Transcript 1. rendszertan

Biológiai alapismeretek
gyakorlat
1. Az élővilág rendszerezése
Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból
keletkezett:
„az élet tudománya”
Élő szervezetek jellemzői:
• Állandó kapcsolat a környezettel
• Stacioner egyensúly: az élőlények viszonylagos, csak állandó
energiaáramlással fenntartható állandósága.
• Individualitás – egyediség: viszonylagos elhatárolódás, az
élőlény és környezete közti anyagcsere biztosítva van. Azt is
jelenti, hogy az élőlény egésze él, nincs életet hordozó
alkotórész.
• Önszabályozás
• Önreprodukció
• Az élet fehérjékhez és nukleinsavakhoz kötődik.
• Hierarchikus szerveződés: szerveződési szintek a
molekuláris szinttől a bioszféráig.
A rendszerezés
– Mesterséges rendszerek
• Arisztotelész és tanítványa, Theophrasztosz: i. e. 300-as
években az első rendszerezés
• Karl Linné – Carolus Linnaeus svéd tudós (1707-1778)
rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere
alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani
kategóriát és kettős nevezéktant – binomiális nomenklatúra
• Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette.
• 1735: Systema Naturae
• 1753: Species Plantarum
A ma használatos rendszertani kategóriák:
•
•
•
•
•
•
Ország (Regnum):
Törzs (Phylum):
Osztály (Classis):
Rend (Ordo):
Család (Familia):
Nem vagy nemzetség
(Genus):
• Faj (Species):
Minden kategóriának alcsoportjai
lehetnek. A vastag betűvel kiemelteket
Linné alkotta meg.
• Növények országa
(Regnum plantarum)
• zárvatermők
(Angiospermatopyta)
• kétszikűek
(Dicotyledonopsida)
• hüvelyesek (Fabales)
• pillangósvirágúak
(Fabaceae)
• herék (Trifolium)
• fehér here (Trifolium
repens)
A binominális nomenklatúra:
A rendszer alapegysége a faj, melynek neve mindig két névből áll:
nemzetség- és fajnévből. Ez az alapja a kettős nevezéktannak. A binom
kettőst jelent: genusnév + speciesnév
Irodalom: Molnár V. Attila - Növények és emberek
•
Kitaibel Pál (1757-1817): elfogadta Linné rendszerét, de a
növények élőhelyi viszonyaival is foglalkozott. Feltérképezte az akkori
Nagy-Magyarország növényvilágát. 44 faj ma is az ő nevét viseli
(Kitaibel-cickafark – Achillea kitaibeliana).
1.Természetes rendszerek, filogenetikus, vagy fejlődéstörténeti
rendszertan:
A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági
kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen
kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi.
• Lamarck (1744-1829) francia tudós: 1809: megállapította, hogy a
fajok bonyolultsági sorrendben jelentek meg a Földön.
• Charles Darwin (1809-1882): a fajok változásának tudományos
magyarázata
• http://www.origo.hu/tudomany/20090113-darwin-200-charlesdarwin-elete-es-munkassaga.html?pIdx=1 - A darwini
evolúcióelmélet lényege
• http://www.darwinnap.hu/
• A fajok eredete – 1859.
• A faj: lényeges tulajdonságaikban megegyező, egymással
szaporodni és termékeny utódot létrehozni képes egyedek
összessége.
• Evolúciós értelemben véve rugalmas→
• Alfaj: A fajok önálló elterjedésű csoportjai, amelynek az egyedei
egymáshoz jobban hasonlítanak, mint a faj többi egyedéhez. Pl. a
piros vagy kerti bazsarózsa bánáti bazsarózsa nevű alfaja fordul
elő Baranya megyében.
A növényvilág evolúciója
• Két evolúciós irányvonal: egyik a kékmoszatokból, másik az
ostorosokból. Legegyszerűbb többsejtű szerveződés a
sejtfonal.
• Két irányban történő osztódás eredménye: lapszerű növények
• Háromirányú osztódás eredménye: telepes növények
• Az ostorosokból négy fejlődési vonal: barázdásmoszatok,
sárgásmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok.
• A zöldmoszatok két formában léptek a szárazföldre: mohák
és harasztok
Harasztok törzse
• Evolúciós bevezető:
• első igazi szárazföldi növények
• a vízfelvétel és a fényért való küzdelem határozta meg a további
fejlődést
• a zöldmoszatokból az egyik fejlődési irány a mohák, a másik a
harasztok iránya
• A harasztok törzse a földtörténeti múltban fajgazdagabb és nagyobb
elterjedésű volt, mint napjainkban. A ma élő fajok kisebb termetűek,
és élőhelyük is beszűkült. A harasztok törzse túljutott a virágkorán.
Harasztok törzse• Ősharasztok osztálya
• Korpafűfélék (Lycopsida)
– Ma élő korpafüvek: védettek, 800 faj
– Csipkeharasztok: trópusi fajok, Mo-n egy faj
– Pikkelyfák és pecsétfák: Karbon koriak, mára kihaltak
• Zsurlófélék osztálya: Mezei zsurló – Equisetum arvense
• Páfrányok osztálya
• Páfrányok rendjei:
• Kígyónyelv páfrányok
• Valódi páfrányok
• Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
• Pikkelypáfrány - Ceterach javorkaeanum
• Kövi fodorka – Asplenium ruta-muraria
VIRÁGOS NÖVÉNYEK (3. ÉS 4.)
3. Nyitvatermők (Gymnospermatophyta)
• a földtörténeti Ókorban jelentek meg
• fás szárúak
• víztől független szaporodás, ivartalan nemzedék nem jellemző (a
virágba húzódik)
• az ivarsejtképzés a virágokban történik, a megporzást a szél segíti
• egyivarú virágok
• lehetnek egylakiak vagy kétlakiak.
• Rendszer: 1. Ginkgofélék osztálya: kétlakiak, lombhullatók,
dichotomikus levélerezetűek (villás elágazású). Egy élő faj:
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Élő kövület.
• 2. Fenyőfélék osztálya: a levél zöld, különböző mértékben viaszos
felszínű, tű, vagy pikkely alakú. Állhat szórtan, fésűsen vagy
csomókban.
• 3. Tiszafafélék osztálya: Tiszafa (Taxus baccata)(!)
4. Zárvatermők (Angiospermatophyta)
•
•
•
•
a legfejlettebb növénytörzs, fajgazdag, elterjedt.
a termőlevél körülzárja a magkezdeményt → termő.
fás vagy lágy szár
kétivarú vagy egyivarú virágok
Kétszikűek osztálya: Fontosabb családok:
• Boglárkafélék: Mocsári gólyahír, Réti boglárka
• Tündérrózsafélék: Fehér tündérrózsa, Vízitök
• Rózsafélék: Gyepűrózsa* (Rosa canina), Vadalma,
Kökény, Szeder, Málna, Erdei szamóca
• Pillangósvirágúak: Veteménybab, Veteményborsó,
Fehér akác, Szója, lóherék
• Harmatfűfélék: Kereklevelű harmatfű
• Szőlőfélék: Bortermő szőlő
• Ernyősvirágzatúak
• Ajakosak: zsályák, menták, kakukkfüvek, Szurokfű
(oregánó), Bazsalikom
• Burgonyafélék: Paprika, Paradicsom, Burgonya,
Dohány, Petúnia, Csattanó maszlag
• Keresztesvirágúak: mustárok, Káposzta, Repce, Retek
• Tökfélék: tökök, Görögdinnye, Uborka
• Fészekvirágzatúak: Közönséges napraforgó, Kamilla,
Gyermekláncfű, Ürömlevelű parlagfű
• Szegfűfélék
• Kaktuszfélék
• Kenderfélék
• Nyírfafélék: mogyorók, Közönséges nyír, Enyves éger,
gyertyánok
• Bükkfafélék: Bükk, Kocsányos tölgy (Quercus robur),
Kocsánytalan tölgy, Csertölgy, Molyhos tölgy,
• Fűzfafélék: Fehér fűz, Fehér nyár, Rezgő nyár
Egyszikűek osztálya:
• Békatutajfélék: Átokhínár
• Békaszőlőfélék: Békaszőlő
• Liliomfélék: Őszi kikerics, Vöröshagyma* (Allium cepa),
liliomok, Májusi gyöngyvirág, tulipánok, Spárga, Yucca
• Kosborfélék (Orchideák): Agárkosbor, Légybangó
• Sásfélék: Zsombéksás, Tavi káka,
• Pázsitfüvek: Angolperje* (Lolium perenne), Közönséges
rozs, Közönséges búza* (Triticum aestivum), Nád,
árvalányhajak, Kukorica,
• Békalencsefélék: békalencsék
• Gyékényfélék: gyékények