Transcript Gyomorfekély - WordPress.com

GYOMORFEKÉLY
SINGULA KRISZTINA
KOVÁCS ZOLTÁN
TÓTH RENÁTA
A
gyomorfekély
(ulcus ventriculi) a
gyomor
nyálkahártya
folytonosságának
megszakadása
legalább 5 mm
kiterjedésű
területen. A
fekély mélységben
a nyálkahártya
különböző rétegeit
érintheti.
A betegség gyakorisága az utóbbi
25 évben nem változott, viszont
súlyossága és a komplikációk
száma csökkent. A
nyombélfekély az iparosodott
társadalmakban a felnőtt lakosság
körülbelül 10 százalékában fordul
elő. A gyomorfekély gyakorisága
csekélyebb, és leggyakrabban a
ötvenéves kor után fordul elő.
A FEKÉLY KIALAKULÁSÁNAK OKAI

Helicobacter pylori. A
fekélyek mintegy 60-70
százalékának létrejöttében
fontos szerepe van egy
baktériumnak, mely
a Helicobacter pylori nevet
kapta. Ez a baktérium
különleges felépítésének
köszönheti, hogy képes a
gyomornyálkahártya savas
közegében megélni.
 Amíg
fejlődő országokban a lakosság
80-90 százaléka hordozza a kórokozót,
addig a fejlett országokban a lakosság
40 százaléka fertőzött. Fekélybetegség
a baktériumot hordozó személyek 10-15
százalékában alakul ki.
GYÓGYSZEREK MELLÉKHATÁSA:

Ismert, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként is
kialakulhat gyomor- illetve nyombélfekély. Ilyen
gyógyszerek a szteroidok (ezeket többek
között asztmában, allergiában, autoimmunbetegségek
ben alkalmazzák). Több gondot okoznak az
úgyevezett NSAID típusú fájdalomcsillapító és
gyulladáscsökkentő gyógyszerek (többnyire
reumatikus panaszok, fejfájás esetén használjuk, pl.:
aspirin, diclofenac), ezek szedése gyakran orvosi
javaslat és ellenőrzés nélkül történik. Dohányosokban
is gyakrabban fordul elő fekélybetegség. Jellemzője,
hogy megfelelő kezelés mellett is nehezebben
gyógyul, magasabb a szövődmények száma.
ZOLLINGER-ELLISON-SZINDRÓMA :
A
Zollinger-Ellison-szindróma egy viszonylag
ritka betegség, a fekélybetegségek kevesebb
mint egy százalékát okozza. A háttérben egy
rendszerint a hasnyálmirigybenelőforduló
kisméretű daganat (gastrinoma) áll, mely
a gyomorsav-termelést fokozó gasztrin nevű
hormont termeli.
 Jellemző erre a betegségre a többszörös
fekélyek megjelenése olyan helyeken a
gyomorban illetve nyombélben, amelyek
egyébként nem tipikusak.
 Sérülések,
fertőzések. A szervezet
számára stresszhelyzetet jelentő
események (súlyos baleseti sérülés,
fejsérülés, égés, sokk, súlyos
fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is
keletkezhetnek fekélyek. Ezek
kialakulásában mind a
védekezőrendszer károsodása, mind
pedig a fokozott savtermelés
szerepet játszik.
MILYEN
TÜNETEK UTALHATNAK A
GYOMORFEKÉLYRE?

A gyomorfekély vezető tünete a fájdalom, mely a
gyomorszáj tájékán lép fel. A fájdalom
rendszerint tompa, égő jellegű. Amennyiben a
fájdalom a hátba is sugárzik gondolni kell arra,
hogy a fekély a hasnyálmirigy irányába mélyre
hatol.

A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy az
közvetlenül az étkezés után szűnik meg, majd a
gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan
visszatér, általában az étkezés után 1-3 óra múlva.
Ezt a táplálékfelvétel után szűnő, a gyomor ürülésével
összefüggő fájdalmat éhségfájdalmaknak nevezzük.

A fájdalom oka pontosan nem ismert.
Feltételezik, hogy a termelődő gyomorsav izgatja
a fekélyben levő idegvégződéseket és így
keletkezik fájdalom. Bizonyos ételek - fehérbor,
édesség, erősen fűszerezett, zsíros ételekfokozzák a panaszokat.

A gyomor- és nyombélfekély megfelelő
gyógyszeres kezeléssel kontrollvizsgálatok mellett
otthon is jól gyógyítható, ám a szövődménnyel
járó esetek természetesen kórházi ellátást
igényelnek.

A gyomorés nyombélfekély diagn
osztizálásának
legbiztosabb eszköze
az endoszkóppal végzet
tgyomortükrözés,
a kivizsgálás másik
eszköze
akontrasztanyagos
röntgenvizsgálat. Az
endoscopia elterjedése
előtt ez utóbbi volt a
fekély kimutatására
szolgáló eljárás.

A röntgenvizsgálat hátrány
a, hogy a fekély pontos
mérete, mélysége,
esetleges rosszindulatú
elfajulásra utaló jelei nem
ítélhetők meg, továbbá a
vizsgálat 5-10 százalékban
negatív lehet a fekély
jelenléte ellenére is. Az
endoscopia további előnye a
röntgennel szemben, hogy
szövettani mintavétel is
lehetséges a fekélyből,
amennyiben felmerül
rosszindulatú elfajulás
lehetősége.


Gyomor-, illetve nyombélfekély esetén kötelező az UBT
teszt elvégzése a Helicobacter fertőzés kizárására. A
teszt pozotivitása esetén a fertőzöttség megszűntetése
érdekében eradikációs terápiát kell folytatni.
A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres
kezeléssel otthon is jól gyógyítható. 4-6 hét múlva
kontroll endoscopos vizsgálat szükséges, illetve az
UBT teszt megismétlése is szükséges lehet a baktérium
kiirtás sikerességének megítélésére.
A GYOMORFEKÉLY KEZELÉSE
SZÖVŐDMÉNYMENTES ESETBEN
Életmódváltás. Enyhébb, szövődménymentes
esetben is fontos a fizikális kímélet 3-4
hétig, ha lehetséges, környezetváltozással.
Elengedhetetlen az is, hogy a beteg hagyja el
a károsító tényezőket (alkohol, dohányzás,
fekélyt okozó gyógyszerek), valamint
változtasson táplálkozási szokásain.
 Gyomorfekély és nyombélfekély esetén gyakori
kis mennyiségű étkezés szükséges, mely a
gyakorlatban 2-3 óránkénti étkezést jelent.
Kerülendők az erős fűszerek, meleg zsíros
ételek, hagyma, fehér bor, kávé, édességek.
Ha a gyomor ürülése nehezített, akkor pépes,
folyékony ételek fogyasztása ajánlott.


Gyógyszeres kezelés. Alapelve, hogy a kezelés
megkezdése előtt a rosszindulatúságot biztosan ki
kell zárni. Ehhez gyomortükrözést kell végezni,
hiszen ennek alkalmával lehet szövettani mintavételt
végezni a fekélyből. A kezelés kezdetétől számított
4-6 hét múlva a gyomortükrözés ismétlése
szükséges a kezelés hatékonyságának megítélésére.
A tükrözés ismétlése mindaddig szükséges, amíg a
gyógyulás biztosan benem következett.





H2-receptor-antagonisták (pl.: ranitidin, famotidin): ezek a gyógyszerek
a gyomorsav-elválasztást gátolják. Hatásukra a betegek 80 százaléka 4
hetes kezelés után panaszmentessé válik.
Protonpumpagátlók (pl.: omeprazol, pantoprazol): a H2-receptorantagonistáknál erősebben képesek gátolni a savelválasztást azáltal, hogy
a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják.
Savkötők (antacidák): adásuk célja a képződő sav semlegesítése.
Alkalmazásuk során számolnunk kell bizonyos mellékhatásokkal. Az
aluminium-hidroxid és kalcium-karbonát tartalmú szerek székrekedést
okozhatnak, míg a magnéziumot tartalmazó készítmények hasmenést
idézhetnek elő. Az alumínium-hidroxid ezenkívül képes bizonyos
gyógyszerek (például szívgyógyszerek, véralvadásgátlók) megkötésére, így
különösen figyelnünk kell arra, hogy egyidejűleg ne alkalmazzuk őket.
Veseelégtelenség esetén alkalmazásukkal legyünk óvatosak, mert rontják
a vesefunkciót. A savkötők bevétele az étkezés után 1-3 órával ajánlott,
olyankor, amikor a gyomor már üres és védtelen a savhatással szemben.
A protompumpa gátlól és a H2-receptor blokkolók elterjedése óta
használatuk csökkent.
Filmképző szerek ( pl.: sucralfat, kolloidális bizmut): a nyálkahártyán
filmszerű, nem oldódó réteget képeznek, így védve azt a savi hatással
szemben.
Eradikációs terápia. Igazolt Helicobacter pylori fertőzés esetén a
baktérium kiirtására úgynevezett eradikációs terápiát kell alkalmazni: ez
egy kombinációs kezelés, mely egy protonpumpa gátló, valamint kétféle
antibiotikum (amoxicillin /illetve penicillin allergia esetén metronidazol/ +
clarithromycin ) együttes szedéséből áll egy héten át. Ezt követően
célszerű csupán a fekély néhány hetes további kezelése is protonpumpa
gátló szedésével. A baktérium eradikáció sikers voltáról a kezelés
befejezése után legalább 4 héttel, arra alkalmas diagnosztikai módszerrel
kell meggyőződni (UBT teszt).




Kezelés szövődmények esetén:
Vérzés esetén annak endoscopos úton
történő csillapítása szükséges. Ennek
alkalmával a vérző ércsonkot
fémklippel lekötik, illetve környékét
vérzéscsillapító anyaggal infiltrálják.
Ebben az esetben protonpumpagátló
adása szükséges megemelt dózisban
az első néhény napban infúzióban.
A fekély perforációja, pylorus
stenosis kialakulása, endoscoposan
nem uralható vérzés, a fekély
rosszindulatú elfajulása sebészi
beavatkozást tesz szükségessé.
Gyógyulás esetén a kiújulás
megelőzéseként a gyógyszer további
adására van szükség, napi egyszeri
dózisban (este), három hónapon
keresztül. Ennél hosszabb ideig
történő adása olyan betegek esetén
indokolt, akiknél a műtéti kockázat
nagy, akik véralvadásgátló kezelés
alatt állnak, vagy fekélyt okozó
gyógyszerek adása nem kerülhető el.
Az ismételten kiújuló
fekélyek kezelése:
 Minden egyes kiújulás
növeli a szövődmények
kialakulásának
valószínűségét. Ezért a
korai kiújulás
elhárítására három
hónapos, tartós
receptorblokkoló vagy
protonpumpagátló
kezelés szükséges. Azt
követően egyénre
szabott kezelés
megállapítása
szükséges.

KÖSZÖNJÜK
A FIGYELMET!
