Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája

A tudat és a tudattalan  A tudat: „felület vagy hártya egy ismeretlen kiterjedésű hatalmas tudattalan terület fölött” „…ahogyan a tudatos tartalmak eltűnhetnek a tudattalanban, úgy új tartalmak is, amelyek soha nem is voltak tudatosak, felbukkanhatnak onnan. …a tudattalan nem pusztán a múlt raktára, de tele van jövőbeli pszichikus események és gondolatok csíráival…”  Személyes tudattalan  Kollektív tudattalan

          A kollektív tudattalan Tartalma: archetípusok (őstípusok, ősképek) Anya Apa Hős Születés, újjászületés Egység Isten Erő Bölcs öreg Anima, Animus stb.

A pszichikus rétegek és a személyiség struktúrája   Psziché:  Tudatos  Tudattalan Személyes Kollektív    Perszóna Ego Árnyék  Selbst (Önmagam, Mély-én, Self)

A személyiség dinamikája     A libido: általános életerő A psziché teljessége: önszabályozó rendszer Kompenzáció törvénye Enantiodrómia  Komplexusok

A személyiség fejlődése A megszületéstől kezdve progresszíven kibontakozó folyamat, mely tudattalan, autonóm önszabályozással rendelkezik.

  Gyermekkor: függő én Serdülőkor: egyéniséggé válás, egyoldalúság   Érett felnőtt: perszónája az alkalmazkodást szolgálja, találkozás az árnyékkal életközepi válság/forduló Élet második fele: az individuális út (individuáció)

1.

2.

3.

Az individuáció szakaszai testi születés: biológiai önállóvá válás egyéni éntudat születése: serdülőkor, autonómia A harmadik születés: Selbst-élmény, ősvalónk irányának érzékelése, impulzusainak tudatos felfogása, követése A szellemi fejlődéshez az én erőfeszítése egyedül kevés, a tudattalan autonóm aktivitása is szükséges.

A jungi analitikus terápia     A tudattalan megismerésének módszerei A személyiségmodellből adódó kezelési sajátosságok Az indulatáttétel értelmezése Alkalmazás – indikációk  Kritikák