Transcript Lepkék - Lepidoptera

Lepkék - Lepidoptera
Természetvédelmi helyzet
• Pikkelyes szárnyaik sokszínűek, számos
szépnek tartott faj  népszerű csoport, sok
kutató, de főleg az ún. „nagylepkék” terén
(könnyebben identifikálható, nagyobb termetű
csoportok)  számos ismeret  sok védett faj,
míg „molylepkék” kevéssé ismertek, kevés
védett faj (azok is a jellegzetesebb családokból)
• 4. legnagyobb rend, 3300:170 + 19 fokozottan
védett
„Molylepkék”- Microlepidoptera I.
• Ma már nem rendszertani kategória, kistermetű, ősi
lepkék, ma néhány nagytermetű család is ide soroltatik,
kb. 2200: 19 + 2
• Gyökérrágó lepkék – Hepialidae: legősibb, „rágós”
csoport, 7:2, balkáni gyr.l.: Villányi-hg., északi gyr.l.:
Bükk-Aggtelek
• Farontó lepkék – Cossidae: hernyó növényben, nagy
fajok, 9:1+1
• Sztyepplepke (Catopta thrips): homokon
ürömgyökérben, eltűnőben, fokozottan védett
• Nyárfarontó lepke (Lamellocossus terebrus): DrávaSomogy, Bereg-Zemplén, nyárfában
„Molylepkék”- Microlepidoptera II.
• Budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella): nem
bennszülött (+albán, román), erősen fluktuál,
tápnövény?, Budai-hg. és Pilis, Annex II.,
fokozottan védett
• Magyar zsákosmoly (Coleophora hungariae): KEu., sztyepp, nedves szik, bárányparéj
• Magyar tölgymakkmoly (Pammene querceti): 450:1,
Szigetköz, Budakeszi, néhány pont Európában
• Tollasmolyok – Pterophoridae: 65:2, mint magyar
egytollúmoly (Agdistis intermedia): szik, keletre a
sztyeppéken, sóvirág?
• Hangyabogáncs-tollasmoly (Calyciphora
xanthodactyla ): Mecsek, Bükk, kihalt?, Balkán alig
„Molylepkék”- Microlepidoptera III.
• Szitkárok – Sesiidae: hiányos pikkelyzet –
mimikri, hajtásban aknáznak, 50:4
• Magyar és mocsári szitkár
(Chamaesphecia hungarica, Ch. palustris):
mocsári kutyatej, előbbi csak Közép-Eur.
• Délvidéki szitkár (Ch. colpiformis ):
zsályán, Budai-hg.
• Napvirágszitkár (Synansphecia affinis):
napvirág, meleg sziklagyepek és
Csévharaszt (4 hely)
„Molylepkék”- Microlepidoptera IV.
• Csüngőlepkék – Zygaenidae: élénk szín, lassú, mérgező,
30:4
• Nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta): legkeletibb HU,
koronafürt
• Vörös csüngőlepke (Zygaena laeta): pontomed., meszes
homok
• Görög fémlepke (Jordanita graeca): sziklagyepi, déli
• J. fazekasi (még) csak Mecsek, Villány, nem védett
• Tűzmolyok – Pyraustidae: araszolószerű molyok, 320:4
• Fehérfoltos kormosmoly (Algedonia luctualis): Bükk, védett
poloskavészen
• Keleti kormosmoly (Reskovitsia alborivularis): Bükk, Mátra,
EU alig, táplálék?
Nappali lepkék – „Diurna”
• Mindig nappaliak, szabad szárny, bunkós csáp,
legnépszerűbb-legismertebb csoport,
145:62+3FV
• Busalepkék – Hesperiidae: nagy fej, sárgás
színek, 20:4
• Tisztesfű-busalepke (Carcharodus lavatherae):
homok, néha dolomit- és mészkőgyepek
• Törpe-busalepke fajok (Spialia sertorius,
orbifer): őszi vérfű
• Tükrös busalepke (Heteropterus morpheus):
fűféléken, nem ritka
Pillangók – Papilionidae
• Legékesebb lepkék, sok trópusi faj, hazaiak kevéssé
veszélyeztetettek, 4:4
• Nagy apolló-lepke (Parnassius apollo): havasi, mindenütt
védett Európában, HU nincs
• Kis apolló-lepke (Parnassius mnemosyne): erdőkben, nem
ritka, odvas keltikén él
• Farkasalma-lepke (Zerynthia polyxena): monofág,
homokon farkasalmán (N-dús is), Európa veszélyeztetett,
magyar állománya jelentős
• Fecskefarkú lepke (Papilio machaon): ernyősökön
• Kardos lepke (Iphiclides podalirius): csonthéjasokon
Fehérlepkék – Pieridae
• Fehértől narancssárgáig, sok gyakori, 20:6
• Hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae): hibridizálódhat
repcelepkével, erdészeti utak, tarvágások mentén
nyomuló keresztesvirágúakkal, Bükk, Zemplén
• Magyar fehérlepke (Pieris manni reskovitsi): endemikus
Bükk, Tornai-karszt
• Sziklai fehérlepke (Pieris ergane): dunántúli
dolomitgyepek sulyoktáskán + itt dolomit-kéneslepke
(Colias chrysotheme)
• Narancslepke (Colias myrmidone): erdőssztyeppi,
zanóton, eltűnőben
• Galagonyalepke (Aporia crataegi): kártevőből ritkaság,
nem védett
Boglárkalepkék- Lycaenidae I.
• Gyűrűzött csáp, szemfoltok fonákon, felül kék,
piros vagy barna, ászkaszerű hernyó, sok hangya(Myrmica-) vendég, 50:19+2FV
• Tölgyfa-csücsköslepke (Satyrium ilicis): meleg
tölgyesekben nem ritka
• Tűzlepkék nedves réteken lóromon, több védett pl.
Natura 2000-es nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
• Fóti boglárka (Plebejus sephirus): csüdfű,
hangyavendég, endemikus (al)faj, Fót, Tokaj,
Cserhát, FV, veszélyeztető tényezők
• Magyar boglárka (Iolana iolas): legnagyobb (4 cm)
pukkanó dudafürt, akácmoly kompetitor
Boglárkalepkék- Lycaenidae II.
• Csíkos boglárka (Polyommatus damon): baltacim,
csak K-re él, Buda (beépítés), FV
• Törpeboglárka (Cupido osiris): baltacim
• Gólyaorrboglárka (Aricia eumedon): patakvölgyi
lápréteken gólyaorron, 2 populáció
• Bükki boglárka (Aricia artaxerxes issekutzi):
gólyaorr, Bükk, Tornai karszt, bennszülött alfaj
• Sötétaljú hangyaboglárka (Maculinea nausithous):
dunántúli láprétek, őszi vérfű, hangyavendég
• Szürkés hangyaboglárka (M. alcon): kornistárnics,
kérdéses bükki-aggteleki alfaj
Tarkalepkék – Nymphalidae I.
• Legváltozatosabb, legnagyobb, 70: 30+1FV
• Csalánfogyasztók: atalanta lepke (Vanessa
atalanta): vándorlepke, nappali pávaszem
(Inachis io), kis rókalepke (Aglais urticae): imágó
telel, felmelegedés, hideghullám
• Nagy és vörös rókalepke (Nymphalis
polychloros, xanthomelas), gyászlepke
(Euvanessa antiopa): fűz, nyár fajok,
megritkultak: kecskefűz „gyom”?, vegyszerek?
• Színjátszók: szintén fűz, nyár; pl. magyar
színjátszó lepke (Apatura metis): D-Duna és
Dráva puhafa ligeterdők, Bern II.
Tarkalepkék – Nymphalidae II.
• Nagy nyárfalepke (Limenitis populi): hegylakó,
rezgő nyár, ritka, Alpokalja, Északi-khg.
• Kék és kis lonclepke (Limenitis reducta, camilla):
lonc fajokon, kék mediterrán
• Kis fehérsávos lepke (Neptis sappho): lednek,
újabban akác is
• Nagy fehérsávos lepke (Neptis rivularis):
gyöngyvessző, újabban hóbogyó
• Zöldes gyöngyházlepke (Pandoriana pandora):
fluktuáló faj, lápi gyöngyházlepke (Brenthis ino)
terjed, mindkettő ibolya
Tarkalepkék – Nymphalidae III.
• Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna):
Európa-szerte pusztul, HU erős populációk,
ősszel kikelő hernyó ártereken magas kőris,
meleg lejtőkön virágos kőris, tavasszal
lágyszárúak
• Lápi tarkalepke (E. aurinia): sokkal ritkább,
ördögharaptafű, láprét (Őrség, Tapolcaimedence), ma: bakonyi száraz dolomit is,
mindkettő Bern II., CORINE
• Kovács balkáni tarkalepkéje (Melitaea ogygia
kovacsi): pannon endemizmus aszaton,
összekeverve, száraz gyepek, hibridizáció!
Tarkalepkék – Nymphalidae IV.
• Szemeslepkék – Satyrinae: fűevők, szemfoltok
• Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha
oedippus): EU kipusztulás szélén, lápi, Bern II.,
csak ócsai turjános
• Homoki ökörszemlepke (Hyponephele lupina):
zárt homokgyepek
• Tarka szemeslepke (Chazara briseis): Dunántúlikhg., sziklagyepek
• Magyar sakktáblalepke (Melanargia russiae):
sztyeppréti, kihalt, nem védett
Szenderek – Sphingidae
• Közepes vagy nagy, erős fajok, 21:5
• Halálfejes lepke (Acherontia atropos): közismert,
nagy, méz- és burgonyafaló vándor
• Tölgyfaszender (Marumba quercus): meleg
tölgyesek nagy faja
• Dongószender (Hemaris tityus): mácsonyafélék és
pöszörszender (H. fuciformis): lonc; pikkelyhiány,
mimikri, nappali
• Törpeszender (Proserpinus proserpina): füzike,
ligetszépe, nappal, Bern II.
Pávaszemek – Saturniidae
• Legnagyobb lepkék, szemfoltok, 5:3
• Nagy pávaszem (Saturnia pyri): fás szárú
rózsafélék (gyümölcs) – akárcsak a többi
védett faj: megritkult (vegyszerezés?)
• Közepes pávaszem (Eudia spini): eltűnt!
• Kis pávaszem (Eudia pavonia): nem
gyakori, védelem oka inkább
összetéveszthetőség
Púposszövők – Notodontidae
• Elülső szárny hátsó szegélyén gyakran pikkelynyúlvány
(„púp”), mások bagoly- vagy szövőlepkeszerűek, főleg
fákon, 34:7
• Aranyfoltos púposszövő (Leucodonta bicoloria) és nyírfapúposszövő (Pheosia gnoma): fehér, nyíren
• Sárgaholdas púposszövő (Phalera bucephaloides):
meleg tölgyesek
• Kormos púposszövő (Notodonta torva): kecskefűz, rezgő
nyár
• Barátka púposszövő (Odontosia carmelita): Sopron,
Kőszeg, Zemplén
Medvelepkék – Arctiidae
• Zömök, gyakran élénk színű lepkék, hernyójuk sűrűn szőrös,
ált. polifág, 48:10
• Metelka-medvelepke (Rhyparioides metelkanus): gólyahírmocsári kutyatej, FV!, Európában alig, K-Palearktikum sok;
Kunpeszér környéki lápok: gyűjtések és degradáció kihalt?;
Kiskunsági NP néhány területén ma is, Peszérről újra
• Óriás medvelepke (Pericallia matronula): legnagyobb,
hegyvidéki (Kőszegi- és Zempléni-hg.)
• Díszes medvelepke (Arctia festiva): homokon néhol nem ritka
• Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) néhol gyakori,
jó indikátor mezofil gyepekben, Natura 2000 II. függeléke
• Csonkaszárnyú medvelepke (Ocnogyna parasita): nőstény
röpképtelen, szikla- és löszpusztagyepekben
• Gyászos medvelepke (Diaphora luctuosa): Mecsek, Pilis,
Balaton-fv.
Bagolylepkék – Noctuidae I.
• Előtoron felálló szőrkoszorú, keskeny és erős szárny,
bagolyrajzolat, zömök, gyors lepkék, 500:46 + 8 FV
• Nagyfoltú bagoly (Oxytripia orbiculosa): nősziromrizómákban, kihalt, Közép-Ázsiában és a Balkánon,
Móra Ferenc, FV
• Nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata): sziki kocsord
endofág, 4 lelőhely, alfaj Kárpát-medencei endemizmus,
mediterrán, FV
• Sziki ürömbagoly (Saragossa porosa kenderesiensis):
bennszülött alfaj sziki ürmön, törzsfaj keletre
• Homokon: buckabagoly (Staurophora celsia), magyar
gyopárbagoly (Eublemma pannonica): Alföld+KözépÁzsia szalmagyopáron
• Keleti lápibagoly (Arytrura musculus): fűz, Kis-Balaton,
Debrecen, Bátorliget, FV
Bagolylepkék – Noctuidae II.
• Sötét övesbagoly (Catocala conversa): igen ritka,
molyhostölgyes karsztbokorerdők; kéköves bagoly
(Catocala fraxini): legnagyobb, fűz-nyár
• Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii):
Szlovákiától Törökországig, alfaja Kárpát-medencei
endemizmus, szerepel az EU Élőhely Irányelv II. és IV.
függelékében, FV
• Magyar őszi-fésűsbagoly (Asteroscopus syriacus
decipulae): meleg erdők, virágos kőris, 4-5 hely, Balkán,
Kis-Ázsia, FV
• Kökörcsinvirág-földibagoly (Chersotis fimbriola): száraz
sziklagyepek, karsztbokorerdők, apró sziklagyepi
lágyszárúakon, Gömör-Tornai-karszton endemikus alfaj
• Vonalkás földibagoly (Euxoa vitta): dolomit-sziklagyepek,
melegkedvelő, még 4 védett Euxoa faj
Bagolylepkék – Noctuidae III.
• Díszes csuklyásbagoly (Cucullia formosa): sziklai üröm,
Pécs, Villányi-hg., pár mediterrán, D-Ural, FV
• Vértesi csuklyásbagoly (Cucullia mixta lorica): Vértes,
Kolozsvár, Közép-Ázsia, őszirózsa, FV , még 5 védett
Cucullia faj
• Villányi télibagoly (Polymixis rufocincta isolata): nov-dec,
end., Szársomlyó, törzsfaj mediterrán, FV
• Ezerjófűbagoly (Pyrrhia purpurites): nagy ezerjófű
legerősebb európai populációk
• Zörgőlepke (Rileyana fovea): meleg tölgyesekben ősszel,
hímek cincogva repülnek (egyetlen hangos bagolylepke)
• Törpe övesbagoly (Anarta myrtilli): csarab, Ny-Dunántúl
Araszolók – Geometridae
Karcsú kis v. közepes fajok, széles háromszöges
szárnyakkal, 400: 21+5
• Magyar téliaraszoló (Anker araszoló) (Erannis
ankeraria): Budai-hegységből leírt igen ritka faj, öreg
karsztbokorerdők, szárnyatlan nőstény, Mecsek jelentős
állomány, Natura 2000 II. és IV. függeléke, FV
• Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium):
sztyeppfaj, zárt dolomitgyep+homokpuszta 3 hely,
szárnyatlan nőstény, Natura 2000, FV
• Csüngőaraszoló (Phyllometra culminaria): Pilis, Vértes,
Urál, zuzmófogyasztó, nőstény röpképtelen, FV
• Füstösszárnyú ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria):
kutyatej, Pilis, Vértes, Bakony, Románia, Ukrajna, FV
Araszolólepkék – Geometridae II.
• Tarka sziklaaraszoló (Charissa v. Gnophos
variegata cava): mészkő-, dolomitsziklagyep,
endemikus alfaj, 4 további védett sziklaaraszoló
• Bükki hegyiaraszoló (Entephria cyanata
gerennae): ikravirág, endemikus alfaj, FV
• Viertl faaraszolója (Paraboarmia viertlii):
Mecsekből leírva, molyhos tölgy, mint
molyhostölgy-levélaraszoló (Ennomos
quercaria)
• Hangyabogáncs-törpearaszoló (Eupithecia
graphata): ugyanott, hangyabogáncson
Kis családok
• Tarkaszövők – Endromidae: Tarkaszövő
(Endromis versicolora): nyír, éger, mogyoró
• Szövőlepkék – Lasiocampidae: Sárga
gyapjasszövő (Eriogaster catax): főleg rózsaféle
cserjék, Európa-szerte kipusztulóban, nálunk
néhol nedvesebb dombvidéki erdőkben, +1
• Ősziszövők – Lemoniidae: pitypangszövő
(Lemonia taraxaci) +1: fészkeseken