Transcript Termvédbiol3

Természetvédelmi biológia
3. A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: a kihalás.
Ritkaság és Veszélyeztetettség
A kihalás formái
1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a világon nem maradt fenn élő
egyede.
2. Vadon kihalt (extinct in the wild) – az a faj, melynek csak fogságban élő
egyedei maradtak.
3. Helyileg kihalt (locally extinct) – az a faj, melynek bizonyos populációi
elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élő populációi.
4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) – az a faj, melynek
bár él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma,
hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása
elhanyagolható.
Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban
A fajszám az élet keletkezése óta nő
Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban
5 nagy kihalási hullám
Az ember okozta kihalások
Történelmi korok
• természeti erőforrások hasznosítása, élőhelyek átalakítása
• nagytestű emlősök kihalása – megafauna 74-86%
• csak a madarak és emlősök esetén rendelkezünk viszonylag pontos
adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan, a fajok 99%-ról
legfeljebb durva becslésünk van.
Az ember okozta kihalások
1600-tól dokumentált fajkihalások
Dokumentált fajkipusztulások
Taxonok
Becsült
fajszám
A kihalt
fajok aránya
(%)
kontinens
sziget
óceán
összesen
Emlősök
30
51
4
85
4000
2,1
Madarak
21
92
0
113
9000
1,3
Hüllők
1
20
0
21
6300
0,3
Kétéltűek
2
0
0
2
4200
0,05
Halak
22
1
0
23
19100
0,1
Gerinctelenek
49
48
1
98
1000000
0,01
Virágos
növények
245
139
0
384
250000
0,2
Az ember okozta kihalások
• A kihalás üteme fokozódik
• A fajok jelentős része az utóbbi 150 évben pusztult ki
• XVII. században évtizedenként, 1750-1800 között évenként kihalt 1-1
emlős és madárfaj
Az ember okozta kihalások
Jelenkor
Élőlénycsoport
Becsült
fajszám
Halak
Fajok
száma
Fajok
arány
a
24000
452
2
Kétéltűek
3000
59
2
Hüllők
6000
167
3
Boidae
17
9
53
Varanidae
29
11
38
Iguanidae
25
17
68
9500
1029
11
Anseriformes
109
36
33
Psittaciformes
302
118
39
4500
505
11
Marsupialia
179
86
48
Canidae
34
13
38
Cervidae
14
11
79
Nyitvatermők
758
242
32
Zárvatermők
240000
21895
9
2820
925
33
Madarak
Emlősök
Pálmák
Kihalások sebessége
• Természetes kihalási sebesség, ember nélkül –1 faj 1-10 m évig él,
tegyük fel 10 m faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk
• Jelenleg madaraknál ill. emlősöknél kihalási ráta 1% évszázadonként,
kb. 100-1000 szerese. (1850-1950 között 100 faj halt ki, természetes
ráta 1-et indokol, a többiért az ember felelős)
• Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire
korábban nem volt példa.
Endemizmusok jelentőssége
Endemizmus – bennszülött faj, olyan faj,
melynek természetes előfordulása szűk
földrajzi régiókra szorítkozik. Különböző
nagyságú földrajzi régiókra
értelmezhetjük.
1. Pinus sylvestris – Eurázsia mérsékeltövi
területein endemikus
2. pannon endemizmus – pl. Thlaspi jankae,
Armoracia macrocarpa
Endemizmusok jelentőssége
3. lokális bennszülöttek
• csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma
tornensis
• egyetlen lelőhely ismert Linum dolomiticum
Endemizmus gócpontok
Bennszülött elemek aránya elsősorban az elszigetelt területeken magas.
• földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg
tavak)
• geológiai értelemben idős, elszigetelt mediterrán klímájú területeken
• Madagaszkár – 28 főemlős 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65%
endemizmus
Régió
Terület (1000 km)
Fajszám
Endemizmusok
száma
2573
18550
14800
80
Fokföld
90
8578
5850
68
DNy-Ausztrália
320
3600
2450
68
10000
10500
3500
33
Kalifornia
411
5046
1517
30
Panama
75
6800
1034
15
É-Amerika ÉK-i fele
3238
4425
599
14
Texas
751
4196
379
9
Dél-Afrika
Európa
Endemizmusok
aránya
Bennszülött elemek a Kárpát-medencében
Edényes növények
• 2% pannóniai bennszülött Mo-on
• 1,5% kárpáti (szub)endemizmus
• 9,1% bennszülött faj történelmi
Magyarország területén
Bennszülött elemek a Kárpát-medencében
Állatok – Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban.
• Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus
• Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi
faj
Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása
• Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área
gyakran kicsi, sok endemizmus
• Óceáni szigeteken élő bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy
kihalással veszélyezettet
• 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt
Őshonos
fajok száma
Endemzimusok
száma
Ascensión
25
883
44
353
82
Azori-szigetek
543
229
9
135
42
Galapagosz-szigetek
600
5
42
23
59
Hawaii-szigetek
970
11
91
9
40
Szigetek
Endemizmusok Veszélyeztetett
aránya (%)
endemizmusok
száma
Veszélyeztetett
endemizmusok
aránya (%)
Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása
Okok
• Eredendően hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek
• Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekező
mechanizmusok
• Kontinensekről betelepülő idegenhonos fajok nagy károkat okoznak
• Ember átalakítja az élőhelyeket (szántóvá, erdőirtás, stb.) elsősorban a
növényeket veszélyezteti
• Idegenhonos fajok pedig kiszorítják, kipusztítják az őshonos fajokat
(pl. röpképtelen madarak)
Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére
• szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés – Erdőirtás mértéke
alapján amerikai trópusi esőerdőkben 1986 és 2000 között a növények
15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínűsíthető.
• 10 millió faj él a Földön, évente 1% esőerdő pusztul el, évente a fajok
0,2-0,3%-át kihalásra késztetve (20-30 ezer faj/év, naponta 68,
óránként 3)
• Teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a a kihalás mértéke
• Módszertől függetlenül valószínűsíthető, hogy fajok százezrei
pusztulnak ki a következő 50 évben. Nagyobb a kihalások sebessége,
mint a földtörténet során bármikor.
Magyarországon kihalt állatok és növények
Vörös könyv: 5 emlős, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermő
A ritkaság formái
1.
tömegesség – a faj kevés egyedből álló kis populáció(k)ból áll
2.
földrajzilag ritka faj – a faj áreája kicsi, szűk földrajzi régióban fordul elő
3.
ökológiailag ritka (specialista fajok) – speciális ökológiai igényű fajok
A ritkaság formái
Elterjedési terület,
área
Élőhelyi igény
Az
egyes
populác
iók
mérete
Nagy
Tágtűrésű
Néhol
nagy
Nem ritkasági
kategória
(Chenopodium
album)
Mindenütt
kicsi
Cypripedium
calceolus
Kicsi
Specialista
Spiraea
salicifolia
Taxus baccata
Tágtűrésű
Specialista
Tilia
tomentosa
Plantago
schwarzenbergiana
Pinus cembra
Linum dolomiticum,
Pyrus magyarica
A veszélyeztetettség okai
1.
kis áreájú – szűk földrajzi terület egy-két pontján fordul elő
2.
egy vagy kevés populációval rendelkező fajok – véletlenszerű
természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja
3.
kis populációméretű fajok – környezeti, demográfiai fluktuációknak
véletlenszerű hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság
könnyen csökken, pl. nagytestű ragadozók
4.
csökkenő populációméretű fajok – pusztuló tendenciát mutató
populációk nagy valószínűséggel halnak ki
5.
kis egyedsűrűségű populációval rendelkező fajok – élőhelyek
pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe
sodródhatnak
A veszélyeztetettség okai
6.
nagy territóriumigényű fajok – élőhelypusztulás nagyobb
valószínűséggel érinti
7.
nagy testméretű állatok – nagy territóriumigény, nagy táplálékigény,
gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók
8.
rosszul terjedő fajok – környezet változásaira élőlények
alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak,
9.
vándorló fajok – életben maradásuk legalább 2 élőhelytől függ, ill. a
vonulási útvonal tulajdonságaitól
10.
kis genetikai változatosságú fajok – genetikai változatosság az
alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak
A veszélyeztetettség okai
11.
speciális élőhelyigényű fajok – specialista fajok általában ritkábbak
12.
zavartalan élőhelyek K-stratégista fajai – bolygatásmentes
élőhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat
13.
ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képező fajok –pl. denevérek,
bölénycsordák, lazacok, tengeri teknősök
14.
elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlődött fajok
15.
ember által közvetlenül hasznosított fajok – túlhasználat, vadászat,
begyűjtés
IUCN – Természetvédelmi kategóriák
Kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk kihaltnak, ha utolsó egyede is
biztosan meghalt; ill. alapos, az elterjedés terület egészére ezen belül az ismert
vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő kutatások során egyetlen egyedet sem
lehet kimutatni.
Vadon kipusztult – Adott taxont akkor tekinthetünk természetben kihaltnak, ha
kizárólag termesztésben vagy fogságban él, vagy a valamikori elterjedési
területén kívüli telepített populációja(i) van(nak); ill. alapos, az elterjedés
terület egészére ezen belül az ismert vagy feltételezett élőhelyekre kiterjedő
kutatások során egyetlen egyedet sem lehet kimutatni.
IUCN – Természetvédelmi kategóriák
Különösen veszélyeztetett – Egy taxon különösen veszélyeztetett akkor, ha az
legjobb információk szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok
bármelyike igaz rá, és ezért természetes környezetében a kihalás veszélyének
különösen nagy valószínűséggel kitett.
Veszélyeztetett – Egy taxon veszélyeztetett akkor, ha az legjobb információk
szerint a kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért
természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel kitett.
Sebezhető – Egy taxon sebezhető akkor, ha az legjobb információk szerint a
kategóriára vonatkozó A-E kritériumok bármelyike igaz rá, és ezért
természetes környezetében a kihalás veszélyének elég nagy valószínűséggel
kitett.
Természetvédelmi kategóriák
Fenyegetettség közeli – Fenyegetettség közeli az a taxon, amelyet értékeltek a fenti
kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a
sebezhető kategóriának sem, de közel áll ahhoz, vagy valószínű, hogy a közeli jövőben
valamelyik kategória kritériumainak meg fog felelni.
Legkevésbé veszélyeztetett – Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amelyet értékeltek a
fenti kritériumok alapján, és nem felet meg a súlyosan veszélyeztetett, a veszélyeztetett, a
sebezhető (potenciálisan veszélyeztetett) és a fenyegetettség közeli kategóriának sem.
Széles elterjedésű, nagy egyedszámú taxonok tartoznak ebbe a csoportba.
Hiányos adat – Adathiányos az a taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak
státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem
állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Ebbe a kategóriába tartozó taxonok jól
kutatottak, biológiájuk jól ismert, de egyedszámukra és elterjedésükre vonatkozó
információk hiányoznak. Emiatt az adathiányos kategória nem fenyegetettségi kategória.
A lista csak azt jelzi, hogy az idetartozó taxonokról több információra van szükség, ill.
elismeri a lehetőséget, hogy a jövőbeli kutatások alapján eldönthető, hogy fenyegetett
taxonról van-e szó.
Be nem sorolt – Be nem sorolt az a taxon, amelyet még nem értékeltek a fenti kritériumok
alapján.
Kritériumrendszer
Becslésekhez az alábbi információk egyikével rendelkezni kell
1. egyedszám megfigyelt csökkenése
2. elterjedési területének mérete, létező populációk száma
3. összes és szaporodóképes egyedek száma
4. a populáció jelenlegi és várható méretének csökkenési trendje és az
élőhelypusztulási trend mellett az adott időpontra becsülhető
populációméret
5. bizonyos generációsidőn vagy megadott időponton belül a kihalás
valószínűsége
Ez alapján különösen veszélyeztetett minősítést az a faj kaphat, amelyikre
1 vagy több ráillik az alábbiak közül:
• Legalább 90%-os (CR) állománycsökkenés.
• Az elterjedési terület kevesebb mint 10 km2, az élőhely nagyon
fragmentált, szélsőségesen ingadozik, vagy folyamatosan csökken.
• Populáció létszámát kevesebb, mint 250 egyed alkotja és legalább 25
%-os a becsült csökkenés, vagy egyetlen populáció sem számlál 50
ivarérett egyednél többet, vagy legalább az egyedek 90%-a egy
populációba tömörül.
• A populáció létszáma kevesebb mint 50 ivarérett egyed.
• Olyan mennyiségi elemzés alapján, amely a természeti környezetben
vadon élő populáció kihalási valószínűségét legalább 50 %-os.
Kéklista
• Azon vörös listás taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt
időszakban – az aktív védelemnek köszönhetően – csökkent a
veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós
állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni.
• Hazánkban a ritka fa- és cserjefajok megőrzésére, állományaik
gyarapítására csak mostanában indult feltáró munka, védelmi
beavatkozás. A kéklistán ezért 2 faj, a Populus nigra, Quercus frainetto
szerepel.
Hazai veszélyeztetettségi kategóriák
1. Kipusztult és eltűnt K – kipusztult = az utóbbi ötven évben többszöri
keresés ellenére sem került elő, eltűnt = az elmúlt tíz évben nem
találták. (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)
Magyarországról kipusztult és eltűnt edényes növényfajok
Hazai veszélyeztetettségi kategóriák
2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett KV – Egyetlen,
önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt
populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem
vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek.
(Botrychium multifidum, Plantago maxima, Pyrus magyarica)
Hazai veszélyeztetettségi kategóriák
3. Aktuálisan veszélyeztetett AV – Valamennyi állománya csökkenőben
ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti,
védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. (Ajuga laxmannii,
Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster
oleifolius, Onosma tonensis)
Hazai veszélyeztetettségi kategóriák
4. Potenciálisan veszélyeztetett PV – Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem
•
•
fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek.
(Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger)
létében egyelőre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis
vernalis, Doronicum hungaricum)
ismeretlen veszélyeztetettségű (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők
1. Területi igénybevétel – Ipari létesítmény, település, utak, autópályák,
bányák, víztározó, szeméttelepek megsemmisül az élőhely, és
életközösségeket.
2. Művelési ág megváltozása
• bányászat
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• gyepek feltörése
• gyümölcsösök és szőlők telepítése – hegylábi sztyeprétek helyén
• sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése – kopárfásítás
• halastavak létesítése – mélyebb fekvésű nedves helyeken
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
3. A termőhelyi viszonyok megváltozása
• alullegeltetés és túllegeltetés
• libatartás és -legeltetés
• intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés
• karsztvíz- és talajvíz-kiemelés
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• erdők tarvágásos üzemmódja
• vágásterület tuskózása, mélyszántása
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• tájidegen fafajokkal végzett erdősítés
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• túlzott létszámú vadállomány
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
• tájidegen növények és gyomok terjedése
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása
• intenzív turizmus
• katonai tevékenység
• járművek okozta taposás
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők
• virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem
• túlzott létszámú vadállomány
A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők