Budavári Ágota Sportpszichológia 2007 BK

Sigurd Baumann Csapatpszichológia Módszerek és technikák 2002-2006

Lénárt Ágota Téthelyzetben 2002

Susan A. Jackson Csíkszentmihályi Mihály Sport és flow 2001

BK

A sportpszichológia definíciója:

A sportolással a sportoló pszichológiai jellemzőivel foglalkozik, amely tudásanyaga több kutatási területről származik, pl. a csoportok alakulásának, dinamikájának folyamatát a szociálpszichológusok tárták fel, az egyes személyiségbeli változásokkal, jellemzőkkel a klinikai pszichológusok, pszichiáterek foglalkoznak, ők azok, akik a versengés igényét, motivációs bázisát tanulmányozzák.

Mozgás öröme= testi mozgásos ügyesség öröme

BK Mozgás feszültségoldó hatása.

Módosult tudatállapot – Intenzív testmozgás=felfokozott tudatállapot az ember megfeledkezik a gondjairól Biokémiai alapja: a szürkeállományban un. endogén opiátok termelődnek. a mozgást végző ember derűsebb lesz. Egy hosszabb futás során a glikogénraktárak kimerülésével az agyalapi mirigy és a hipotalamusz endorfinokat kezd termelni, ami segíti a testedzés fenntartását.

Akik nagyon intenzíven hódolnak valamelyik – vagy akár több – sportágnak, már rövid ideig tartó tétlenség és mozdulatlanság után is rosszul érzik magukat, s igazából nem tudják, mi hiányzik nekik.

A válasz pedig nagyon is kézenfekvő: a testmozgás. A sportolás ugyanis ugyanolyan függőséget válthat ki, mint az alkohol vagy a nikotin, s ha elmarad a megszokott mozgás adag, jönnek az elvonási tünetek – állítják amerikai kutatók, miután kísérleti patkányokon elvégzett megfigyeléseiket befejezték. ( Behavioral Neuroscience folyóiratban közölt eredmények szerint:

Running and addiction: precipitated withdrawal in a rat model of activity-based anorexia.

) A „pólyás koruk óta” mókuskerékhez szoktatott rágcsálók ugyanis elvonási tüneteket produkáltak, miután jól bevált fitnesz eszközeiket a „csúnya, gonosz” tudósok elvették.

A futás drogfüggéshez hasonló tüneteket okoz

„A rendszeresen nagy mennyiségű futás bizonyos szempontból a drogfüggőséghez hasonlítható” – mondja Robin Kanarek, a tanulmányt elkészítő tudósok vezetője, a massachusetts-i Tufts Egyetem vezető kutatója.

A szakértő szerint – ebből kiindulva – a kábítószer-függőségben szenvedőknek egy intenzív sportprogram segíthet megszabadulni káros szenvedélyüktől.

?

Kanarek arra épít, hogy az extrém testi megerőltetés a drogfogyasztáshoz hasonló, a függők számára kellemes élményt nyújthat. A megerőltető sport és a függőség kapcsolatának vizsgálatakor az amerikai kutatók különböző csoportokba osztották a kísérleti patkányokat: az egyik társaság szabadon használhatta a futókereket, míg a másik tagjait tétlenségre ítélték.

Az étkezéseket illetően az egyik csoport egyszer kapott enni, a másik pedig szabad hozzáférést kapott az élelemhez. Pár hét után a kutatók megvonták a mókuskereket a rágcsálók mindegyikétől, és egy olyan anyagot adtak a kisállatoknak (naloxon- antagonistája a heroinnak), amilyet a heroin-mérgezéssel kórházba szállítottak szoktak kapni. A szer azonnal kábítószer-elvonási tüneteket okoz, ezúttal azonban a futás (keréken futás) megvonásához kapcsolódott a kellemetlen tünet.

Túlzott mennyiségű mozgás – extrém tünetek!

Míg az inaktív patkányok nem mutattak olyan jeleket, hogy elvonási tünetektől nyögnének, az edzett rágcsálók remegtek, fel-le szaladgáltak, mindent rágni kezdtek, ami útjukba került, s emellett szemhéjuk is rángott a feszültségtől.

Azoknál a patkányoknál, akik mozoghattak a kísérlet hetei alatt, szignifikánsan több megvonásos tünet volt észlelhető. Közülük is azok produkálták a legintenzívebb reakciót, akik csak napi egy órán át ehettek, és emiatt többet mozogtak. Ez a csoport jól modellezi az anorexia athletica kórképet, melynek lényege az állandó testedzéssel, és a fogyással kapcsolatos megszállottság.

A tudósok a látványos elvonási tünetekből arra következtetnek, hogy az extrém mennyiségű sportolás ugyanolyan reakciót vált ki az agy jutalmazásért felelős központjában, mint a kábítószerek .

Mivel a patkányok és az ember idegrendszere számos alapvető egyezést mutat, Kanarek és kollégái szerint a megfigyelés eredménye ránk, emberekre is érvényes.

BK

Történeti áttekintés

1950-es évektől hasznosítják a lélektan eszközeit az élsportban – Dél-amerikai futball csapatnál alkalmaztak először pszichológust egy csapatnál – Néhány évvel később a melbuerne-i olimpián rendezett tudományos konferencián deklarálják, hogy az élsport olyan határokat ért el, hogy a lelki erőforrások kiaknázása szükséges, pszichológiai ráhatással óriási belső energia tartalékok szabadíthatók fel.

– Az azóta eltelt ötven évben óriási fejlődés, jelentős folyóiratok, szakkönyvek, cikkek, konferenciák stb.

Pszichológus feladata, lehet

ő

ségei

Sportági kiválasztás – Személyiséglélektan módszereivel feltárják csapatsportágra, küzdő sportágak valamelyike, élversenyző, vagy csak egyetemi sportklub szintű.

A tehetség a teljesítőképesség kibontakozását segíti az összetett mozgások elsajátításában, fejlesztésében A teljesítőképesség ingadozásának okát vizsgálja az akadályozó tényezők feltárásával, ill. szünteti meg a sportolóval, az edzőjével esetleg a szülővel való együttműködve .

Titoktartási kötelezettség – Minden esetben a sportoló érdekeit képviseli.

BK

Sportoló, szül

ő

és az edz

ő Egy céltudatos , jó adottságú gyermek, sportszerető szülő, jól felkészült edző BK sikert hozhat.

Szülő – Motiváció Szülő – gyerek Szülők viszonyulása alapján típusok: – autokratikus ( zsarnoki), – nárcisztikus – pénzéhes ( idealizált elvárások,mindkettőjük önértékelése teljesítményfüggő, szülői szeretet a sikertől függ), (a gyerek befektetés), – versengő (a gyerek sikertelenségét megszégyenítéssel fogadja), – frusztrált – visszaélések (saját életének meghiúsult ambícióit próbálja megvalósítani), – racionalizáló (passzív, nem készteti semmire a gyereket, hagyja, hogy veszélyes helyzetekbe kerüljön, zürzavar).

Edz

ő Áldozatos munka – család elhanyagolása Általában autoriter Nagy ambíció szükséges hozzá Általában középszerű sportolókból lesz jó edző, éhesek maradnak a sikerre Visszaélések Szexuálisan Bántalmazás mérlegelés Titoktartási kötelezettség feloldása: szexuális visszaélés, drog, doppingszerek használata BK

BK

Játék és versenyszer

ű

játék

Játék funkciói – Játék szeretete kisgyermekkortól – Teljesítmény összemérése – Szülői viselkedés játék esetén Hagyja nyerni, manipulált játék, rossz kudarctűrés, frusztráció.

Serdülőkori agresszivitás (életben maradás feltétele), de szabadjára engedve destruktív magatartást hoz.

– sport szabálytudat megerősítése, másik ember képességeinek tisztelete, saját képességek felmérése, sportmozgás öröme – paratelikus jellegű tevékenység.

A játékot illetően az átforduláselmélet úgy tartja, hogy az emberek két stabil izgalmi, készenléti állapotban (arousal) lehetnek. Az első állapotot telikusnak nevezzük, a másodikat paratelikusnak. A telikus állapotot az arousalelkerülés, a komolyság és a céltudatosság jellemzi. A paratelikus állapot ezzel ellentétben keresi az arousalt – játékos, folyamatorientált.

Az átforduláselméletet Apter az „optimális arousalszint” elméletére adott kritikai válaszként dolgozta ki. Például azt próbálta megmagyarázni, hogy az extrém sportok űzői szórakozásként miért stresszel teli dolgokat hajtanak végre. Az optimális arousalszint elmélete szerint az emberek a túl sok és a túl kevés stressz közötti egyensúlyt keresik, és el fogják kerülni az extrém sportok kedvelői által keresett stresszes állapotokat. Az átforduláselmélet az optimális arousalszint elméletének azon kudarcára adott válasz, hogy az képtelen megmagyarázni a játéktevékenység néhány típusát, például az extrém sportokat. Az átforduláselmélet azt állítja, hogy az ember lelkiállapota alapvető fontosságú a stresszes helyzetek átélésének alakításában. Apter a metamotivációs állapot fogalmát vezeti be ennek a lelkiállapotnak a leírására. /Az a személy, akinek minden alapvető motívuma

kielégült, a világot, a valóságot annak minden vonatkozásával együtt tisztábban fogja érzékelni; nem támaszt hiányalapú követelményeket a világgal szemben, és már nem a hiánymotivált félelmei és gyanúi fogják irányítani → saját magával, és a világgal folytatott kapcsolata elfogadóbb lesz, több lesz benne a szeretet, a megbecsülés, és élvezetesebb lesz az élete. Ez az a pont, ahol egy újfajta motiváció kerül előtérbe – metamotiváció -, amelyből nem erőfeszítés származik, hanem lehetőségek kibontakoztatása, amely ott van minden ember belső lényében. Legtöbben a hiánymotivumok szintjein élnek, így elfedve maradnak és nem tudnak

kifejeződni a metamotívumok./ A telikus metamotivációs állapotban a magas arousalszintet valóban stressznek érzékeljük. A paratelikus állapotban azonban a magas arousalszint izgalomként jelenik meg. Az ellentétes pólusok hasonlóak: a telikus állapotban az alacsony arousalt nyugalomként éljük át, míg a paratelikus állapotban ugyanez unalomként jelentkezik. Ráadásul – ahogy Apter állítja – állandóan csapongunk a két állapot között. Ez lehet percek vagy órák kérdése, a lényeg, hogy az átfordulás (reversal) folyamatosan zajlik: mindennapjaink során telikus és paratelikus állapotok között váltogatunk.

Az átforduláselmélettel foglalkozó kutatók az átfordulások számos kiváltó okát azonosították, s úgy találták, hogy ezek három fő mechanizmushoz kötődnek. Az első mechanizmust a feltételes események jelentik: olyan külső események, amelyek átfordulást okozhatnak. Ebben a kategóriában leggyakrabban hangulatvilágítást, hangot, szagot és más környezeti elemeket említenek. Gondoljunk például arra, hogy mit tapasztalunk, amikor belépünk egy éjszakai klubba! Láthatjuk, hogy a klubot úgy alakították ki, hogy egy bizonyos (talán „játékos”) hangulatba hozza az embert. Az átforduláselmélet követői azt mondanák, hogy az ilyen tereket úgy tervezték, hogy hatásukra a vendégek a telikusból a paratelikus állapotba ugorjanak át, s így nyitottabbak legyenek bizonyos viselkedésformákra. A

másik két mechanizmus a frusztráció és a kielégítés.

Mindkettő belső ösztönző mechanizmus. Az elsőt az okozza, hogy az ember nem képes kielégülni, a másodikat pedig az, hogy „elegünk” van az egyik állapotból, és át akarunk menni a másikba. Gondoljunk arra, hogyan változik a viselkedésünk a nap folyamán az irodában! Lehet, hogy két órát keményen koncentrálva egy jelentés olvasásával töltünk, s utána váratlanul meg akarjuk tréfálni egy kollégánkat, vagy valamilyen más módon játékos viselkedésre akarunk váltani. Vagy gondolhatunk az akkor érzett frusztrációra, amikor egy megbeszélésen nem sikerül valamilyen fontos dolgot megértetni a többiekkel, s arra, hogy erről később hogyan viccelődünk a barátainkkal egy pohár ital mellett. /

Gordon A. Gow

2004/

2. táblázat: Az izgalmi állapotok két fajtájának jellemzői

TELIKUS PARATELIKUS Arousalelkerülő Célorientált Komoly Arousalkereső Érzésorientált Játékos Jövőorientált Előre tervező Jelenorientált Spontán A fontos tevékenységet preferálja A nem fontos tevékenységet preferálja Megkísérli befejezni a tevékenységet Megkísérli elnyújtani a tevékenységet

BK

A sport jelleg

ű

játék

Szép játék, labdamenetek élvezete Minél magasabb szint (élsport) kíméletlenül az eredmény számít (minden annak van alárendelve) Versengés mámorító öröme- felülkerekedés vágya óriási motivációt jelent – Nézőként is ez működik – áttételes győzelem vagy vereség agresszív indulatok – pszichológus szerepe a mentális felkészítésben fontos!!!!!!!!!

BK

Reális célkit

ű

zés

Hiba ha az eredményt tűzi ki az edző pl. érem színét határozza meg Szerencsésebb konkrét feladatok megjelölése, taktikai vagy technikai célkitűzés és a hangsúly a gyakorlat utolsó elemére kerüljön! ( szorongás csökkenését is hozza magával, mert nem az eredményre a verseny szituációra figyel, hanem a részfeladatokra) Helyezések latolgatásával túl nagy terhet rak a sportolóra és eredménytelenség esetén a benne vetett hit is meginog.

A verseny kritikus pillanatai

Szorongás: – Teljesítmény növelő – Teljesítmény csökkentő (negatív gondolatok: pl. „nehogy elrontsam a dupla szaltót” Teljesítményt meghatározó tényezők idegélettanilag – Figyelemkoncentráció – Éberségi nívó, belső feszítettség(arousol) Rövid idejű intenzív 2-3 perc Időben elhúzódó – Pl. óránként kell „csúcsra járatott működés” pl. vívás Pihenés-”belső csend „- felpörgetés – Tartósan hosszú ideig pl. tenisz – Ráhangolódás a versenyre – verseny előtti idő eltöltése Hiba, ha szurkol a többiekkel BK

A mérk

ő

zés els

ő

pillanatai, els

ő

gól

Meghatározó!!

– Egyéni teljesítménynél és csapatnál is!

– Első gól után megnyugvás, figyelem koncentráció csökkenhet Kritikus pillanatok – Első és utolsó perc a mérkőzésen – Gólt követő 1-3 perc Örömmámor, fegyelmezetlen játék – Sikertelen megmozdulások sorozata BK

Sikertelen megmozdulások sorozata

Ellenfél sorozatos góljait támadásait meg kell törni – Más „fegyvert” taktikát kell elővenni, ki kell billenti az ellenfelet pl.

labdajátékban időt kell kérni Egyéni sportágban pl. zokni igazítás, ápolási szünet stb.

BK

Az utolsó pillanatok

Meccsek dőlnek el, vezető csapat kienged, az ellenfél ezt kihasználja.

Gyakorlatok végén, amikor már a nehéz mozdulatokon túl van.

Fontos a figyelem fenttartása!!!!!!!!!!

BK

BK

A versenyeredmény értékelése

Soha ne értékeljük azonnal!!!!!!!!!

Siker és kudarc esetén is szükséges az értékelés.

Két oldalról (csapattársak, edző és versenyző) jövő információk összevetése!!!!

Kudarc, eredménytelenség felvállalása közös legyen!!!!!!!!!

Meccsek után szükséges a csapat együttes feszültség levezetése.

Sportpszichológiai felkészítés szükségessége

BK Pszichológus segítségét kérheti: – sportoló maga, – családtag, – edző, – sportszövetségi vezető, – sportorvos.

Tünetérték

ű

jelzések, amelyek lelki zavarra utalnak

Teljesítménycsökkenés, főleg versenyeken Indokolatlanul nagy izgalom versenyek előtt, alatt, Fokozott érzékenység, ingerültség, Vádaskodás ( edző, szülő iránt), Elbizonytalanodás, visszahúzódás, Sporttevékenység feladásának latolgatása, Monotónia tűrés csökkenése, Figyelem koncentrációjának csökkenése, Céltalanság, célvesztés, Önértékelési bizonytalanság, Alvás, étkezési zavarok.

BK

A teljesít

ő

képesség összetev

ő

i :

érvényesülési igény, kitartás, összeszedettség, fájdalom és monotónia tűrés, feltöltődési lehetőség, képességeknek megfelelő elvárások érzelmi kapcsolatok, emberi kapcsolati háttér, önbizalom, reális önértékelés.

BK

Pszichológussal való együttm

ű

ködés folyamata

BK Szaktanácsaikkal egyre több emberi relációt lehet tudatosan befolyásolni (pl.: német válogatott vezetőedzőét pszichológiai alkalmasságának megállapításával választják ki) Első találkozás a pszichológussal – 13-15 éves korban kezdődik, ifjúsági válogatottak esetében 15-35 perces beszélgetés előre meghatározott szempontok szerint: – kitartás, – versenyen mutatott teljesítmény, – titkos célok, – saját képességek megítélése, – családi háttér, – iskolai tanulmányok, – edzővel való együttműködés, – felmerülő konfliktusok.

Sportági teljesít

ő

képesség jellemzése általános lélektani fogalmakkal

BK Feszültségi szint hatása a teljesítményre: – Központi idegrendszeri aktivitás (arousol szint) és a fizikai teljesítmény közötti összefüggés – 1. extrém izgatottsági szintet igénylő sportágak, ahol maximális erőkifejtéshez szükséges a felfokozott állapot: HOSSZÚTÁVÚ ÚSZÁS, FUTÁS, GYORSKORCSOLYA, KAJAK, KENÚ SÚLYEMELÉS ATLÉTIKAI DOBÓSZÁMOK FUTBALISTA ÉS VIZILABDÁZÓ VÉDEKEZŐ MUNKÁJA

2. erős izgalmi nívó: – RÖVIDTÁVÚ ÚSZÁS, FUTÁS, KAJAK, KENÚ – CSELGÁNCS, – BÍRKÓZÁS.

3. közepes erősségű izgalmi nívó: – KOSÁRLABDA, – KÉZILABDA, – ÖKÖLVÍVÁS, – MAGASUGRÁS, – TÁVOLUGRÁS.

4. gyenge erősségű izgalmi nívó: – VÍVÁS, – TENISZ, – VIZILABDÁBAN 4 MÉTERES DOBÁS.

5. enyhe feszültség ajánlatos: – TEKE, – KOSÁR-BÜNTETŐ DOBÁS, – GOLF, – MŰKORCSOLYA, – TORNA, – RG, – MŰUGRÁS, – LÖVÉSZET, ÍJÁSZAT.

BK

Szorongás

Definíció: Egy olyan pszichikus állapot, amely egy anticipált vészhelyzetre vonatkozik, félelem színezetű kellemetlen érzelem. Az ijedtség, a félelem a szorongás neurofiziológiailag a megnövekedett arousal szinttel jár együtt. Mindhárom azonos vegetatív tünetekkel jár együtt: megnő az izomfeszülés, mind a diasztoléz, mind a szisztolés vérnyomás, a pulzusszám, kitágulnak a pupillák, fokozódik a verejtékmirigyek kiválasztása, csökken így a bőrellenállás.

Az ijedtség és a félelem egy jelen lévő konkrét dologra vonatkozik, míg a szorongás várható saját viselkedésünk feletti aggódás, vagyis az ingerforrás nem külvilági, hanem a személyiségünk.

Szorongás fajták

1. Szeparációs – A szereteten alapuló érzelmi kötődés felbomlásának kellemetlen élménye.

2. Várakozási szorongás, általános aggodalmaskodás – Minden negatív képzettartalomba belekapaszkodik.

– Kétféle személyiség ez alapján: szenzitizátorok / nagyon érzékeny a negatív következményekre, pesszimista/ Represszorok / a vészhelyzet tudatba emelése gátlódik/ 3. Teljesítmény szorongás 4. Szociális inkompetenciától való szorongás – Lényege, a társas hatékonyság anticipált félelme /csapat irányító esetében, vagy váltó futásnál/, különösen, ha ott vannak számára fontos személyek.

5. Sorozatos kudarcélmények okozta szorongás 6. Szomatikus jellegű szorongás 7. Fóbiák 8. Hisztériás szorongás /októl független szorongásroham, a saját ösztönvilág a veszélyforrás/

Pszichológiai felkészítés egyik legfontosabb feladata, hogy a sportág optimális feszültségi szintjéhez közelítsük a versenyző aktivációs szintjét.

– Az egyik leggyakrabban tapasztalt probléma, hogy a versenyen, - vagy már előtte - olyan mértékű szorongást, feszültséget él meg a sportoló, hogy nem tud megfelelőképpen a teljesítményére figyelni, vagy éppen olyan görcsössé válik az izomzata, hogy a mozgása merevvé, egyenetlenné válik (tornász, műugró, ritmikus gimnasztikázó), vagy éppen a higgadt gondolkodási BK képessége esik áldozatul (vívó, labdajátékos). Előfordul olyan eset, hogy a hosszas szorongásos várakozás őrli fel a versenyző energiáit és emiatt apatikusan, erőtlenül versenyez, mivel kimerül abban, hogy várakozik. A feladat ilyenkor az, hogy olyan mértékűre csökkentsük a központi idegrendszer izgalmi, aktivációs szintjét, ami előnyös az adott teljesítmény megvalósításához, de még elég energiát szolgáltat annak magas szintű végrehajtásához.

Pszichoregulatív módszer elsajátításával megtanítható, az aktuális feszültségi szint szabályozása.

– Szorongásoldó pszichoterápiás módszerek: BK Autószuggesztív relaxációs módszer – Schultz-féle autogén tréning, – Progresszív relaxáció (aktivitás-passzivítás váltakoztató módszer) minél lazább lesz a test, annál inkább csökken az agyi aktivációs szint – többnyire a nem kívánatos feszültséggel rendelkező emberek kezelésében használatos.

Heteroszuggesztív módon elsajátított testi-lelki harmonikus állapot- hipnózis segítségével. Hosszútávfutó, vagy úszó esetében módosult tudatállapot létrejöttéhez.

Bio-feedback módszer a testi működésnek a visszacsatolásával képes kialakítani az optimális testi-lelki állapotot, képes felspannolni magát olyan szintre, ami a teljesítőképességét emeli. Állóképességi sportágaknán igen hasznos.

Figyelem hatása a teljesítményre Külső sztresszorok között és a figyelmi teljesítmény között szoros összefüggés: – Nagy koncentráció – perifériás zavaró ingerek kikapcsolása.

– Alacsony feszültségi szint = szétszort figyelem.

– Optimális feszültségi szint = javul az érzékelési szelektivitás.

– Túlzott beszűkült figyelem – előfordulhat, hogy fontos külső ingerek kívül rekednek, de kivételt képeznek a belső kinesztéziás érzékelésre épülő művészi hatást kiváltó sportágak (RG, műkorcsolya stb.), vagy a golf, de ha túl magas vagy túl alacsony a feszültségi szint, hibás végrehajtást eredményez.

Figyelem típusai: Széles körű kifelé irányuló - gyors helyzetfelmérés Széles körű befelé irányuló – belső elemzést(izomérzékelés) szolgálja, a felkészülést szolgálja Szűk körű kifelé irányuló - csak egy pontra figyel pl. labdára Szűk körű befelé irányuló – mentális felkészülést alapozza meg Sportoló személyiségének és figyelmi típusának különbözőségei befolyásolják az edzésmunkát és a versenyzését.

BK

Sportági követelmények és az egyéni stílus illeszkedése Választott sportág és az egyén figyelmi stílusának összeillesztése – Pl. teniszező ne akarjon lenni befelé irányuló-, vagy forduló tornász kifelé irányuló figyelemmel – Edzés – a figyelem inkább befelé Pszichológus feladata a felkészítés során: – Felkészítés során belső izomérzékelés fejlesztése: beszélteti a sportolót az érzéseiről, pl. kritikus pontoknál mit érez, mire kell figyelnie, introspektív(befelé forduló) elemzés – Versenyzés inkább kifelé forduló figyelem Tehetséges versenyző oszcillál, váltogatja a figyelmének irányát

Figyelemkoncentráció mérése

BK Fontos szempont az összpontosítás mértéke Figyelemkoncentráció intellektuális faktor, rövid idejű memória és mentális rugalmasság is szükséges Tesztek: – Különböző modalitású észlelési feladatok ( pl. vizuális: Piéron, Bourdon) – Különböző időtartam alatt (1-30 perc) – Milyen hibaszázalékkal, milyen fáradással képes teljesíteni a személy.

– Többnyire kifelé irányuló figyelem szükséges a tesztekhez

Sportágak optimális figyelmi típusok szerint (természetesen nem csak egy típus szükséges) BK Befelé irányuló szűk körű figyelem: – Úszás, futás, gyorskorcsolya – Súlyemelés, nehéz atlétika – Evezés, kajakozás – Lövészet, íjászat – Golf Befelé irányuló széles körű figyelem: – Torna, RG – Műugrás, műkorcsolya, magasugrás, távolugrás – Gátfutás Kifelé irányuló széles körű figyelem: – Ökölvívás – Birkózás – Labdajátékok – Vívás Kifelé irányuló szűk körű figyelem: – Íjászat – Lövészet – Golf, curling

Kutatás

Tesztadatokkal végzett kutatások – Journal of Sport Exercise Psychology 63% – Journal of Sport Behaviour 59% – Int. Journal of Sport Psychology 42% – The Sport Psychologist 33% – Research Quarterly for Exercise and Sport 8 % Cikkekben szerepelt kutatási témák: – Szorongás 82 tanulmány – Személyiségfaktorok 50 tanulmány – Figyelmi stílus 23 tanulmány – Motiváció 21 tanulmány – Önértékelés, önbizalom 19 tanulmány – Teljesítménymotiváció 17 tanulmány – Nemi szerep 13 tanulmány – Kognitív működés 13 tanulmány – Motoros teljesítmény 13 tanulmány – Agresszió 7 tanulmány – Vezetői képesség 7 tanulmány – Csoportkohézió 5 tanulmány BK

Szorongás vizsgáló tesztek

Nagyon népszerűek, mivel a szorongás jelentős indikátora a sportoló állapotának. A kilencvenes években egyre inkább a specifikus helyzetekre kidolgozott, saját megfigyelésen alapuló teszteket használtak A hagyományos személyiség kérdőívek (MMPI, CPI) eredeti formájukban kerültek felhasználásra A szorongás vizsgálata során szituációra vonatkozó kérdéseket dolgoztak ki, pl.: Competitive State Anxiety Inventory, és a motivációt, önértékelést, önbizalmat vizsgáló teszteljárásokat is adaptálták.

BK

Eredményesség mentén kimutatható-e személyiségbeli, pszicho diagnosztikai eltérés?

BK Morgan: – Távfutók, birkózok vizsgálata1968-tól.

– Eredmény: a sikeres sportolók kedvezőbb pszichés állapottal, hangulattal élik életüket, mint a sikertelenek, ahol pszichopatológiai tüneteket észleltek.

– Sikeres sportolónál jéghegy profil: Nincs semmilyen negatív jelzés Nem szorong, nem deprimált, nincs benne harag, nem fáradt, nincs benne zavaradottság – minden pozitív, amit megkérdeztek tőle.

Mások vizsgálata is megerősítette, de előrevetül, egy tudatosan mutatott én mögötti nem vállalt negatív én is, Egy sor vizsgálat cáfolta is ezt a jéghegy profilt, ez a jelenség korunk idealizáló működésének a következménye is: „Légy sikeres, mosolygós és tarts a szád, milyen úton jutottál el a csúcsra.” jelszónak is köszönhető.

Magyar élsportolók esetében a sikeresség és kiemelkedés vágy fűti őket, saját magukat kitüntetett tehetségűnek élik meg, kisgyermek koruktól sikerekről fantáziálnak, látják magukat az olimpiai dobogón. Ezért jelentős önértékelési hullámzás figyelhető meg rajtuk, időszakosan kétségek között élnek. Közvetlenül a kudarc után teljes kétségbeesés, könnyek, de egy hét, vagy egy hónap múlva újra elkapja őket a hév.

A célkitűzés, a kompetencia, és a siker szubjektív megítélésének viszonya az instrinsic motivációhoz húsz éve tárgya a vizsgálatoknak.

Kétféle produkciós felületet különböztetnek meg: A feladatorientáltság erősíti a instrinsic (belső) motivációt, vagyis a célképzet és a sport öröme következetesen befolyásolja a belső motivációt. Teljesítő énjére irányuló Én-érintettségü (ego-envolvement) irányultság csökkenti a belső motivációt.

A feladatorientált helyzetben a személyes tanulás a domináns, míg az énre kihelyezett helyzetben a másokkal való összevetés, megítélés a hangsúlyosabb.

BK

BK A teszteljárások, pszicho metrikus adatnyerési eljárások önjellemző jellegűek (a kitöltő saját magát milyennek észleli).

Klinikai pszichológia:félig strukturált interjú módszerrel a nem tudatos szférát is célba veszi, de nem numerizálható, standardizálásuk sem valósítható meg.

A sportolók személyiségvonásai a korábbi kutatások alapján

BK Cooper (1969) – Extrovertált – Érzelmileg stabil – Kevéssé szorongó kevéssé deprimált hangulatú – Kevéssé neurotikus 1998 több kutatás eredménye: a sikeres élvonalbeli sportoló pozitív mentálhigéniás állapotot mutatott Különbségek férfi és nő sportolók között: – Nők hajlamosabban a neuroticizmusra és szorongásra, affektusaik hullámzóbbak, mint a férfiaké.

– Egyéni csapatsportágak Egyéni sportágak introvertáltabbak (bár többen vitatják:Urska Dobersek és Cart Bartling (2007) ) Direkt , test-test elleni küzdelem (kosárlabda, küzdősportok stb)és párhuzamosan küzdők (röplabda, tenisz stb) között.

Direkt játékosok extravertáltabbak, dominánsabbak, míg a párhuzamosan küzdők introvertáltabbak.

Eysenck féle kérdőív skáláinak átlagértékei, szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/ tornászok

Eysenck skálák Pszichoticizmus std Extroverzió

x

std Neuroticizmus

x

std Hazugság

x x

std Impulzivitás

x

std Kockázatvállalás

x

std Empátia

x

std kontroll 13,14,15 (N=194)

6,58 1,57

16,54 3,69

11,52 4,51 8,64 4,00 11,81 4,41

15,54 4,98

16,76 3,51

versenyzők 13,14,15 (N=34)

6,47 1,56

14,12 3,44

11,32 4,41 8,03 3,38 10,47 4,06

13,26 5,76

17,18 3,75

Kétmintás t-prtóba

-,383 nem szign.

-3,559 ,001

-2,36 nem szign -,834 nem szign -1,656 nem szign

-2,310 ,02

,628 nem szign BK

Eysenck-féle kérdőív skáláinak átlagértékei, szórásai /összehasonlítása kétmintás t próbával / aikidó-kontroll Pszichticizmu s csop

aikidóf

N

26

Mean

2,62

Std. Deviation

2,772

Sig.

1,059

Extroverzió Neuroticizmus Hazugság Impulzivitás Kockázatv.

ffi kontroll aikidóf ffi kontroll aikidóf ffi kontroll aikidóf ffi kontroll aikidóf ffi kontroll aikidóf 112 26 112 26 112 26 112 26 112 2,01

10,08 13,70 6,77 11,57 9,96 7,86 5,00 10,42

1,896 4,408 3,787 3,933 4,553 3,800 3,464 3,382 4,132 nem szig.

- 4,254 26 7,38 2,593

,001

-4,962

,001

2,740

,01

-6,216

,001

-0,621

Empátia

ffi kontroll aikidóf ffi kontroll 112 26 112 7,81

11,81 14,19

3,278 1,744 2,552 nem szig

-4,510 ,001

Eysenck-féle kérdőív skáláinak átlagértékei, szórásai /összehasonlítása kétmintás t próbával/ffi kosár-kontroll

csop N Mean Std. Deviation Sig.

pszichoticizm us

NB/1 ffi kosár 50

3,48

2,659 4,007 ffi kontroll 112

2,01

1,896

,001

extroverzió NB/1 ffi kosár 50 13,96 3,226 ,428 112 13,70 3,787 nem szig.

neuroticizmus ffi kontroll NB/1 ffi kosár ffi kontroll 50 112 10,06 11,57 5,373 4,553 -,844 nem szig.

hazúgság impulzívitás Kockázatv.

empátia

NB/1 ffi kosár ffi kontroll NB/1 ffi kosár ffi kontroll NB/1 ffi kosár ffi kontroll NB/1 ffi kosár ffi kontroll 50 112 50 112 50 112 50 112 7,34 7,86 10,04 10,42 7,30 7,81

11,14 14,19

3,578 3,464 4,361 4,132 3,072 3,278 2,997 2,552 -,869 nem szig.

-,531 nem szig.

-,937 nem szig.

-6,645

,001

Eysenck féle kérdőív skáláinak átlagértékei, szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/ ffi kosár-aikidó BK pszich extro neuro haz impul kock empa cs op aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár aikidóf NB/1 ffi kosár

Group Statistics

N 50 26 50 26 50 26 50 26 50 26 50 26 Mean 2,62 3,48 10,08 50 13,96 26 nem szig.

10,06 9,96 7,34 5,00 10,04 7,38 7,30 11,81 11,14 Std. Deviation 2,772 2,659 4,408 3,226 3,933 5,373 3,800 3,578 3,382 4,361 2,593 3,072 1,744 2,997 s ig.

-1.308

nem s zig.

-3,972 ,001 -3,039 ,010 2,910 ,010 ,126 ,001 ,486 nem s zig.

1,226 nem s zig.

Eysenck féle kérdőív skáláinak átlagértékei, szórásai /összehasonlítása kétmintás t-próbával/ ffi kosár-női kosár BK

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kosárlabdás és nem sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 4,717 ,001 16 14 12 10 -6,526 ,001 12,83 16 3,046 ,01 -2,838 ,01 12,08 9,63 8,72 7,9 10,41 11,18 8,45 14,93 12,28 8 6,95 6

BK

4 2 1,52 1,05 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia

Dr. Batta Klára PhD

kontroll: N/112 kosárlabdások: N/40

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kosárlabdás és nem sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 4,717 ,001 16 14 12 10 -6,526 ,001 12,83 16 3,046 ,01 -2,838 ,01 12,08 9,63 8,72 7,9 10,41 11,18 8,45 14,93 12,28 8 6,95 6

BK

4 2 1,52 1,05 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia

Dr. Batta Klára PhD

kontroll: N/112 kosárlabdások: N/40

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, labdarugó és nem sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 14 12 -2,960 ,01 12,83 14,48 12,08 12,98 10 8 6 -4,978 ,001 4,72 4 2 1,52 0 Psichoc. Extrov. 8,72 8,53 -2,960 ,01 10,41 12,65 -2,7997 ,01 6,95 8,43 14,93 Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia 6,818 ,001 12,1 kontroll: N/112 labdarugok: N/40

Dr. Batta Klára PhD BK

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kézilabdás és nem sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/

BK

16 14 12 10 8 6 -5,031 ,001 4,72 4 2 1,52 12,83 12,79 12,08 11,56 8,72 8,13 10,41 11,31 6,95 7,69 14,93 11,95 5,277 ,001 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia kontroll: N/112 kézilabdások: N:39

Dr. Batta Klára PhD

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, röplabdás és nem sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 14 12 10 8 -4,326 ,001 15,35 12,83 2,809 ,01 12,08 -2,284 ,05 9,88 8,72 7,7 10,41 12,26 6,95 7,55 14,93 2,443 ,05 13,81 6 4 2 1,52 1,4 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia kontroll: N/112 röplabdások: N/40

Dr. Batta Klára PhD BK

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kontroll és a labdás sportoló nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 -4,162 ,001 14,67 14,93 -2,778 ,01 7,679 ,001 14 12,83 12,08 12,46 11,83 12 11,01 10,41 -2,804 ,01 10 8,72 8,06 8,06 8 -4,619 ,001 6 6,95

BK

4 2 1,52 2,96 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Kockázatv. Empátia kontroll: N/112 labdás sportolók: N/159

Dr. Batta Klára PhD

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, labdarugó és kosárlabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 -2,732 ,01 14,48 16 14 12 12,98 3,185 ,01 12,65 11,18 12,1 12,28 10 8 -5,592 ,001 9,63 8,53 7,9 8,43 8,45 6 4,72 4 2 1,05

BK

0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia labdarugók: N/40 kosárlabdázók: N/40

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, labdarugó és röplabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 3,079 ,01 15,35 14,48 13,81 14 12,98 12,65 12,26 12,1

BK

12 9,88 10 8 4,958 ,001 8,53 7,7 8,43 7,55 6 4,72 4 1,4 2 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia labdarugók: N/40 röplabdások: N/40

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kosárlabdás és kézilabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 4,226 ,001 16 14 12,79 12,2811,95 11,56 12 11,18 11,31 9,63 10 8 -5,650 ,001 6 4,72 4 2 1,05 7,9 8,13 8,45 7,69

BK

0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia kosárlabdások: N/40 kézilabdások: N/39

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kézilabdás és röplabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 16 14 12 -3,102 ,01 15,35 12,79 11,56 9,88 11,31 12,26

BK

11,95 -2,514 ,05 13,81 10 8,13 7,7 7,69 7,55 8 6 5,007 ,001 4,72 4 1,4 2 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia kézilabdások: N/39 röplabdások: N/40

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, kosárlabdás és röplabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/

BK

16 14 16 15,35 12,28 -2,067 ,05 13,81 11,18 12,26 12 10 9,63 9,88 7,9 7,7 8,45 7,55 8 6 4 2 1,05 1,4 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia kosárlabdások: N/40 röplabda: N/40

16 14 12 Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei és szórásai, labdarugó és kézilabdás nők mintájában / Összehasonlítása kétmintás t-próbával p<0,05/ 2,023 ,05 14,48 12,79 12,98 11,56 12,65 11,31 12,1 11,95 10 8 8,53 8,13 8,43 7,69 6 4,72 4,72 4 2 0 Psichoc. Extrov. Neurotic. Hazugság s.

Impuls.

Dr. Batta Klára PhD

Kockázatv. Empátia labdarugók: N/40 kézilabdások: N/39

BK

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei, szórásai és összehasonlítása két mintás t próbával élsportoló és nem sportoló nők mintájában p<0,05

Eysenck N pszichoticizm us sportoló 313 extroverzió kontroll sportoló 166 313 Átlag 2,85 Szórás 2,849

T próba

Mann-Whitney U próbaWilcoxon W próba 3,214 1,52 14,63 1,761 3,129 3,337 Sig.

,00 0 ,00 0

kontroll neuroticizmus sportoló 166 313 13,05 10,87 3,768 4,476 7,191

,02 6

kontroll 166 11,83 4,369

Eysenck féle kérdőívek skáláinak átlagértékei, szórásai és összehasonlítása két mintás t próbával élsportoló és nem sportoló nők mintájában p<0,05 Eysenck N Átlag Szórás t próba Mann-Whitney U próbaWilcoxon W próba Sig.

Hazugság skála (szociális konformitás) sportoló kontroll impulzivitás sportoló 313 166 313 8,09 3,310 8,95 11,60 3,698 4,151 7,173 3,436

,018 ,001

kontroll kockázatvállalás sportoló 166 313 10,15 8,29 4,106 3,079 3,454

,002

empátia kontroll sportoló kontroll 166 313 166 7,21 13,17 14,67 3,504 2,818 2,535 6,278

,000

BK Az élsportoló a civil életben is sikeres szeretne lenni, mellőzöttség esetén lecsúszás, társadalmi perifériára jutás fenyegeti.

Fontos a pályafutás során felkészülni a civil életre.

Képzettség és kapcsolati tőke, amit fel tudnak használni.

Maghatározó személyiség dimenziók az alkalmasság és személyiségben megfelelés tekintetében Figyelem – koncentráció, típusa, terjedelme Kognitív műveletek- intelligencia faktorai, formalizálás képessége Motiváció – típusai:instrinsic komponensek aránya Érvényesülési törekvés Dominanciára törekvés, agresszió típusa, irányultsága Érzelmi stabilitás mértéke Hangulati stabilitás Feszültségtűrés, impulzuskontroll mértéke Szociábilitás, alkalmazkodás mértéke Alkati feszültségi (arousal) szint BK

…és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja kipróbálni.”(Korinthus 3:13) – Egy napon az ökör ezt mondta az öszvérnek: „Tegyünk úgy mintha betegek lennénk!” Az öszvér tiltakozott:”Ne hiszen el kell végezni a munkánkat!” Az ökör mégis betegnek tette magát, és friss szénát hozott neki. Amikor az öszvér visszatért a szántásból, az ökör megkérdezte, mi újság, az öszvér pedig azt válaszolta, hogy minden rendben. Az ökör tovább kérdezősködött: „Mit mondott rólam a gazda?” „Semmit” – válaszolta az öszvér. Másnap az ökör megint betegnek tette magát. Amikor az öszvér hazatért, az ökör megint kérdezgette: „Mi újság?” „Minden rendben” – felelete az öszvér. Egy hét telt el így, amikor az ökör ismét megkérdezte az öszvért: „ Mondott rólam ma valamit a gazda?” Az öszvér így válaszolt: Nos személy szerint nekem semmit sem mondott, de hazafelé megállt a mészárosnál, és vele hosszasan beszélgetett!” – Érts meg, arra születtél, hogy betölts egy isteni rendeltetést! Ha nem teszed, annak következményei lesznek itt és az örökkévalóságban!

– Isten szemében a legnagyobb kudarc az, ha nem fektetjük be a Tőle kapott időt, tehetséget és anyagi javakat az Ő céljaira.

Sportági profilok gyakorlati tapasztalatok Játékhelyzet elemzés alapján Taktikai gondolkodást igénylő sportágak – Élvonalbeli sportolók magas intelligencia szint Ellenfél gondolkodására való ráhangolódás Válaszlépés megtervezése Gyors helyzetmegoldás Edző szerepe „ jól meccsel” – Csapatsportágban magas aktiváltságú, izgulós versenyzők általában eredményesebbek, mint az egyéni sportágakban, mert egyéni exponáltság, felelősségérzet kisebb, megoszlik a döntés felelőssége – Kosárlabda egyik legnehezebb, mert lerövidült a támadó idő, gyors a játék, de a tenisz vagy a röplabda is a fizikai képességek javulása miatt egyre gyorsabb játékot eredményez – INTELLEKTUÁLIS KÖVETELMÉNYEK MELLETT A BK KÜZDŐKÉPESSÉG, A KITARTÁS, AZ ÖNÉRVÉNYESÍTÉS, A FEGYELMEZETTSÉG ÉS A DOMOINANCIÁRA TÖREKVÉS, MIND EGYFORMÁN FONTOS AZ ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSEKOR!

Állóképességi sportágak: úszás, kajak-kenu, evezés, futás – Erőadagolás taktikája – Kommunikáció pl. egy hajóban a hirtelen változó körülmények között, gyors döntési szituációban – Edzés monotóniájának tűrése – Több az introvertált személyiségű versenyző közöttük BK

Művészi sportágak követelményei: torna, RG, műkorcsolya, műugrás BK – Fizikai felkészültség mellet, precíz koordináció, finom erőadagolás – Előadókészség – Monoton gyakorlás, egymás közötti vádaskodás tűrése – Speciális diéta – Ezekből a sportágakból kerül ki a legtöbb frusztrált, elégedetlen sportoló, eredménytelenségük, sérülések gyakran mélyen megsebzi őket

Küzdő sportágak: cselgáncs, birkózás, ökölvívás BK – Gyengébb az agresszív késztetés, mint a kontrollcsoportban, sőt bűntudati feszültségük még akadály is a küzdőképességnél. Feltehetőleg a manifesz motoros aktivitás csökkenti az agresszív késztetést – Érdekes eredmény (Rorschach teszt adatat) a cselgáncs vállogatottak között több volt az extrovertált, agresszív viselkedésre hajló személyiség, mint a másik két küzdő sport esetében – Sokkal veszélyesebb az agresszív viselkedés, ha nem párharcban dől el, ki a jobb pl.amerikai műkorcsolyázó nők

BK

Pszichiátria és a sport

Morgan (1985) A jó teljesítmény és a mentális egészség összefügg – Szorongás, rossz hangulat =sikertelenség – Siker megjósolható az emocionális stabilitással és alacsony szorongással – Brewer és Petrie (1996) azt igazolta, hogy pszichopatológiai eltérések a sportolóknál éppen nagyobbak, mint az áltag populációban

Elsődleges feladat probléma esetén a versenyzésre ösztönző tényezők vizsgálata – Citius, altius, fortius (egyre gyorsabb legyek, egyre magasabbra jussak, egyre erősebb legyek) – Ez a kiemelkedés vágya domináns minden élsportolónál Megkülönböztetünk: – Átlagos ambiciózus sportolót – Mindenáron kiemelkedni akarót (illegális eszközök) Mindenáron kiemelkedés a narcisztikus személyiségzavar legfőbb jellemzője Nárcizmus=önimádat, önszeretet Napjainkban tapasztalható ennek a személyiségtípusnak tömeges előfordulása Primér nárcizmus – első életév Szekunder nárcizmus – kóros karakter BK

Narcisztikus személyiség jellemzője

BK Nyugati kultúrában arra törekszik, hogy független, autonóm, különleges egyén legyen – Schwarzenegger testépítő bajnok, filmsztár, politikus – A narcisztikus embert grandiózus fantáziák foglalkoztatják, sikerről álmodik, a külvilág, csodálatától, dicséretétől függ.

– Különbség? Az egészséges ember a gyengeségeit is elfogadja, míg a kóros karakterben a grandiózus karakter nincs integrálva a leértékelt énrésszel – néha különlegesen elégedett önmagával, néha teljesen leértékeli magát, szélsőségek között ingadozik, mintha hullámvasúton utazna. Kohut: a segítségnélküliség és sérülékenység fenyegető érzésével szemben a kiválósággal védekezik.(un. grandiózus selfképzet)

A testalakítás, mint az identitás projekt része Identitás projekt az a folyamat, amikor a test formájának, méretének alakítása hozza létre az identitást, a személyiség önazonosságát A sikerre vágyó ember a több produkciós területen is hódítani akar, ennek primer állomása a testépítés, a test ideálissá fejlesztése lásd Schwarzenegger.

A normális nárcizmus egyfajta erőt ad, hogy érvényesítsd az igényeidet, vágyaidat. Az élsportolók is kiemelkedésre törekszenek, néha bármi áron pl. doppingszerek A szubklinikus és a klinikus szintű, már pszichiátriai betegség. Az önérvényesítés vágya erősebb szükséglet, mert nem alakul ki reális képük magukról. Legerősebb félelme, hogy nyomtalanul, eseménytelenül éli le az életét, retteg attól, hogy a szürke tömeg egy tagja legyen.. Végletek között ingadozik, hol túlértékeli, hol teljesen leértékeli magát.

BK

Az élsportoló karrierje, mint a sikeresség szimbóluma BK Tömegsport célja: a testi működés optimalizálása Élsport célja:testét olyanná alakítsa, amilyenre a legtöbb ember vágyik, de sohasem éri el, teste erős és ügyes legyen, hírnév, pénz, közszereplés, bálvány, mindezek velejárói tevékenységének.

A társadalmi értékelés szempontjai A testi megjelenés kívánatos mintái társadalmilag is meghatározottak – Kanadai vizsgálat ( több ezer fős minta): legjobb külsejűek 75%-al több jövedelem és kétszer olyan gyakran töltöttek be magasabb pozíciót.

Sportolok dicsőítése több tényezőtől függ: – 1. az ország kulturális hagyományai – 2. a sportág szórakoztató jelleg, követhetősége – 3. a sportág hazai versenyzőinek sikeressége BK

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei BK (Raskin Terry 1988) 1. önelégültség 2. felsőbbrendűség 3. exhibicionizmus 4. más emberek kihasználása 5. hiúság 6. elhivatottság 7.tekintélyelvűség – A narcisztikus személyiségű karakter veszélyeztetett – folyamatos pszichológusi ellenőrzés- néha súlyos depresszióba eshet kudarc esetén.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei BK (Raskin Terry 1988) A fenti faktorok vajon mennyire jellemzőek a sikeres élsportolóra?

– Elhivatottság érzés A versenyek adják a lényeges állomásokat. A többség középiskola végére feladja az élsportot. Nem egészséges ambíció.

Kik folytatják?

Azok, akik megszállottjai az eredményeknek, lemondanak felnőtt életük megalapozásáról, a szórakozásról, engedve az omnipotens (korlátlan) vágyaiknak.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei (Raskin Terry 1988)

A felsőbbrendűség érzése – Győzelmek, sikerek és az edzői instrukciók alapján a sportolóban kialakulhat egy felsőbbrendűség érzése, Váratlan kudarcok biztosítják a helyes önértékelést.

– A kiemelkedő eredményektől felpumpált, labilis önértékeléssel bíró egyének nagy fenyegetettséget jelent - emiatt extrém szorongást élnek meg a versenyen és előtte is. Néhányan emiatt hagyják abba a versenysportot.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei (Raskin Terry 1988)

Az önelégültség – Az önelégültségtől megvédheti a sorozatos nemzetközi versenyzés, váratlan sérülés, betegség, és rádöbbennek, milyen könnyű elveszíteni az elért pozíciót. Dopping – eltiltás – teljes összeomlás, vagy túléli és megerősödve sikeresebb és alázatosabb lesz.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei (Raskin Terry 1988)

Az exhibiciós igény – Nagyobb nyilvánosság, minél jobb benyomást akar kelteni, sőt szerénynek is mutatkozik.

A másik ember kihasználása – Emberi kapcsolatai: akik bálványozzák, azokkal kedves, vannak akiket kiemelkedő tulajdonságuk miatt istenít.

– Átlagembert lenézi.

– Edzőjére is csak addig van szüksége, amíg sikerre viszi.

– Bírálókkal szemben megsértődik, emiatt fejlődési képessége behatárolt.

– Elvárja, hogy kiszolgálják, alárendelődjenek.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei (Raskin Terry 1988)

Hiúság – Szeretik a látványos, bravúros megoldásokat, néha öncélú, szép mozdulatért feláldoz egy gól helyzetet.

– Narcisztikus emberek között sajátos paktum, egymást dicsérik, és nem kritizálják.

– Külső megjelenés fontos, sokszor hipochonderek.

– Kérkedő, vagány gyerekként viselkedik.

Narcisztikus személyiség jellemző jegyei (Raskin Terry 1988)

A tekintély tisztelete – Hierarchikus rang igen fontos érték az élsportolók körében – Mágikus tisztelet egy volt olimpikon edzőnek.

– Gyakran az ilyen edző autorikus, maximális terhelést ír elő, kevésbé dicsér, itt is sikervágy fűti, fél a sikertelenségtől.

Élversenyzők életpályája sportolás után

Civil szférában sikeres pályát fut be – rugalmas váltás – Pálya végén előkészületek – felsőfokú diploma

Pl. vívók: közgáz diploma – 2-3 év múlva üzleti élet megbecsült képviselője – család.

– Pl. öttusa: ügyvédi-, orvosi-, állatorvosi diploma Civil szférában közepes karriert fut be – Pl. Közepes tehetségű labdarugó – szigorú autoriter apa – vendéglátó ipari főiskola – szállodai beosztás – szorongás – egyre magasabb poszt – hétköznapiság, örömforrás hiánya – egyre több alkohol – de talpra áll – megbízható kitartó társ Sportvezetői karrier – sporthoz kötődő választás – Irreleváns egyetemi diploma (jogi végzettség) – sport irányítás pl. szövetségi kapitány vagy sportdiplomácia.

Élversenyzők életpályája sportolás után

Az önálló vállalkozásba menekülő – Főleg anyagi megélhetés – nem érzik magukénak – beletörődnek a sorsukba Sport közegében működve – céltalanul kallódva – Pl. sztár labdarugó – klubbeli állása megszűnik – nyugdíjazás – házassága, gyerekei nem jelent fogódzót – magány, keserű hangulat

Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív zavar (OCD) A szélsőséges fel és leértékelés a sajtó által a végletekig növelheti a kudarc a meg nem felelés élményét a sportolóban.

Élsportolónak csúcsteljesítményt kell nyújtania, ez rettentő szorongást kelt a sportolóban.

Minden kiemelt verseny extrém szorongást mozgósít a sportolóban.

– Csökkentést célzó rituálék Kabalatárgyak Babonás viselkedés, irracionális, ésszerűtlen viselkedés, bemelegítési szokások, szerencsét hozó ruhadarabok

Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív zavar (OCD) Erősebb szorongást már hosszabb cselekvéses rituáléval tudja oldani – (pl. hosszasan rendezgeti a házban a lakók cipőit. Tudatában van rendezgetési kényszerének és annak értelmetlenségével is tisztában van de nem tudja abba hagyni – Egyes sportolók a jetlag (időzóna átlépési zavar) átlépési zavart melatoninnal orvosolják. Ha nem jut hozzá, vagy elfelejti vinni, akkor mindenre képes, csak hogy beszerezze.

Ha valaki naponta legalább 1 órán át kényszeres cselekvést folytat, akkor kényszerbetegségről (OCD) beszélünk.

Gondolati rituálék is lehetnek, vallásosság, fohászok, varázsszavak mormolása.

Kényszerbetegség és kényszeres személyiségzavar között erős a kapcsolat, csupán a vonások kiélezettsége és a tünetek hangsúlyozottsága között van különbség.

Kényszeres személyiség, az obszesszív kompluzív zavar (OCD)

Kényszeres személyiségvonások a normál karakterben is felfedezhetők: precizitás, megbízhatóság, szociális szabályok szigorú betartása.

Freud 1908-ban leírta a kényszeres karaktert, akit a rendszeretet, a makacsság (rigiditás), takarékosság jellemez.

Ezek a vonások igen előnyösek a hosszú, sikeres sportolói pályafutáshoz.

Tökéletességre törekvése folyamatosan elégedetlenné teszi, sohasem éli át a sikeresség érzését. Munkamániásként éli az életét, gyakran még a pihenésre is sajnálja az időt.

Ezek az emberek büszkék az intellektuális képességeikre, rendszeretetükre, de nem érzékelik, hogy érzelmi kifejezésük szegényes, nehezen megközelíthetőek.

Huszadik században a teljesítmény centrikus kulturális elvárások miatt az obszesszív kompúlzív zavarok növekedéséhez vezetett. Kényszeres személyiségben a narcisztikus személyiség vonás is megjelenhet.

Agresszió megnyilvánulásai

Az agresszió olyan késztetés, amely képzeletbeli, vagy valóságos viselkedésben nyilvánul meg azzal a szándékkal, hogy ártson, megalázza a másikat , ráerőltesse az akaratát, akár el is pusztítsa.

Az agresszív viselkedésnek a létért való küzdelemben fontos szerepe van.

Lehet: konstruktív, ha valamilyen ügyért való kiállást jelent Destruktív, negatív, ha romboló.

Az agresszió egy interakció, amely támadó és megtámadott között zajlik nézők jelenlétében.

A támadót mindenesetben emocionálisan ellenséges indulat jellemzi.

Agresszió megnyilvánulásai

A sport terén nyílt agresszióról beszélünk, amelyet társadalmi konvenció szabályoz, és az erő, ügyesség megnyilvánulása.

Küzdősportágakban agresszív késztetés motorizálja viselkedésüket, vagyis a kontrolálatlan agresszív késztetésű sportoló a sport által egyfajta külső kontrolt kap a sport szabályai által.

Dominanciakésztetés nélkül nincs küzdelem – Dominancia késztetés=egymás fölé kerekedési törekvés – Dominanciaharc az állatvilágban is uralkodó viselkedés.

Agresszió megnyilvánulásai

Krízisállapotban nyílt agresszív megnyilvánulások, durva, gyűlölködő megjegyzések Pl. vízilabda mérkőzések, Leértékelő megjegyzések – véres verekedések.

Vívók testre történő vágás a pengével

Az agresszív személyiségvonások eredetet

Korai gyermekkor valamilyen zavara – Anya-gyermek kapcsolat nem kielégítő Anya nem tudta kellően táplálni Nem tudott biztonságérzetet nyújtani Emiatt a gyermekben harag, irigység, féltékenység érzése kialakulhat

A szurkolás szociálpszichológiája és az XXXXXXXXXXXXXXXXagresszivitás

Társadalom nyújtotta lehetőség az agresszió kiélésére – kollektív szelep – hasznos lehetőség indulatok levezetésére.

– Néha politikusok is erősítik jelenlétükkel Pl. Merkel kancellár asszony lelkesen szurkolt a 2006-os vb-én Hidegháborús időkben politikai jelentősége volt a nemzeti viadaloknak Magyar futballisták tehetsége nagyban hozzájárult a háború utáni nemzeti büszkeség visszaszerzésének.

1954-es vereség a németek ellen a magyarok összeroppanásához vezetett. A győzelmen keresztül a szurkoló is győzelmet él át vikarizáló módon (részese lesz), különösen, ha ügyes nyilatkozatokkal erősítik a szurkolók szerepét. A szurkoló fontosnak érezheti magát.

Vereség esetén kegyetlenek,kifütyülik őket. Kegyetlen ítélkezés, csak a győzelem kell!!!!!!!!!

Futball huliganizmus – Átlagszurkoló saját frusztráltságát, elégedetlenségét igyekszik elfelejteni, szeretné kompenzálni saját kisszerűségét Randalírozást a vereség élménye által indikált agresszivitás vált ki, így válik a sport az agresszív tömegek igényeinek kiszolgálójává.

Csalódottságukkal nem tudnak mit kezdeni, ezért rombolnak.

A határeseti személyiségzavar jellemzői Ez a típus a monoton edzésmunkát nagyon rosszul tűri, különösen egyedül képtelen dolgozni, sajátos kitöréséket produkál, amikor mégis erre kényszerül. Ugyanakkor versenyszituációkban, új ingerek között szárnyal.

Néha a vakmerőség határán edz, veszélyes elemeket is bevállal. Előszeretettel választ veszélyes sportágakat pl. búvárkodás, vadvíz, sziklamászás. Adrenalin szint növelés!!!!!!!!

Néha betegnek érzi magát, orvostól orvosig megy, sérülései felmentést adnak a monoton edzés alól.

Az edzők többnyire elfogadják egyenetlen részvételét, különösen ha tehetségesnek ítélik.

A határeseti személyiségzavar jellemzői Jellemző vonásai – Kiszámíthatatlan, kapkodó, – Váratlan indulatkitörésre (impulzív kontroll zavar) agresszív, – Monotóniát végletesen unja – Nehezen alkalmazkodik, felszínesen kötődik, – Változékony hangulat, érzések, – Feszültséget nehezen viseli, – Óriási igény törődésre, – Önértékelése bizonytalan, – Alig tudja a szorongásait szabályozni, – Egyedüllétet nehezen viseli, – Gyakran unatkozik, belső ürességet érez

A határeseti személyiségzavar jellemzői

Minden társadalomban nő a határeseti személyiségzavarnak az előfordulási gyakorisága.

Joachim Gneist „bordenline társadalom”-ról ír (1999). Fiatal nők esetében tapasztalható nagyobb arányban ez a specifikus lelki zavar. Sok közöttük az étkezési zavarral küszködő, elégedetlen saját testi megjelenésével, ambiciózusan vágyik nagy teljesítményre, de nincs hozzá kitartása, nem tud érte szenvedni.

A határeseti személyiség zavarai/ példák/

Saját anyja az edzője – kiemelt gondoskodás, törődés – egyetem-magányos, önző viselkedés – sok szénhidrát -+10 kg – bűntudat, éhezés. Anyai túlzott gondoskodás gátat szab saját próbálkozásainak, saját korosztályával alig tud kapcsolatot kialakítani., barátságai érthetetlenül megszakadnak. Szélsőséges érzelmi ingadozás.

Nagyon vékony túlzottan magabiztos egyén, agresszív késztetés, vastagtalpú cipő, hogy nagyobbat tudjon rúgni, így akarja bizonyítani, hogy erős. Nem tud kitartóan tanulni, rendszeresen jár misére, kötődne, de barátnőjét rendszeresen dominálja. Ötletszerűen jár a pszichológushoz, pedig érzi alkalmazkodási képtelenségét és hektikusságát Berobbanó nagy tehetség 18 évesen.

Hullámzó teljesítmény, tele van elégedetlenséggel edzőjével szemben, egyre inkább elbizonytalanodik, hol agresszív, hol alig mozog, szülei alig vannak jelen az életében, apjával különösen feszült viszony.

A határeseti személyiség zavarai/ példák/

A példákból látszik, hogy küzdenek önállóságukért, de ugyanakkor kötődnének is, folyamatos törődésre vágynak, de sértődésükkel el is távolítják maguktól a hozzájuk közel állókat. Hangulati hullámzás, hol depresszívek, hol nagyon kedvesek.

Depresszív szindróma és szorongás tünetei

A három specifikus személyiségzavar manifeszt tünetei eredményezhetik a depresszió szindróma jegyeit (élsportoló férfiakra jellemző): – Reménytelenség, elbizonytalanodás – Ingerültség, alacsony stressztolerencia – Önvádlás,önértékelési labilitás – Hangulati nyomottság, apátia – Antiszociális viselkedés – Alkoholfüggőség – Munkába, edzésbe menekülés – Szexuális (libidó)zavar – Agresszivitás – Öngyilkossági gondolat

Depresszív szindróma és szorongás tünetei

Szorongásos tünetek is jelentkezhetnek: – Szomatoform zavar (a beteg fizikai panaszait vagy a testi funkciók zavarait elsősorban az elme okozza) – Étkezési zavarok – Szociális fóbia – Pánikroham – Halálfélelem – Kontrollvesztési szorongás – Motoros nyugtalanság – Alvászavar Feltétlenül szükséges pszichiáter szakorvos bekapcsolása!!!!!!!!!!

A túlterhelés tünetei, a kiégés és a megel

ő

zés

A túlterhelés pszichés tünetei (Budget 1998) – Krónikus fáradtság, teljesítménycsökkenés – Hangulati nyomottság – Ingerültség, sértettség – Vádaskodás, dühös magatartás – Figyelemkoncentráció csökkenés – Önértékelés csökkenése,elbizonytalanodás – Alvászavar, étvágycsökkenés – Motiválatlanság, apátia – Fájdalom iránti érzékenység

A túlterhelés tünetei, a kiégés és a megel

ő

zés

Gyakran előfordul nem fizikai jellegű kimerültség, fásultsággal (szaturáció) a technikai sportágak művelőinek esetében (kedvetlenül edz) – A kiégés pszichés tüneteinek egyéb okai: Egyéni életesemény, trauma, Személyiségbeli történés, Támaszvesztés. – A kiégéshez személyiségbeli okot a sportoló nárcizmusa szolgáltatja, akin sporttevékenységével akar kiemelkedni, és ha ez nem sikerül, akkor véglegesen megszakíthatja kapcsolatát a sporttal külső okokra hivatkozva.

A túlterhelés tünetei, a kiégés és a megel

ő

zés

Megelőzés: leginkább az edzők, de szülő, sportorvos, sportpszichológus is érzékelheti Megelőzés lehetőségei: 1. az edzés és versenyterhelés újragondolása 2.A környezeti hatások ellensúlyozása kognitív ráhatással (család, csapattársak felőli) 3. viselkedés-lélektani ráhatások.

Étkezési zavarok a sportolók körében

A huszadik század második felében egyre nagyobb százalékban jelennek meg az evéssel kapcsolatos pszichés zavarok. ( twiggy soványság, Marilyn Monroe) Gyerekjátékok (Barbie babák, Rambo figurák) Playboy, Playgirlben megjenet férfiakon, jelentős változás: 5 kg kevesebb zsír, 12 kg-mal több izom ;Pope, Phillip, Olivardia 2000) A nők mellet egyre több férfi esetében is publikáltak testképzavarokat: Katherine Beals(2003) Adonisz komplexus: – Naponta órákat tölt konditeremben – Spec. Táplálék kiegészítők – Zsírégető tabletták Izom dysmorphia főleg sportolók körében: – Elégedetlen izomzatával, igyekszik elrejteni a kíváncsi szemek elől. Számukra az izmos test adja a férfiasság tudatát.

Szubklinikus étkezési zavar

Sportolok körében halmozottan fordul elő (átlagpopulációban 4,6%, míg sportolóknál:13,5), ami még nem éri el a a betegség kategóriáját, de fokozott étkezési kontrolt jelent, tüneti formája enyhített formában az anorexia nervosa jeleit mutatja (Beals, Manore 2000): – Fokozott figyelem a testsúlyra – Fokozott figyelem az energia bevitelre – Elégedetlenség a testsúllyal – Torz testkép és önértékelés – Félelem a kövérségtől – Kóros technikák: önhánytatás, vízhajtás – Bűntudat a diéta megszegésekor – Menstruációs zavarok Nemek esetében: – Férfi sportoló esetében antigravitációs sportágak(torna, műugrás,, műkorcsolya) súlycsoportos sportágak – Női versenyzők esetében esztétikus, vagy művészi sportágak (torna, RG, műkorcsolya) ezek körében 42% az étkezési zavaros ( Sungot Borgen, Torstveit 2004) Megállapítható, hogy a fenti sportágak esetében gyakori a testkép zavar, ezért rendszeres orvosi kontrollt igényelnek.

Az étkezési zavar betegségként egy életre szóló megnyomorított életet jelent, akár halálos is lehet.

Az edzők ránevelik tanítványaikat fogyasztási technikákra, aminek már alig tudnak határt szabni.

A magyar fiatalok körében az előfordulási gyakoriság kétszer akkora (3,8%), kétszerese volt az osztrákénak(1,9%)

Mi az anorexia és a bulimia?

Alkoholfügg

ő

ség

Steven Tyler USA-ban a fiatal felnőttek 75-80%-a rendszeresen iszik alkoholt és 15-20%-uk számít igazán alkoholistának, akik rohamszerűen sokat, vagy rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Úszok, futballisták, basebolllozók nagyobb arányban fogyasztanak alkoholt, mint a kosárlabdázók, röplabdázok vagy atléták. Főiskolás sportolók 21%-a használ rendszeresen alkoholt szorongásos és depresszív tüneteinek oldására.

Doppingszerek

A versenyzők hamarabb észreveszik, ha a másik doppingol, mint az edzők, vagy vezetők.

– Egyrészt a mohó attitűd vezet a dopping szerekhez – Másrészt a monoton edzésmunkát próbálják helyettesíteni vele.

A doppingolás lelki motívumai: – 1. maximális , tökéletes teljesítmény vágya – 2.névtelen tömegből való kiemelkedés – 3. saját testi képességek idealizálása – 4.önbizonytalanság – 5. türelmetlenség, mohóság A magyar sportközéletben az „első számú lét” idealizálása – Cyrano de Bergerac: így jellemezte magát: „aki minden volt, de semmi sem volt” a nárcisztikus önértékelés végletes hullámai.

A doppngszer varázsának összetevői: – Irreális remény – Passzívan megszerezhető előny – A szer mágikussá váli a cél elérésében – Az önértékelést pozitív irányba viszi.

Doppingszerek használatának társadalmi elfogadottsága

A dopping affinis sportágakban szinte lehetetlen tisztán versenyezni. Az erőt, állóképességet, nagy izomerőt, gyorsaságot igénylő sportágak mind valószínüleg doppingolt versenyzőkkel működtethetők.

– Waddington és társai 2005 angol professzionális labdarugókat kérdőívvel kérdeztek. Teljesítményfokozó szert ritkán (6%) használnak, de rekreációs drogot a 45% rendszeresen alkalmaz (marijuana, kokain). Valószínűleg túl vannak pörgetve.

Sporton kívül is divat lett testépítők alkalmazása – férfiasságukban bizonytalan férfiak. Közös vonás mindkét csoportban, hogy elégedetlenek saját testükkel, teljesítményükkel.

Átmenetileg segítenek ezek a szerek, de mindig fognak valamit találni magukon, amivel elégedetlenek lesznek.

A doppingszer alkalmazásának motivációja igen hasonló a drogélvezet motivációjához.

Átmeneti beteljesülést hoz az egyén számára, de saját elégedetlenségén, önmaga elfogadásának nehézségén nem segít.

Játékszenvedély

USA-ban a lakosság 1,5%-os az előfordulása a betegségnek. Férfiak betegsége inkább. 5:1 a férfiak körében az előfordulás gyakorisága.

Az egyetemisták és sportolók körében is gyakori az addiktív játékszenvedély. Amerikában főiskolás sportolók körében 15%-ban fordul elő játékszenvedély. Főleg a színes bőrüek veszélyeztetettek.

– A szenvedélyes játékos jellemzője: Képtelen ellenállni belső késztetésének, holott tudja, hogy ránézve káros Az esemény előtt fokozott izgalmat érez A játék átmeneti örömöt, tudatszűkült állapotot idéz elő Bűntudatot érez utána

Játékszenvedély

Kialakulását segítő és visszatartó tényezők.

– A függőség kialakulásának alapja a személyiség impulzuskontrollzavara. Az étkezési zavar is idetartozik. A dohányzás is is a feszültség kontrolálásának a zavara.

– A kaland- és izgalom keresése erős, amikor már benne van, egy hatalmas sodróerő fogva tartja, tehetetlennek érzi magát.

– A sportoló úgy érzi, hogy a játékban nagyobb a kontrollja, mint a sportversenyeken, különösen, ha sikertelen a versenysportban.

Egyre nagyobb tételekben fogad – egyre többet veszít – anyagi értékeit feléli – kölcsönkér – eladósodik – alvászavar – depresszió – obszesszív kompúlzív zavarhoz vezet.

– Válogatott kosaras: unatkozik, kis tételekben játszik – közepesen teljesít – egyre nagyobb kockázat- kölcsönök – uzsorakamat – 10 millió ft adósság 90-es években_család eladja a házát, bűntudat – vallási közösség – kontrollált életvitel

A függőség kialakulását elősegítő tényezők: – 1. kedvezőtlen életesemények – 2. családi kapcsolatokkal elégedetlenség – 3. sportteljesítmény váratlan csökkenése – 4. unatkozás, sok szabadidő – Kortársi minta, csoporthatás A függőséggel szembeni védőfaktorok – 1. jó családi kapcsolatok – 2. személyes baráti kapcsolatok – 3. tanulmányi előmenetel biztosított – 4. iskola tolerálja a sportbeli hiányzásokat – 5. csoporthoz, közösséghez tartozás élménye adott

Fizikai aktivitás szerepe a pszichés zavarok kezelésében A gyerekek hiperaktivitása és a sport – A leggyakoribb hazai gyermekpszichiátriai kórkép, illetve a tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD - Attention Deficit Hyperactivity Disorder). Az európai statisztikák szerint a 6 18 év közötti gyerekek 5 százaléka szenved a betegségtől, ami Magyarországon 70 ezer gyereket jelent, azaz minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ADHD-s gyerek.. "Az ADHD az agy figyelemközpontjának működési zavara. A betegség genetikai eredetű, de kialakulhat szüléskor fellépő oxigénhiány következtében is. Nem nőhető ki, de viselkedésterápiával kezelhető" mondja Hajdú Józsefné.

A kórkép három összetevője a hiperaktivitás, a figyelemzavar és impulzivitás. A tanulási nehézség e három tünet kombinációiból adódhat. "Kevésbé ismert, de az ADHD-nak létezik egy olyan fajtája is, amikor éppen hogy nem a túlmozgás dominál - ezek az álmodozó gyerekek" .Ezek a gyerekek éppen hogy csendesek, lassúak, az ő figyelmüket a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tanárról, a tananyagról.

Hiperaktivitás különböző formájú megjelenése: Mozgásosan nyugtalan Képtelen csendben maradni Folytonos mozgásban van Hiperkinetikus zavarban szenvedő serdülő fiúk nagy eséllyel drog élvezőkké válnak A nyugtalan, élményéhes gyerekek különleges élményeket kaphatnak a sportpályákon, nélkülözni tudják a drog adta élményeket – Nehezen alkalmazkodnak, néha agresszívek társaikkal.

Figyelemdeficitre utaló jegyek: – Feladatkövetés hiányos – Feledékeny – Figyelme könnyen elkalandozik – Tanulási zavar

30 milliárd forintba kerül a társadalomnak a kezelés

elmaradása."Ha nem ismerik fel időben, a gyerek és akár a család élete is könnyen félrecsúszhat: a gyerek kirekesztődhet a közösségből, és könnyen rossz társasághoz csatlakozhat. Pedig többnyire nagyon kreatív, az átlagnál magasabb intelligenciájú gyerekekről van szó"

Időskorúak mozgásos aktivitásának hasznossága

Fia halála miatt lett maratoni futó

Visszavonult a versenyzéstől a világ legidősebb maratoni futója, a 101 éves Fauja Singh. Utolsó versenyén 10 kilométert teljesített, de az ő korában ez is tiszteletre méltó. /2013/ 89 évesen kezdte a futást, hogy így lábaljon ki a gyász okozta depresszióból,92 évesen azonban már legjobb eredményét futotta 5 órával és 40 perccel. Az 52 kilós legutóbb Torontóban, 100 évesen, 8 óra és 11 perc alatt. Ezzel ő lett minden idők legidősebb maratoni futója. 83 éves jógaoktató Ausztráliából vegetáriánus futó kilenc alkalommal tette meg a teljes távot, Időskorú depresszió tünetei: – Irritáltság – Pszeudodemencia (demencia:szellemi leépülés betegségei) látszólagos szellemi leépülést jelent, amelyet legtöbb esetben depresszió is kísér – Hangulati labilitás – Iniciatív (kezdődő) szegénység – Szorongás a napi megélhetés miatt – Szociális kapcsolati beszűkülés Csoportokban végzett mozgásos gyakorlatok a testi panaszokra is előnyösen hatnak, hangulati nyomottság is csökkent, kevesebb panasszal keresik fel orvosaikat .

A világ legidősebb tornásza Johanna Quaas, aki 1925. november 20-án született Németországban. Az idős német néni aktív sportmúlttal rendelkezik, és kortársaitól merőben eltérően éli meg nyolcvanas éveit.

https://www.youtube.com/watch?v=KX5NEea-XUw

Módszerek

A sportpszichológiában a teljesítmény fokozására alkalmas módszerek közül az arousol szabályozó technikákat, az imaginációt, a belső beszédet (self talking), célátállításokat, figyelemkoncentráció növelésére irányuló eljárásokat alkalmazzák leginkább.

Az autogén tréning

Autogén (AT) „autos” jelentése „ön” a „genos” jelentése „származik”, tehát valami önmagunkból származik.

Saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, tréningszerűen végzett gyakorlat, amely önmagunkra irányuló passzív figyelemmel, és koncentrációval érhető el.

Az izomrendszer és idegrendszer összehangolt működését a központi és perifériás idegrendszer irányítja. – Testünk működését két irányból lehet befolyásolni:ű Periféria (izomtónus-szab.) Agykéreg fekől (verbális és emócionális) Az AT pszichés agykérgi, szóingereket használ.

Eredmény rendszeres gyakorlással: „koncentratív teljes ellazulás” A testünk passzív, de a tudatunk teljesen éber AT alapfokának gyakorlatai: Nehézségérzés Melegérzés Szív gyakorlata Légzés gyakorlata Napfonat gyakorlata ( plexus solaris) Homlok hűvösségének gyakorlata – testrészek és szervrendszerek szabályozására szolgál AT szomatikus hatásai: Izomtónus szabályozás, izomfeszültség megszűnése, testi ellazulás, légzés lassulása, vérnyomás csökkenés, test hőmérséklet emelkedés, szívritmus csökkenés, koncentratív átkapcsolás a nyugalmi tónusra.

Az autogén tréning a sportban

Következő technikák alkalmazhatók a sportolók felkészítésére: – Pszichotóniás edzés – Progresszív relaxáció – Mentális tréning – Imagináció

Pszichotóniás edzés

– Három szakasza: 1, Bevezető – Tónus érzékelés – Légzés ellenőrzés, és tudatosítása, hogy a belső szervek működését is lehet befolyásolni 2, Schultz-féle AT – A formulák szuggesztív előmozdítása és visszahívása 3, Speciális edzés: – Lokalizált izomellenőrzés – Spec. Lelki aktiválás, önszuggesztív jelmondatok – Modellezett tréning, spec. gyakorlatok az aktuális versenyekre, teljesítményekre Ez a módszer általánosan elterjedt: Egészségi és erőnléti védelmet nyújt, oldja a szorongást, gátlást, megszünteti a neurovegetatív zavarokat, növeli az önbizalmat, javítja a sportoló hangulatát.

A Jacobson-féle progresszív relaxáció

Mentális tréning = a mozgások, mozgássorok gondolatban való értelmi gyakorlását jelenti.

– Egyenlő a jó mozgássor begyakorlásával, a hibás mozzanatok kijavításával, sérülés utáni rehabilitáció meggyorsításával.

Az imagináció Képek elképzelését jelenti – gondolati úton képes cselekvéseket, tárgyakat, személyeket megjeleníteni,m érzelmeket átélni és megváltoztatni.

Fontos a fantázia, a képzelet aktivítása és a kreativitás.

Az imagináció és a szimbólumok segítségével az emberi tudattalan működéséhez jutunk közelebb.

Pszichológus segítségével végzett imagináció egy gyógyító folyamat, amely segítségével mélyül az önismeret, empátia készség, a kreativítás, önbecsülés , önértékelés javul a konfliktustűrő és kezelő képesség.

A sportban alkalmazott imagináció a sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelését jelenti.

Gondolati stratégiák, pozitív megnyilatkozások, mentális és fizikai vágyállapot skála, célkitűzések, igényszint, fájdalomtűrés Gyakran használt módszerek: – 1, Megérzés, számítás valamire a döntéshozatal fejlesztésére.

– 2, Asszociáció a kívánt cél elérésére és előrevetítésére.

– 3, Automatizálás, a gondolkodás nélküli, automatizált cselekvés érdekében.

– 4, „Dobozolás” célja a negatív gondolatok bezárása, elküldése, eltávolítás a egy mentális doboz segítségével.

– 5, Gondolati sűrítés, amikor egy egész stratégiát egységnyi információra csökkentünk, pl rövid tőmondatokra.

– 6, Megküzdés; segítségével tudatosan használunk gondolatokat a stressz csökkentése érdekében – 7, Igazodás, amellyel a környezet egy pontjához igazodunk a sebesség és a pontosság növelése érdekében

– 8, Disszociáció (elkülönítése) a negatív tényezők, például a fáradás figyelmen kívül hagyására, – 9,Figyelemelvonás, célja a mentális pihenés elérése, a pihenés érdekébe, – 10, Fókuszálás, ami segít a legfontosabb információkra gondolni, – 11, Imagináció (képzeletbeli képek előhívása) – 12, Mentális tervezés a sikeres végrehajtás és feszűltségcsökkentés érdekében, – 13,Mentális gyakorlás a pontosabb végrehajtás érdekében, – 14, A bejövő információk rangsorolása, – 15, tervezés, az idő és hatékonyság érdekében, – 16, Önbuzdítás, rossz hangulat csökkentésére.

Igényszint – teljesítményszint

/sikerorientált vagy kudarckerülő/

15 10 0 5 50 45 40 35 30 25 20 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 igényszint teljesítményszint 48 46 44 42 40 38 36 1 3 5 7 9 igényszi nt teljesítm ényszint

A csapat

„ Nem csak arról van szó, hogy megtanítsuk egy individualistának, hogyan boldogulhat a csapattal. Arról van szó, hogy megértessük egy csapattal, hogyan bánjon egy individualistával.” (Jorge Valdano)

A csapatfejlődés négy fázisa

1 stádium: megismerkedés 2. stádium: konfrontáció – konfliktusok fázisa 3. stádium: megerősítés (szolidaritás, együttműködés váltja fel az ellenségeskedést) 4. stádium: teljesítés

Hierarchikus rend

„Hogyan őrizzék meg a játékosok sajátosságukat, ha a hitvallás: A csapat a sztár?” (Jorge Valdano) Csak akkor lesz sztár egy csapat, ha minden játékos elfoglalja a csapat számára legjobb pozíciót, és kialakul a hierarchikus rend.

Nem az uniformizálás a cél.

Rangsor, döntési rend és individualitás foka

A magasabb rangért folyó konkurencia, csak akkor használ a csapatnak, ha a jobb emelkedik felül!!!!

A rangsorban elfoglalt pozíciók védelme jellemzi a csapaton belüli dinamikát: a riválisok támogatják, vagy küzdenek egymás ellen.

A közös csapatteljesítmény érdekében szükségszerű, hogy rivalizálások ellenére az erősek támogassák egymást, és egymás teljesítményét emelni, egy közös cél érdekében.

Rangsor, döntési rend és individualitás foka

döntési rend: mekkora részt vegyenek ki a csapattagok a döntésből?

Mindig attól függ, hogy mi a döntés tárgya.

Az individualitás foka: az egyén cselekvési szabadságának a közös cselekvésből kivett arányát értjük.

Összegzés

Egy csapatnak a következő jellemzőket kell felmutatnia: – A lehető legmagasabb individualitási fok.

– Egy relatív rugalmas rangsor.

– Egy relatív magas döntési rend.

A CSAPAT MINT EGYSÉG

Melyek azok a tényezők, amelyek csapatot formálnak az egyéni játékosból?

FEJLŐDÉS SZINER GIZMUS INDIVIDU ALITÁSI FOK CSAPAT MINT EGYSÉG INTER AKCIÓ KOMMU NIKÁCIÓ

A szinergizmus:az az érzelmi erőforrás, amit az egyén a csapattól kap meg. A csapathoz való teljes hozzátartozást értjük, a saját individualitás feladása nélkül.

A csapatsport, mint szociális egység

Jellemzők: – Szociális egység – Pozíciók – Szerepek – Normák – Státus – Interakciók – Cél – Mi-érzés

SZOCIÁLIS EGYSÉG

különbözik egy másik csapattól – Külsőleg pl mez, vagy csapat név – Belsőleg, azonos cél, közös elvárások, amit csak együtt lehet elérni.

A csapat szoc. egységét az együttműködés, a státus-, szerep- és normaviszonyok kihangsúlyozása jellemzi.

A csapat egyéni értékeket fejleszt ki, melyek szabályozzák a tagok magatartását.

Pozíciók

Az egyénnek a csapatban elfoglalt helye.

– A csapattagok pozíciói cserélhetők.

A szerep

A szerep fogalmával összefügg az az elvárás, amit egy játékosnak egy pozícióban be kell tőlteni.

– Mit kell tennem?(szabály, kötelesség) – Mit szabad megtennem?(individualitási fok) – Mit kell megtennem?(személyes elvárás) – Mit tudok megtenni?(önértékelés)

Csapatnormák

Az a közös hit, hogy a csapat elfogadja, elismeri a normákat, belső biztonságot, elégedettséget ad az egyénnek, hogy a többiek osztják a véleményét vele.

– Orientálják a csapatot egy irányba – Növelik a csapat egységét.

Státus

A státus, az az értékelési helyzet, amit egyes csapattagok abban elfoglalnak.

– A státus egy értékelő fogalom pl. magasabb – alacsonyabb; nagyobb – kisebb tekintély.

Két feltétele van: – Az egyéni teljesítmény, játékos sportbeli, emberi kvalitásai – Egy hivatal, örökség, a származás, a nem vagy a külső határozza meg.

– Státusszimbólumok.

Csapatcélok

Egy közös célért küzdenek, amit az egyén egyedül nem tud elérni.

A közös cél a legfontosabb közösségteremtő erő.

A megtapasztalása a „mi érzés” kialakulásában nyilvánul meg, ami által egy csapat érzelmileg elhatárolódik egy másiktól.

Interakció/ koakció (együttműködés/közreműködés)

Szintek – Cselekvés – Verbális – Nonverbális Csapattípus és célkitűzés szerint: – Formális (csapattagok közötti, a rangsor, a szerepek és a státushierarchia szerint) – Informális (sporttevékenységeken kívüli szituációk pl.utazás, zuhany alatt stb. személyes kontaktus ápolás)

Csapatösszetartás, csapatszellem

Szociális összetartás Együttlét élvezete, egymás kedvelése.

Az előny, amit a csapattagságból húz.

Csapatösszetartás kohézió Feladat összetartó ereje Annak mértéke, ahogy egy csapat együtt dolgozik.

Csapatösszetartás és teljesítmény

Csapattípusok kétféle vonatkozásban térnek el: – Csapateredmény – Csapattagok interakciója /koakciója csapateredmény Interaktív Labdarúgás Kézilabda kosárlabda Addiktív Asztalitenisz Lovaglás vívás Szummatív Evezés Kötélhúzás Üldözéses kerékpárverseny

Kapcsolat

a feladat összetartó ereje a teljesítmény a sportág között A teljesítmény eredménye addiktív szummatív interaktív koaktív vegyes interaktív csapatok csapatok csapatok Íjazás evezés kosárlabda golf váltók labdaúgás asztalitenisz amerikai futball röplabda csekély közepes erős

A feladat összetartó erejének szükséges mértéke

Hellpach féle kiegyenlítődés

ERŐSEK HELLPACH: „KÖZÉPRE HÚZÁS” GYENGÉK Az erős teljesítményű játékosok meggyengülnek és a csapat középszintjéhez igazodnak, míg a gyengébb játékosok szintén középre törekednek, vagyis fokozzák teljesítményüket.

Hogyan dolgozzunk a Hellpach féle kiegyenlítődés ellen?

I. Sztahanov módszer II. Közös döntések az összteljesítmény növelése érdekében

Steiner:

egy csapat tényleges teljesítőképessége= motivációvesztés+koordinációvesztés

Potenciális teljesítőképesség

Csapat teljesítmény

Hibás csapatfolyamatok TÉNYLEGES TELJESÍTŐKÉPESSÉG VESZTESÉGEK HIBÁS CSAPATFOLYAMATOK MIATT Motiváció veszteségek Koordinációs veszteségek

Csapatteljesítménye és egyéni teljesítmény Ringelmann-effektus – „szociális lustaság

A teljesítményveszteségek a Ringelmann-effektuson alapulhatnak.

A csoportlétszám és a teljesítmény közötti kapcsolat (kötélhúzás).

A potenciális teljesítőképesség százaléka eltérő létszám esetén.

Taglétszám: 1 2 3 4 5 6 7 8 Ringelmann tanulmány 100 93 85 Ingham (1. tanulmány) 100 91 82 78 78 78 49 Ingham (2. tanulmány) 100 90 85 86 84 85 Mi az ok? Hiányos együttműködés?

(„haszonleső magatartás”) Motivációveszteség?

(bekötötték az egyének szemét, és abban a hitben hagyták őket, hogy a többiek majd szintén húzzák a kötelet, de persze nem ezt tették. Ekkor is csökkent a teljesítmény 3 főig) A teljesítmény hanyatlása a motivációveszteségre volt visszavezethető

„szociális lustaság” elkerülése - szinergia

A teljesítményhez való személyes hozzájárulás értéke A közös teljesítményhez való hozzájárulás Helyzetek bemutatása, amikor fellép a „szociális lustaság.

A nyílt beszélgetés az alapja, hogy egy játékos miért nem százszázalékos.

Másik csapat teljesítményével való összevetés.

Szinergia effektusok, amikor érzelmi erőforrást jelent a csapat az egyén számára.

A szinergia a „szociális lustaság”ellentétét jelenti.

Hatására a csapat teljesítménye magasabb, mint az egyéni teljesítmények összege.

szinergia

Egyéni játékosok

szinergia Dr. Batta Klára PhD

EDZŐTÍPUSOK

BEHAVIORISTA VISELKEDÉSEDZŐ előnyei

- célorientált - verseny - gazdaságos - fegyelem

hátrányai

- csökkenő önértékelési érzés - passzívitás/függőség - belső ellenállás - kreativítás elvesztése

HUMANISTA EDZŐ előnyei hátránya

- részesség a felelősségben - érzelmek és hangulatok túlértékelése - önmeghatározás - individuális teljesítménykibont. - egyes esetekben frusztráció - segítségnyújtás - saját felelősségérzet - késlekedő teljesítménykibontakoztatás

tekintélyelvű együttműködő

EDZŐISTÍLUSOK

VISELKEDÉSEDZŐ

Személytelen, feladatorientált „Csak a siker számít!”

siker -rendelkezés -kontroll -értélelés teljesítmény -részvétel a döntés -közös felelősségvállalás -közös értékelés szabadidő kapcsolat orientált Különleges alkalmak HUMANISTA EDZŐ Kapcsolatorientált, személyes „A játékos áll a középpontban!” -közös tervezés -közös kivitelezés -közös élvezet

játékosunk inkább mindent ugyanúgy fog csinálni, mint a tanácsok előtt, hisz azt legalább biztosan tudja. Itt Capello senkit sem hagyot kétségek között, hogy ő az egyetlen, aki a csapatot vezeti, ergo csak az ő tanácsait kell megfogadni...

egyik első határozata az volt, hogy lecsökkentse

Az angolok mentális felkészülése

Miután Fabio Capello átvette McClarentől az angol válogatott csapatot pszichológiailag 4 fő területre koncentrált, mivel az akkori meglátása szerint a csapat híján volt mind az önbizalomban, mind a mentális felkészülésben. Így a következő két évben ezekre a területekre koncentrált:

I. Egymáshoz tartozás érzése:

Egy olyan környezetett teremtett a játékosoknak, ahol megélhették a saját egyéniségüket. Fontos volt számára, hogy mindenki megtalálja a helyét és a szerepét a csapaton belül, és ne legyen egy-két nagy hal, aki maga alá vonja a csapatot. Néhány egyszerűbb szabályt állított fel: mindenki viselje a hivatalos mezét (egység megteremtése), étkezések idejére betiltotta a mobil használatát (hogy egymásra tudjanak figyelni, jobban megismerjék egymást...), és elrendelte, hogy a játékosok együtt és egyszerre étkezzenek, lehetőleg anélkül, hogy bármi megzavarná őket. Állítólag ebéd közben egyszer még a tálcáját is a falhoz vágta, amikor Emile Heskey figyelmen kívül hagyta a fenti szabályokat Ukrajnában.

Ezekkel az egyszerű szabályokkal meg lehet akadályozni, hogy klikkek, vagy csoporton belüli rivalizációk alakuljanak ki. Ezek során a játéokosok megismerhetik egymást és azokat az elvárásokat, amik egymás felé irányulnak, valamint könnyen beépülhetnek azok a játékosok a csapatba, akik újonnan érkeztek a válogatottba.

A másik nagy előnye, hogy ezzel megelőzhető az Otis Redding probléma . Röviden ez arról szól, hogy adott egy játékos, aki ezer felől kap utasításokat (senior játékosoktól, edzőktől, családtagoktól, haveroktól...) és elvárásrendszert, meg ötleteket, amiket nem teljesíthet, így játékosunk inkább mindent ugyanúgy fog csinálni, mint a tanácsok előtt, hisz azt legalább biztosan tudja. Itt Capello senkit sem hagyot kétségek között, hogy ő az egyetlen, aki a csapatot vezeti, ergo csak az ő tanácsait kell megfogadni...

II. A kontroll érzése:

Capello egyik első határozata az volt, hogy lecsökkentse annak jelentőségét, hogy a Wembley-ben játszanak. Ugyanis a játékosok előzőleg arról számoltak be, hogy igen nagy volt az elvárásokból eredő rájuk nehezedő nyomás, ezért az volt a célja, hogy a játékosokba kialakítsa a kontroll érzését. A stadionnal kapcsolatban az volt a gond, hogy ahhoz a játékosoknak már nem a verseny és annak izgalma, hanem az elvárások és a kudarc kapcsolódott. Ezt az erős összekapcsolódást kellett megszüntetni A játékosokkal együtt két nagy listát készített, az egyik "Amire van ráhatásom, amik ellen/amikért tudok tenni", míg a másik "Amire nincs ráhatásom, amik ellen/amikért nem tudok tenni". Ezek után a feladat az, hogy azokra a dolgokra koncentrálljanak a játékosok, amikre van ráhatásuk (kontrolljuk).

III. Értékesség érzete:

Minden játékos álma, hogy a csapat megbecsült tagja legyen. Ha pozitívan értékelnek egy játékost, akkor a teljesítménye is javulni fog. Jose Mourinho egy fiatal edzőknek szóló szemináriumon egy "érzelmi" tartályhoz hasonlította az edzőket, ami nagyobb mértékű dícséretet, támogatást és pozitív irányú kritikát tartalmaz. Ha a tank üres, akkor az autóval nem lehet messzire menni, míg ha teli van, akkor akár nagyon rövid idő alatt nagyon nagy utat tehet meg az illető... Példának okáért elképzeltetett az edzőkkel egy olyan játékos, aki elszalasztotta az egyik ESÉLY-t. Ennek a játékosnak érzelmileg teljesen kiürült a "tankja", az edző feladata az, hogy ezt feltöltse (le is cseszheti, de azzal nem nő a játékos motivációja/bátorsága/ kezdeményezőkészsége ennek hatására).

Tehát az alapszabály, hogy nincs elbaltázott esély, csak szép próbálkozás!

IV. Biztonság érzete:

"Két túrázó sétál az erdőben, amikor megzavarja őket egy medve hangja. Az évnek ebben az időszakában igencsak agresszívek a macik, és hát az egyik a túrázónk felé vetette magát. A két túrázó eszeveszett rohanásba kezd, de hát a medve négy lábbal gyorsabban halad mint az ember kettővel. Egyszerre az egyik túrázó megáll és elkezd gondolkodni.

- Mi a francot csinálsz, mindjárt beér a medve minket! - mondja a társának a másik.

- Átveszem a futócipőmet! - válaszolja neki, és a nehéz túracipőt leváltja egy könnyedebb futócipőre.

- Örült vagy, sosem fogod tudni lefutni a medvét! - válaszolja a társának - Nem kell leelőznöm a medvét, csak téged!" Ez a hozzáállás jól szemlélteti, hogyan motiválja Capello a játékosait. Az elvárások a nemzeti 11-gyel kapcsolatban óriásiak (fusd le a medvét), így az edző játékosaitól nem az eredményt várja el, hanem hogy hozzák ki magukból a legjobbat.