Transcript Elhárító mechanizmusok

Elhárító mechanizmusok
A szorongásról

A szorongás két típusa (1916-1925)
reális szorongás
neurotikus szorongás: a szabadon lebegő libidó
átalakult formája
(várakozásos szorongás, fóbia, hisztéria)
A szorongás elméletének
inkoherenciája
„A szorongás mint indulatállapot, egy régi
veszéllyel fenyegető élmény
reprodukciója, a szorongás az
önfenntartás szolgálatában áll és az új
veszély fellépésének egy jele, valahogyan
a felhasználatlanul maradt libidóból
keletkezik, az elfojtás folyamatánál is
felválthatja a tünetképződés, érezzük,
hogy ebből hiányzik valami…”
Freud szorongásfelfogása 1926 után
A szorongás horgonypontja az én
„…csak az én képes a szorongást létrehozni
és érezni.”
 A szorongás forrásai: külső vagy belső
veszély

reális, neurotikus (ösztön-) és lelkiismereti szorongás
A szorongás prototípusa a születési
trauma
 Az ego dolga, hogy ne érezzünk ilyen
kínokat: elhárítások és megküzdés

Az elhárító mechanizmusok
rendszerezése (Anna Freud)
Elfojtás
 Tagadás
 Regresszió
 Racionalizáció

Az elhárító mechanizmusok
rendszerezése (Anna Freud)
Elfojtás
 Tagadás
 Regresszió
 Racionalizáció
 Izoláció
 Meg nem történtté
tevés
 Projekció
 Önmaga ellen
fordulás

Ellentétbe fordítás
 Reakcióképzés
 Intellektualizáció
 Azonosulás az
agresszorral
 Idealizáció
 Áttolás és
szublimáció
 Hasítás
 Kompenzáció

Az elhárító mechanizmusok
tudományos helyzete

Elfojtás kísérleti vizsgálata
1.
1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete
Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció
Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek
2.
3.
Az elhárító mechanizmusok
tudományos helyzete

Elfojtás kísérleti vizsgálata
1987 Wegner és mtsai gondolat-elnyomás kísérlete
2. Kognitív stílus: represszió-szenzitizáció
3. Szubliminális észlelés: Silverman kísérletek
4. Motley kísérlete
1.
Hogyan figyelhetők meg az elhárító
mechanizmusok?

Áttétel (transzfer)
Libidinális impulzusok áttétele
2. Az elhárítás áttétele
3. Megcselekvés az áttételben
1.

Viszontáttétel
Egyező vagy komplementer identifikációval
 Pozitív vagy negatív viszontáttétel


Az áttétel értelmezése az analízis fontos
eleme
A pszichoanalitikus terápia

Kit érinthet?
Eredet
Cél
Fixáció
a régi konfliktus újra átélése,
feldolgozása
Elfojtott trauma
újraélni az egykori élményt az
érzések katarzisáért
Elfojtott alapszükségletek
Érzelmi belátást nyerni a szükségletekről, és hogy azok elfogadhatóak
Hogyan érhetők tetten az elhárító
mechanizmusok?

Terápiás ellenállás

Elvétések
Elhárítás és megküzdés
A megküzdés modelljei
Pszichoanalitikus modell (N. Haan)
 Állatpszichológiai modell
 A coping mint vonás
 Kognitív tranzakcionista modell

Az ego folyamatok tulajdonságai
Megküzdő
Védekező
Töredékképző
Választást foglal
magába, ezért
hajlékony, szándékos viselkedés
Elfordul a választástól, ezért merev és
kanalizált
Ismétlődő, ritualisztikus, automatizált
A jövő felé húz
A múlt irányítja
és számításba veszi
a jelen igényeit
A jelen helyzet
valóságkövetelményei tájolják
A jelen követelményeit részben
torzítja
Egyéni alapokon
nyugvó feltételezéseken működik
Nem érzékeny a
jelen követelményeire
(zárja a rendszert)
Differenciált
gondolkodást
jelent, amely
integrálja a
tudatos és
tudatelőttes
elemeket
Differenciálatlan
gondolkodást jelent
és olyan elemeket
is hord magában,
amelyek nem látszanak a helyzethez
tartozónak
Elsősorban (és nem
felnőtt módon)
érzelem szükségletek
határozzák meg
A szervezet szükséglete, hogy
„megmérje” a
zavaró érzelmek
tapasztalását
Az a feltételezés,
hogy lehetséges
a zavaró érzelmek
mágikus eltüntetése
Elárasztja a személyt
érzelemmel
Az érzelni kielégülés
nyílt, szabályozott,
mérsékelt módját
engedi meg
Az örömöt kibúvók
segítségével engedi
Némely impulzus
szabályozatlan kielégülését engedi meg
Kognitív funkciók

Diszkrimináció
Objektivitás

Konkretizáció
Intellektualizáció
Neologizma
Kötetlenség
Intellektualitás

Izoláció
Ok-okozati megjelenítés
Logikai elemzés
Racionalizáció
Konfabuláció
Önérzékelő funkciók

Késleltetett válasz
Kétértelműség tolerálása

Megdermedés
Projekció
Téves elméletalkotás
Érzékenység
Empátia

Kételkedés
Idő visszaállítás
Regresszió az én szolgálatában Regresszió
Dekompenzálódás
Figyelem-összpontosító funkció

Szelektív tudatosság
Koncentráció
Tagadás
Hebefrén válasz
Érzelmi szabályozás

Eltérítés
Szublimáció

Érzelmi túltengés
Reakcióképzés
Váltogatás
Elfojtás
Deperszonalizáció
Átalakítás
Helyettesítés

Áttolás
Visszatartás
Elnyomás
Az elhárítások hierarchikus felfogása (Vaillant,
Perry, Cramer)
Az Elhárító működés skála:
Az elhárítás hierarchikus szintjei
Szint
Magasan adaptív
Mentális gátlások
Kisebb kép-torzítás
Megtagadás
Nagyobb kép-torzítás
Cselekvés
Elhárító szabálytalanság
A tartalmazott elhárítások
altruizmus, humor, szublimáció, elnyomás,
anticipáció
eltolás, disszociáció, intellektualizáció, izoláció,
elfojtás, meg nem történtté tevés
leértékelés, idealizáció, omnipotencia,
tagadás, projekció, racionalizáció,
autisztikus fantázia, projektív identifikáció,
hasítás,
acting-out, apatikus visszahúzódás, passzív
agresszió
projekció (érzékcsalódás), tagadás
(pszichotikus), torzítás (pszichotikus)
Megjegyzés: Ennek a skálának a használatánál a klinikusoknak először listázniuk kell
legalább 7 szokásos elhárítás használatát a betegnél, és utána meghatározni a személy
által mutatott domináns elhárítás szintjét.
A depresszió valószínűsége
A megküzdés modelljei
Pszichoanalitikus modell (N. Haan)
 Állatpszichológiai modell
 A coping mint vonás
 Kognitív tranzakcionista modell

A megküzdés definíciója

Megküzdés minden olyan kognitív vagy
viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén
azokat a külső vagy belső hatásokat
próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel,
hogy azok felülmúlják vagy felemésztik
aktuális személyes forrásait. (Lazarus)
A megküzdés Lazarus féle modellje

Elsődleges értékelés




Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás
Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól
Az interakció mennyire vonja be az ént
Másodlagos értékelés




Kontrollálhatóság
Coping stratégiák számbavétele (problémafókuszú, emóciófókuszú)
Megküzdési források számbavétele
A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén
A stresszfolyamat
Külső vagy belső stresszor
 Értékelés
 Megküzdési folyamatok
 Komplex hatásmintázat

A három „A” megküzdési stratégia