Transcript Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis

Sigmund Freud és a
klasszikus
pszichoanalízis
Pszichoanalízis = lélekelemzés




Egy ember műve?
Freud óta változatlan?
Divatjamúlt?
Kultusz, mely csak a
beavatottaké?
Mi a pszichoanalízis?



Kutatási módszer, amelynek segítségével beszédmegnyilvánulások, cselekvések és imaginárius
képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek
stb.) tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk
Kezelési módszer, amely kommunikáción,
interszubjektív kapcsolaton alapul
Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a
patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket
tartalmazza.
A pszichoanalízis történeti gyökerei

XIX. század vége: hisztéria kutatása

Charcot: Salpêtrière
A probléma: a gondolat, amely kívül van a tudaton
Janet, Breuer és Freud a hisztéria okait kutatta: traumaeredet!


A hisztériás paciensek tünetei enyhíthetők, ha a
pacienssel feltárják és kimondatják a traumatikus
emlékeket és az ezzel járó intenzív érzéseket!
„katarzis” „pszichoanalízis”
„…azt a tézist terjesztem elő, mely szerint minden
hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti
szexuális élmény rejtőzik; olyan élmények, amelyek
ugyan a korai gyermekkor részei, ám amelyek
pszichoanalitikus munkával az eltelt évtizedek után
is reprodukálhatók. Úgy hiszem, e felfedezés komoly
jelentőséggel bír; az ideggyógyászat tudományán
belül ez caput Nili fontosságú eredmény.”
(S. Freud: A hisztéria etiológiája, 1896.)
Freud elméletének további alakulása



Freud megtagadta a hisztéria trauma-eredetét
Breuerrel együtt felismerték, hogy a tünetek
tartós megszüntetésében annak van a
legnagyobb jelentősége, hogy a tudattalan
élményanyag hozzáférhető legyen maga a
paciens számára!
Szabad asszociáció módszere
(álomelemezés, elhárítás, ellenállás)
A psziché topográfiai modellje



A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések
tárháza. Közvetlenül, akaratlagosan nem hozzáférhető a
tudatosság számára, de hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett
módon megnyilvánul.
A tudatelőttes elfogadható és tudatosulni képes gondolatokat
és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben éppen nem
tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál emlékezet.
A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és
gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről
pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk
képesek önteni. (A jéghegy csúcsa.)
A psziché strukturális modellje



Ösztönén (ősvalami, id)
Én (ego)
Felettesén (superego)
Az id jellemzői







A személyiség ősi, velünk született része
Valamennyi öröklött jellemzőnket tartalmazza: ösztönöket,
melyek szorosan kapcsolódnak a biológiai szükségletekhez
Tartalmazza a testi és lelki működésben felhasználható összes
energiát
Irracionálisan, az örömelv alapján működik
Reflex-tevékenységek által csökkenti a feszültséget, másrészt
elsődleges folyamatok révén teljesíti vágyait
Fő hajtóereje a libido (életösztön)
Később másik hajtóerőt is leírt Freud: halálösztön
Az ego jellemzői









A szabályozó műveletek gyűjtőhelye
Az idből származik, annak energiáit használja
Realitáselv vagy valóságelv alapján működik
A viselkedés racionálisnak tekintett oldala az ego
megnyilvánulása
Mérlegel, halaszt
Másodlagos folyamatok által csökkenti a feszültséget
Végrehajtó szerepe van
Fő funkciói: közvetít!
Szorongás esetén elhárító mechanizmusokat működtet
A superego jellemzői








Normákat, erkölcsi értékeket tartalmaz
Belsővé tett szülő-képek köré szerveződik
Önkritikus beállítódások sorozata
Szorosan kapcsolódik az egohoz, de részben független is attól
Megkülönbözteti egymástól a jót és a rosszat, a helyeset és a
helytelent
További két része az énideál és a lelkiismeret
Idealista, tökéletességre törekszik
Fő funkciói: meggátolni az id társadalmilag elítélt
impulzusait, az ego-t eszmei célok felé terelni
A személyiség dinamikája /1.




Az ember: komplex energiarendszer: a lelki
folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak
energiához
a biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül,
ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre
Az ösztönök a személyiség hajtóerői: belső
szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai
megjelenési formái. (Pszichés megjelenése a vágy,
testi alapja pedig a szükséglet, pl. éhség.)
Az ösztönök székhelye, energiák tárháza az ösztönén
A személyiség dinamikája /2.
Az ösztönök 4 jellemzője:
1. Forrás
2. Cél
3. Tárgy
4. Erő (impetus)
Az ismétléskényszer
A személyiség dinamikája /3.
Az ösztönök 2 kategóriája:
 Életösztön: minden létfenntartó és fajfenntartó
ösztön ide tartozik, energiája a libido
 Halálösztön: romboló ösztönök. Ennek
származéka az agresszivitás
A személyiség dinamikája /4.
A psziché struktúrájának energia-ellátása
 Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén
rendelkezik! (tárgyválasztás: tárgykathexis)
 Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját
(identifikáció, ego-kathexis, antikathexis)
 A felettesén energiaellátása is identifikáció révén
valósul meg
„A pszichoanalízis dinamikus koncepció, amely a lelki
életet az egymást serkentő és gátló erők
kölcsönhatására vezeti vissza.” (Freud, 1910)
A pszichoszexuális fejlődés





1897. A gyermekkori szexualitás elmélete
A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések
Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben:
libidinális késztetések forrásaként működnek. Ezek
az erogén zónák.
A gyermekkor különböző fázisaiban más-más erogén
zónának van meghatározó szerepe
A gyermekkor szexuális késztetései tovább élnek a
felnőttkorban is …
A pszichoszexuális fejlődés szakaszai
1.
2.
3.
4.
5.
Orális
Anális
Fallikus (Ödipusz-komplexus)
Latencia
Genitális
A szorongás







Funkciója: figyelmezteti az ént a veszélyre!
Fajtái:
Valóságszorongás (1.)
Neurotikus szorongás (2.)
Morális/erkölcsi szorongás (3.)
Traumatikus szorongás
A szorongás és az elfojtás kapcsolata: melyik
volt előbb?
Az elhárító mechanizmusok




az ego-hoz tartoznak
tudattalanok
meghamisítják a valóságot
soha nem teljes, végleges az elhárítás. Az
elhárított tartalom, érzés, a megszelídített lelki
konfliktus feszültsége kerülő úton visszajár!
Elhárító mechanizmusok






Elfojtás
Tagadás
Projekció
Reakcióképzés
Racionalizáció
Intellektualizáció





Meg nem történtté
tevés
Izoláció
Regresszió (fixáció!)
Áttolás
Elaboráció,
Szublimáció
Stb.
A klasszikus pszichoanalitikus terápia





Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése.
Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása,
újraélése (katarzis), tudatosítása és átdolgozása
Módszere: kezdetben hipnózis, majd szabad asszociáció,
álomelemzés: értelmezés.
A tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul
az eredeti lelki konfliktus.
A pszichoanalitikus passzív, a páciens mégis indulatokat
tulajdonít neki: ez az indulatáttétel jelensége. A tudattalan
vágyak, érzések az eredeti tárgyról az analitikusra vetülnek.
A pszichoanalízis kritikája









Kora közvéleménye számára nehezen volt elfogadható a gyermeki
szexualitásról vallott elképzelése, és az is, hogy a tudattalan határozza
meg az emberi viselkedést, nem a racionalitás.
Elméletének objektív ellenőrzése akadályokba ütközik
Klasszikus pszichoanalízis: viszonylag kevés eset alapján létrehozott
elmélet.
Az esetismertetés szubjektív: F. résztvevő megfigyelő. Mennyiben
irányította ő pacienseit? Mennyiben szól az elmélet róla?
Fogalmait tényként kezelték, holott csupán következtetések
A személyiség fejlődésében az első 5 évnek tulajdonít csak meghatározó
szerepet. És azután?
A kezelés hosszú, költséges. Hatékony?
A „tudattalan” létét mai kognitív kutatások is bizonyítják.
A strukturális modell sok igazságot ír le a szocializációval kapcsolatban.
Legfeljebb más nevet adunk a jelenségeknek…