forráskút és a mesterségesen létrehozott ásottkút.
Utóbbi végeredményben földbe ásott gödör, földbe fúrt üreg, amelyben a föld
rétegei közt lévő vizek összeszivárognak.
A két leggyakrabban előforduló köznév mellett a víznyerő, vízfakadó helyeket a
népnyelv több eltérő köznévvel is megnevezi. Ezek ma már tájnyelvi szavak,
amelyek a korai magyar nyelvben a vízfakadó hely jellegére, a forrás adta
vízmennyiségre, hőfokára, ásványvíz tartalmára utaltak. A forrás köznév szinonimái:
bugyogó, burduga, cíp, szip, csergő, csorgó, csurgó, csoronka, ernye, fakadék,
fakadvány, fejeték, fejetékes, fej, forr, forrik, fő, kút, kutyika, vajor, víz, vízfej, vízfő.
Ásványvíz jelentésű köznevek: borkút, borvíz, forró, lobogó, susogó, szejke. További
jelentéssel bíró vízfakadó és víznyerő helyek földrajzi köznevei: ajakas, bodon,
buzgár, dong, dongás, eszterág, hév, hé, hő, itó, kopolya, kopolyakút, közelvíz,
kutas, kutu, métely, tapolca, vadforrás
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
8
Vonalas vízrajzi elemek nevei
A felszínre hulló csapadéknak a nehézségi erő hatására összegyűlt
hányadát szállító, és a forrásokkal táplált természetes térszíni alakulatokat
vízfolyásnak nevezzük, a rájuk vonatkozó nevek a vízfolyásnevek. A
földfelszín vízfolyásait méretük alapján erekre, csermelyekre, patakokra,
folyókra, folyamokra osztjuk. Ezek mindegyike rendelkezik névvel. A
Kárpát-térség országaiban a folyókon és folyamokon átvezető hidak
esetében a vízfolyás neve, főképpen külterületen táblanévként általában
feltüntetésre kerül.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
9
Vízfolyások magyar földrajzi köznevei
Számos olyan vízfolyásunk van, főképpen a kisebbek, amelynek neve
földrajzi köznevet tartalmaz. A magyar nyelv egykor nagyon gazdag volt
vízfolyás jelentésű köznevekben, de a mai magyar nyelvhasználat ezekből
már csak néhányat használ, a mindennapokban alig egy tucatnyi jelenik
meg belőlük. Mai földrajzi névi összetételben a patak, folyás, vízfolyás, víz,
ér, ág, séd, aszó köznévvel találkozhatunk.
Legtömegesebben a patak fordul elő, ez sokszor -i képzős
megkülönböztető taghoz kapcsolódik: Lőcsei-patak, Árki-patak, Göncipatak stb., de gyakori az egyszerű főnévhez vagy melléknévhez
kapcsolódás is: Vadász-patak, Ladomér-patak, Köves-patak, Fekete-patak
stb. A patak köznév az Őrvidéken, Erdélyben és Moldvában gyakran
birtokos, pataka formában van jelen az összetételben: Szék pataka, Füzes
pataka, Hosszú pataka, Borkút pataka stb.
Főképpen forráságak, dombvidéki területek kis esésű vizei tartalmazzák a
folyás, vízfolyás köznevet: Szarvas-folyás, Bajna–Epöli-vízfolyás stb.
A víz köznév (előfordul az egybeírás is): Melegvíz, Eger-víz, Sárvíz, Veresvíz, Sebes-víz, Nagy-Fehér-víz stb.,
Az ér köznév: Vas-ér, Körös-ér, Peitsik-ér, Vidre-ér, Csík-ér stb.,
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
10
Az ág köznév: Nagy-ág, Fehér-ág, Fekete-ág, Aklos-ág, de jelen van a
köznevek között az ágas, amely száraz medret jelölő köznév, a Néra több
mellékvizét jelöli: Rogoz-ágas [Ogaşu Rogozului], Bába-ágas [Ogaşu
Babei], Nagy-ágas [Ogaşu Mare], Disznó-ágas [Ogaşu Porcului], Kondáságas [Ogaşu Porcariului], Mogyoró-ágas [Ogaşu Alunilor].
A példákon is látszik, hogy az ágas a román nyelvbe is „átvándorolt”, de
különírtan, a név első tagjaként Ogaşu formában jelentkezik.
Az ág köznevet a német nyelv is átvette, az -ach végződésű német
víznevek mind a korai magyarból keletkeztek: Salzach (’Sós-ág’), Saalach
(’Szállás-ág’), Fischach (’Fiús-ág’), mindhárom Salzburg városa alatt folyik
össze, Pielach (’Bél-ág’), Kainach (’Kálna-ág’) stb.
Az ág jelentése ’folyóág, elágazás’, ’folyó eredete’, ’völgyfő’, víznévként a
’nagy’, illetve ’öreg’ ellentéte. Így az „ágas” ez esetben a nagy folyóba,
jelen esetben a Nérába, való völgy betorkollást jelent.
A régi magyar köznevek küzül a séd maradt meg, elsősorban a Dunántúlon
köznévi tagként, de önállóan is jelöl (Séd) vízfolyást: Örvényesi-séd,
Aszófői-séd, Szőlősi-séd, Lovasi-séd, Kőröshegyi-séd, illetve egyetlen
esetben az ügy, amely a Székelyföldön, Háromszék legnagyobb folyója a
Fekete-ügy földrajzi közneve.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
11
Folyóvizeket jelölő magyar földrajzi köznevek
Élő vízfolyás jelentéstartalommal nagyon régen kilakult nevek a víz színe,
sodrásának sebessége, partjának jellemzői, folyását kísérő növényzet és sok
más jellemző alapján jöttek létre. Ezek ma tájnyelvi szavakként vannak jelen
egy-egy vidék köztudatában:
ág, ajakas, akur, amsós, omsós, szó, bágy, balkány, csere, cseres, csergő, cset,
cseter, csetres, csinat, csinot, csincsa, csincsás, csörge, csurgó, debrő, debre,
döbör, döbrő, dugás, dunás, eger, egres, ér, eretség, erge, erke, erős, esenlő,
fok, folyamat, folyás, folyat, folyó, folyóka, forga, forgó, garázd, göbe,
göbbenő, gödrő, gübü, göbec, göbedék, gürü, halág, haló, halvány, halovány,
holt, holt víz, kada, kadarcs, kalabánya, kengyel, lanka, lankac, lany, lápa,
vápa, lapály, lapány, lapás, lenge, lengő, limány, marás, matyok, meddő, medő,
megyer, metszés, miller, morotva, okor, örvény, padmaly, paláj, palé, patak,
pece, pöce, picsó, picsóka, porond, porong, rapát, renge, rév, ré, reves, rí, rika,
rinya, róna, sank, séd, sé, sid, sije, sie, sió, sia, siu, sívó, sugás, súgó, suhar,
süket ér, siket ér, süt, szakadék, száraz, tanya, tekeres, tekerős, torbaz, torda,
ügy, üver, vadvíz, vejsze, vejsz, víz, vízjárás, vízjötte, vízkaré, vízszakadék,
zubogó, zúgó, zsegenye, zsider, zsödör, zsip.
Száraz vízmeder jelentésű földrajzi köznevek: árok, aszó, gürü, halo, halvány,
halovány, holt, holtvíz, meddő, medő, morotva, szó, torda, üver, vízjárás .
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
12
A magyar víznévadás
A Kárpát-térség vízfolyásinak legnagyobb része rendelkezik magyar
névvel, de az elmúlt századok folyamán jelentősen szűkült magyar etnikai
terület, illetve a nem magyar nyelvű népek előretörése miatt ez sok
területen más nyelvű változatra „cserélődött”. A nem megfelelő
dokumentáltság miatt az idegen név a korábban élő magyar nevet elfedte.
Ez esetben azzal a térképészeti és névhasználati véleménnyel kell
„felvennünk a versenyt”, amely az etnikai átalakulás következményeként
időközben megváltozott nevek közül mindig a legutolsót tartja
felveendőnek.
Ennek
a
véleménynek
a
térképszerkesztésben,
útleírásokban, földrajzi témájú munkákban való követése sok magyar
nyelvű víznév gyors megszüntetését, a köztudatból való eltűnését okozná,
amely magyar nyelvi és nemzeti szempontból nagyon káros megoldás.
A névelidegenülés folyamatát csak a kiindulási név megőrzésével lehet
meggátolni. A Kárpát-térségben a kiindulás, főképpen a víznevek esetében
legtöbbször a magyar névalak. Az Almaş (Almás), Almaj (Almás), Racoş
(Rákos), Rakoš (Rákos) stb. névformák magyar nevek idegen
helyesírással, de a Krtiş (Kürtös), Calnău (Kálnó), Milcov (Milkó) stb.
szintén a magyar nyelvből átvett, végeredményben idegen betűkkel és
helyesírással leírt magyar nevek.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
13
A víznévadás alapjaként szolgáló köznevek száma meglehetősen
korlátozott, ezért a természeti indítékú nevek gyakran ismétlődnek, azaz
Kárpát-térség szerte ugyanaz a névalak előfordulhat: Almás, Aranyos,
Hangony, Ér, Nyárád, Egregy, Eger, Lápos, Sebes, Beszterce, Rima, Sajó,
Gyöngyös stb.
Ritkább a vízfolyások körében a műveltségi nevek megjelenése. Ezeket az
embernek a tájban végzett különféle cselekvései magyarázzák, pl. a
földművelés, pásztorkodás, erdőirtás: Árpás, Rönkös, Szőcs (a régi szűcs),
Vásáros pataka, Kürtös, de megjelenik a személynévből való névadás:
Szent László-patak stb.
A vízfolyás jelentésű ér, csermely, patak, ügy, folyó, séd, ág stb. köznevek
a folyóvizek nevében is jelentkező köznevek lehetnek: Által-ér, Únyi-patak,
Fekete-ügy, Vörös-séd, Nagy-ág stb., de általában jellemző, hogy főképp a
jelentősebb vízfolyások nevei – általában névszóként – jelentkeznek,
vagyis nem tartalmaznak földrajzi köznevet. Jelentős folyóvizeink
legtöbbje ilyen névvel rendelkezik: Duna, Tisza, Dráva, Vág, Garam, Maros,
Szamos, Küküllő, Olt stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
14
„Szabályszerűség” a magyar víznévadásban
A leggyakoribb folyónév végződés az -a, amelynek több típusa is
megjelenik.
-va
A va abszolút gyök, alapjelentése ’víz, folyó’. A komi nyelvben
ma is a va = ’víz’, az udmurtban vu = ’víz’. Ezekbe a nyelvekbe
e gyök még a szarmata-hun időből került be. A szkíta-hun
eredetű szarmata népesség egykori lakóterülete az Uráltól a
Kárpát-medencéig teredt. Ennek következményeként a
Kárpát-térségben az egytagú, gyökökhöz kapcsolódó -va tag a
magyar víznevek körében nagyon gyakran előforduló elem. A va víznévképző szerepe nagyon hasonlatos a -gy képzős
víznevekéhez (Almágy, Füzegy, Egregy, Gesztőgy, Halmágy
stb.), mert ezek esetében is felmerül, hogy a régi magyar ügy
– igy – (ëgy) = ’folyó, patak’ jelentésű szó forrt össze az
alapnevet adó gyökkel vagy szóval. A -va is ma már csak
névszóvá váltan jelenik meg a víznevekben
Morva, Zsitva, Dráva, Száva, Szinva, Jósva, Ikva, Moldva, Becsva, Morava,
Lisva, Kosava, Porva, Százava, Miava, Rudava, Becsva, Jihlava, Bitva,
Csáva, Árva, Zázriva, Bebrava, Lendva, Ternava, Ilova, Lasva, Piva, Berava,
Zagyva, Bódva, Gortva, Jósva, Ondava stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
15
-a
Külön csoportot mutatnak az -a végződésű víznevek. Ez talán
a -va rövidülése.
Duna, Rába, Dera, Tisza, Néra, Rudara, Pinka, Pándzsa, Cinca, Béla, Ócsa,
Szuha, Cuha, Zala, Gaja, Deseda, Zsdála, Mura, Nadizsa, Una, Tolisza, Báza,
Borsa, Borzsa, Béga, Kálosa, Szuha, Ida, Olsa stb.
-ta
Külön külön csoportot mutat a -ta végződésű neveké.
Lajta, Benta, Takta stb.
-na, -nya,
-ma
Nagy számú víznevünk -na / -nya / -ma véződésű, Ez a
típus talán az -n / -ny képzőhöz járult egykori -va, -ara rövidülése .
Cserna, Putna, Torna, Várna, Bajna, Radosna, Szalatna, Korpona, Rinya,
Baranya, Korcsina, Radovna, Mirna, Krapina, Lónya, Csázma, Kutenya,
Korana, Glina, Szana, Ukrina, Boszna, Drina, Csehotina, Jarcsina, Kraszna,
Dobsina, Csermosnya, Rima, Tardona, Ladna stb., de idetartozik a távoli
Majna és a Rajna is.
Gyakori a -ra, -pa végződés: Gidra, Nyitra, Bisztra, Kokra, Sora, Odra,
Kulpa, Dobra, Usora, Tara, Kolubara stb. és a -la / -lya / -ja / -je képzős
név: Dálya, Lutila, Bednja, Szavinja, Szotla, Szunja, Orlya [Orljava],
Krivaja
, Tinja, Janja, Tomla, Ciszla
, Uglya, Béla, Gerje, Perje stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
16
Az -a végződésű víznevek egy része a -ka kicsinyítő képzőt tartalmazza:
Kerka, Aranka, Barka stb.
Jól elkülönülő csoportot alkotnak, de jóval kisebb számban fordulnak elő
az -s végű folyónevek, amelyek minden esetben az -os, -ocs, (változata: as, -es, -ös, -us) gyököt tartalmazzák. Ilyen víznév a Gyöngyös, Makucs,
Hajagos, Vajas, Temes, Báras, Ménes, Egres, Argyas, Kürtös, Kapos,
Szamos, Körös, Maros, Szártos, Bársonyos, Bélus stb.
Jellegzetes csoport az -ó / -ő végződésű vízeveké: Kodó, Valkó, Krassó,
Csikló, Maskó, Sió, Karasó, Visó, Kaszó, Laskó, Sajó, Szulyó, Cserenkó,
Szekcső, Herpenyő stb.
Szintén jól elkülönülő csoport a -c képzős vízneveké: Csörnöc, Turóc,
Bobróc, Selmec, Válic(ka), Rigóc, Unac, Lukavac, Apsinec, Zsigalovec,
Gladovec, Bosác, Tarac, Csehovec, Turóc, Gölnic stb.
Magyar és szláv víznévképzőként van jelen a -ca / -ce / -csa / -cse: Rábca,
Répce, Ilonca, Dimbovica, Cinca, Gerence, Hibica, Mlinica, Rőce, Kiszuca,
Beszterce, Szikince, Bernece, Kemence, Lesence, Pesnica, Lešnica, Plitvica,
Kapronca, Kučnica, Savnyica, Pisnica, Szavica, Begunjščica, Peračica,
Lipnica, Nemiljščica, Poljanščica, Ljubljanica, Gradaščica, Sevnica,
Srebrenica, Spreča, Komarnica, Prača, Sušica, Drinjača, Lipcse, Kurca,
Harica, Tarca, Vasonca stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
17
A Római-korban a Duna felső szakaszának, egyes források szerint Bécsig, mások szerint a Vaskapuszorosig, Danuvius, alatta Ister, volt a neve, de később a Danuvius latin alak terjedt el az egész folyó
megnevezésére. A Duna név etimológiáját nem ismerjük. Kiss Lajos szerint a Duna a Danuvius
származéka, az pedig a kelta Danuvia névből keletkezett, majd a magyarba szláv közvetítéssel került.
A Tisza ősi folyónév, de eredetére csak feltételezések vannak. Összefüggésbe hozható a szkíta
népekhez tartozó agathürszoszok „tidzah” = ’folyóvíz’ szavával. Kiss Lajos szerint az ősi „tiszjo” =
’olvaszt, olvad’ szóból szláv közvetítéssel került a magyarba. Az ókori latinban a folyó neve Pathissus
és Tisia alakokkal fordult elő.
A Dráva ősnyelvi eredetű ’folyóvíz futása’ jelentéssel bíró „druosz” főnév származéka. Kiss Lajos
szerint az óind „draváh” = ’futás, gyors mozgás, folyósság, folyadék’ szóval is kapcsolatba hozható.
A Maros név szógyöke, a „mar” régi, mozgást jelentő ige volt, belőle keletkezett a „marul” =
’ficamodik’, ma már tájnyelvileg sem használatos szó, de rokona a szintén tájnyelvi „menül” = ’megy,
halad’. A „mar” másik jelentése „orom, mart, part”, ez utalhat a folyó sok helyütt meredek peremű
partjaira; és az előbbivel együtt „belemar marjába” = ’lemarja partjait’. Kiss Lajos szerint a Maros ősi
folyónév, amely talán a dák „mori” = állóvíz, tenger, tó’ szóból keletkezett. Szerinte a magyarba
feltehetőleg szláv közvetítéssel került.
Az Olt folyó régi neve Alat volt amely az akkád „ala-tu” = ’élet’ szóból eredeztethető. Kiss Lajos
szerint az Olt név az ókori dák eredetű „aluots” = ’forrás’ szóból származik.
A Garam folyó nevében a „gar” szógyök egyik jelentése ’jár, ballag’, székely szóhasználatban „ide-oda
jár”. Másik jelentése hangutánzó; „locsog, fecseg, gar-gar hangon cseveg”. Mindkettő utalhat a
folyóvíz jellemére. A név második szótagja, az „am” igei névképző, pl. „foly-am” = ’folyam’, „áll-am”
= ’állam’ stb. Így az előbbi két igéből képződhetett főnév, mely tulajdonnévvé vált: „gar-am” =
’lassan locsogva folyó’. Kiss Lajos szerint a Garam ősi folyónév, a görög Gravova származéka
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
18
A Vág folyó nevének alapja a „vág” szógyök, amelynek alapjelentése ’egy test két vagy több részre,
darabra, hasábra válik, hézag, rés támad benne’. Így a „vág” rokon azokkal a szavakkal, amelyekben
a „va” gyök van, ezek részletes elválásra vonatkoznak. Ilyen a „vagy” elválasztó szó, a vál, válik, vált,
a nyilás, gödör, hasadék létrehozó váj, a koptatás által elválasztó vásik. Ide tartoznak a balta és
valaska másképp balaska, vágószerszámok nevei. Némely származékban pl. vagdal, vagdalkozik,
vagdos, a gyök hangzója rövidül, így valószínű, hogy eredetileg rövid volt: vag, mint szeg. A „vág”
(„vag”) hasonlóan –g képzővel keletkezett, mint a rág, bég, bőg, búg, súg, zúg, lóg igék. „A Vág
folyó is kivájta, kivágta medrét. Nem is lehetne másként, hegyek között kellett utat találnia.”
A Száva folyó nevének eredete ősi, valószínűleg a kelta-illír „szavasz” = ’folyó’ vagy „szovosz” = ’az
ami nedves’ rejlik benne.
A Balaton nevét kezdetben a rómaiak által használt ,,lacus Pelso” névből származtatták, később már
elfogadottá vált, hogy a latin név az rómaiak előtt itt élő nép nevéből keltkezett. Ezután a szláv
,,Blatno Jezero” = ’sáros tó’ névre vezették vissza, szláv „blatno” jelentése ’mocsár, posvány’. A
mezopotámiai ásatásokból napvilágra került több ezer éves ékirásos agyagtáblák tanúsága szerint, a
„bal” = ’birodalom’, az „a” = ’víz’, a „ti” = ’élet’ jelentésű. A tatárjárás előtti latin nyelvű okleveleink
szövegeiben – a sok helyütt magyarul szereplő víznevek közt – a Balaton Balatin formában szerepel,
így a név jelentése az ’élet vizének birodalma’. Ezt támasztja alá az akkádok hasonló szóösszetételei
e fogalmakban. A „balātu” = ’élet’, ebből lett „balātuan”, „ana balātu” = ’az élethez’. A kelták nyelvén
„bal” = ’tó, tócsa, vizes medence’. Walesben ma is létezik Bala nevű tó. Az Olt folyó régi neve is Alat
volt. A Balaton neve értelemben egyezik a déli, különösen montenegrói és bosnyák szláv „blato” =
’sár, ’nagy tó’ szavakkal és a latin „palus”, „palud(is)” szótól származónak látszik. Némelyek
véleménye szerint a „bala”, törökül „balyk”, = ’hal’ és ’tó’ részekből alakult. Egy vélemény szerint a
„Balaton” = ’barna tó’, „Fertő” = ’fehér-tó’. Kiss Lajos a Balaton nevét a szláv "blato" = ’mocsár, láp,
sár’ szóból eredezteti.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
19
„Új” víznevek – műnevek – „modern” nevek
Szintén az árvízmentesítés, lecsapolás, vízrendezés, öntözés
munkálatai és műtárgyai hozták a vízrajzi nevek új, mesterséges
eredetű csoportját: a csatornák, árapasztók és más műtárgyak neveit.
Ez esetben jellemzőek a tól–ig jellegű nevek (pl.: Szárazér–Porgányicsatorna stb.) illetve a számnevet tartalmazó nevek. Ezeknek
természetes tartalma már nincs, mint földrajzi nevek műszaki
eredetűek, történeti szempontból értéktelenek.
Szintén új keletű nevek az egész világon és a Kárpát-térségben is a
víztárolók, duzzasztások nevei. Ezek esetében íratlan szabály a
magyar nyelvben, hogy bármekkora méretű is a duzzasztással
létrejött vízfelszín, nevét mindig a duzzasztási pont nevéből kapja.
Ezek szerint a név eredete lehet határnév vagy jellemző földrajzi pont
neve (pl.: Láz-bérci-víztároló, Begécsi-víztároló stb.), de lehet
településnév is (Markazi-víztároló, Biai-tó stb.). A mesterséges
állóvizek földrajzi köznevei általában a víztároló és a tó. Ha idegen
terület víztárolójának magyar nevét kell megalkotnunk, akkor az
előzőekben leírt elvet alkalmazzuk, vagy a duzzasztási pont nevéből
képezzük az új objektum magyar nevét. pl.: Král’ova »» Vágkirályfai-
víztároló (Král’ova=Vágkirályfa) stb.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
20
Állóvizeket jelölő magyar földrajzi köznevek
A magyar nyelv az állóvizek állapota és területi kiterjedése alapján, az
állandóság és időszakosság, valamint létrejöttének körülményei nyomán
adott közneveket, amelyek tájnyelvileg több területen jelentkező közszói
megnevezések is.
Általában állóvizeket jelölő magyar földrajzi köznevek: ajakas, amsós,
atkás, balkány, berek, buggyadt, cseperke, csér, cseret, cset, cseter,
csetres, csincsa, csincsás, csintova, dagonya, dágvány, dong, dongás,
dögvíz, döglött víz, dugás, dunás, duntató, dzsindzsa, ebes, eger, egres,
eve, evés, faggyas, fehér, fenék, feneketlen, fertés, fertő, gágy, göbe,
göbbenő, gödrő, gübü, göbec, göbedék, göbölye, gyolcs, gyócs, habarék,
habarica, haláp, halvány, halovány, hibarc, hibarcos, hörbik, imola, imolyó,
ingó, inkó, kalista, kálistó, kátyu, kutyor, koborék, kopolya, kotu, költ (köt)
víz, köpec, kövér tó, kútfej, kutyor, lajpos, lák, lanka, lankac, lapály,
lapány, lapás, lápos, locs, luc, lucs, lucson, malánka, met, mirhó, morotva,
nyik, nyír, omboly, omsós, örjeg, örjeges, örvény, pacsaras, passág,
pasnyag, pepe, pocsolya, pocsér, potyor, pöcsögős, ragyina, rekesz,
rekeszték, rekesztő, rogyinás, róna, sank, sarok, sárrét, semlyék, sömjék,
selymék, semjén, sikató, sík víz, szak, szamoga, szék, tanka, tanya, tó,
tócska, tócsma, tófenék, tóka, tól, tonya, toplica, töltés, tömpöly, turján,
vadvíz, vejsze, vejsz, vész, vizekes, vizenyeges .
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
21
A nyílt vízfelszínű kis területű állóvizekre használjuk a csintova, dunás,
duntató, feneketlen, fenék, göbe, göbbenő, gödrő, gübü, göbec, göbedék,
göbölye, gyolcs, gyócs, halvány, halovány, hörbik, köpec, locs, morotva,
örjeg, örjeges, örvény, róna, sík víz, tanka, tó, tóka, tol, tonya, töltés
közneveket.
A fertő állapotú vizekre a berek, buggyadt, csér, cseret, cset, cseter,
csetres, csincsa, csincsás, dagonya, dágvány, dong, dongás, dzsindzsa,
ebes, fertés, fertő, habarék, habarica, haláp, hibarc, hibarcos, imola,
imolyó, ingó, inkó, kopolya, kotu, lanka, lankac, lápos, malánka, omboly,
omsós, semlyék, sömjék, selymék, semjén, sikató, szamoga, tanya, toplica,
vadvíz, vizekes, vizenyeges köznevek fordulnak elő.
Időszakos vízfelszínekre használjuk a balkány, cseperke, eve, evés, fenék,
göbe, göbbenő, gödrő, gübü, göbec, göbedék, göbölye, hörbik, kotu, köpec,
met, pacsaras, pocsér, örjeg, örjeges, pocsolya, pocsér, pöcsögős, ragyina,
rogyinás, saikató, tanka, tócska, tomka megnevezéseket. fordulnak elő.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
22
A tengerfelszínek földrajzi nevei
A tengerfelszínek földrajzi köznevei egy kivételével mind magyar eredetű
szavaink. A legáltalánosabb és leggyakoribb a tenger köznevünk. A tenger szó
a magyar nyelv más részeiben is előforduló, rengeteg sokaságot, túlzó módon
kifejezett mennyiségek általános jellemzésére. A világtengerek jellemzésére,
az óceán szót, mint földrajzi jellegű köznevet, a magyar nyelv – más
nyelvekhez hasonlóan – a görög okeánosz szóból kölcsönözte. A ma óceán
köznévvel illetett földrajzi neveink – három ilyen van: Atlanti-óceán, Csendesóceán, Indiai-óceán – köznévi része, az óceán szó csak a múlt század második
felétől kezd minden óceán tekintetében meghonosodni nyelvünkben. Azelőtt
az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán mint tengerek szerepeltek „Átlánticu
tenger”, „Indiai tenger”. A Csendes-óceán neve váltakozott, hol „Tsendes
tenger”, hol „csendes oceanus”-nak írták. A világtengereken kívül, más
tengerfelszínek nevei a magyar atlaszkartográfia és oktatási térképek
készítésének kezdetétől már jórészt szerepeltek, esetleg helyesírásuk volt
némileg eltérő a maitól. Minden tengernevünk fordítás (Csendes-óceán,
Földközi-tenger, Korall-tenger, Fekete-tenger stb.), illetve részfordítás
(Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Grönlandi-tenger stb.). A tengerfelszínek neve a
magyar nyelvben a legkevesebbett változott nevek csoportja. Talán csak a ma
Balti-tengernek nevezett nevünk esett át változáson, először a németből
került be a magyar használatba az Ostsee fordításaként: Napkeleti-tenger,
majd Keleti-tenger, mára szintén németből fordítva a Balti-tenger honosodott
meg.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
23
A tengernevek magyar földrajzi köznevei
A tengerfelszíneket jelölő nevek nyelvi szempontból rendszerint két
részből állnak. A néven belül a földrajzi köznévi rész általában a
tengerrész méretének meghatározását biztosítja: öböl, tenger, óceán. A
megkülönböztető, egyedivé tevő elem vagy előtag meghatározza, hogy
egy adott csoportba tartozó képződmények közül konkrétan melyikről
van szó.
Köznévi utótagként a magyar tengerfelszín-nevekben az óceán, tenger,
beltenger, középtenger, szigettenger, öböl, csatorna, szoros és átjáró
fordulnak elő.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
24
HATÁRNEVEK
A határ, mint területi fogalom:
A határ a település kataszteri területén belül, nem a belterülethez
tartozó, általában mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló
terület. Röviden a település külső része.
A határnak az élő népnyelv adott és ad a határrészre jellemző
természeti, gazdálkodási, birtoklási, társadalmi eredetű neveket. E
nevek hatalmas kincset képviselnek, hiszen nagy részük több száz
éves múltra tekint vissza és ezek elemzésével, vizsgálatával
történelmünk sokszor homályosnak tekinthető pontjaira derülhet
némi fény. A határnevek jó útmutatók, kiindulópontok lehetnek a
nyelvtudomány, a tárgyi- és szellemi néprajz, a régészet, a
helytörténet, a gazdaságtörténet és a művelődéstörténet kutatói
számára.
A határnevek kizárólag a nagyobb közepes és a nagy
méretarányokra jellemző névtípus. Ábrázolásuk csak az 1:100000nél nagyobb méretarányokban lehetséges.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
25
A kis földrészleteket jelölő nevek jelentősége a
tudományokban
A határnevek és a jellegzetes földrajzi pontok nevei a legváltozatosabb,
leggazdagabb és egyben a legsérülékenyebb, legjobban változó
névcsoportjai a magyar, de minden más nyelvnek is. Legősibb neveink
tartoznak e körbe. Eredetük minden esetben természetes, művi
hatásoktól mentes, az egyes határrészek természeti, gazdálkodási,
történeti jegyei alapján keletkeztek. Az előző tulajdonságok alapján
gondolhatnánk e nevek részben állandóak, illetve kevéssé változnak.
Viszont az élet fejlődése, az életmód és gazdálkodási változások
átformálják a tájat, a határt. Az új gazdálkodás, az új beépítések, a táj
fizikai változása következtében a nevek változhatnak a, de ez a változás a
neveket sokszor lassabban érinti, számos területen előfordul, hogy
érintetlenül hagyja. Ezért e neveink kimeríthetetlen kincstárai a néprajzi,
gazdálkodástörténeti, településtörténeti, morfológiai kutatásoknak. E
nevek mutatják meg egy hajdanvolt elpusztult falu helyét, ezek utalnak
régi vízjárta területekre és számtalan olyan letűnt jellemzőre, amelyet ma
a területen járva már nem is fedezhetünk fel.
Nem kartográfiai besorolás szerint: HELYNEVEK
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
26
Határnevek és hegycsúcsnevek turistatérképen 1:30 000-es méretarányban
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
27
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
28
Határnevek
és hegycsúcsnevek
turistatérképen 1:30 000-es méretarányban
„A helynevek nagyobb részben eredetileg a föld köznévi megjelölései
voltak, és ezért bizonyos határok között a név használójának alkalmi
megszerkesztésükre volt lehetősége. A hosszas használat folytán
azonban a nevek nagy részének alakja megmerevedett, és ma már ezt
használja az egész nyelvközösség egyöntetűen.
A neveknek e megmerevedett alakját a telekkönyvezések idején
rögzítették írásos formában. Ennek ellenére a névgyűjtésekkor számos
esetben tapasztalták, hogy sok határrésznek több névi változata is
használatban van. Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új
változatok élnek egymás mellett.”
Najgebirge
Od Újfaluških vrškov
Oroszi-závoz
Adott település nemzetiségi
jellemzőit is sugallja!
A FORRÁSOKBAN ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK
megjelenésük a 60-as évektől
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
29
A határnevek adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallják:
Komárom-Esztergom megye (egykor Esztergom vm.), Mogyorósbánya: XVIII. századi szlovák betelepülés
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
30
A határnevek adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallják:
Pest megye (egykor Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Pilisszentlászló: XVIII. századi szlovák betelepülés
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
31
A határnevek adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallják:
Pest megye (egykor Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Piliscsaba, Pilisvörösvár: XVIII. századi német betelepülés
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
32
A határnevek adott település nemzetiségi jellemzőit is sugallják:
Pest megye (egykor Hont vm.), Nagybörzsöny: XIII. századi német betelepülés
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
33
Kartográfiai szempontból nagyon fontos megtudnunk, felkutatnunk
az egyes köznevek jelentését hiszen sokuk, jellemző földrajzi
térszínhez kötődik. Nem mindegy, hogy az egyes „különleges”
köznevekkel jelölt összetételek a térképen milyen természeti,
domborzati, gazdálkodási formához kötődnek.
cser = nádas terület
dűlő = utak közé fogott szántóföld
fertés = időszakos tócsa
fenék = vízzel kitöltött mélyedés
fő = hegytető, völgykezdet, tóvég
gorond = kis dombhát
görgény = völgytorok
győr = mocsárvár, földvár
haladék = lapos mélyedés
haláp = vizenyős rét
kerek = kis erdő
kopács = bozót
lák = tó, mocsár
láz = erdei tisztás, kaszáló
mál = déli hegyoldal
2015.04.13.
megye = mesgye, határ, vég, szél
muzsla = sűrű, harasztos terület
nyak = hegynyereg, útszűkület
nyír = mocsár
óta = legelő
pilis = hegy, hegycsúcs, kopasz
ponk = púp, halom, tető
rez = hegy, hegycsoport, fennsík
szék = szikes tó
tázlár = kopasz, tar
töpe = hegy
ügy = folyó
vaskapu = hegyszoros
verő = déli hegyoldal
závoz = meredeken felvezető út
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
34
A határnevek forrásai
Magyarországon a határnevek összegyűjtésével és feldolgozásával
évtizedek óta foglalkoznak, több megyéről jelentek meg néprajzi
névgyűjtemények, amelyek térképvázlatokat is tartalmaznak.
Ezek jó forrásai a határneveknek, de az egész mai országterületet
tekintve teljes értékű alapanyagok sok vidékről csak kéziratos
formában vannak.
Az 1970-es-80-as években folyt először kartográfiai szempontú
határnévgyűjtés. E munka eredménye lett a Kartográfiai Vállalat
által 1982-ben elkészített Földrajzinév-tár II. címet viselő
1:150.000-es méretarányú megyénkénti bontású térképsorozat,
amely egységes elvek szerint tartalmazza a fontosabbnak ítélt
(nagyobb kiterjedésű) határneveket.
Ma 1:10.000-es méretarányú névgyűjtés folyik, de a folyamatos
pénzhiány nagyon lassúvá teszi a folyamatot.
Határnevek forrásai lehetnek még a nagyobb méretarányú
topográfiai térképek, nem csak a ma megjelenő GK és EOTRszelvények, hanem korábbi topográfiai térképművek is.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
35
A határnevek forrásai: FNT II.
Magyarország földrajzinév tára II. 1:150 000
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
36
A határnevek forrásai: néprajzi névgyűjtemények
2015.04.13.
IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
Komárom
megye földrajzi neveiFARAGÓ
(részlet)
37
Szabó T. Attila írja egy tanulmányában:
„Nem egy település határában a Vár, Vár-hegy, Palota, Kincses, Kincsesdomb meg más helynév ősi települések helyét jelölheti. Ilyen helyeken a
kutató szakértő szeme sokszor már a felszínen is az őskor emberének
településnyomait, szerszám- és edénymaradványait fedezheti fel.
Hozzánk közelebb eső korok hajdani emberi településeinek emlékét őrzik
az itt-ott feltűnedező Pusztafalu, Pusztatemplom meg általában a –falva,
-háza, -telke utótagú helynevek. Az e helyeken egykor pislákoló emberi
élet a török—tatár pusztítások, a falvak egész lakosságát irtogató, régen
gyakori pestis meg más okok következtében lobbant ki, és vált a terület
emberi településből pusztává.”
A földrajzi nevek alaki és tartalmi tekintetben is különböző mértékben
konzervatívak, és megőrzik keletkezésük korának nyelvi elemeit,
névalkotó sajátságait, valamint az ember életének, a vidék
jellegzetességeinek korabeli megnevezéseit. Ezért a nevek alakjának,
típusának, jelentéstartalmának elemzésével lehet következtetni a név
keletkezésének korára. A nyelvtudomány felderítette a magyar nyelv
kihalt képzői eleven korának idejét, és ezzel megállapíthatjuk a velük
alkotott földrajzi nevek idejét. A nevek gyakran megőriznek olyan
személyneveket, amelyek mér kihaltak azon a vidéken, de a régi
névjegyzékekből e családok ittlétének ideje, vele a földrajzi név
keletkezésének kora, néha meghatározható.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
38
A nevek értelmének megváltozása, elferdülése
A határnevek és jellegzetes földrajzi pontok nevei a hosszú, századokig
tartó
fejlődési
folyamat
következtében,
értelmüket
tekintve
elhalványodhatnak, a szavakat alkotó betűk kophatnak, cserélődhetnek.
Így a szó, a név régi értelmét sokszor már csak a névtudós tudja
megfejteni. Környezetünkben minden kisebb-nagyobb területrésznek,
helynek, tereptárgynak külön neve van. A lakosság e nevek
emlegetésével hivatkozik a határ vagy a település bizonyos részeire. Az
ilyen nevek úgy keletkeznek, hogy a szóban forgó terület egykori
lakossága a földrajzi jelleg, a gazdálkodási állapot, valamilyen helyi
jellegű esemény vagy más mozzanat figyelembe vételével alkotott egyegy, a hely földrajzi adottságaira nézve jellemző vagy valamely helyi
esemény emlékét rögzítő tulajdonnevet. Éppen ezért érthető, hogy
eredetileg, a keletkezés idejét tekintve értelmetlen név nincs. Ha tehát
ma ilyennel találkozunk, ennek csak a nevek külső formájában történt
változások, a névadáskor még élő, de már jó ideje kihalt szóknak a
nevekben való megőrzése, illetőleg jelentésmódosulása, a természeti,
földrajzi viszonyokban beállott változás, a más nyelvekből való
helynévkölcsönzés vagy más itt fel nem sorolható mozzanat lehet az oka.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
39
A névhasználat
Rendkívül nagy jelentőségű a határnevek ás jellegzetes földrajzi pontok
neveinek körében a név ismerete és az ebből fakadó névhasználat. A
lakosság egyes rétegeinek névismerete mindig nagymértékben
különbözött egymástól. Ez így volt a múltban és így van a jelenben is. A
névismeret függ az emberek foglalkozásától, munkaterületétől, korától,
nemétől, helybeli voltától és végül egyéni hajlamától. Ma e nevek
többsége írásbelileg is használatban van, megjelenik a telekkönyvekben,
néprajzi gyűjtésekben, térképeken, névgyűjteményekben. Korábban
nagyobb számban voltak azok, amelyek csak „szájhagyomány” útján
terjedtek és lettek ismertek. Még néhány évtizeddel ezelőtt egy település
határának neveit a lakosság nagyobb része ismerte. Főképpen a
mezőgazdaságból élő települések lakossága ismerte e neveket, sőt
pontosan meg tudta mutatni, hova vonatkoztak. A társadalom
átrétegződése és a munkalehetőségek differenciálódása, a városiasodás
folyamata nagy gátat vetett a nevek ismeretének. Sokszor az ingázó vagy
éppenséggel elvándorló fiatalok nem tartották modernnek, időszerűnek,
hogy szülőhelyük földrajzi neveit használják és őrizzék, ezért a nevek
nagy számú ismerete elkezdett háttérbe szorulni. Így a nevek szélesebb
körű átöröklése és hagyományozása a XX. század második felére nagyon
leszűkült és ez jellemző ma is. Ennek következtében a helynevekre ma a
használatból való kiesés jelenti a legnagyobb veszélyt.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
40
A nevek változása
A táj változásával és az emberi társadalom egyre gyorsuló átalakulásával az
ember által elnevezett kis földrészletek nevei is megváltozhatnak. Ezen a
változáson nem csak a nevek alapvető átalakulását, hanem a név
módosulását is értjük. A helynevek változásának vizsgálatánál el kell
különítenünk, hogy a környezet megváltozása vagy más tényező okozza a név
megváltozását.
„Például, ha egy település egyik, ma már beépített részét Solymostó-nak
nevezi a lakosság, ez a név a mai állapotot tekintve a helyre nézve
egyáltalában nem jellemző, hiszen a szóban forgó helyen ma nemcsak, hogy
nincs állóvíz, de minthogy tudvalevően a sólyom nem vízimadár – nem
jelentkezik a madárfajta sem. A helytörténeti adatok és a szókincs ismerője
számára azonban nyilvánvaló, hogy a helynév egy gesztenyeszerű csemegét
szolgáltató vízinövény, a sulyom nevével alakult. Az eredeti Sulymos-tó forma
tehát csak az állóvíz eltűnte s vele együtt a sulyom növény, illetőleg
növénynév kiveszése után alakulhatott át a lakosság fura „értelmesítése”
eredményeként Solymostó-vá. Ugyanígy, ha a Kárász-tó-nak nevezett
területen ma hullámzó búza suhog, a Kád bükke területén meg kopár, kiégett
legelőn keresgél a csorda füvet, a Nyíres-en pedig csak egy-egy satnya bokor
enyhíti a táj sivár egyhangúságát, biztosak lehetünk, hogy nem a névadók
adtak annak idején a helyhez nem illő nevet, hanem a hely gazdálkodási
viszonyaiban beálló változás az oka annak, hogy a név ma egészen más
jellegű területre vonatkozik, mint amilyen jellegű a névadás évszázadokkal
ezelőtti
időszakában lehetett.”FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
2015.04.13.
41
A nevek változása
A helynevek nagyobb részben eredetileg a föld köznévi megjelölései
voltak, és ezért bizonyos határok között a név használójának alkalmi
megszerkesztésükre volt lehetősége. A hosszas használat folytán
azonban a nevek nagy részének alakja megmerevedett, és ma már ezt
használja az egész nyelvközösség egyöntetűen. A neveknek e
megmerevedett alakját a telekkönyvezések idején rögzítették írásos
formában. Ennek ellenére a névgyűjtésekkor számos esetben
tapasztalták, hogy sok határnévnek több változata is használatban van.
Gyakran nyelvjárási és köznyelvi vagy régi és új változatok élnek egymás
mellett.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
42
A névváltozatok alapvető típusai
(1) Jelölt és jelöletlen összetételek: az előtag lehet köznévi és személynévi
eredetű. Általánosságban jellemző, de vannak egyedileg eltérő esetek, hogy a
jelölt összetételeket felváltják a jelöletlenek. Dálegyház—Dálegyháza,
Eperjes-hát—Eperjes hátja, Cirok méhes—Cirok méhese, Máma-ér—Máma ere,
Szabó András-sziget—Szabó András szigete.
(2) Jelölt és jelöletlen összetételek i képzős formával: a változatok úgy
keletkeznek, hogy a a jelölt és jelöletlen név mellé, a településnevek
analógiájára, a határnevekhez is hozzájárul egy i képző. Biberés-fok—Biberési
fok, Mikócsa-halom—Mikócsai-halom, Tömpös-sziget—Tömpösi-sziget, Lele
síkja—Lelei-sík.
(3) Képzős és képző nélküli változatok: A –d képzős és a képző nélküli alakok
egyidőben és a különböző korban is váltakoznak. Kisfalu—Kisfalud, Zugolyierdő—Zugolyi-erdőcske.
(4) Nyelvjárási ingadozás: a nyelvjárási ingadozás következménye, hogy
régebbi és újabb nyelvi és köznyelvi alakok élnek egymás mellett. Földeák—
Füldeák, Innenső jángor—Innekső jángor—Innencső jángor, Mogyorós-hát—
Magyarós-hát, Fölső-sziget—Felső-sziget, Új-högy—Új-hegy, Vörös ökör—
Veres ökör, Fehér-ház—Fejér-ház, Maros—Marus, Bánom—Bánum.
(5) Zöngés és zöngétlen változatok: viszonylag ritkán előforduló változat,
Inczefi csupán egy példát említ: Kingéc—Gingéc.
(6) Rövid és hosszú mássalhangzós változatok: általában a rövid
mássalhangzós a gyakoribb. Pana—Panna
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
43
A névváltozatok alapvető típusai
(7) Az eredeti névalak ás obszcén változatának kialakulása: az eredeti név
hangalakjából könnyen létrehozható az obszcén hangalak, legtöbbször egy hang
hozzáadása által. Ingó—Fingó, Ardics—Szardics.
(8) Új közszó megjelenése az összetételben: egy fogalom megjelölésére új közszó
vagy szóképző elem terjed el, így a földrajzi névre is kihat ez a változás, mert a
régi név nem szigetelődik el teljesen a köznevektől. Diófás-szőlő—Diófás-hegy,
Gunyhó-szőlő—Gunyhó-hegy, Réti kocsma—Réti csárda, Réti-hajlat—Réti-hajlás.
(9) Keresztnevet tartalmazó név eredeti és becézett változata: Nagy Istvánhalom—Nagy Pista-halom.
(10) Többtagú nevek rövidült változatokkal: a rövid megjelölésre való törekvés
következtében a többtagú név utótagja, az alapelem esik ki, és az egytagúvá vált
név veszi át mindkettő szerepét. Az ilyen névváltozatokat a köznyelv sokszor
egymásssal párhuzamosan használja. Borsos ere—Borsos, Porgény-ér—Porgény,
Ingai-hegy—Ingó, Ökör csorda járás—Ökörjárás, Panna hát laposa—Panna lapos,
Bogdány foka torka—Bogdány torka.
(11) A névváltozatok egyik nagy csoportja a fentiektől alapjaiban eltér azzal, hogy
a területen élő emberek egymással párhuzamosan használják őket. Ebbe a
csoportba azok a névpárok tartoznak, amelyek folyamatosan egymás mellett
élnek, együttes használatban vannak. A névváltozás indítéka sokféle lehet:
tulajdonviszonyok megváltozása, művelési jellemzők változása, a területen történt
jelentős esemény stb. A párhuzamos nevek együtt élése nem tart örökké, mert az
egyik általában nagyobb súlyúvá válik, így a másik háttérbe szorul, majd kihal.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
44
A nevek kihalása
A földrajzi nevek kihalása éppen olyan természetes folyamat a nevek
életében, mint az új nevek keletkezése. Éppen ezért a két változás a nevek
állományát egyensúlyban tartja, a kihaló nevek helyett újak keletkeznek. Ez a
természetes rend csak akkor változik meg, ha az ember életében vagy a
földön olyan mélyreható változások történnek, amelyek az egyensúlyt
megbontják, a nevek nagyarányú pusztulását okozzák. Ilyen változás volt az
állattartásról a földművelésre való áttérés, továbbá a XIX. században a Duna
és a Tisza szabályozása, majd a XX. század közepétől a kollektivizált
mezőgazdaság erőltetése. A nevek kihalásáról általánosan elfogadott nézet,
hogy a kihalás a névadás indítékának megszűnése miatt következik be.
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
45
A helynevek típusai (névtani csoportosításban)
A nevek tipológiája jelentéstani
szempontok csak másodrendűek.
rendszerezésen
alapul,
az
alaktani
1) Természeti nevek
Víznevek
Állóvizek
Folyóvizek
Mocsarak
Mesterséges vízmedrek
Földnevek
Felszínnevek (térszinformák)
Talajnevek
Testrésznevekből lett nevek
Helyzetviszonyító és alakmeghatározó nevek
Növény- és állatnevekből alakult földnevek
2) Műveltségi nevek
Foglalkozásnevek
Birtoklástörténeti nevek
Létesítménynevek
Eseménynevek
3) Asszociáló nevek
4) Kategorizálhatatlan nevek
2015.04.13.
FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (5)
46