Transcript PPT 1,9 MB

Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac
szerveződése a szatmári térségben
Kiss Márta - doktorjelölt
2013.10.25.
Budapesti Corvinus Egyetem
Szociológiai Doktori Iskola
Kutatási téma, előzmények
 Kutatás előzményei: MTA-RKK „Aprófalvak és aprófalusiak
esélyegyenlőségéért” 2006–2008 c. kutatás résztvevője;
↓ két faluban végzett átfogó kutatás: kérdőíves és interjús
módszerekkel; eredmény: „Aprófalvak lépéskényszerben”
kötet és digitális tananyag;
 Miért jó terep Szatmár? → formálódó piac, de 10 éves múlt
↓ később egy bővebb szatmári települési kör: négy település
kiemelt vizsgálata (2008-2013) szűkebb téma: turizmus;
 Sasakawa ösztöndíj 2009-2010
 BCE doktorjelölt pályázat 2011-2013
Eredmény: összesen 100 körüli interjúk száma; 368 kérdőív;
Érintett tudományterületek, irodalmak
• 1. Tájtermelés, márkásítás, hagyományteremtés és
„színpadiasítás” elméletek (turizmusirodalom)
• 2. Kooperációs elméletek, kollektív bricolage
(gazdaságszociológia)
• 3. Rurális terek átértelmezése; új szereplők
megjelenése, szerepe (falu- és vidékszociológia/antropológia)
• 4. Piacszerveződési elméletek: piac avagy hierarchia?
Irodalma (közgazdaságtan)
„A turisztikai látvány konstruált társadalmi termék
- „Tourist gaze” – szakértők alakítják (Urry)
- Markerek - kijelölik, hogy mit kell megnézni (MacCannell)
- „kultúra színpadiasul” , az „eredeti reprodukciói
megjelennek”; (MacCannell, Cohen)
- „vidéki tér átértelmeződése”: falu és város határa
elmosódik (Mormont, Kovách, Csite, stb.)
- „Új, vagy felélesztett hagyományok” jelennek meg
(Hobsbawn-Ranger);
- „a turizmus megteremti a vidéket…” (Köstlin);
- Káli medence: beköltözők hagyományteremtő és
tájformáló tevékenysége (Szijártó, Bódi, Pulay, stb.)
Kutatási téma
 Téma kijelölés:
- A turizmus, mint gazdaságszociológiai jelenség vizsgálata
- A táj társadalmi megalkotása → tényleges termelési
folyamatként való vizsgálata
- Kooperáció, mint a sikeres tájformálás legfontosabb
eleme:
- egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata
sajátos, csak kollektív módon létrehozható termék;
- a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz
igazodását, közös normák elfogadását feltételezi;
Kutatási téma
Kooperáció típusai:
1. Települési vezetők és szakértők között a térségben
2. Településen belüli szereplők között:
2.1. döntéshozók (polgármester, szakemberek)
2.2. turisztikai szolgáltatók (szállásadók, büfék, éttermek,
ajándékosok, stb.)
2.3. lakosok
↓A 3 alcsoport egymás közötti kooperációja is szükséges;
Kollektív bricolage fogalma
Turisztikai táj/termék létrehozása két dologban tér el más
árutól:
1. A szereplőknek nincsenek előre legyártott terveik,
stratégiáik (szemben pl. az autógyártással)
2. A szereplőknek különböző elképzeléseik vannak,
egyéni hasznok motiválják őket;
↓ Kollektív cselekvés eredményeként jön létre a termék
(táj, hagyomány) → utólag derül ki a szereplők
számára is, ha sikeres lett;
↓ Ez a folyamat: kollektív bricolage (Claude Lévi-Strauss
és Kuczi T. nyomán)
A kollektív bricolage vizsgálati szintjei
1. Térségi szinten: települési vezetők és a kulturális bróker
együttműködése → eredmény: Szatmári Fesztivál
2. Települési szinten:
2.1. Polgármester és lakosok együttműködése →
eredmény: Szamosközi Világzenei Fesztivál
2.2. Vállalkozók közötti együttműködés → eredmény:
túrbecsei szolgáltatók együttműködései pl. lángos sütés
2.3. Vállalkozók és polgármester együttműködése →
eredmény: szatmáregresi polg.mester patrónusként
szervezi a turisztikai piacot pl. lekvárértékesítés
1. Térségi szintű kooperáció
• Településeknek el kell osztani a térségre jellemző
markereket; Pl. Szatmári szilva
• Térségi gasztronómiai fesztivál kitalálása (kulturális
bróker által)
• Települések kapcsolódása, hagyományok kitalálása
(együtt a szakértővel)
• Települési vezetők egyensúlyozása a lakosság és a
turisták között → Kinek szól a fesztivál? Mi a cél?
• Turisták szeméhez igazítják-e a látványt, vagy falunap
lesz?
1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke
1. A felfutás szakasza – „1. körösök”
- alapmag kiválogatódása (szakértő elfogadása)
- hagyományok közös kitalálása, „a térségi markerek
elkeltek!”
2. A kiteljesedés és túlburjánzás szakasza – „2. körösök”
- kimaradók: látják a többiek sikereit, be akarnak lépni →
túl sok szereplő, laza kapcsolódás, „erőltetett
hagyományok”
- falusiak érdekeinek előtérbe helyezése; szakértői
koncepciók be nem tartása
1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke
3. A megtorpanás és szelekció szakasza – „kiesők”:
- a színvonaltalan programok rontják a többi renoméját
- „minőségbiztosítás kéne!”
- spontán szelekció megy végbe
↓ eredmény: első körösök maradtak bent, akik a „turisták
szeméhez igazították” a terméküket;
↓ akik a kollektív bricolage során (szakértők,
polgármesterek, lakosok és szolgáltatók) olyan
terméket állítottak elő, ami sikeres lett!
2. Településen belüli kooperáció
• A településeknek is „ki kell találni magukat”, meg kell
teremteni imázsukat, hagyományaikat;
• A szakértők és települési vezetők „vízióit” el kell
fogadtatni a lakosokkal, mert:
1. szükség van rájuk a „hagyományok eljátszásához”
pl. szilvalekvárfőzés 2 éjszakán át Szatmáregresen,
helyi halászati bemutató Túrbecsén
2. ahhoz, hogy a vezető dolgozni tudjon,
támogatottságra van szüksége (többség
megszerzése, döntések elfogadása)
2. A szamosközi polgármester és lakosai közötti
együttműködés
Szamosközi Világzenei Fesztivál, mint a kollektív
bricolage terméke
• Budapestről érkező sikeres vállalkozó →
polgármester lett
• Baráti körrel együtt → közösségformáló elképzelések;
• Eleinte: értetlenség, visszatetszés
• Pl. fesztiválszervezés: „ki ülne rá egy koszos
szénásszekérre?”
• Később kétirányú összecsiszolódási folyamat:
mindenki engedett egy kicsit → kollektív bricolage
eredménye: sikeresen működő fesztivál
3. Vállalkozói együttműködések
•
A közvetlenül érintett gazdasági szereplők között is
együttműködés szükséges → Kevésbé tudatos formája
a kollektív bricolage-nak;
•
Mikro-kooperációk egyéni érdekek mentén;
•
Nem szándékolt következmény: település, mint
turisztikai termék (falukép, szolgáltatások,
vendégszeretet stb.)
3. Vállalkozói együttműködések
a) A kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozók
maguk képesek együttműködni, és megszervezni a
piacot:
pl. Túrbecse: közös pályázatok, kiegészítő profilok;
eszközök kölcsönadása egymás vendégeinek; stb.
b) Van egy erőskezű szervező, aki összefogja a
szereplőket és megszervezi az együttműködést:
pl. Szatmáregres: polgármester megszervezi a
turisztikai piacot (fesztivál, szállások elosztása, a
termékértékesítési csatornák, stb.); ~ patrónuskliens viszony: a patrónus maga a polgármester
3. Vállalkozói együttműködések
• Kooperáció: informális szabályok alapján (pl.
kenyérlángos sütés megosztása Túrbecsén)
• Mindig vannak opportunista szereplők: pl. Túrba
eresztett szennyvíz
↓ megoldás lehet:
– társadalmi szelektív ösztönzők:
• Negatív: kiközösítés, bojkott
• Pozitív: vendégek átirányítása, kölcsönös
termékárusítás, stb.
↓ Kollektív bricolage során létrejön: pl. a Túrbecsei
„mikrós” kenyérlángos; „Túrbecsén mindig van szállás”;
„a szatmáregresi szilvalekvár jó”