Transcript Személyi jövedelemadóztatás célja adókötelezettség jellemzői

SZJA CÉLJA
ADÓKÖTELEZETTSÉG JELLEMZŐI
HATÁLY
ILLETŐSÉG
TELJES KÖRŰ ÉS KORLÁTOZOTT
ADÓKÖTELEZETTSÉG
ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE BELFÖLDI
ILLETŐSÉGŰEK ESETÉBEN
Szja tv. 1., 1/A. §
Személyi jövedelemadóztatás célja

az arányosság és a méltányosság elvének
érvényesítésével az állami feladatok ellátásához
szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes
társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának
elősegítése.
Szja jellemzői

Személyi jellegű
Általános
Progresszív
Egyes esetekben lineáris
Több csatornán kedvezményez

Alapelvek felsorolása





-
Főbb elvek:
Összes jövedelem után
Ne legyen teljesítmény-visszatartó
Jövedelemmel arányos közteherviselés
Méltányosság
Alapelvek



A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez
való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének az szja törvény rendelkezései
szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben
foglaltakra is.
arányosság és a méltányosság
A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból
kedvezményt a kivételes célok érdekében csak törvény állapíthat meg. Az adó
alapja az adóköteles bevételből megállapított szja tv. rendelkezései szerinti
levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.
Alapelvek

Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a
magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő
szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg
érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló
szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma
megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az
alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell
bizonyítania, akinek az érdekében áll.
Alapelvek


Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett
bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását
követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával
igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség
teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel
összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.
Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján
érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót
(adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti
állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap
hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a
kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem
érvényesíthető.
Alapelvek
Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket
(ideértve a jövedelem megállapítását is)



elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés,
kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt
jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;
késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon
bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek
késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a
kifizetése, juttatása történt.
1/A. § EU tagállamainak polgárai által megszerzett jövedelmek adója,
adókedvezmény érvényesítése
Hatály

Személyi
-
Magánszemély (belföldi, külföldi illetőségű)
-
Társasház
-
Kifizető

Tárgyi
-
Jövedelemre
-
Jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre (bejelentés, nyilatkozattétel,
adóalap, adómegállapítás, bevallás, adó-, adóelőleg fizetés, nyilvántartásvezetés, bizonylat kiállítás, adatszolgáltatás)

Területi
-
teljes körű adókötelezettség esetén belföldről és külföldről származó jövedelem,
-
korlátozott adókötelezettség esetén a külföldről származó jövedelemre
Hatály



A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy
kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés az szja törvénytől eltérő
előírást tartalmaz.
viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az
adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest
kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős
miniszter állásfoglalása az irányadó.
külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában
(üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a
külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata
alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel
összefüggő, és az egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a
magánszemély a kifizetőre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával
teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb
szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján
juttatja.
Hatály
Tv. itt említi, de inkább „alapelvi „ jellegű
rendelkezés (szja tv. 2. § (6) bek):

A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel
adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell
megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a
jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.
A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a
bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más
személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés
körülményeit kell figyelembe venni.
Adókötelezettség keletkezése /
megszűnése
keletkezés
 Bevételszerző tevékenység megkezdése
 Jogviszony keletkezésének napja
nem függ, hogy van-e engedély
nem feltétele a külföldi jövedelem belföldre
utalása
nem feltétel a folyamatos jogviszony, tevékenység (megszűnt, megszüntetett
tevékenységből, jogviszonytól független, ha abból származik)
Megszűnés
Halál (magánszemély)
Tevékenység megszüntetése (egyéni vállalkozó
Kitelepülés
Illetőség –belföldi, külföldi
Belföldi



a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is
állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot
meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és
beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar
Köztársaság területén gyakorolja;
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan
személy; továbbá
Illetőség –belföldi, külföldi

-
-



Előbb nem említett természetes személy, akinek
kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak
belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán
nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és
létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a
magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági
kapcsolatok fűzik.
Külföldi illetőségű, aki nem minősül belföldinek.
Teljes körű és korlátozott adókötelezettség elkülönítése

Köszönöm a figyelmet!!