Transcript Madár Atlasz Program (MAP)
Slide 1
Madáratlasz Program a Börzsönyi HCs működési
területén –
kicsit intenzívebben
Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba
Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre
Térképek: Kazi Róbert
Börzsönyi Helyi Csoport
Slide 2
A Madáratlasz Program céljai
Miért kell madáratlaszt készíteni?
• Készül az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) új atlasza (50
országra, 50x50 km UTM négyzetes felbontásban)
• A madárvédelmi irányelv szerinti jelentési kötelezettség
• Saját, hazai természetvédelmi munkáinkhoz
Slide 3
A Madáratlasz Program módszere
A MAP felmérés meghirdetett módszere
• „Kötelezően felmérendő” 10x10 km-es UTM
• Egy-egy 10x10 km-es UTM négyzet felmérése
egy év alatt (2014-2017)
• A 16 db 2,5x2,5 km UTM négyzet felmérése:
2 nappali (reggel-délelőtt) és egy éjszakai bejárás,
egy bejárás min. 120 perc (tehát min.16x3x120 perc)
• Első nappali: IV-V., második nappali: VI-VII.
• Végeredmény: fajlista 2,5x2,5 km-es
négyzetenként, költési valószínűséggel (A, B, C),
állománybecslés csak a RTM fajoknál
• A költési időszakban bármely madármegfigyelés eredményeit fel lehet
vinni a map.mme.hu-n kialakítandó adatbázisba
Slide 4
Madáratlasz Program – kicsit intenzívebben
(innentől a továbbiak nem a hivatalos MAP program, hanem beszámoló a CT69ben, 2014-ben végzett felmérésről és eredményeiről, az ezzel kapcsolatos
felvetésekről!)
A probléma:
A hazai madárállományok abszolút nagyságáról a legtöbb faj esetében csak
halvány fogalmaink vannak
A madárvédelmi irányelv szerinti országjelentés tapasztalatai: az MMM
adatbázisból számított állománybecslések nagyon hozzávetőlegesek (az
MMM trendekre jó)
Szükség lenne a tesztelésre, ellenőrzésre, pontosításra
Slide 5
Állománybecslés az MMM-ből…
A felmért denzitásból az adott fajra jellemző revírmérethez közelítő értékkel
(pl. 100 m, 500 m, 2500 m) lehet kalkulálni az állománynagyságokat
Probléma: az egyes revírméret-kategóriák gyakran nagyságrendileg eltérő
állományokat adnak, míg a valóság gyakran valószínűleg köztes érték
Példák:
600 ezer vagy 60 ezer pár tövisszúró gébics van az országban?
60 ezer vagy 14 ezer „pár” kakukk van az országban?
Mi a gyakoribb, a kakukk vagy a búbosbanka, a fülemüle vagy a vörösbegy?
Slide 6
Madáratlasz Program – lehetséges megoldás?
Ha már kint vagyunk a terepen…
• A MAP-négyzet gazdája válik (nagy valószínűséggel) az adott négyzet
madárállományainak legjobb ismerőjévé
• Érdemes számlálásokra alapozott becslést adnia minél több
madárfajra
• Ha elég sok ilyen becslésünk van egységes módszertan szerint,
azzal pontosíthatjuk a hazai állományok becsléseit
• Az MMM-ben évi max. 1000 2,5x2,5 km-es UTM négyzet felmérése
folyik, a MAP felmérés hátralévő 2 éve során akár hasonló, több
százas nagyságrendben készülhetne becslés a MAP-ban felmért
négyzetek állományaira
Slide 7
2014-es felmérés – CT69
Slide 8
A számlálás módszere a CT69-ben
• Minden megfigyelt „pár” feljegyzése, az összesítés érdekében az
500x500 m-es kis négyzetenként (bár vannak pontatlanságok!)
• Mi számít „párnak”? Pl. egy éneklő madár, de egy átrepülő madár is, ha
van megfelelő élőhely a 10x10-es négyzetben (kék galamb), egy
„családnyi” fiatal madár (pl. kirepült széncinegék együtt)
• Átfedések lehetőség szerinti kiküszöbölése (bejárási útvonal)
• A két (vagy több) nappali bejárás során egy adott 500x500 m-es
négyzetben az adott fajból megfigyelt magasabb párszámot vettem
leszámolt párszámnak
Slide 9
2014-es felmérés – CT69
Slide 10
2014-es felmérés – CT69
Slide 11
2014-es felmérés – CT69
Slide 12
A becslés módszere a CT69-ben
• A becslés a 2,5x2,5-es négyzet szintjén történt, a számolt párszám és
a négyzetben található élőhelyek becsült aránya alapján
• Általában a nem-énekeseknél és a varjúféléknél 2x szorzó, a többi
énekesmadárnál 3x szorzó
• A nagy mozgáskörzetű madaraknál (pl. holló) és a ritka (pl. haris) akár 1x
vagy annál is kisebb szorzó, pontosabban egyedi becslés
Slide 13
Összegző eredmények
MAP:
108 madárfaj megfigyelése megfelelő élőhelyen a költési időben
A költési valószínűség (lehetséges): 15 faj
B költési valószínűség (valószínű): 33 faj
C költési valószínűség (biztos): 60 faj
Állománybecslés:
A 108 faj 9102 párjának „leszámolása”, ebből becslés alapján összesen
22406 pár madár a CT69-ben
Mindez 8506 perc nappali és 2182 perc éjszakai felmérés során, összesen
10688 perc, vagyis 178 óra, egy hét és 10 óra a terepen!
500x500 m-es pontok felmértsége (az A1 négyzeten felüli 2,5-es négyzetek
összességénél), 380 pontból: nappal 21 pont 0x, 96 pont 1x, 207 pont 2x,
46 pont 3x, 6 pont több mint 3x
éjszaka 133 pont 1x, 14 pont 2x
Slide 14
A leggyakoribb madárfajok
Faj
Becsült párszám
Fekete rigó
2400
Barátposzáta
1812
Széncinege
1502
Házi veréb
999
Erdei pinty
971
Zöldike
966
Mezei veréb
923
Seregély
799
Énekes rigó
723
Csilpcsalpfüzike
669
Vörösbegy
605
Slide 15
Meglepetések és hiányok (a CT69
vonakozásában)
Meglepetésfajok: üstökösréce, törpegém, kis lile, erdei pacsirta, parlagi
pityer (mennyiség), hantmadár, búbos cinege, függőcinege
Hiányoztak: fehér gólya, fogoly, gyöngybagoly, ökörszem,
erdei szürkebegy, kerti rozsdafarkú, sárgafejű királyka,
kis őrgébics, csóka, vetési varjú
További (nem költő, de megfigyelt) fajok: bakcsó, szürke gém, fekete gólya,
kígyászölyv, békászó sas, sárszalonka, piroslábú cankó, erdei cankó, kerti
geze
Slide 16
Konklúziók
A felmérés eredményei sok fajnál összhangban voltak a becsült országos
állománynagysággal – ez talán annak is köszönhető, hogy a CT69 elég
változatos élőhelyi viszonyokkal bír, és bizonyos szinten igazolja is e
fajoknál az országos állománybecslés nagyságrendi helyességét
Egyes nagy mozgásterületű fajoknál a módszer biztosan nem/alig alkalmas
állománybecslésre
Számos „ritkább” (valójában csak helyileg ritkább, országos léptékben
közepesen gyakori) faj megtalálásához szükség volt a felmért terület alapos
„átfésülésére”, a lehető legtöbb 500x500 m-es négyzet érintésére
Slide 17
Konklúziók
A hivatalos MAP módszertan szerint 2 óra már elég lehet egy bejárás
„kipipálásához” – az alapos bejáráshoz viszont átlagosan 6 órára volt
szükség
A 2,5x2,5-es négyzetek két nappali alapos és egy mintavétel szerű éjszakai
bejárása rendkívül idő- és energiaigényes, egy megfigyelő/10x10-es UTM
négyzet esetén nem javasolható – a MAP felmérés is csak akkor
kivitelezhető alaposan, ha több megfigyelő dolgozik egy négyzetben
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer a terepi munkát csupán 10,
max. 20%-kal növelte, sokkal kevésbé, mint a bejárás alaposságának
növelése (2 óráról 6 órára)
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszerből nyert adatok
feldolgozása viszont szintén rendkívül időigényes volt, megközelítette a
terepi munka időigényét
Slide 18
Konklúziók
2015-ben is érdemes lenne elvégezni egy 10x10-es UTM négyzet MAP
felmérését a Börzsönyi HCs működési területén
Az „alapos” bejáráshoz azonban több felmérőnek kell megosztania a
munkát
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer folytatása is érdekes lehet, a
felmérőknek kell eldönteniük – a munkát az adatok feldolgozásában nyújtott
segítséggel is lehet támogatni
Vagy (Corine alapú?) élőhelytérképek segítségével elegendő lehet kisebb
minták vétele a különböző élőhelytípusokból, majd az élőhelytípusok aránya
alapján extrapolálni
Slide 19
Felmérés jövőre a Börzsönyi HCS-nél? Milyen
módszerrel?
?
?
?
?
?
Madáratlasz Program a Börzsönyi HCs működési
területén –
kicsit intenzívebben
Schmidt András – Schmidtné Kővári Ilona – Nagy Csaba
Fényképek: Nagy Csaba, Potyó Imre
Térképek: Kazi Róbert
Börzsönyi Helyi Csoport
Slide 2
A Madáratlasz Program céljai
Miért kell madáratlaszt készíteni?
• Készül az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) új atlasza (50
országra, 50x50 km UTM négyzetes felbontásban)
• A madárvédelmi irányelv szerinti jelentési kötelezettség
• Saját, hazai természetvédelmi munkáinkhoz
Slide 3
A Madáratlasz Program módszere
A MAP felmérés meghirdetett módszere
• „Kötelezően felmérendő” 10x10 km-es UTM
• Egy-egy 10x10 km-es UTM négyzet felmérése
egy év alatt (2014-2017)
• A 16 db 2,5x2,5 km UTM négyzet felmérése:
2 nappali (reggel-délelőtt) és egy éjszakai bejárás,
egy bejárás min. 120 perc (tehát min.16x3x120 perc)
• Első nappali: IV-V., második nappali: VI-VII.
• Végeredmény: fajlista 2,5x2,5 km-es
négyzetenként, költési valószínűséggel (A, B, C),
állománybecslés csak a RTM fajoknál
• A költési időszakban bármely madármegfigyelés eredményeit fel lehet
vinni a map.mme.hu-n kialakítandó adatbázisba
Slide 4
Madáratlasz Program – kicsit intenzívebben
(innentől a továbbiak nem a hivatalos MAP program, hanem beszámoló a CT69ben, 2014-ben végzett felmérésről és eredményeiről, az ezzel kapcsolatos
felvetésekről!)
A probléma:
A hazai madárállományok abszolút nagyságáról a legtöbb faj esetében csak
halvány fogalmaink vannak
A madárvédelmi irányelv szerinti országjelentés tapasztalatai: az MMM
adatbázisból számított állománybecslések nagyon hozzávetőlegesek (az
MMM trendekre jó)
Szükség lenne a tesztelésre, ellenőrzésre, pontosításra
Slide 5
Állománybecslés az MMM-ből…
A felmért denzitásból az adott fajra jellemző revírmérethez közelítő értékkel
(pl. 100 m, 500 m, 2500 m) lehet kalkulálni az állománynagyságokat
Probléma: az egyes revírméret-kategóriák gyakran nagyságrendileg eltérő
állományokat adnak, míg a valóság gyakran valószínűleg köztes érték
Példák:
600 ezer vagy 60 ezer pár tövisszúró gébics van az országban?
60 ezer vagy 14 ezer „pár” kakukk van az országban?
Mi a gyakoribb, a kakukk vagy a búbosbanka, a fülemüle vagy a vörösbegy?
Slide 6
Madáratlasz Program – lehetséges megoldás?
Ha már kint vagyunk a terepen…
• A MAP-négyzet gazdája válik (nagy valószínűséggel) az adott négyzet
madárállományainak legjobb ismerőjévé
• Érdemes számlálásokra alapozott becslést adnia minél több
madárfajra
• Ha elég sok ilyen becslésünk van egységes módszertan szerint,
azzal pontosíthatjuk a hazai állományok becsléseit
• Az MMM-ben évi max. 1000 2,5x2,5 km-es UTM négyzet felmérése
folyik, a MAP felmérés hátralévő 2 éve során akár hasonló, több
százas nagyságrendben készülhetne becslés a MAP-ban felmért
négyzetek állományaira
Slide 7
2014-es felmérés – CT69
Slide 8
A számlálás módszere a CT69-ben
• Minden megfigyelt „pár” feljegyzése, az összesítés érdekében az
500x500 m-es kis négyzetenként (bár vannak pontatlanságok!)
• Mi számít „párnak”? Pl. egy éneklő madár, de egy átrepülő madár is, ha
van megfelelő élőhely a 10x10-es négyzetben (kék galamb), egy
„családnyi” fiatal madár (pl. kirepült széncinegék együtt)
• Átfedések lehetőség szerinti kiküszöbölése (bejárási útvonal)
• A két (vagy több) nappali bejárás során egy adott 500x500 m-es
négyzetben az adott fajból megfigyelt magasabb párszámot vettem
leszámolt párszámnak
Slide 9
2014-es felmérés – CT69
Slide 10
2014-es felmérés – CT69
Slide 11
2014-es felmérés – CT69
Slide 12
A becslés módszere a CT69-ben
• A becslés a 2,5x2,5-es négyzet szintjén történt, a számolt párszám és
a négyzetben található élőhelyek becsült aránya alapján
• Általában a nem-énekeseknél és a varjúféléknél 2x szorzó, a többi
énekesmadárnál 3x szorzó
• A nagy mozgáskörzetű madaraknál (pl. holló) és a ritka (pl. haris) akár 1x
vagy annál is kisebb szorzó, pontosabban egyedi becslés
Slide 13
Összegző eredmények
MAP:
108 madárfaj megfigyelése megfelelő élőhelyen a költési időben
A költési valószínűség (lehetséges): 15 faj
B költési valószínűség (valószínű): 33 faj
C költési valószínűség (biztos): 60 faj
Állománybecslés:
A 108 faj 9102 párjának „leszámolása”, ebből becslés alapján összesen
22406 pár madár a CT69-ben
Mindez 8506 perc nappali és 2182 perc éjszakai felmérés során, összesen
10688 perc, vagyis 178 óra, egy hét és 10 óra a terepen!
500x500 m-es pontok felmértsége (az A1 négyzeten felüli 2,5-es négyzetek
összességénél), 380 pontból: nappal 21 pont 0x, 96 pont 1x, 207 pont 2x,
46 pont 3x, 6 pont több mint 3x
éjszaka 133 pont 1x, 14 pont 2x
Slide 14
A leggyakoribb madárfajok
Faj
Becsült párszám
Fekete rigó
2400
Barátposzáta
1812
Széncinege
1502
Házi veréb
999
Erdei pinty
971
Zöldike
966
Mezei veréb
923
Seregély
799
Énekes rigó
723
Csilpcsalpfüzike
669
Vörösbegy
605
Slide 15
Meglepetések és hiányok (a CT69
vonakozásában)
Meglepetésfajok: üstökösréce, törpegém, kis lile, erdei pacsirta, parlagi
pityer (mennyiség), hantmadár, búbos cinege, függőcinege
Hiányoztak: fehér gólya, fogoly, gyöngybagoly, ökörszem,
erdei szürkebegy, kerti rozsdafarkú, sárgafejű királyka,
kis őrgébics, csóka, vetési varjú
További (nem költő, de megfigyelt) fajok: bakcsó, szürke gém, fekete gólya,
kígyászölyv, békászó sas, sárszalonka, piroslábú cankó, erdei cankó, kerti
geze
Slide 16
Konklúziók
A felmérés eredményei sok fajnál összhangban voltak a becsült országos
állománynagysággal – ez talán annak is köszönhető, hogy a CT69 elég
változatos élőhelyi viszonyokkal bír, és bizonyos szinten igazolja is e
fajoknál az országos állománybecslés nagyságrendi helyességét
Egyes nagy mozgásterületű fajoknál a módszer biztosan nem/alig alkalmas
állománybecslésre
Számos „ritkább” (valójában csak helyileg ritkább, országos léptékben
közepesen gyakori) faj megtalálásához szükség volt a felmért terület alapos
„átfésülésére”, a lehető legtöbb 500x500 m-es négyzet érintésére
Slide 17
Konklúziók
A hivatalos MAP módszertan szerint 2 óra már elég lehet egy bejárás
„kipipálásához” – az alapos bejáráshoz viszont átlagosan 6 órára volt
szükség
A 2,5x2,5-es négyzetek két nappali alapos és egy mintavétel szerű éjszakai
bejárása rendkívül idő- és energiaigényes, egy megfigyelő/10x10-es UTM
négyzet esetén nem javasolható – a MAP felmérés is csak akkor
kivitelezhető alaposan, ha több megfigyelő dolgozik egy négyzetben
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer a terepi munkát csupán 10,
max. 20%-kal növelte, sokkal kevésbé, mint a bejárás alaposságának
növelése (2 óráról 6 órára)
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszerből nyert adatok
feldolgozása viszont szintén rendkívül időigényes volt, megközelítette a
terepi munka időigényét
Slide 18
Konklúziók
2015-ben is érdemes lenne elvégezni egy 10x10-es UTM négyzet MAP
felmérését a Börzsönyi HCs működési területén
Az „alapos” bejáráshoz azonban több felmérőnek kell megosztania a
munkát
A „minden észlelt madár feljegyzése” módszer folytatása is érdekes lehet, a
felmérőknek kell eldönteniük – a munkát az adatok feldolgozásában nyújtott
segítséggel is lehet támogatni
Vagy (Corine alapú?) élőhelytérképek segítségével elegendő lehet kisebb
minták vétele a különböző élőhelytípusokból, majd az élőhelytípusok aránya
alapján extrapolálni
Slide 19
Felmérés jövőre a Börzsönyi HCS-nél? Milyen
módszerrel?
?
?
?
?
?