Transcript Térkép

A térkép fogalma, ismérvei.
FOGALMA
A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan
kisebbített, felülnézetben - tehát alaprajzszerűen - készült
képe, méghozzá olyan, ami a terepet a valósághoz hűen
ábrázolja
A térképekről általánosságban
• feliratok mindig K-NY irányúak
• térképenként előfordulhat ugyanannak a tereptárgynak
eltérő jelölése: tanulmányozzuk a jelmagyarázatot!
• egy térképen általában kevesebb van, mint több
• egész túra alatt tartsuk kezünkben a térképet,
folyamatosan hasonlítsuk a látottakhoz
2015.04.13.
2
ISMÉRVEI:
Méretarány :a térképeknek a
legfontosabb,
feltüntetendő
Távolság
meghatározása
mértékszámmal
Távolság
mérésemindig
vonalas
mértékkel adata
és jellemzője. A térkép a földfelszín egy
részének arányos kisebbítésben készült
Jelmagyarázat
rajza.
A méretarány a
• Afelülnézeti
térképi jeleket
szigorú
kicsinyítés
mértéke, megmutatja, hogy a
rendben,
csoportosítva,
térképen egységnyi hosszúság
meghatározott sorrend
(rendszerint 1 cm) a valóságban hány
szerint mutatja be a
centiméternek felel meg.
térképolvasás
A méretaránnyal egyes esetekben
megkönnyítésére.
nehézkesvagy
a számolás, ebben segít az
• Fokhálózat
aránymérték. Az aránymérték vagy
keresőhálózat
"lépték" a térkép méretarányában készült
• Északje
vonalas mérték, segítségével direkt
távolságok olvashatók le.
l
2015.04.13.
3
Tereptárgy
• A talajjal összeköttetésben lévő mesterséges létesítmény, pl.: falak,
árkok, állandó kerítések, hidak,
• ritkán változtatják a helyüket
• mérettől függően felül vagy oldalnézetből ábrázolják (magasles –
épület)
• Fekete, ill. narancssárga
- település
kivételek: templom, söröző, étterem pihenő, esőbeálló,
vadetető, magasles (bal alsó sarka)
- vonalas tereptárgyak: vasút, villanyvezeték, kerítés
- információt szolgáltató jelek: parkoló, szálloda, hajóállomás,
kerékpárút
• Növényzet-et csak a topográfiai (síkrajzot és domborzatot, valamint
tereptárgyakat egyaránt tartalmazó, névrajzzal magyarázott,
alapvetően tájékozódást szolgáló, közepes méretarányú) térképek
ábrázolják.
2015.04.13.
4
Tereptárgy:
• magassága
• emelkedése
• alakja
• kiterjedése
Alap-szintvonalköz
• általában 20 méter
• főszintvonal – vastagabb
• segédszintvonal
• eséstüske
Domborzatrajz
Főként síkság,
hegységek
határolják
A térképkészítés
története során
mindig a
legnehezebb
kérdésnek bizonyult
a földfelszín
egyenetlenségeine
k, a domborzati
formáknak, a
harmadik
dimenziónak
szemléletes,
ugyanakkor
mérhető
bemutatása.
Szintvonalas magasságábrázolás:
• azonos magasságban lévő pontokat egy folytonos barna vonallal kötik össze
• ezek egymást sohasem metszik
2015.04.13.
5
Vízrajz
A földrajzi térképeken a vízhálózat alkotja a
térkép vázát, ehhez igazodik a domborzat és
az összes többi elem. A vízrajzot a térképen
rendszerint kék színnel ábrázolják; a
vízfelületeket világoskék színnel töltik ki.
Magyarország közlekedési rendszere:
centrális, sugaras
kiinduló pontja Budapesten a Clark Ádám tér
(„0”km)
Úthálózat
Problémák:
saját méretarányában nem lehet ábrázolni!
túl közeli utak: dominánsabb (összevont
ábrázolás)
van olyan út a terepen, ami nincs ábrázolva
(magasles, vadetető, kiépített forrás)
útkanyarulatok
2015.04.13.
6
Ábrázolási módok
Domborzatrajz.
A domborzat, a térbeliség megjelenítésének szintén három: szintvonalas,
színfokozatos (magassági színezés) és domborzatárnyékolásos módszere
ismert.
Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a
gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Az ország területének 68%-a 200 mes tengerszint feletti magasságot el nem érő alföld, 30%-a 200-400 m közötti
magasságú dombság, és csak 2%-a tartozik a 400 m-nél magasabb
hegységek csoportjába. 600 m fölé pedig mindössze kisebb területfoltok
nyúlnak csupán.
Tereptárgy:
• magassága
• emelkedése
• alakja
• kiterjedése
Alap-szintvonalköz
• általában 20 méter
• főszintvonal – vastagabb
• segédszintvonal
• eséstüske
Szintvonalas magasságábrázolás:
• azonos magasságban lévő pontokat egy folytonos barna vonallal kötik össze
• ezek egymást sohasem metszik
2015.04.13.
7
Vízrajz.
A medencejelleg hazánk vízrajznak is meghatározó tényezője.
A vizek a hegységkeret felől a medence belseje felé folynak. Magyarország
felszíni vízkészletének 90%-át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák
hazánk területére. A vízhozam kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt
jelentős mennyiségű szennyeződést is szállít.
Az ország vízhálózata nem túl sűrű, sőt kelet felé haladva egyre gyérebb.
Magyarország és a Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna.
A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km esik a szlovákmagyar határszakaszra. Vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk. A
Duna egész magyarországi hosszában – az őszi alacsony vízállás és az
esetleges téli jégborítás kivételével – egész évben hajózható. A folyam tengeri
kijáratot nyújt hazánknak, e kijárat azonban a világkereskedelem fő
központjaitól távol eső Fekete-tengerre nyílik. Magyarország közlekedési
rendszere: centrális, sugaras:
kiinduló pontja Budapesten a Clark Ádám tér („0”km)
Természetes tereptárgyak és növényzet.
A domborzatot, növényzetet és a
vizeket természetes, míg az emberek
által létrehozott építményeket (épületek,
kilátótorony, utak...) mesterséges
tereptárgyaknak nevezzük, és térképjelek
segítségével ábrázoljuk.
Alaprajzzal azokat a tereprészeket és
tereptárgyakat jelölhetjük, melyek a térkép
méretarányában kifejezhetők (erdők, rétek,
kertek, mocsarak, tavak, települések...).
Magyarázó jeleket használunk,
például a barlangok (Omega
jellel ) és a magassági pontok
( háromszög, közepén ponttal)
jelölésére.
A domborzatot szintvonalakkal
Magyarázó jeleket használunk,
például a barlangok (Omega jellel ) és
a magassági pontok ( háromszög,
közepén ponttal) jelölésére. 10-20-2550 méterenként követik egymást.
A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk.
Barnával a domborzatot,dombvidék, hegyvidék ( magasság emelkedésével sötétedő).
Zölddel a növényzetet, síkságok, alföldek, mélyföldek.
Kékkel a vizeket,( mélység növekedésével sötétedő ).
Pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat.
A nevek, feliratok, ill. a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik
2015.04.13.
9
A települések, épületek.
A települések szemléletesen fejezik ki a lakosság térbeli eloszlását.
Ábrázolásuk már a legrégibb térképen feltűnik.
A nagy méretarányú topográfiai térképek a településeket - az épületeket
és az utcahálózatot - alaprajzszerűen, jellegüknek és funkciójuknak
megfelelően ábrázolják.
A méretarány csökkenésével az ábrázolás jellege fokozatosan változik;
az alaprajzban már nem ábrázolható házakat .
Generalizálás elvei szerint kisimítják:
• több házháztömbbé olvad össze, az utcák nagyobb területet foglalnak el,
egyes utcák elmaradnak.
Ha a település térképi területe a térkép méretarányának 2-4 mm2 alá
esik:
• a települést egyezményes jelekkel ábrázolják. Az egyezményes
helységjelek általában a település közigazgatási rangját és azt a
népességkategóriát jelölik, amelybe a település tartozik.
A települések megírásának betűtípusa:
• nagysága, a nevek különböző aláhúzása a helység nagyságrendje ill.
közigazgatási rangjára utal.
2015.04.13.
10
Közlekedéshálózat, szállítás.
A topográfiai térképek ábrázolják a közutakat, vasutakat, a vízi- és légi
közlekedés létesítményeit, a csővezetékes árszállítást, valamint a hírközlő
hálózatot.
A közutakat és vasutakat a nagy méretarányú térképen alaprajzszerűen,
műszaki jellemzőik és funkciójuk szerint megkülönböztetve
ábrázolják. Kisebb méretarányokban az utakat és vasutakat vonalas
jelekkel tüntetik fel, generalizálva (kisimítva, eltolva), rendszerint helyzetű
vagy térbelileg hű módon ábrázolva.
A vízi közlekedés ábrázolásakor a földrajzi térképeken a hajózható
folyószakaszokat, a kikötőket és a méretaránytól függően a leggyakoribb
hajózási útvonalakat, átkelőhelyeket jelölik.
A csővezetékeket és villanyvezetékeket a nagy méretarányú topográfiai
térképeken egyezményes vonalas jelekkel ábrázolják. A földrajzi térképek
csak az országhatárokat átlépő fontosabb csővezetékeket tüntetik fel. A
távközlési állomásokat megfelelő egyezményes jelekkel jelölik.
2015.04.13.
11
Határok.
Az országhatárokat, közigazgatási egységeket, ill.
egyéb területek határait rendszerint pontok és
vonalak meghatározott rendszeréből álló vonalas jelek
ábrázolják.
A határjelzést gyakran szélesebb sávval
(határszalaggal) teszik szemléletessé. Országhatárok
esetében külön jellel ábrázolják az állandó, a
bizonytalan, ill. a vitás határokat
Természetes folyóhatár esetében gyakran a
sodorvonal jelöli ki a határvonal pontos helyét.
A tengeri határokat korábban csak a megfelelő
szigetek hovatartozására utaló vonalas jelekkel
jelölték. A tengerek gazdasági hasznosításának
fellendülésével szükségessé vált a pontos tengeri
országhatárok kijelölése. A parti tengeri határvonalat a
partvidék kiugró fokait összekötő vonalakkal
párhuzamos, a parttól 12 mérföldre levő vonallal
jelölik ki. A gazdasági határt (gazdaságilag
hasznosítható terület határát) jelenleg a parttól 200
mérföldes távolságra húzzák meg, vagy nemzetközi
tengeri határ megállapodások alapján rajzolják (pl.
Északi-tenger).
2015.04.13.
12
A névrajz. A nevek elhelyezése.
A névrajz (kartonomia) kifejezés lényegében győjtőfogalom, mert különböző elemeket
tartalmaz.
Ezek a következők:
• helynevek (toponómia),
• területnevek (choronómia),
• víznevek (hidronómia),
• domborzati nevek (oronómia),
• keretmegírások.
A névrajz hordozza talán a legtöbb információt a térképen.
Ennek alapján a következő kategóriák születtek:
• Térkép címe
• Hegynevek
• Szigetnevek
• Vízfolyások, tavak nevei
• Településnevek (városok, falvak)
• Településrész nevek (Budapesten belül)
• Utcanevek
• Vasúti pályaudvarok, állomások és megállók nevei
• Magyarázó megírások (épületekre)
• Frontvonalak dátumai
• Alakulatok nevei
2015.04.13.
13
A tematikus térképek osztályozása.
Tematikus térképek:
1. A felszín alatti vizek állapota
szempontjából érzékeny területek.
2. A kiemelten érzékeny felszín alatti
vízminőség-védelmi területek
3. A felszín alatti vizek állapota
szempontjából érzékeny területek
besorolása alkategóriák szerint.
Valamennyi tematikus térkép két
változatban készült el:
• az egyik a területi eloszlást,
• a másik a települések besorolását mutatja.
A területi eloszlást mutató térképeken
• az adott térkép tartalmától függő
összevonásokkal
• a kategóriákhoz tartozó területek
határvonalai jelennek meg.
2015.04.13.
Közigazgatási
Időjárási
14
Helymeghatározások, távolságmérések
és egyszerű számítások a térkép
segítségével.
A geodéziai mérések egyik fontos fajtája a helymeghatározás, a felmérendő
pontok egyértelmű meghatározása.
Ennek menete a következő: a domborzati viszonyok miatt különböző
magasságokban levő pontokat egy egységes alapfelületre (általában a
legközelebbi tenger szintje által meghatározott szintfelületre ) kell vetíteni.
Abszolút helymeghatározás:
Ha pont helyzetét a földrajzi helymeghatározással megegyező módon, a Föld
tengelyéhez és egyenlítőjéhez viszonyítva határozzák meg
Relatív helymeghatározás:
Ha a pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása történik.
A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg
A távolságmérés mértékegysége a méter, eszköze a mérőszalag és a
mérőléc, újabban a lézeres távmérő.
2015.04.13.
15
Okfejtő térképolvasás különféle
méretarányú, különböző ábrázolásmódú
és tartalmú térképeken.
Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytől milyen távolságra és milyen irányban
vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk.
Tájékozódás látással: milyen távolságból vehető észre, különböztethető meg környezetétől?
Templom, magas torony
10-20 km
Falu, nagyobb épület
8-9 km
Magányos ház
7-8 km
Magányos fa
3-5 km
Házkémény
3-4 km
Autó
3 km
Mozgó ember
1-2 km
Álló ember0,
5-1 km
Ablakok kerete
0,5 km
Ruházat0,
25 km
Arc részei,
1 km
A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk:
közelebbinek látszik, ha:
• világos és élénk színű
•süti a Nap
• alulról nézzük
•síkságon szemlélődünk (a terep tagolatlan).
távolabbinak látszik, ha:
• sötét színű
• árnyékban, ködben, esőben van
• felülről nézzük
• hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk.
2015.04.13.
16
Tájékozódás hallással: milyen távolságból érzékeljük a jelenségeket?
Két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően
korrigálni kell.
Autópálya
2-3 km
Autó- és traktormotor
2 km
Favágás
0,5-1 km
Kalapálás és fejszehang
0,5 km
Kiabálás
0,5 km
Felismerhető beszédhangok 100 méter
Szófoszlányok
75 méter
Érthető beszéd
10-50 méter
Távbecslés ujjal
- Kinyújtott jobb kezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a
távolságát meg akarjuk
állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket!
A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt
tapasztaljuk, hogy ujjunk
helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B).
A látott két "tereptárgy"(B-B) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A
kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát.
2015.04.13.
17
Tereptávolság (tt) számítása
A térképen mért távolságot (tk) elosztjuk a térkép méretarányával (M).
tk
tt= ------M
Például:
A.A lemért távolság a térképen 4 cm. A térkép méretaránya: 1 : 40 000
4 cm
------------- = 4 cm x 40 000 = 160 000 cm = 1,6 km
1
-------------40 000
•B. Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, a térkép méretaránya viszont nagyobb, például: 1 :
25 000 Ebben az esetben tt = 4 cm • 25 000 = 100 000 cm = 1 km, azaz a térképen mért 4 cm
távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1 : 25 000 méretarányú térkép részletesebb,
pontosabb ábrázolást tesz lehetővé.
Térképtávolság (tk) számítása
tt = tk x M képletből kiindulva kifejezhetjük tk-t:
tk = M x tt
Például:
Az útjelző táblák szerint 5 km-t gyalogoltunk, a térkép méretaránya pedig 1 : 40 000. Ebben az esetben az 5 km-t
átváltjuk centiméterekre és megszorozzuk a méretaránnyal:
1
50 000 cm x ------------- = 12,5 cm
40 000
vagyis a valóságban megtett 5 km-es útszakasz a térképen 12,5 cm távolságot jelent.
2015.04.13.
18
Távolság mérése térképen és terepen
Távolság mérése térképen
A térképen feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett
hosszmérték) segítségével történik.
A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén
jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós,
görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő
távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre
helyezve megkapjuk a terepi távolságot.
Távolság mérése terepen lépésszámlálással
Feltétele, hogy ismerjük lépéseink hosszát. Egy átlagos testmagasságú férfi (160 cm)
lépéshossza kb. 75 cm. A testmagasság 10 cm-es eltérése +/- 5 cm-rel változtatja a lépések
hosszát (pl. 150 cm magas emberé 70 cm).
Menetidő számítása
A tervezett út "vízszintes" szakaszaira óránként 4 km-es teljesítményt számíthatunk. Többlet
időt kell adni emelkedő terepen.
Átlagos nehézségű emelkedő felszínen 100 méterenként 10 percet kalkuláljunk, ha viszont a
terep köves, sziklás, csúszós 15-20 perc is szükséges lehet.
Ereszkedésnél átlagos terepen 100 méterenként 5-10 percet számíthatunk, nehéz sziklás,
csúszós felszínen ugyanannyit, mint felfelé, legalább 15-20 percet 100 méterenként.
2015.04.13.
19
Tájékozódás iránymeghatározással
Az északi irány meghatározása az iránymérések alapja.
Megkülönböztetünk:
•földrajzi északot
•mágneses északot
•térképi vagy hálózati északot
Földrajzi vagy csillagászati észak:
a földgömb minden pontján az Északi-sarkra mutató irány. Valamely iránynak a földrajzi északkal bezárt
irányszögét azimutnak nevezzük.
1.
Mágneses észak:
az iránytű által jelzett északi irány, mely a föld mágneses pólusa irányába mutat. A mágneses pólus
állandóan változtatja helyét, ezért a mágneses észak is változik. Mágneses elhajlásnak (deklinációnak)
nevezzük a mágneses északi iránynak a földrajzi északkal bezárt szögét. A változás értéke olyan kicsi, hogy
gyakorlatilag elhagyható.
2. Térképi vagy hálózati észak:
•a térkép hosszúsági köreinek, ill. kilométer hálózati vonalainak a térkép felső széle felé mutató iránya. Ha a
térkép nem "északfejes", azaz az északi irány nem a térkép felső széle irányába esik, akkor külön jellel, egy
nyílra helyezett É betűvel (É) jelzik az északi irányt.
•Ősszel a vándormadarak délre repülnek, tavasszal viszont észak felé. A kövek és a fák észak felé néző
oldalai mohásabbak lehetnek. A magányos fák déli ágai erősebbek, lombozatuk dúsabb. Télen a déli
lejtőkön gyorsabb a hóolvadás.
2015.04.13.
20
3. Hogyan tájékozódhatunk nappal
•
•
Tartsuk a számlapos órát vízszintes helyzetben magunk előtt és fordítsuk úgy, hogy
az óra kismutatója a Nap felé forduljon. A kismutató és az óra számlapján lévő 12-es
szám közötti szöget felezzük meg, s a szögfelezőt a képzeletben hosszabbítsuk meg
mindkét irányba. Ez a vonal határozza meg az észak-déli irányt.
A Nap nyáron reggel 6-7 óra fele látható keleten, délután 15 óra körül délnyugaton és
este 18 óra tájban nyugaton. Pontosan déli 12 órakor a felszínre merőlegesen állított
pálca árnyéka északi irányba esik.
4. Hogyan tájékozódhatunk este és éjszaka
•
•
•
Az első holdnegyed időszakában a Hold este 18 órakor van délen, éjfélkor nyugaton.
Telihold idején este 18 órakor keleten, éjfélkor délen és reggel 6 órakor nyugaton
található. Az utolsó holdnegyed időszakában a Hold éjfélkor keleten, reggel 6 órakor
délen található.
Csillagos éjszakán tájékozódhatunk a Göncöl-szekér segítségével is. A Göncöl
csillagkép "szekerének" két leghátsó csillagát képzeletben kössük össze, s a két
csillag távolságát ugyancsak képzeletben az ötszörösével meghosszabbítva a
Sarkcsillaghoz jutunk. Ennek a vonalnak az iránya határozza meg az északi irányt.
Ezek a jelenségek csak megközelítően határozzák meg az irányokat. Biztos
útbaigazítást csak tájolóval jól betájolt térkép nyújthat.
2015.04.13.
21
2015.04.13.
22