Transcript 1-topo

Gauss a Föld felméréséről
• Ahol azelőtt csak fa, moha és fűcsomó
volt, most egyenesek, szögek és számok
hálója feszült. Amit egyszer valaki fölmért,
már nem olyan volt, és nem is lehetett
többé olyan, mint annak előtte.
• Föld ~ geoid ~ ellipszoid  Gauss-gömb
 sík, henger, kúp (kettős vetítés): szög-,
terület- vagy hossztorzulás

Gauss
és
Humboldt
élete
Térképek rendszerezése
•
•
•
•
•
•
Megjelenés szerint
Készítés szerint
Tartalom szerint
Méretarány szerint
Célja szerint
Kivitel szerint
Megjelenés szerint
• Valós térkép (nyomat)
• Rejtett (virtuális) térkép
– képernyőtérkép
– hordozón lévő térkép (CD-ROM)
• Tudatban létező térkép
– mentális
– kognitív
Készítés szerint
• Felmérési (felvételi) térkép
– közvetlenül az ábrázolandó felszínről
származó adatok alapján
• Levezetett (szerkesztett) térkép
– több felmérési térkép felhasználása
– tartalmuk összevonása
– átszerkesztett másolás
Tartalom szerint
• Általános (felszínrajzi) térkép
– földfelszín (domborzat, vízrajz, természetes
és mesterséges részletek)
– tartalmi részletessége a méretarányától függ
– a táj fontos elemeit tartalmazza
• Tematikus térkép
– természeti környezet, társadalom, gazdasági
élet, tudomány, közigazgatás, politika,
történelem stb.
– mennyiségi és minőségi jellemzőik
– háttértérkép (egyszerűsített általános térkép)
Általános térképek méretarány szerint
•
Földmérési alaptérkép (–1 : 10 000)
–
–
–
–
ingatlan-nyilvántartás (kataszter)
tulajdoni határok, épületek, művelési ágak
jól mérhető, alaprajzi megjelenés
belterületi, külterületi
• Topográfiai térkép (1 : 10 000 – 1 : 200 000)
–
–
–
–
a terep hű képe
alaprajzok és egyezményes jelek
mérhetőség
kis, közepes és nagy
• Földrajzi(1 : 200 000–)
– nagy terület átfogó képe
– főleg egyezményes jelek
– mérés tájékoztató jellegű
Célja szerint
•
•
•
•
•
•
Oktatási
Navigációs
Turista
Topográfiai
Tematikus
Katonai
Kivitel szerint
•
•
•
•
•
•
•
Egyedi
SorozatTérképmű
Atlasz
Fali
Asztali
Zseb-
A topográfiai térképek főbb
jellemzői
I.
Alapfelület
–
–
Magasságmérés
Vízszintes mérés
II. Vetület
III. Koordináta-rendszer
IV. Szelvényezés
I. Alapfelületek
• Föld: tagolt domborzat, szabálytalan,
változik
• Geoid ('földszerű'): kissé hullámzó, fizikai
szintfelület (azonos g-helyek)
– Magasságmérés alapja
• Forgási ellipszoid (szferoid): szabályos,
idealizált, optimális matematikai felület
– Geoidunduláció: a geoidon és az ellipszoidon
mért magasságkülönbség (– 108 – + 82 m)
– Vízszintes mérés alapja
• Gömb: jól közelíti a kissé lapult ellipszoidot
(ívhosszkülönbség max. 0,6%)
Geoid (magasságmérés) és
ellipszoid (vízszintes mérés)
Függővonal-elhajlás
Surface, geoid, ellipsoid
Függővonal-elhajlás
Geoidunduláció (geoidmagasság):
a geoid és az ellipszoid sugárirányú eltérései
 
Geoidunduláció értelmezése
Geoidunduláció:
forgásszimmetrikustól való eltérés
Geoid
A geoid magyarországi része
Középtengerszintek (0 m)
• Trieszt, Molo Sartorio (Adriai-tenger), 1875
– Nadap: 173,8385 m
– Kékes: 1015 m
– Kronstadt: 0,6747 m
• Kronstadti híd (Balti-tenger), 1953
– Nadap: 173,1638 m
– Kékes: 1014 m
– Trieszt: – 0,6747 m
Molo Sartorio, mareográf (‘tengeríró’)
Nadapi ősjegy, 1888
Tengerészeti hivatal (Alicante)

Alicante (3,407 m)
Tarragona


Középtengerszint-különbség okai
•
•
•
•
•
•
•
•
A világtenger szintje nem szintfelület
Vize nem homogén
Nem csak a nehézségi erő hat a vízre
Eltérő hőmérséklet
Különböző sótartalom
Eltérő sűrűség
Változó légnyomás
Különböző partalakzatok
Az adriai, a balti és az
amszterdami alapszintek
Az I. rendű szintezési hálózat

Európai szintezési hálózat (UELN)
• Új európai zero tide geoid (6 cm-es É−D-i
lineáris emelkedést eredményez)
• UELN (Unified European Levelling
Network): új mérések, hálózatkiegyenlítés
– Amszterdam: 0,00 m
– Trieszt:
– 0,53 m
– Kronstadt: + 0,14 m
• A nadapi magassági hálózati főalappont
az UELN-ben dátumpont (= kezdőpont)
I. rendű magassági (szintezési)
hálózatok felújítása
• 20−30 évenként új szintezés (= epocha)
éveken át a pontpusztulás, függőleges
mozgások és természeti veszélyek miatt
• Magyarország: 1967−1978 és 2006−2012
között EOMA (egységes országos
magassági alaphálózat újramérése)
– Várható újraszintezés: 2040 után
• Hollandia: 10 éves epocha, 3 éves munka
• Spanyolország: 40 éves munka 2009-re
Vertikális mozgások a régióban


Vertikális mozgás, Kisköre–Gyula
Magyarországi ellipszoidi
alapfelületek a II. vh. után
• Kraszovszkij-féle ellipszoid: Varsói
Szerződés
• IUGG-67 (International Union of Geodesy
and Geophysics): EOTR
• WGS-84 (World Geodetic System): NATO
• ETRS89 (European Terrestrial Reference
System): európai geodéziai vonatkozási
rendszerek (dátumok) összehangolása
Alappontok
• Egységes geometria biztosítása
• Klasszikus (fizikailag megjelölt) alappontok
– Magassági 26 ezer, vízszintes 58 ezer
– Újramérés, karbantartás, pontpótlás?
• Aktív GNSS-hálózat, 35 állomás
– Alappontok helyett navigációs műholdak
– Folyamatosan mérésismétlés
• Integrált hálózat pontjai: 14-15 ezer
– Műholddal és szintezéssel mért: 2 ezer
– Klasszikus magassági: kb. 10 ezer
– Klasszikus vízszintes: kb. 2 ezer
II. Magyarországi topotérképek
vetületei a II. vh. után
• Katonai
– Varsói Szerződés: Gauss–Krüger (Mercator)-féle
transzverzális, Egyenlítőt érintő, szögtartó
hengervetület
– NATO: Mercator-féle transzverzális, Egyenlítőt
érintő, elméletileg metsző, szögtartó
hengervetület (UTM)
• Polgári: EOTR, ferdetengelyű, süllyesztett
(metsző), szögtartó hengervetület (EOV)
Gauss–Krüger-hengervetület
Az EOV pontossága a
GNSS-méréshez képest
III. Koordináta-rendszerek
• Földrajzi (hosszúság, szélesség)
• Geodéziai (hosszúság, szélesség)
– Függővonal-elhajlás
• Csillagászati (magasság, azimut,
deklináció, rektaszcenzió)
• x, y − Y, X
• Csillagászati azimut: D-től Ny-ra mérik
• Geodéziai azimut: É-tól K-re mérik
Földrajzi koordináták
Néhány kezdőmeridián
•
•
•
•
•
•
Ródosz
Ferro (1634−1884)
Párizs („Ferrótól 20 fokkal keletre”)
Brüsszel
Gellért-hegy
Greenwich (1884), GMT (1840)
Ferro (Szerencsés-szigetek)

Ferro (Kanári-szigetek)

Ferro (El Hierro)
• Ptolemaiosz: A legnyugatibb pont legyen a
0 meridián, minden érték pozitív előjelű
• 1634, Richelieu bíboros javaslata
• Nyugatabbra van, mint gondolták (17°40’
helyett 18°10’ Greenwichtől)
• Fiktív délkör, a valóságban nem is érinti a
szigetet
• 1930-as évekig feltüntették
Brüsszel

Greenwich
Az északi irányok értelmezése
Konvergenciák
• A térképi kilométer-hálózat nem esik
egybe a földrajzi koordinátahálózattal
• Vetületi (meridián-)konvergencia:
földrajzi észak − hálózati észak
• Mágneses deklináció (elhajlás):
földrajzi észak − mágneses észak
• Topográfiai térképen jelölni kell az
értékeket
Geodéziai koordináták
Geodetic coordinates
Csillagászati koordináták
• Horizontális (azimutális)
• Ekvatoriális (egyenlítői)
• Ekliptikai
Horizontális (azimutális)
Ekvatoriális (egyenlítői)
IV. Szelvényezés
• Gauss–Krüger (Mercator)-féle
transzverzális, Egyenlítőt érintő, szögtartó
hengervetület
• EOTR: ferdetengelyű, süllyesztett
(metsző), szögtartó hengervetület (EOV)
• NATO: Mercator-féle transzverzális,
Egyenlítőt érintő, elméletileg metsző,
szögtartó hengervetület (UTM)
Gauss–Krüger-szelvények
Magyarország a Gauss–Krügerszelvényeken (1: 1 000 000)
A G–K vetületi sávok szakadása
A G–K-lapok csatlakoztatása
A G–K-szelvények felosztása
A G–K-szelvények km-hálózata
EOTR-szelvények
UTM-szelvényezés
Magyarországi UTM-szelvények
Alföld, 1: 25 000
Alföld
Dombvidék, 1: 25 000
Dombvidék