Az 5.a PowerPoint bemutatója

Download Report

Transcript Az 5.a PowerPoint bemutatója

DERA
PATAK
ÉLŐLÉNYEI
.
A vadkacsa tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket,
apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Nem tud teljesen a víz alá bukni, ezért a madár
hátsó része kiemelkedik a vízből. Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló.
Vadászható vízivad. A legidősebb ismert tőkés réce 29 évet élt. Az ivarérettséget
egyéves korban éri el. Fészkelőhelyben nem válogatós, földre rakja növényi részekből
és pehelytollakból készített fészkét. Sokszor már március elején elkezdi rakni 913 tojásból álló fészekalját, melyen 22-28 napig kotlik. A tojások zöldes színűek. A
vadkacsáról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Fekete
István ifjúsági regényében a Vukban a vadkacsa neve Tás. Magyarországon nem
védett.
A kecskebéka mind a tavi, mind a kis tavi békák jellegzetességeivel rendelkezik, és
rendkívül nagy változatosságot mutat színezetét és mintázatát tekintve. A legújabb
kutatások szerint a különféle kromoszóma-mutációk miatt a fajkomplex tagjait
morfológiai bélyegek alapján nem lehet elkülöníteni. Hasa általában szürkés, háta
gyakran zöld alapon fekete foltos, bőre kevéssé rücskös. Hátsó, citromsárga
foltos ugrólábai rendkívül hosszúak és erősek, akár a 10 centiméteres hosszúságot is
elérhetik. A faj leginkább a tavi békák életvitelét folytatja, mivel ritkán merészkedik távol
a víztől, és veszély esetén is azonnal ott keres menedéket. A szárazföldön akár
1 méteres ugrásokkal közlekedik. Mint rokonai, a kecskebéka is ragadozó, hosszú
nyelvével ragadja meg különféle ízeltlábúak, elsősorban repülő rovarok közül kikerülő
áldozatát.
A kecskerák Közép-Európában nem honos, élelmezési célokra azonban betelepítették.
A folyami rákhoz igen hasonló kecskerák csőrnyújtványa (rostrum) fogazott szélű, ollói
feltűnően hosszúak, igen keskeny szárakkal. Az állat halvány sárgásszürke színű. A
kecskerák mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb
állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. A kecskeráknak nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák
már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önálló
életet kezdenek.
A vízisikló nagy területen, az Atlanti-óceántól a Bajkál-tóig megtalálható északon
egészen a 67° északi szélességi körig. A faj testfelépítése erőteljes, a nőstények
rendszerint nagyobbak a hímeknél: ez utóbbiak hossza ritkán éri el az 1 métert, míg a
nőstények gyakran 120 centiméteresek, sőt háborítatlan vidéken akár 1,5 méteres
hosszt is elérhetik.
A vízisikló színezete változatos: ormós pikkelyű háta zöldes- vagy kékesszürke. A faj
ügyesen közlekedik kígyózó mozgásával mind a vízben, mind a szárazföldön. Hüllő
lévén elsősorban nappal aktív, ilyenkor vadászik. Táplálékát kisebb termetű gerincesek
képezik, elsősorban különféle halak és kétéltűek, kiváltképpen békák. Az emberek
oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes
élőhelyek pusztulása csökkenti a faj állományát. Természetes ellenségei is akadnak
szép számmal: tojásait patkányok és kutyák, a kis siklókat halak és békák, a kifejlett
egyedeket gázlómadarak, sünök fogyasztják előszeretettel.
A mocsári teknős csak a vízközelében él. Magyarországon elsősorban a síkvidékek iszapos állóvagy lassan folydogáló vizeiben él. Kedveli a napsütötte, sűrűn benőtt erdei tavakat és a
ligeterdőkkel szegélyezett holtágakat. Csak víz közelében él. A Dera patak lakosa is.
A fenékjáró küllő egész Európában előfordul, de folyamatos elterjedéséről nem
beszélhetünk. Állományai szigetszerűen előfordulnak a magyarországi folyókban,
patakokban, homokos vagy kavicsos aljzatú állóvizekben, csatornákban. Viszonylag
gyakori, de visszaszorulóban lévő faj. A hal teste megnyúlt, oldalról és a hasi részen
kissé lapított csaknem hengeres, faroknyele rövid, magas. Feje rövid, zömök,viszonylag
magas szemei közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek, orra tömpe, szája alsó
állású,vaskos.Szájszegletében 1-1 rövid bajuszszál van, amelyek visszahajtva legfeljebb
a szem közepéig érnek. Pikkelyei nagyok,puhák,számuk 40-45 az oldalvonal mentén.
Hátúszója 9-10, farok alatti úszója 8-9 sugarú; farokúszója villás. Garatfogai kétsorosak
(2)2.5-5.3(2). A fenékjáró küllő testhossza 8-14 centiméter, legfeljebb 20 centiméter. E
halfaj háta feketés, zöldes vagy kékes árnyalatú barna; oldalai szürkéssárgák enyhe
ezüstös csillogással, az oldalvonal mentén 6-14 sötét vagy fekete folttal; hasa
csillogóan fehér. Páratlan úszóin és a farok alatti úszón sötét pettyek vannak,amelyek
csak erre a küllőfajra jellemzőek.
NÖVÉNYEI
Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű
rönkökből sokféle félkészterméket állítható elő. Minden szerszámmal jól
megmunkálható: késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól
hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga.
Gőzölés nélkül könnyen vetemedik. Nem időjárásálló; külső térben gombák és rovarok
is károsíthatják.
Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a
kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései
és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a
különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai
sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy
számos faj máig eredményesen keresztezhető. Leginkább a hegyvidékeken terjedt el:
Európában 20–24 faj, ebből Magyarországon hét.
Értékes, jól megmunkálható keményfa, de csak gőzölés után hámozható, faragható.
Keskeny szíjácsa sárgásfehér, gesztjesárgásbarna. A legtöbb faj fáját kíméletesen kell
szárítani, mert könnyen repedezik. Tartós ipari fa, amiből egyaránt készítenek bútorokat,
hordókat, parkettát.
agyományosan törzsi szinten (Bryophyta néven) tárgyalták őket, a legtöbb új vizsgálat
szerint azonban a mohák nem alkotnak monofiletikus csoportot (nincs kizárólagos közös
ősük, ezért parafiletikusak). A filogenetikus értékelések szerint három „moha-vonalra”
szokás osztani őket, amiket törzsi szinten szerepeltetnek. A mohák törzsfejlődése,
evolúciós kapcsolatrendszere, a többi embriós növényhez való viszonyuk még nincsen
teljesen feltárva. Az alábbi kladogramokon két hipotézis látható ezzel kapcsolatban:
Több forrás szerint is a moha növények régies megnevezése: halápok, mohok illetve a
latin muscus.
A CSENDES PATAK
A Dera patak a Pilis leghosszab vízfolyása.
A patak csendesen folydogál.
Egy szép nyári kiránduló napon
A patak legfőbb tápterülete a Pilis-tető – Dobogókő közötti térségben van.
A patak békésen csobog.
A Pilis szebbnél szebb kirándulóhelyei, káprázatos kilátópontjai és vadregényes tájai között a Föld szívét
jelentő Dobogókőt leszámítva talán a Dera-szurdok a legkülönlegesebb, mely nem csupán kalandos, kihívást
jelentő túraútvonalával csábít. Olyan ritka kincseknek ad otthont, mint egy igazi búvópatak, a különféle
földtörténeti korok kézzelfogható lenyomatai, valamint a különleges klímával és sajátos növényvilággal
jellemezhető szurdokerdő. Keresd hát fel a völgyet te is egy napos tavaszi délután, és feledkezz bele
pillanatok alatt!
A Dera Pilisszentkereszti
eredettel,Csobánka,Pomáz érintésével Szentendre alatt torkollik a Dunába.
TAKARÍTÁSA
A Dera patak Pomázi része nagyon elvan hanyagolva de civil szervezetek és önkéntesek
megkezték a takaritását.
Pomázi Önkormányzat sikeresen pályázott a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázatán.
A köznép vasvillát ragadt és folytatta a tisztítási munkát.
Áradása
Tombol a Dera patak
A Dera patak áradásának kezdete 2010-ben.
A közmunkások szorgos de nem munka dolgoztak.
A Dera-patak áradása okozta a legtöbb problémát Pomázon 2010 tavaszán, a szélsőséges
időjárásnak köszönhetően. Több mint 10 éve nem volt ekkora áradás a Dera-patakon, mint
május 16-án, az esőzések következtében (1999-es árvízben 108 millió forintos kár
keletkezett).
Tűzoltóságot fakidőlésekhez és szivattyúzások miatt riasztják. A patak szintjét folyamatosan
figyelte a helyi polgárőrség is.
A TESTVÉROSZTÁLYUNKNAK
KÉSZÍTETTÉK:
SZIKRA BÁLINT
GILLINGER MÁRTON
MELECSEK BENCE
NAGY GYÖRGY