Transcript A TÉRKÉP

A TÉRKÉP
1. A természeti
és a földrajzi környezet
• a természeti környezet a társadalomtól
függetlenül létező élő és élettelen tényezők
(élővilág, domborzat, éghajlat, vízrajz, talaj)
kölcsönhatásban lévő összessége
~ az ember nélküli környezet
• ennél tágabb fogalom a földrajzi környezet
~ az ember által átalakított természet
- magába foglalja a természeti környezeti tényezők
mellett az emberi tevékenység során létrejött
mesterséges elemeket (pl. építmények, utak,
települések, megművelt földterület), az embert,
valamint a gazdálkodás jelenségeit is
2. A Föld alakja
• gömb
• forgási ellipszoid
(a tengely körüli forgásból adódó
centrifugális energia miatt a
sarkokon lapult;
ettől az alaktól a hegyek és a
tengeri
mélységek
miatt
helyenként erősen eltér ↓)
• geoid
(olyan szintfelület, mely minden
pontban merőleges a nehézségi
erő irányára)
3. A földrajzi környezet ábrázolása:
• látkép (a valóság fényképeken való bemutatása, általában
oldalnézetben)
• látrajz
(a látképhez hasonló nézetből, grafikus megoldással,
leegyszerűsítve ábrázolja a valóságot)
• tömbszelvény (geometriai szerkesztéssel a felszínformák
térbeli ábrázolása)
• keresztmetszet
• térkép
- a Föld felszínének arányosan kisebbített,
alaprajzszerű,
magyarázó
jelekkel
ellátott, felülnézeti rajza
- különbözik minden más ábrázolási
formától, hiszen
- méréseket lehet rajta végezni
- saját jelrendszere (lásd jelkulcs) van
4. A térkép:
A. A térkép méretaránya
- a kisebbítés mértékét az arányszám, vagy
méretarány fejezi ki
- ez megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak
hányszor kisebbek a valóságnál
- pl. 1: 100 000-es méretarány azt jelenti, hogy ami a
térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, azaz
1000 m, vagyis 1 km
- a
térképeken
található
vonalas
aránymérték a térkép méretarányában
szerkesztett hosszmérték (azaz ez rajzban
fejezi ki a kicsinyítés mértékét)
- mivel gömb alakot vetítünk rá a síkra, csak
némi torzítások révén készíthetünk térképet
(vetületet)
- e vetítés történhet:
- sík lapra ~ síkvetület
főleg a körrel határolható területeknél (pl.
sarkvidékek)
- hengerpalástra ~ hengervetület
 főleg az Egyenlítő, vagy valamelyik
hosszúsági kör mentén elnyúló területeknél
- kúppalástra ~ kúpvetület
 főleg a közepes szélességeken és a
kelet-nyugat irányban elnyúló területeknél
- a Föld felszínének minél kisebb részét
ábrázolja a térkép, annál kisebb a
torzulás mértéke (hiszen a Föld görbülete a síkhoz
viszonyítva ekkor csekélyebb)
- a torzulások ismeretében mindig a térkép
céljának legjobban megfelelő vetületet
választják
- ez lehet szögtartó (pl. tengeri és légi /~
navigációs/ térképek)
- vagy területtartó (pl. világrészekről, országokról)
B. A térkép jelrendszere
•
síkrajz:
- a
földfelszín
természetes
és
mesterséges
elemeit
ábrázolja
alaprajz-, vagy képszerű, vagy
magyarázó jelekkel ellátott formában
•
névrajz:
- a domborzat és a vizek, a települések
neveit és adatait tartalmazza
- az eltérő elemeket külön betűtípussal
írják
• domborzatrajz:
- beszélhetünk szintvonalas,
vagy színfokozatos,
vagy domborzat-árnyékolásos ábrázolásról,
vagy ezek együttes alkalmazásáról
- a szintvonal az azonos abszolút tengerszintfeletti
magasságú pontokat összekötő szabálytalan
görbe vonal
- egy-egy pont magasságát a magassági számok
jelzik
-
-
Magyarország kiinduló magassági fő alappontja a Velenceihegységben, Nadapnál van (173,1638 m-en van)
hazánkban régen a trieszti (Adria) mérték, ma a kronstadti (Balti)
közepes tengerszinthez mérik az abszolút tengerszint feletti
magasságot
Balti-tenger szintje = Adria + 0,675 m (így minden ~1 méterrel
„alacsonyabb”, mint a Monarchia idején)
- két abszolút tengerszint feletti magasságú közötti
magasságkülönbség a relatív magasság
- a színfokozatos ábrázolás során a minél
magasabb, ill. mélyebb területeket egyre
sötétebb színnel ábrázoljuk (kivétel az örök hó birodalmát,
ami fehér)
- a domborzatárnyékolásos ábrázolás a
legszemléletesebb,
mivel
a
színezést
domborzatárnyékolás egészíti ki (azonban általa nem
állapítható meg a magasság, vagy a lejtés mértéke, ezért általában az
előzőekkel együtt alkalmazzák)
● földrajzi fokhálózat
- a szélességi és hosszúsági körök
alkotta koordináta-rendszer
- a szélességi körök
- kiindulópontja az Egyenlítő (0o)
- mely az Északi- és a Déli-sarktól egyenlő
távolságra van
- a Földet északi és déli félgömbre osztja
- 0→90o terjed (é.sz. / d.sz.)
- az Egyenlítő a leghosszabb szélességi
kör (40 076 km)
- a többi, vele párhuzamos szélességi
körök a sarkok felé egyre kisebbednek, és
a sarkokon ponttá zsugorodnak
- a nevezetes szélességi körök
- Egyenlítő:
-a
forgástengelyre
merőleges
sík
a
Föld
középpontján
keresztül
- egy évben kétszer delel
felette merőlegesen a
Nap
- III.21-én a tavaszi és
- IX.23-án az őszi
napéjegyenlőség idején
- a térítők:
- Ráktérítő az é.sz. 23,5o-án
- egy évben egyszer, VI.22-én delel felette
merőlegesen a Nap
- ez az északi félgömbön a nyári napforduló
( a leghosszabb nappal)
- Baktérítő a d.sz. 23,5o-án
- egy évben egyszer, XII.22-én delel felette
merőlegesen a Nap
- ez az északi félgömbön a téli napforduló
( a legrövidebb nappal)
- a sarkkörök:
- északi sarkkör az é.sz. 66,5o-án
- egyszer egy évben (XII.22-én)
nem kel fel
- s egyszer (VI.22-én) nem nyugszik itt le a Nap („éjféli Nap”)
- déli sarkkör a d.sz. 66,5o-án
- egyszer egy évben (VI.22-én)
nem kel fel
- s egyszer (XII.22-én) nem nyugszik itt le a Nap („éjféli Nap”)
Az „éjféli Nap”
???
• Hány fokos szögben érik a napsugarak a
nevezetes dátumokon Szegedet (é.sz. 46o)?
• Hány fokos szögben érik a napsugarak a
nevezetes dátumokon Mekkát (é.sz. 21o)?
• Hány fokos szögben érik a napsugarak a a
Norvégiához tartozó Spitzbergák fővárosát,
Longyearbyen-t (é.sz. 71o)?
- a hosszúsági körök (~délkörök, vagy meridián)
- a két sarkot kötik össze
- ezért egyforma hosszúak (40 008 km)
- keleti és nyugati félgömbre osztják a
Földet
- 0→180o terjed (k.h. / ny.h.)
C. A térkép fajtái:
- méretarányuk szerint:
- nagy méretarányú  részletes
- kis területet nagy részletességgel ábrázol
- 1:10 000-nél nagyobb méretarányú térképek ezek
- pl. városi, katonai, építési térképek
- közepes méretarányú
- 1:10 000 - 1:200 000-es méretarány között
- pl. közigazgatási- és turistatérképek
- kis méretarányú  áttekintő
- nagy területet ábrázol kis részletességgel
- 1:200 000-nél kisebb méretarányú térképek ezek
- pl. kontinensek, nagyobb országok ábrázolása
- tartalmuk szerint:
- topográfiai térképek (amelyek a terület legpontosabb,
legrészletesebb ábrázolásai ~ a köznyelvben „katonai
térképek” / leegyszerűsített és kiegészített változatai a
turistatérképek/)
- földrajzi térképek (amelyek nagy kiterjedésű
területeket, országokat, kontinenseket ábrázolnak)
- tematikus (szak-)térképek (amelyek a természeti,
társadalmi vagy gazdasági jelenségek szemléltetésére
/pl. földtani, éghajlati, időjárási, bányászati, ipari termelést
jellemző, mezőgazdasági/ szolgálnak)
- atlaszok (amelyek valamilyen egységes elv alapján
készült térképgyűjtemények)
- speciális fajtái a földgömbök, éggömbök
- és a domborművű térképek (amelyek a domborzatot
térben ábrázolják)
5. A tájékozódás:
= az égtájak megállapítása
- elég az északi irányt megállapítani,
hiszen
ennek
ismeretében
a
fővilágtájak (É, D, K, Ny) könnyen
kijelölhetők
- ezek alapján pedig ismerjük a
mellékvilágtájakat (DK, ÉK, DNy, ÉNy)
is
Az északi irány meghatározása:
- gnomonnal
- délelőtt a földbe szúrunk egy pálcát, majd spárgával és
egy másik bottal olyan kört karcolunk a pálca köré a
talajra, amelynek sugara valamivel rövidebb a pálca
árnyékánál;
- hamarosan rövidül a bot árnyéka /mivel a Nap
látszólagos útja során egyre magasabbra emelkedik/;
- amikor a pálca árnyéka érinti a kört, megjelöljük e pontot;
- délután a pálca árnyéka fokozatosan hosszabb lesz, s
így egy másik ponton is érinti a kört;
- ezt is megjelöljük, majd a két pontot összekötjük, s a
távolságot megfelezzük;
- a felezőpontot és a kör középpontját összekötve
megkapjuk az északi irányt
- órával
- az órát vízszintesen tartjuk úgy, hogy
a kismutató a Nap irányába mutasson;
- a kismutató iránya és a számlap 12es
száma
által
bezárt
szög
felezőegyenese adja meg az észak-déli
irányt
- iránytűvel
- ami egy tengely körül forgó egyszerű
mágnestű
- hegye a mágneses északi irányt jelöli
- ez, a mágneses északi pólus (azaz a
mágneses tengely felszíni döféspontja) felé
mutató irány azonban nem egyezik meg a
földrajzi északi iránnyal (ami a Föld
forgástengely felszíni döféspontja)
- az eltérést mágneses deklinációnak ~
elhajlásnak nevezik
- ha ez a földrajzi észak-dél iránytól keletre
mutat, értéke pozitív, ha nyugatra, negatív
- délben az árnyékunk megközelítően észak
felé vetődik
- derült éjjel a Sarkcsillag mutatja az északi
irányt (ezt a Nagy Göncöl hátsó két
csillagának ötszörös meghosszabbításával
találjuk meg)
- az északi félgömbön a fák északi oldala
mohás…
Álláspontunk meghatározása
- oldalmetszéssel:
- ha egy, a térképen is jelölt
terepvonalon (pl. út, erdő
határa) állunk, egy onnan
jól látható tárgyat (pl. fa,
ház,
kút)
és
annak
térképen azonosított jelét
egy képzeletbeli vonallal
összekötjük
- ahol e vonal metszi a
terepvonalat, ott állunk
- hátrametszéssel:
két,
három,
az
álláspontunkból
látható
tárgy
segítségével
végezhető
el
a
hátrametszés
- a valódi objektumokat
és azok térképi jelét egyegy képzeletbeli vonal
mentén összekötjük
- s ahol azok metszik
egymást, ott van az
álláspontunk
Metszetszerkesztés
6. Az űrtérképezés:
- a Föld körül keringő mesterséges holdak
(~ műholdak) az 1970-es évektől
folyamatosan
készítenek
egyre
részletesebb
felvételeket
bolygónk
felszínéről
- az űrfelvételek hatalmas mennyiségű
információval szolgálnak
- az ezek kiértékelésén alapuló tudomány a
távérzékelés
- ezek lehetnek a látható fény tartományában
készült hagyományos felvételek (fényképek)
- ezeket repülőgépekről, vagy az űrhajók
ablakából készítik ~ kézikamerás
felvételek
- DE a földfelszínt ferdén, torzítva ábrázolják
- a több száz kilométeres távolságból már
csak nehezen különíthetőek el a földfelszín
egyes elemei
- nem hagyományos felvételek, melyek az
emberi szem számára nem érzékelhető
sugarakat is felfogják
- a műholdak a felszínről érkező
sugárzást rögzítik
minden
felületnek
meghatározott
tulajdonsága van
- ennek alapján lehet következtetni az
adott
terület
anyagára,
sűrűségére,
szerkezetére, nedvességtartalmára…
-
majd ezeket a jeleket a Földre
továbbítják számítógépes feldolgozásra
- a különböző sugarakat színes szűrőkön keresztül
filmre is másolhatják
- ekkor a szűrők kiválasztásától függően hamis
színes felvételeket kapnak (tehát a képek színei
eltérnek a természetben megszokottól, azért, hogy
a szabad szemmel nem látható képződmények is
láthatóvá váljanak)
- a legelterjedtebb az infravörös technika
alkalmazása
- ilyenek pl. az amerikai Landsat és a francia
Spot műholdak
- a növényzet az infravörös sugarakat jól
visszaveri  élénkvörös lesz a felvételeken
- a víz viszont a sugárzást elnyeli  sötét
színű lesz
http://earthasart.gsfc.nasa.gov/index.htm