Transcript Egészség, lelki egészség, egészségügyi ellátórendszer

Lelki egészség megőrzése,
lelkiállapot és mitokondriális
betegség
Készítette: Gréci Judit
Egészségfejlesztő-mentálhigiénikus
Képek forrása:internet
AZ EGÉSZSÉG FOGALMA
• Egészségügyi Világszervezet szerint:
teljes testi-lelki- szociális jól-lét, nem
csak a betegség vagy nyomorúság
hiánya
• Új, pozitív fogalom: jól érzem magam,
az élet legkülönbözőbb területein meg
tudok felelni önmagam és mások
elvárásainak
LELKI EGÉSZSÉG FOGALMA
• Lelkileg egészséges az, aki dolgozni és
szeretni tud
• Tud örülni és örömöt szerezni másoknak
• Negatív érzelmeket is ki tudja fejezni
(harag, düh)
A magyar lakosság lelkiállapota
• Lelki betegségekből több van, mint más európai
országokban
• Az alkoholisták száma 800 ezer fő
• A gyógyszerfüggők száma 400 ezer fő
• A befejezett öngyilkosságok száma 3000/év, de
a megkísérelt ennél jóval több
• Minden 4. felnőtt az élete során legalább
egyszer szenved lelki betegségben
• Minden 5. gyermek és fiatal magatartás-zavarral
vagy lelki betegséggel küzd
Mindezek okai
• Felgyorsult világ, szerzési láz, hivalkodó
fogyasztás
• Válások nagy száma
• Többgenerációs családok hiánya,
gyerekek „burokban” nevelése
• Közösségi élet háttérbe szorulása
• Civil szervezetek kis száma
• A gazdasági válság miatt sokan féltik a jóllétüket, de jó oldala is lehet!
Lelki betegségek megelőzése
• Felgyorsult világunkban nem könnyű, de
nem lehetetlen
• A külvilágot egy bizonyos mértéken túl ne
engedjük be otthonunkba
• Menjünk ki a természetbe!
STRESSZ
• Stressznek nevezzük az olyan
helyzeteket, amikor az ember úgy érzi,
lelki vagy fizikai jól-léte veszélybe került
• Testi változások kísérik („Üss” vagy „fuss”)
• Nehéz volna kiiktatni és az nem is volna jó
• Kétféle stressz van: jó és megterhelő
stressz, az illető hozzáállásán is múlik,
hogy egy-egy helyzetet hova sorol
Stressz kezelése, javunkra
fordítása
•
•
•
•
•
•
•
•
Társas támogatás
Megküzdés
Iskolázottság/műveltség szerepe
Kocogás
Kacagás
Relaxáció
Optimizmus,
szívósság
Leggyakoribb lelki betegségek
•
•
•
•
•
•
Depresszió
Pánikbetegség
Szorongásos zavar, kényszer-betegség
Skizofrénia
Szenvedély-betegségek
Gyermekkorban: hiperaktivitás, evészavar(serdülők, ifjak)
• Ritkábbak: értelmileg akadályozottak, autisták
DEPRESSZIÓ
• A nők 18-25, a férfiak 8-11%-a legalább
egy depressziós epizódot átél életében
• Krónikus testi betegségek hajlamosítanak
rá
• Biológiai és szociológiai háttértényezőit is
ismerjük
DEPRESSZIÓ HÁTTERE
• Az idegsejtek közötti ingerület-átvivő anyagok
(noradrenalin, szerotonin) hatásának
csökkenése-biológiai ok
• Genetikai tényezők-családokban halmozódhat
• Szociológiai tényezők, élethelyzet-problémák
• Testi betegségek (gyakori: gyulladásos és
funkcionális bélbetegség, koronária
szívbetegség, stroke utáni állapot, sclerosis
multiplex, váz-, izom-rendszeri betegségek)
Szociológiai rizikófaktorok depresszió
• Fontos veszteségek (családtag, társ,hivatásmunkahely, egészség), gyász
• Társas támogatás hiánya
• Magány
• Megküzdési stratégiák közül az önbüntetés és
ún. emóció-kiürítés („gőz kieresztése”, bosszú)
gyakori alkalmazása
• Idősek-az első három faktor sokuknál
halmozódik, megváltozott az idős ember
társadalmi értékelése
Depresszió tünetei
• Szomorúság, érzelmi kiürülés
• Lelassult gondolkodás, önvád, öngyilkossági
gondolatok
• Beszűkült figyelem
• Betegségtudat
• Szorongás, nyugtalanság
• Indíték-szegénység,munkateljesítmény zavarai
• Étvágy, testsúly, alvás körüli problémák
Tünetek folytatása
• Az aluszékonyság főleg a „téli” depresszióra
jellemző
• Gyakori az „átalvási” zavar-hajnali ébredés után
nem tud visszaaludni
• „Mikromán” (alulértékelő) gondolatok-”csúnya
vagyok, buta vagyok, nem lehet engem szeretni”
• Veszélye az öngyilkosság
• 6-8 hónapos epizódokban zajlik, majd oldódik,
de ezt nem szabad megvárni az öngyilkosság
lehetősége miatt!
• Különleges formája a bipoláris betegség, ahol a
búskomorság mániás epizódokkal változik
SZORONGÁSOS ZAVAROK
• A szorongás nem mindig kóros. Normál
szorongás a stresszre adott válasz-reakció,
amely segít a fenyegetettség leküzdésében
• Kórossá akkor válik, ha már nem segíti, hanem
gátolja a megküzdést, erősebb a vélt vagy valós
fenyegtettség által indokoltnál és testi tüneteket
is okoz (szívdobogás-érzés, hasi panaszok,
verítékezés, remegés, mellkasi fájdalom,
gombócérzés a torokban)
Szorongás formái
• Generalizált szorongás („örökké aggódom”)
• Pánik-betegség:szorongásos roham,
halálfélelem, megőrüléstől félelem,15-20 percig
tart. A rohammentes időszakban a rohamtól való
félelem rontja az életminőséget. A beteg kerüli
azokat a helyzeteket, amelyben volt már
rohama, így élettere beszűkül. Akár nem képes
elmenni otthonról (ún. agora-fóbia)
SZORONGÁS FORMÁI 2.
• Fóbia: beteges félelem olyan dolgoktól,
amelyek eredendően nem szorongást keltőkpl. rovaroktól, bezártságtól, járművekben
tartózkodástól
• Kényszerbetegség: alapja egy kényszergondolat: pl. túl sok a baktérium, amely
szorongást okoz, ezt próbálja kényszercselekedettel csökkenteni az illető, pl.
állandó mosakodással, fertőtlenítéssel
• A szorongásos zavarok a lakosság kb. 10%át érintik!!! Jól kezelhetők!
Hajlamosító tényezők
• Biológiai-genetikai tényezők (inger-átvivő
anyagok!)
• Hormonális tényezők
• Méhen belüli és születés körüli problémák
• Gyermek bántalmazása, elhanyagolása
• Kóros tanulás
• „óvott gyermek”
• Társadalom befolyása
• Személyiség jellemzői
Élettani szorongások
•
•
•
•
•
•
•
A személyiség-fejlődés velejárói
Csecsemőkor: leeséstől
8-9 hónapos kor: leválási szorongás
Csecsemőkor vége: idegenektől
Kisdedkor: test sértésétől, fájdalomtól
Óvodáskor: képzeletbeli lényektől
Kisiskoláskor: szerepléstől
SZKIZOFRÉNIA
• „Tudathasadás”- a személyiség egyik része
egészséges, másik része beteg
• A dopamin nevű ingerület átvivő anyag a
központi idegrendszer egyes részein fokozottan,
más részein a normálisnál kisebb mértékben
van jelen
• Ezért vannak ún. „pozitív” (téveszmék,
hallucinációk, agitáltság) és „negatív” (érzelmi
elsivárosodás, gondolat-elvonás) tünetek
SZKIZOFRÉNIA FOLYTATÁS
• A betegek lehetnek veszélyesek önmagukra
vagy másokra, de jellemzőbben félénkek
• A lakosság kb. 1%-át érinti
• Állapot-romlásokban (schub) és
panaszmentes(ebb) időszakokban zajlik
• 15-35 éves korban indul, sok beteg gyermekként
zárkózott, „magának való”, különc volt-újabb
próbálkozások vannak, hogy ebben a fázisban
avatkozzanak be
SZKIZOFRÉNIA JELLEMZŐK
• Hiányos betegségbelátás, emiatt
gyakori a kezelés
önkényes
abbahagyása, a
gondozásból
elmaradás, pedig ma
már jó gyógyszerek
vannak
SZEMÉLYISÉGZAVAR
• A személyiség a belső tulajdonságaink
összessége, a temperamentumból és a
jellemvonásainkból áll
• Személyiség-vonásaink serdülőkorra
kifejlődnek, de soha nincs késő a
fejlődéshez
• A személyiségzavarok a mai pszichiátria
legkomolyabb kihívásai
Személyiségzavarról beszélünk,
Ha a kifejlődött személyiség-vonások:
• A beteget gátolják a változásokhoz való
alkalmazkodásban
• Rugalmatlanok, a tapasztalatok hatására nem változnak,
rosszul működő kapcsolatokhoz vezetnek
• Szenvedést okoznak a betegnek, de a környezetének is
• A beteg „én-azonosnak”, sajátnak tekinti őket, ezért
nehéz kezeléssel befolyásolni
• A beteg úgy éli meg, hogy probléma nem vele, hanem a
környezetével, körülményekkel van
Példák személyiségzavarra
• Szkizotíp személyiségzavar: különcök,
szokatlan-furcsa megjelenés, viselkedés,
gondolkodás, különös hiedelmek,
túlbonyolított beszéd
• Nárcisztikus személyiségzavar: túlértékelik
képességeiket,fennhéjázók, nem tűrik a
kritikát, jogot formálnak bizonyos dolgokra
PÉLDÁK folytatása
• Anti-szociális személyiségzavar: figyelmen kívül
hagyják mások személyiségi jogait, képtelenek
indulataikat kontrollálni, gyakran követnek el
bűncselekményt
• Borderline zavar: nem stabil az énképük,
hangulatuk, másokhoz fűződő viszonyaik.
Kapcsolataik kaotikusak. Impulzívak, gyakori az
önsértés, öngyilkossági kísérlet. Sokukat
gyermekkorban bántalmazták.
Lelki betegségek kezelése
• Több pillér
Term.
támaszok
Gyógyszeres
Pszichoterápia
Melyik szakemberhez forduljak?
• Pszichológus: bölcsész (nem orvos), lelki
eszközökkel kezel- gyógyszeres kezelést
nem alkalmaz. Elsősorban olyan ún.
normál krízis-helyzetekkel foglalkozik,
amely még ép-lélektanilag felfogható
• Pszichiáter: orvos, a lélek nem szervi
betegségeivel foglalkozik („szoftverproblémákkal)
Szakemberek folytatása
• Neurológus: az idegrendszer szervi
elváltozásaival foglalkozik („hardver”problémák)
• Pszichoterapeuta: lélektani módszerrel
gyógyító szakember. Ilyen képzettséget
orvos vagy pszichológus szerezhet.
Szakemberek fellelhetősége
• Pszichológus: kórház-rendelőintézet
(klinikai pszichológus), nevelési
tanácsadó, családsegítő-, és gyermekjóléti
szolgálat, oktatási intézmények: előzetes
bejelentkezés
• Pszichiáter: rendelőintézet, nem beutalóköteles szakrendelés, ált. időpontot kell
kérni
Mi történik, ha elmegyek?
• Kérdésre a probléma elmondása saját
szavainkkal,
• Családi és egyéni kórelőzmény felvétele
• Tesztek (teljesítmény és/vagy
személyiség-tesztek)
• Sz.e. kiegészítő vizsgálatok (neurológiai,
laboratóriumi, belgyógyászati)
• Az együttműködés kereteinek tisztázása
Gyógyszeres kezelés
• Nem állítja helyre a személyiséget, de a
biokémiai eltérés javításával csökkenti a
panaszokat, lehetőséget teremt a további
lépésekhez (pszichoterápia, életvezetési
problémák megoldása)
• Alapbetegségről, szedett gyógyszerekről
be kell számolni!!!
• Nem hatnak rögtön!
PSZICHOTERÁPIÁK
•
•
•
•
•
•
Pszichoanalízis
Viselkedés-terápia
Személyközpontú terápia
Pszichodráma
Relaxáció, autogén tréning, imagináció
Csoportterápiák
Pszichoanalízis
• Kialakulása összefonódik a hipnózissal
• Freud rakta le az alapjait
• Tudatos/tudat-előttes/tudattalan: jéghegyjelenség
Pszichoanalízis folytatása
• Pszicho-szexuális fejlődés szakaszai
• A tudattalanban lévő belső konfliktusok
okozzák a betegséget, ezek tudatos
szintre hozása a cél- az egyént
feldolgozásra készteti.
• Magára talál a páciens,jobb
életminőséggel él tovább, megtanulja
önmagát analizálni
ANALÍZIS KERETEI
• Kellő intellektus, introspekció képessége
szükséges hozzá
• Hosszadalmas
• Nem olcsó
Kognitív-,viselkedés- terápia
• A pszichoanalízis ellentételezéseként jött
létre
• Az objektív, megfigyelhető emberi
viselkedésre helyezi a hangsúlyt
• Keveset foglalkozik a múlttal
• Feltárják,milyen helyzetben jött elő a tünet
(pl. fóbia), milyen tényezők tartják fenn a
tünet-viselkedést
Kognitív-, viselkedés-terápia II.
• Terápiás terv, szigorú időhatárok, házi
feladatok, a terapeuta ellenőrzi
• Feltárják a kellemetlen helyzetben jövő
automatikus negatív gondolatokat és a
hibás alapsémát, igyekeznek
megváltoztatni ezeket
• Rövid terápia
Mitokondriális betegség és
lelkiállapot
• A betegeknél gyakoribb a depresszió,
szorongásos zavar, mint az átlaglakosságnál, szkizofrénia és mentális
retardáció is előfordul
• Az ingerület-átvivő anyagok szinapszisba
(idegsejtek közti összeköttetés)
áramlásához ATP szükséges, ez lehet a
biológiai magyarázat
MITO és lelki betegség-szociológiai
háttér
• A mozgás, érzékszervi működés (látáshallás) romlásával az élettér, társasági
programok lehetősége beszűkülhet
• Többen elveszítik társukat, barátaikat,
vagy nem is találnak társat, nem mernek
gyermeket vállalni. Ha vállaltak: szorongás
a gyermek érintettsége miatt
• Súlyos esetben az egyén izolálódik
(egyedül marad a világban)
Szociológiai magyarázatok 2.
• Aki már nem tud dolgozni vagy kénytelen
foglalkozást, hivatást váltani, a karriert,
munkahelyet meg kell gyászolni, plusz az anyagi
helyzet romlik
• A romló fizikai állapot, a kiszolgáltatottság
sokakat keserűséggel, félelemmel tölt el
• Szorongást kelt a kevés- a betegséget ismerőszakember, szakrendelés,rehabilitációs
intézmény, a hosszas várólisták
MIT TEHETÜNK?
• A depresszió és a szorongás ellen komoly
védelmet nyújt a társas kapcsolati háló,
fontos ennek megőrzése, újjáépítése,
hasonló helyzetben levőkkel kapcsolatfelvétel (betegszervezetek)
• A megváltozott helyzetben próbáljuk meg
megtalálni a pozitívumot, ha nehéz is
Mit tehetünk még?
• Informálódás, beteg-szerepből tanuló
szerepbe emelkedés (kevésbé
szorongunk azoktól a helyzetektől,
amelyekről többet tudunk)
• Szükség esetén ne szégyelljünk
szaksegítséget kérni (ma már nem jelent
megbélyegzést). Fontos a szakemberrel a
kölcsönös bizalom és szimpátia!
Érdekes újdonságok
A táplálkozás-tudomány és az orvoslás
felismerték az étrend és a lelki betegségek
összefüggéseit.
Bélflóra-mentális betegségek
kapcsolatának magyarázata
• Régi megfigyelés, hogy a fekélyes
vastagbél-gyulladás,irritábilis bélszindróma, coronária-történések, II.típusú
cukorbetegség és a depresszió gyakran
társuló állapotok
• Lehetséges, hogy nem ok-okozatról,
hanem közös gyökerekről van szó
• Két teória: 1, IgG típusú (késleltetett) ételallergiák 2, bélflóra-citokinek kapcsolata
Bélflóra-citokin teória
• A „nyugati”-cukorral, fehér liszttel készült
ételekben bővelkedő, gyümölcsben,
zöldségben, halételben szegény-étrend
hatására a bélflórában csökken a
Bifidobaktériumok, Lactobacillusok és
Bacteroides speciesek csíraszáma,
elszaporodik az E.coli
• Nő a bélfal áteresztő-képessége, módosul
a tranzitidő
Teória folytatása
• A baktériumok által termelt toxikus anyagcseretermékek fokozott mennyiségben kerülnek a
keringésbe és átjutnak a vér-agygáton
• Emellett a módosult bélflóra a fehérvérsejtek
citokin-termelését az IL-6 és TNF, vagyis a
gyulladás-keltő citokinek irányába tolja el---”low
grade” inflammatio(krónikus kisfokú gyulladás)
• Bizonyíték: depressziós epizódban gyakran
emelkedett CRP és homocisztein-szint (Helsinki,
2010.)- gyulladást jelző vérvételi leletek
Hazai megfigyelések
• Dr. Fehér János és mtsai (Orvosi Hetilap
2011. szept. 8., 1477-1488. oldal)fekélyes vastagbél-gyulladásban
probiotikum, omega-3 zsírsav, D-vitamin
és B-vitamin komplex adása nem csak a
bélpanaszokat, hanem a társult
depressziót is javította!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!