Transcript Törzs: Puhatestűek – Mollusca

Törzs:
Puhatestűek – Mollusca
2 hazai osztályban 250 faj, ebből
védett 44, egyikük fokozottan
Kagylók – Bivalvia
• 25 hazai faj, 2 védett
• Környezetvédelmi indikátor csoport: szennyezést
rosszul bírják
• 3 családjuk:
o Gömbkagylók (Sphaeriidae): folyóvíziek, egyes
fajok patakokban
o Vándorkagylók (Dreissenidae): adventív,
bisszuszfonalaival megtapad
o Najádok (Unionidae)
Najádok
• Legnagyobb, legismertebb fajok
• Élősködő lárva miatt halastavakban ritkítják
• Unio fajok inkább folyóvizekben, védett: tompa
folyamkagyló (Unio crassus): patakok-folyók
zömök, vastag, lapos faja
• Anodonta-rokonság inkább tavi fajok, védett:
lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata)
kicsi, nagyon lapos
• Adventív amuri kagyló: hatalmas, ellenálló
Csigák – Gastropoda
• 230 faj (európai 3000-hez képest kevés, sok a
mediterrán), 42 védett
• Az egyik leginkább endemizmusok kialakulására
hajló állatcsoport, rossz terjedési képesség
• Népszerű, érdekes, könnyen gyűjthető házú, jól
ismert csoport, sok kutatóval
• Utóbbi évtizedekben kb. 20 faj került elő,
többsége adventív
Alosztályok- rendek
• Keresztezett idegűek v. Elölkopoltyúsok
1. Kétpitvarosak: 4 hazai Neritidae
2. Fésűkopoltyúsok: 25 faj, 8 család
• Tüdőscsigák
1. Ülőszeműek: 31 faj, 4 család
2. Nyelesszeműek: 170 faj, 33 család (új
rendszer szerint)
Kétpitvarosak
• Neritidae 4 bödöncsiga (Theodoxus) faja: 1
adventív, 3 védett, utóbbiak a Duna és
mellékfolyói endemikus fajai, talán a Pannontengerből maradtak
• Rajzos bödöncsiga (T. danubialis): Pó, Dnyeszter
is, cikcakkos rajzolat
• Sávos bödöncsiga (T. transversalis): 3-4 övvel,
visszaszorulóban
• Fekete bödöncsiga (T. prevostianus): langyosvízi
reliktum
Fésűkopoltyúsok I.
• Szárazföldön élnek a melegkedvelő ajtóscsigák
(Pomatias): nyugati (P. elegans) a Balatonnál és
Őrtilosnál, keleti (P. rivulare) Bátorligeten és a
Mecsekben
• Vakcsigák (Bythiospeum) felszín alatti vizekben élnek:
magyar vakcsiga (B. hungaricum) Abaligeti-barlang, a
még nem védett dunai vakcsiga(B. oshanovae) szigetközi
források
• Platyla banatica: É-Balkán, Mecsek, szárazföldön, nem
védett
Fésűkopoltyúsok II.
• Pannon karsztcsigácska (=patakcsiga, Bythinella
pannonica): apró karsztforrásokban, -patakokban
élő faj, Bükktől Kassáig
• Zalai szurokcsiga (Amphimelania holandri):
nyugat-balkáni faj, fekete kéreg fedi házát
• Folyamcsiga (Esperiana daudebartii): törzsalakja
kizárólag langyos vizekben 5 helyen, elterjedtebb
alfaja szinte csak a Dunában, akárcsak pettyes
csiga (E. esperi)
• Bordás tornyoscsiga (Melanopsis parreyssi):
endemikus Nagyvárad-Püspökfürdőn
Ülőszemű tüdőcsigák
• 31 faj, nincs védett
• 2008-ban lesz védett: örvényes tányércsiga
(Anisus vorticulus): Berni konvenciós,
tiszta, növényekkel benőtt vizekben
• Tányércsigák között 4 védendő faj, pl.
Anisus leucostoma: Bükk égerlápjai
• Vagy: tarajos csiga (Planorbis carinatus):
főleg Balatonnál
Nyelesszemű tüdőcsigák
• 170 fajból 31 védett, ezek zömmel kárpáti
endemizmusok
• De alpesi pl. pagodacsiga (Pagodulina pagodula):
3 mm, méhkasforma, fogatlan
• Hordócsiga (Orcula dolium): alpesi-kárpáti
• Törpecsigák (Vertigo): 2 mm, fogazott szájadék, 3
védett, pl. balogcsiga (V. angustior)
• Háromkaréjú bordáscsiga (Spelaeodiscus triarius):
Bükk, Kárpátok
• Orsócsigák: ált. balmenetes, megnyúlt,
zárókészülékkel
o Ólomszínű csiga (Alopia livida): Erdélyből
behurcolt, védett – a nemnek mind a 24 faja
kárpáti endemizmus, A. bielzi: pár km-re a
határtól, egyetlen jobbos
o Fényes, sima faj alig, pl. sima orsócsiga
(Cochlodina cerata), változóan bordázott pl.
Vestia fajok, erősen bordás pl. karcsú
orsócsiga (Ruthenica filograna): mind kárpáti
• Hegyi csavarcsiga (Ena montana): kárpátihegyvidéki zebracsiga-szerű
• Kék meztelencsiga (Bielzia coerulans):
Bükk, Zemplén, egyetlen égszínkék csigánk
• Gyűrűs üvegcsiga (Phenacolimax
annularis): ragadozó, Bükk
• Dobozi pikkelyescsiga (Kovacsia kovacsi):
egyetlen bennszülött alföldi faj, csak Békés
megye (monotipikus genus)
• Egyfogú szőröscsiga (Trichia unidentata):
apró szőrökkel, hegyvidéki
• Kerti és ligeti csiga (Cepaea hortensis, C.
nemoralis): ált. sárgás nyugati fajok,
szájadék fehér, ill. sötétbarna, ellentétben a
gyakori pannon csigával (Cepaea
vindobonensis)
• Éti csiga (Helix pomatia): legnagyobb,
közismert, gyakori, eszik, engedéllyel
mérethatárral gyűjthető
• Hasonló, de világosabb, kisebb: agyagsárga
éticsiga (H. lutescens), erdélyi