Transcript az utolsó 100 évben Közép-Európában néhány faj már teljesen

Természetvédelmi állattan
MADARAK
A Föld madárvilága
Ma kb. 10.000 madárfaj él a Földön.
Amióta ezt az ornitológusok számon tartják, azóta kb. 60 madárfaj pusztult ki – és
feltehetően valamennyiük esetében az ember az oka.
• közvetlenül és tömegesen csak keveset írtottak ki (pl. vándorgalamb),
• főleg az élőhelyek tönkretétele miatt pusztultak ki a fajok,
• macska, kutya, patkány behurcolása több helyre – röpképtelen madarak
kiszolgáltatottak,
• szigetlakók, elterjedésük nagyon korlátozott…
Európából még nem irtottak ki madárfajt véglegesen...
DE: az utolsó 100 évben Közép-Európában néhány faj már teljesen eltűnt, mások
állományai csökkenőben vannak.
Bár vannak melyek tartják a szintet, sőt néhány fajnál az egyedszám növekedett.
Elsősorban a vizekhez, lápokhoz, mocsarakhoz kötődő fajok, a nagy testű
ragadozók és az ősgyepek, kopárosok madarai veszélyeztetettek.
A vizes élőhelyeket lecsapolják, kiszárítják, a nagy legelőket és más pusztai
területeket feltörik, a bokrosokat kiírtják (így a fészkelőhelyek, táplálkozó területek
csökkennek, megszűnnek).
Magyarország madarai
• Magyarországon napjainkig 365 madárfajt figyeltek meg (ill. gyűrűzés
szempontjából 402 fajt tartanak számon).
• Hazánk az egyik leggazdagabb természeti értékekkel bíró ország Európában.
• A Kárpát-medence sajátos földrajzi jellemzői miatt nálunk megtalálhatók olyan
fajok, melyeknek itt van
 a keleti előfordulásuk határa,
 középhegységeinkben a kárpáti területekre jellemző fajok is élnek,
 pusztáink madártömegei pedig legendásak a tőlünk nyugatabbra élő
természetvédők körében.
• 43 fontos madárélőhelyünk van,
• nincs olyan megyéje, régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen
terület.
• 11 világszerte veszélyeztetett madárfaj fordul elő nálunk,
• Több szervezet foglalkozik madárvédelemmel, nagy hagyományai vannak e
tevékenységnek Magyarországon.
• A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több ezres tagságával a
legnagyobb ilyen jellegű szervezet Közép-Európában.
• A madarak vonulását, az egyes fajok élőhelyét, előfordulását,
populációnagyságát a legbiztosabban a gyűrűzés segítségével lehet megismerni és
nyomon követni.
Hazai természetvédelmi oltalom:
• a fajok 72%-a védett, 22%-a fokozottan védett,
• tehát 6% nem védett, lőhető faj (fácán, tőkés réce, barát réce, kormorán,
varjúfélék közül több faj…).
A fajok természetvédelmi értéke:
• Védett fajok: 10.000, 50.000 Ft
• Fokozottan védett fajok: 100.000, 250.000, 500.000, 1.000.000 Ft
Washingtoni Egyezmény (1990): CITES-fajok
• kereskedelem tiltása, illetve korlátozása
• 25 védett, 41 fokozottan védett faj
Berni Egyezmény (1990):
• fajok befogása, gyűjtése, tartása, zavarása, tojásgyűjtés
• fajok elpusztítása, tojás és tetem birtoklása
• NEM tartozik ide 7 faj
Bonni Egyezmény (1986): vándorló fajok elterjedési területét érintő államok
• 154 védett, 65 fokozottan védett faj
Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei (Madárvédelmi Irányelv):
• védett az a faj Európában, amely nem lőhető
• speciális fajvédelmi tervek
• kereskedelem, vadászat engedélyezése.
RENDSZERTAN korábban…
1. Búváralakúak rendje (Gaviiformes)
11. Lilealakúak rendje (Charadriiformes)
2. Vöcsökalakúak rendje (Podicipediformes)
12. Pusztaityúk-alakúak rendje (Pterocliformes)
3. Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes)
13. Galambalakúak rendje (Columbiformes)
4. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes)
14. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes)
5. Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterus)
15. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes)
6. Lúdalakúak rendje (Anseriformes)
16. Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes)
7. Vágómadár-alakúak rendje (Accipitriformes)
17. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes)
8. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)
18. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes)
9. Tyúkalakúak rendje (Galliformes)
19. Harkályalakúak rendje (Piciformes)
10. Darualakúak rendje (Gruiformes)
20. Verébalakúak rendje (Passeriformes).
Legújabb rendszertani besorolás:
1. Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes)
8. Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes)
2. Lúdalakúak rendje (Anseriformes)
9. Bagolyalakúak rendje (Strigiformes)
3. Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)
10. Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes)
4. Tyúkalakúak rendje (Galliformes)
11. Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes)
5. Darualakúak rendje (Gruiformes)
12. Bankaalakúak rendje (Upupiformes)
6. Lilealakúak rendje (Charadriiformes)
13. Harkályalakúak rendje (Piciformes)
7. Galambalakúak rendje (Columbiformes)
14. Verébalakúak rendje (Passeriformes).
1. GÓLYALAKÚAK RENDJE –
CICONIIFORMES
1.1. Búvárfélék családja (Gaviidae)
1.2. Vöcsökfélék családja
(Podicipedidae)
1.3. Gödényfélék családja (Pelecanidae)
1.4. Kárókatonafélék családja
(Phalacrocoracidae)
1.5. Gémfélék családja (Ardeidae)
1.6. Íbiszfélék családja
(Threskiornithidae)
1.7. Gólyafélék családja (Ciconiidae)
1.8. Flamingófélék családja
(Phoenicopteridae).
1.1. BÚVÁRFÉLÉK CSALÁDJA (Gaviidae)
•
Nagy termetű madarak. Legkisebb az északi búvár (Gavia stellata)
•
víz alatti halfogáshoz idomult testfelépítés (orrlyuk, láb ízesülése)
•
csontjaik nem üregesek
•
tollazatuk prémszerűen tömött
•
3 faj látható télen
•
Arktiszon élnek
•
Védett fajok, 10.000 Ft .
1.2. VÖCSÖKFÉLÉK CSALÁDJA (Podicipedidae)
• Testfelépítésük a búvárokéra hasonlít,
de hátuk alsó fele nem olyan csapott
• tollazatuk tömött, prémszerű, farkuk nincs
• nyakuk hosszú, karcsú, csőrük egyenes, hegyes
• ujjaikon oldallebenyszerű úszóhártya van
• 2 család, 5 faj Magyarországon:
 kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)
 búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
 vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena)
 füles vöcsök (Podiceps auritus)
 feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)
• mindegyik faj védett, 50.000 Ft, füles vöcsök 10.000 Ft
1.3. GÖDÉNYFÉLÉK CSALÁDJA (Pelecanidae)
• Közepes és nagytermetű, elnyújtott testű, hosszú nyakú
• hosszú, széles csőrű vízimadarak
• alsó csőrkávájuk alatt tágulékony torokzacskó található
• tipikusan koloniális madarak, fiókáik fészeklakóak
1.4. Kárókatonafélék családja ((Phalacrocoracidae)
• nagy testű, sötét színű úszó madarak
• úszás közben nagyon mélyen fekszik a vízben
• alábukáskor bőrükig átnedvesednek
• a nyak hosszú és vékony, a fej kicsiny
• a csőr közepes, a vége erősen kampós
• korábban elterjedt volt, de mint halászati
kártevőt nagyon intenzíven irtották
• 2 faj él hazánkban:
 kárókatona, kormorán (Phalacrocorax carbo)
 kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), fok.védett.
Kormorán (Phalacrocorax carbo)
• korábban nagyon elterjedt volt, de mint halászati
kártevőt nagyon intenzíven irtották
• a múlt században állománya nagyon megfogyatkozott
• napi halszükséglete 750 g
• az utóbbi években már több védelemben részesül
• ma újra van néhány, részben gyorsan növekvő fészektelepe Közép-Európában
• telepeik gyorsan több 100 vagy több 1000 párra növekedhetnek
• halászatra használják még ma is több helyen.
1.5. Gémfélék (Ardeidae)
• Repülésük erőteljes, nyakukat behúzva szállnak
• csupasz testfelületeik nászidőszakban színesekké válnak
• csőrük egyenes, lándzsa alakú
• nyakukat pihenés közben „S” alakúra görbítve behúzzák
• táplálékot egyesével keresnek, de költeni akár nagyobb telepekben szoktak
• azokról a vidékekről, ahol a vizek télen befagynak, elvonulnak
• Magyarországon 7 nemzetség, 8 faj költ, 3 faj kóborló.
Szürke gém (Ardea cinerea)
• nagyon alkalmazkodóképes, ahol nem üldözik megszokja az embert
(Stockholm, Amszterdam, Nairobi)
• Magyarországon főleg a Duna és a
Tisza ligeterdeiben vannak telepei
• nálunk védett,
• de a halastavakon lőhető
• célravezetőbb lenne
halastavak fölé
rácsszerű bukódrótot feszíteni a
• gondoskodni kellene olyan természetes vizekről is, ahol a madarak
halászhatnának, anélkül, hogy a halállományt veszélyeztetnék
• 10.000 Ft.
Vörös gém (Ardea purpurea)
• Testfelépítése és életmódja hasonlít a
szürke gémre
• Magyarországon minden nagyobb
nádasban költ
• fokozottan védett, 250.000 Ft.
Nagy kócsag (Egretta alba)
A Magyar Természetvédelem címermadara!
• nagytermetű gázlómadár, tollazata mindig hófehér
• igen nagy az elterjedési területe: Amerika, Ázsia, Afrika, Európa
• Közép-Európában soha nem volt gyakori
• szinte csak a Kárpát-medencében költ, tőlünk nyugatabbra nem fészkel
• Magyarországon számos telepük van, amelyek néha csak 3-5, máskor 80100 párból állnak (Kis-Balaton, Tiszafüred)
• kócsagtollas kalapdísz… Nászruhás madárnak 2-3 hosszú, hófehér
foszlott dísztolla van a hátán.
• 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje, gátlástalanul vadásztak rájuk.
• fokozottan védett, 100.000 Ft.
Kis kócsag (Egretta garzetta)
• sokkal kisebb, mint a nagy kócsag
• Magyarországon főleg keleten,
a Tisza mentén vannak telepei
• kócsagtoll, mint kalapdísz, kb. 10 éven át volt divat.
Nászruhás madár tarkójáról 2-3 hosszú, hófehér
dísztoll nyúlik hátra, hátán is foszlottak a tollak
• rengeteg telepet elpusztítottak, köztük a legtöbb fán
épült kolóniát
• az idős madarakat lelőtték, a fiókák éhen
pusztultak
• fokozottan védett, 250.000 Ft.
Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
A múlt századforduló táján sok más madárfajhoz hasonlóan
Közép-Európa nyugati felén sokfelé kipusztították, és ott csak
az utóbbi években tudott újra kis telepeket alkotni.
Magyarországon a leggyakoribb gémféle, nagy telepei vannak
főleg az ország DK-i felén.
fokozottan védett, 100.000 Ft
Üstökös gém (Ardeola ralloides)
fokozottan védett, 250.000 Ft
Pásztorgém (Bubulcus ibis)
védett, 10.000 Ft
Bölömbika (Botaurus stellaris)
fokozottan védett, 100.000 Ft
Törpegém (Ixobrychus minutus)
fokozottan védett, 100.000 Ft
1.6. Íbiszfélék (Threskiornithidae)
• szokatlan csőrformájú,
• közepes nagyságú madarak
• hosszú, széles szárnyúak
• nyakukat előre, lábukat hátra nyújtva repülnek
• társas természetűek, telepeken költenek
• 2 faj él Magyarországon, fokozottan védettek
Kanalasgém (Platalea leucorodia)
• csőre összetéveszthetetlen
• pár tucatnyi telepe van csak Andalúziától Kínáig, Indiáig
• a Balkán országaiban is kb. 12 kolónia ismert
• Magyarországon kb. 1000 pár fészkel összesen, több kolóniában (Hortobágy,
Velencei-tó, Kis-Balaton)
• a legtöbb európai telep olyan kicsi,
hogy fennmaradása kétséges
• fokozottan védett, 500.000 Ft
Batla (Plegadis falcinellus)
• közepes termetű madár, 50-55 cm testhossz, szárnyfesztáv kb. 1 méter
• nagyon társas természetű, de csak a saját fajbéliekkel
• repülése látványos, ferde vonalba rendeződnek, amely kígyószerűen
folyamatosan hullámzik és odébb torlódik
• régen hatalmas elterjedési területe volt, ma már csak kisebb szigetszerű
foltokban él
• legnagyobb európai kolóniái (kb. 10.000 fészkelő pár) a Volga-deltában és a
Duna-deltában (4000 pár) van
• Magyarországon az 1920-as években a Kis-Balatonon kb. 1000 pár költött, ma
már csak 1-1 példány fordul elő esetleg évenként.
• fokozottan védett, 250.000 Ft.
1.7. Gólyafélék (Ciconiidae)
• nagytermetű, hosszú csőrű, hosszú lábú gázlómadarak
• kitűnően vitorláznak, röptükben a nyakukat kissé lefelé irányítva, messze
előrenyújtják
• monogámok, nagy fészket építenek,
tojásaik fehérek
• 2 faj él Magyarországon, fok. védettek
fehér gólya (Ciconia ciconia), 100.000 Ft
fekete gólya (Ciconia nigra), 500.000 Ft
Fehér gólya (Ciconia ciconia)
• teljes hossza kb. 100 cm, szárnyfesztáv kb. 220 cm, 3-4 kg
• a régi intenzív vadászat és a mostani élőhelyrombolás következtében a
fehér gólya európai elterjedése több elszigetelt részre tagolódik
• van ahol még most is lövik!
• elterjedése Ázsiában megszakad, Kínában élnek a legközelebbi fehér
gólyák
• kerüli az összefüggő, nagy erdőket, Közép-Európában az erdőírtás
nyomán telepedett meg
• a mai állomány már teljesen urbanizálódott, csak emberi településeken,
létesítményeken költ
• 1996-ban még 5000 pár költött nálunk, tavaly már kevesebb, mint 1000 pár!
Létszámcsökkenés oka:
BELFÖLD
KÜLFÖLD
• élőhely beszűkül
• elsivatagosodás
• ÁRAMÜTÉS!
• telelőhelyek megszűnése
• fészkek rombolása
• éhínség miatt vadásszák, megeszik
• mérgezés
• mérgezés
• autó elüti…
• (olaszok…)
Fekete gólya (Ciconia nigra)
• csak a hasoldala fehér, egyébként fekete, fémes csillogással
• valamivel kisebb termetű, mint a fehér gólya, szárnyfesztáv kb. 190 cm
• Közép-Európából indulva egészen a Távol-Keletig óriási területen fészkel
• régen Ny-Európában is fészkelt, ma már csak Spanyolországban van
szigetszerűen
• a kiterjedt, ősi jellegű lombos és elegyes erdőket kedveli, ahol halakban
gazdag patakok, folyók, tavak és nedves, mocsaras rétek is vannak
• rendszerint az erdő legkevésbé háborgatott részét választja
• vonuló, Afrikában telel
• nem a fehér gólyákkal vonul, inkább nagyobb ragadozó madarakkal
• Magyarországon kb. 250 pár fészkel
1.8. FLAMINGÓFÉLÉK –(Phoenicopteridae)
• Nagytermetű gázlómadarak
• testük ovális alakú, nyakuk hosszú, fejük kicsi
• csőrük jellegzetes alakú
• hosszú, széles szárnyúak
• lábuk nagyon hosszú és vékony
• 5 faj van a Földön
• Magyarországon 1 fajuk ritka kóborló
• rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber), védett, 50.000 Ft
2. LÚDALAKÚAK RENDJE– ANSERIFORMES
• zömök testű, változatos megjelenésű vízimadarak
• csőrük lemezes, lábujjaik között úszóhártya feszül
• fartőmirigyeik fejlettek
• tollazatuk vastag, vízhatlan
• a szárnyuk viszonylag rövid, hegyes
• „lohosodnak”: egyszerre vedlik le tollaikat, ilyenkor röpképtelenek
• több fajnál ivari dimorfizmus figyelhető meg
• fiókáik fészekhagyók, nagyon gyorsan önállóak
• főként növényevők
• 1 család, 42 faja található nálunk, ebből 37 faj rendszeres
• nem mindegyikük védett.
Bütykös hattyú (Cygnus olor)
• igen nagy testű vízimadár, 150 cm testhossz, szftáv kb. 240 cm
• a legsúlyosabb repülni tudó madár (20-22 kg)
• növényevő
• régen Közép-Európában sokfelé
még nálunk is költöttek vad bütykös
fészkelt, az 1800-as években
hattyúk
• vadászattal és tojásai elszedésével könnyen pusztítható, így könnyen
visszaszorították
• az utóbbi évszázadokban a parkok tavaira sokfelé telepítettek hattyúkat
• az 1960-as évek óta nálunk is egyre gyakoribbak a féldomesztikált hattyúk
• vonuló madár, bár át is telelhetnek egyes példányai Magyarországon.
• mára már teljesen elszaporodott újra (sajnos)
• pedig kiszorítja, elüldözi a többi madarat territoriális agresszivitása miatt
• nagy teste miatt a táplálékot eleszi a többi faj elől
• szétrombolja a többi faj (főleg récék) fészkét, elpusztítva így a fészekaljat
• nem csak a madarakra veszélyes, hanem az emberre is!
• nem védett, de az EU-ban igen (1000 Ft).
Nyári lúd (Anser anser)
• nagy termetű lúdfaj, testhossz kb. 80 cm, szftáv kb. 170 cm
• a házi libafajták őse
• a legelésre specializálódott (mint a többi lúdfaj)
• ha valahol hiányzik, akkor azért az ember a felelős
• még ma is sokfelé vadásszák, Németországban lőhető nov.-dec.-ben
• ahol védik (pl. nálunk), ott lassanként újra terjeszkedik
• az egyetlen költő lúdfajunk
• védett, 50.000 Ft
• nem lőhető,
• de egy több ezres csapatból hogy lehet kilőni 1 vetési ludat?!
Vetési lúd (Anser fabalis), nem védett
Rövidcsőrű lúd (A. brachyrhynchus), védett, 10.000 Ft
Nagy lilik (A. albifrons), nem védett
Kis lilik (A. erythropus), fokozottan védett, 1.000.000 Ft
Indiai lúd (A. indicus), nem védett
Sarki lúd (A. caerulescens), nem védett
Kanadai lúd (Branta canadensis), nem védett
Apácalúd (B. leucopsis), védett, 10.000 Ft
Örvös lúd (B. bernicla), védett, 10.000 Ft
Vörösnyakú lúd (B. ruficollis), fokozottan védett, 500.000 Ft
Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus), nem védett
Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea), védett, 50.000 Ft
Bütykös ásólúd (T. tadorna), védett, 50.000 Ft
Récék: úszórécék, bukórécék, pehelyrécék, kékcsőrű récék, bukók
• a különböző récefajok a természetben és fogságban is egyaránt
kereszteződhetnek és életképes utódaik lehetnek
• nem könnyű határozni őket
• nagyon jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz
• vonulók többségükben
•fajok:
• fütyülő réce (Anas penelope), védett, 50.000 Ft
• kendermagos réce (A. strepera), védett, 50.000 Ft
• csörgő réce (A. crecca), nem védett
• tőkés réce (A. platyrhynchos), nem védett
• nyílfarkú réce (A. acuta), védett, 50.000 Ft
• böjti réce (A. querquedula), nem védett
• kanalas réce (A. clypeata), védett, 50.000 Ft
• márványos réce (Marmaronetta angustirostris), fokozottan védett, 250.000 Ft
• üstökös réce (Netta rufina), védett, 50.000 Ft
• barátréce (Aythya ferina), nem védett
• cigányréce (A. nyroca), fokozottan védett, 500.000 Ft
• kontyos réce (A. fuligula), védett, 50.000 Ft
• hegyi réce (A. marila), védett, 10.000 Ft
• jeges réce (Clangula hyemalis), védett, 10.000 Ft
• pehelyréce (Somateria mollissima), védett, 10.000 Ft
• cifra pehelyréce (S. spectabilis), védett, 10.000 Ft
• Steller-pehelyrése (Polysticta stelleri),
• fekete réce (Melanitta nigra), védett, 10.000 Ft
• füstös réce (M. fusca), védett, 10.000 Ft
• kerce réce (Bucephala clangula), nem védett.
• kis bukó (Mergus albellus), védett, 10.000 Ft
• örvös bukó (M. serrator), védett, 10.000 Ft
• nagy bukó (M. merganser), védett, 10.000 Ft
• halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), védett
• kékcsőrű réce (O. leucocephala), fokozottan védett, 500.000 Ft
3. Sólyomalakúak rendje
(Falconiformes)
• nappali ragadozómadarak
• napjainkra számos ragadozófaj
veszélyeztetett!
• nagytestűeket könnyű lelőni
• „minden egerészölyv”, „minden héja”
• rendszeres mérgezések még
napjainkban is
• fészekrombolás
• fiókarablás
• kereskedelem
• turisták, twitcherek
• kutya
• autók
• olaszok
• ÁRAMÜTÉS
•…
• 3 család
3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes)
3.2. Vágómadárfélék családja
(Accipitriformes)
3.3. Halászsasfélék (Pandionidae)
• 26 faj fordul elő nálunk, ebből 18 faj költ
• nagyon változatos a tollazatuk, még fajon
belül is nagy lehet a színváltozatok száma
• általában a tojó a nagyobb
• a fiókák fészeklakók
• legtöbbször vonulók.
3.1. Sólyomfélék családja (Falconiformes)
• kis és közepes termetű ragadozó madarak
• hegyes szárnyuk miatt gyorsan és ügyesen repülnek
• legtöbbször a levegőben kapják el áldozatukat
• testük erőteljes, nyakuk rövid
• csőrükön jellegzetes kampó, „tépőfog” található
• lábaik erőteljes markoló-lábak
• Magyarországon 8 fajuk közül 5 költ
• mindegyikük védett.
Fehérkarmú vércse (Falco naumanni)
fokozottan védett, 500.000 Ft
Vörös vércse (Falco tinnunculus)
• Közép-Európában a leggyakoribb kisméretű ragadozó (kb.
4000 pár költ nálunk)
• a párok szívesen telepednek meg magas épületek padlásain,
zugaiban, akár nagyvárosok belsejében is (pl. Bp-en)
• magas templomtornyokban akár kis telepek is kialakulhatnak
• állománya erősen lecsökkent a korábbi pocokirtószerek miatt
• a mérgezések még ma is komoly veszélyt jelentenek a fajra
• élőhelyvesztés miatt is csökkent állományuk
• fák híján villanyvezetékeken költenek, emiatt sok az áramütött
madár!
• védett, 50.000 Ft.
Kék vércse (Falco vespertinus)
• kisebb, mint a vörös vércse
• nyugati elterjedési határa nálunk
van, különösen a Hortobágyon
gyakori
• társasan, többnyire vetési varjú
telepeken költ
• korábban voltak 200 párból álló
kolóniái is, ma már 100 párból álló
telepe is ritkaságszámba megy
• néha szerencsésebb a sok kisebb
telepen történő fészkelés, mert a
zavarás hatására nem az összes
fészekalj károsodik így egyszerre
• az alföldi vetési varjú kolóniák
számának nyilvánvaló csökkenése miatt a
kék vércse fészkelése is veszélybe került
• a varjúállomány gyérítése azonban sok
helyen még ma is tart
• fokozottan védett, 500.000 Ft.
Kis sólyom (Falco columbarius)
védett, 50.000 Ft, téli vendég
Kabasólyom (Falco subbuteo)
védett, 50.000 Ft
Eleonóra-sólyom (Falco eleonorae)
fokozottan védett, 100.000 Ft
Vándorsólyom (Falco peregrinus)
fokozottan védett, 500.000 Ft
Kerecsensólyom (Falco cherrug)
• keleti elterjedésű faj, Ausztria a legnyugatibb
előfordulása
• hagyományosan a solymászok legkedveltebb madara
volt, a vándorsólyom mellett
• az 1950-es évektől szervezetten fosztották ki a fészkeiket
• a tojásokat és a fiókák nagyobb részét nyugatra
csempészték
• az 1970-es évekre a magyar állomány 30 pár alá
süllyedt
• „egy kerecsentojás – egy Volkswagen”, nem mindig volt
túlzás!
• 1975-től próbálják védeni a kerecseneket
• 1980-tól a fészkeket éjjel-nappal őrzik költés idején
• mérgezések, vegyszerek felhalmozódása a tojásokban,
fiókákban
• ma 130-150 pár van Magyarországon
• fokozottan védett, 1.000.000 Ft.
3.2. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)
Darázsölyv (Pernis apivorus)
• nagyon hasonlít első ránézésre az egerészölyvre, éppen ezért nagyon gyakran
lelövik
• fokozottan védett madár, 100.000 Ft
• vonuló
• Afrika felé is gyakran áldozatul esik a vadászoknak
• elsivatagosodás miatt is egyre nehezebb az út
• táplálékspecialista
• hűvös, esős nyarakon, amikor kevés a darázs, a költések jelentős része
elpusztul.
Egerészölyv (Buteo buteo)
• nagyon változó színezetű madár
• gyenge lábával és rövid karmával csak
kisebb állatokat (mókusnagyságig!) tud zsákmányolni
• kb. 15.000 pár költ nálunk
• leggyakrabban látható nagyobb ragadozó madarunk az utak
mentén
• vadászok egy része szabadon gyérítené,
• de ahol vadásszák, ott megfogyatkozik a ritka ragadozók
száma is, mert a vadászok sem ismerik fel az egerészölyveket!
• télen kisebb csoportokban is látható
• védett, 10.000 Ft
Pusztai ölyv (Buteo rufinus), fokozottan védett, 100.000 Ft
Gatyás ölyv (Buteo lagopus), védett, 50.000 Ft.
Réti sas (Haliaeetus albicilla), fehérfarkú rétisas
• 1800 táján a réti sas Közép-Európa sík vidékein gyakori volt
• az állomány 1800-1900 között összeroppant
• „kártevő”, ezért vadásztak rá (az akkori ornitológusok is!)
• Németország nagy részéről eltűnt, 1908-ra Angliából is, 1912-ben Dániából
• a II. világháború után újra megtelepedett Dániában, Németországban
• Skóciában telepítették, ami sikeres volt
• de újra veszélybe került sok helyen az állományuk:
• solymászok ritka ragadozókat akartak tartani
• tojásgyűjtés szenvedélye
• madármegfigyelők, zavarás
• favágás
• csapóvasak, vadászok
• környezetszennyezés, szándékos mérgezések…
Környezetszennyezés: mérgező vegyszerek,
akkoriban főleg DDT-t használtak.
A svéd réti sasok zsírmintái 1%-ig tiszta DDT-t
tartalmaztak!
A madarak a mérget a táplálékkal vették fel,
hatására az embriók elhaltak a tojásokban, vagy
a tojások elvékonyodott héja tört össze.
Az utolsó német sasokat 1970 óta szigorúan
védik, állományuk azóta nem csökkent.
Hazánkban egy mélypont után ma újra 40-50 pár
költ.
A Kis-Balatonban is az elmúlt években
fokozatosan nő a létszámuk.
Békászó sas (Aquila pomarina)
fokozottan védett, 1.000.000 Ft
„káinizmus”
Parlagi sas (Aquila heliaca)
fokozottan védett, 1.000.000 Ft
Csak a Kárpát-medencében költ, 70-75 szülőpár.
Fekete sas (Aquila clanga)
fokozottan védett, 500.000 Ft
Pusztai sas (Aquila nipalensis)
védett, 50.000 Ft
Szirti sas (Aquila chrysaetos)
fokozottan védett, 500.000 Ft
Törpesas (Hieraaetus pennatus)
fokozotta védett, 500.000 Ft
Héjasas (Hieraaetus fasciatus)
fokozottan védett, 100.000 Ft
Kígyászölyv (Circaetus gallicus)
fokozottan védett, 500.000 Ft
állománya fokozatosan csökken
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
védett, 50.000 Ft
Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
védett, 50.000 Ft
Fakó rétihéja (Circus macrourus)
fokozottan védett, 100.000 Ft
Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
fokozottan védett, 250.000 Ft
Barna kánya (Milvus migrans)
• fokozottan védett, 250.000 Ft
• vonuló
• kb. 100 pár fészkel nálunk
Vörös kánya (Milvus milvus)
• fokozottan védett, 500.000 Ft
• már csak elvétve költ 1-2 pár nálunk
Héja (Accipiter gentilis)
• sok vadász az apróvad egyik fő
ellenségének tekinti, ezért üldözik
• a nevelt, és kihelyezett fácánok könnyű
prédái, de főleg szajkót, örvös galambot ejt
• amit egyszer megfog, azt nem ereszti el
• falusiak sokszor agyonverik, lelövik,
megmérgezik, mert elviszi a baromfit
• még ma is solymászatra használják
• sajnos gyakran nem ismerik fel,
ezért sokszor más, ritka fajt lőnek le!
• védett, 50.000 Ft
Karvaly (Accipiter nisus)
• a héja kicsinyített mása
• rejtett életmódú, ezért ott is ritkán látni, ahol gyakorinak számít
• főleg télen látható, a madáretetők környékén
• „verébspecialista”
• „káros” madár, ezért intenzíven üldözték sokáig
• Németországban évente 20.000 példányt lőttek le!
• karvalytojásokban talált mérgek bizonyítékai az élőhely szennyezettségének
• nagyon sokszor üvegnek, falnak ütközik, emiatt pusztul el
• védett, 50.000 Ft
Kis héja (Accipiter brevipes)
fokozottan védett, 250.000 Ft
Dögkeselyű (Neophron percnopterus)
fokozottan védett, 100.000 Ft
Barátkeselyű (Aegypius monachus)
fokozottan védett, 250.000 Ft
Fakó keselyű (Gyps fulvus)
védett, 50.000 Ft
3.3 Halászsasfélék családja (Pandionididae)
Halászsas (Pandion haliaetus)
• Észak-Amerikában, Eurázsiában, Óceániában és Ausztráliában is
elterjedt
• Európa nagy területéről hiányzik, ennek oka az ember
• észak-európai állománya kb. 2000 pár, de a párok száma csökken,
• környezetszennyezés miatt sok svédországi tóból eltűntek a halak
• Közép-Európában korábban gyakori volt, de sok helyről kipusztították
• Angliából eltűnt. Mikor először költött újra, akkor a fészkét
tojásgyűjtők kirabolták… Azóta őrzik a fészkeket, és újra
megtelepedett
• hazánkban rendszeres átvonuló, volt több fészkelési kísérlete is
• megtelepedéséhez 2 dolog szükséges: tiszta és halban gazdag vizek, és ne
üldözzék.
• vonuló, Dél-Európában a vadászok nagyon sokat lelőnek
• akár 2 kg-os halat is ki tud emelni a vízből, holott a sas csak 1,7 kg-os.
4. TYÚKALAKÚAK RENDJE (Galliformes)
• zömök testalkatú, kis-közepes-nagy termetű fajok
• nehézkesen repülő madarak
• legtöbbször talajon élnek
• szárnyuk rövid, lekerekített
• lábuk erős kaparóláb
• tollazatuk nagyon változatos lehet
• nem mindegyik fajuk védett
• több fajuk van tenyésztésben, díszmadarak is vannak köztük
• 1 család 6 faja fordul elő Magyarországon
• 4.1. Fácánfélék (Phasianidae)
Császármadár (Bonasa bonasia)
• fokozottan védett, 500.000 Ft
• nagyon rejtett életmódot él
• állománya már régóta csökkenőben van
• kb. 50-100 pár költ Magyarországon az Északiközéphegységben
• megmentéséhez az aljnövényzetben gazdag, tisztásokkal
vegyes erdő megtartása szükséges
• szaporodási időszakban ne dolgozzanak favágók az
erdőkben.
Nyírfajd (Tetrao tetrix)
• védett, 50.000 Ft
• élőhelye megszűnőben van: bokrosokkal vegyes ősi lápvidék
• az utóbbi időben több, korábban rendszeresen lakott helyéről eltűnt
• csak az Alpok törpefenyő-állományában élő kis populáció nevezhető stabilnak
• mostanában van egy új veszélyeztető tényezője is, amely a többi madárra is
veszélyes: a modellrepülők hada, akik hangtompító nélküli motoros gépeiket
rádióirányítással vezérlik. Nagy lármájuk miatt már a lakott részekről kitiltották
őket.
• a talajon élő madarak ezeket a repülőket veszélyes ragadozónak vélik, elrejtőznek
előlük, és nem tudnak táplálkozni.
• ha efféle „légitámadások” ismétlődnek, akkor elhagyják a területet.
Siketfajd (Tetrao urogallus)
• Védett, 50.000 Ft
• „siketfajd gyöngyök”-et a vadászok keretbe foglaltatták.
Fogoly (Perdix perdix)
nem védett
Fürj (Coturnix coturnix)
védett, 50.000 Ft
Fácán (Phasianus colchicus)
nem védett
5. DARUALAKÚAK – GRUIFORMES
3, igen eltérő testfelépítésű család tartozik ide:
• 5.1. Guvatfélék (Rallidae)
• 5.2. Darufélék (Gruidae)
• 5.3. Túzokfélék (Otitidae).
5.1. Guvatfélék – Rallidae
• kis és közepes testméretűek, általában rejtett életmódúak
• törzsük két oldalról annál keskenyebb és laposabb, minél sűrűbben benőtt
helyeken élnek
• hátcsigolyáik nem nőttek össze
• Magyarországon 7 fajuk költ, 1 nagyon ritka kóborló
• Guvat (Rallus aquaticus), 10.000 Ft
• Pettyes vízicsibe (Porzana porzana), 50.000 Ft
• Kis vízicsibe (Porzana parva), 50.000 Ft
• Törpe vízicsibe (Porzana pusilla), fok.v., 250.000 Ft
• Vízityúk (Gallinula chloris), 10.000 Ft
• Kék fú (Porphyrio porphyrio), 10.000 Ft
• Szárcsa (Fulica atra), nem védett.
Haris (Crex crex)
• hasonlít a fürjre, de jóval nagyobb testű
• rejtőzködő életmódú, ritkán látni
• jellegzetes hangja van
• állománya Európában sokfelé
megfogyatkozott, helyenként teljesen eltűnt
• Magyarországon is hasonló a helyzet, a
Bodrogközben a leggyakoribb
• főként élőhelye miatt van veszélyeztetett
helyzetben
• a modern gazdálkodás, a műtrágyázott
rétekkel, május végi kaszálással a haris (és
minden más, réten fészkelő madár) számára
végzetes
• fokozottan védett, 500.000 Ft.
5.2. Darufélék – Gruidae
Daru (Grus grus)
• a madárvilág egyik fő látványossága a daruvonulás
• fő költőhelye É-Európában van
• a bajor mocsarak daruállománya a múlt században pusztult ki
• hazánkban a múlt század elején még költött, azóta csak átvonuló
• a Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak
• a sűrűn lakott Közép-Európában csak nagyon kevés hely alkalmas költésre
• de ma már azok is mind veszélyeztetettek
• védett, 50.000 Ft
Pártásdaru (Anthropoides virgo)
Védett, 50.000 Ft
5.3. Túzokfélék – Otitidae
• közepes, nagy testű, robosztus testalkatú madarak
• talajon fészkelnek, fiókáik fészekhagyók
• 1 faj költ, 1 faj nagyon ritka kóborló
Túzok (Otis tarda)
• Európa egyik legfélénkebb madara, 400-500 m-ről menekül az ember elől
• a hajdani földművelés volt számára kedvező, mindenütt gyakorinak számított
• a gépesítést követően állománya mindenütt és folyamatosan fogy
• 1900-1930: min. 12.000 pld élt a Kárpát-medencébe, Magyarországon 8.000 pld
• 1936: 7600 pld,
• 1981-től 3000 alatti pld,
• 1941: 8557 pld,
• 1986: 2000 alatti,
• 1969: 2765 pld,
• 1989: 1392 pld,
• 1970-es évek: 3000-3600 pld,
• ma kb. 1000 pld.
• a kisalföldi állomány alacsony szinten stabilizálódott
• a mezőföldi kicsiny populáció pedig teljesen megsemmisült
• Duna menti állománynál 1984-től jelentős állománycsökkenés
következett be
• napjainkra a fogyatkozás megállt, az állomány alacsonyabb szinten,
de stabilizálódott
• az észak-alföldi körzetben (Hevesi-sík és Borsodi-Mezőség) a
drasztikus állománycsökkenés 1977-től mutatható ki
• a hazai túzokállomány gerincét alkotó tiszántúli populációknál az
élőhely minőségétől függően eltérő tendenciákat lehet megfigyelni
• a Csongrád megyei populációk közül csupán 2 maradt meg
• Szolnok megyében az 1970-es években a 600 pld-ról mára 120-ra
csökkent az állomány
• Hajdú-Bihar megyében 1980-ig stabil volt, majd egy jelenlegi
részpopuláció maradt stabil
• sajnos a jó élőhelyi adottságok ellenére a Hortobágyon is csökkenés
figyelhető meg.
Túzok védelme:
• teljes vadászati tilalom
• 1970 óta védetté nyilvánították
• ma fokozottan védett, 1.000.000 Ft
• Vörös Könyv: kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj
• veszélyeztetett fészekaljak mentése, tojáskeltetés
• fiókák mesterséges felnevelése, visszavadítása (?!)
• ma a hangsúly az élőhely védelmén van, szabadtéri neveléssel
• védett terület + fészekalj környékén védőzóna kialakítása
• mesterségesen keltetett tojásokat kikelés előtt a tyúk alá helyezik, így a
visszavadítással sincs gond
• vetésszerkezetet a túzok igényeihez igazítják
• vegyszerezés, gépi terhelés csökkentése…
Reznek (Tetrax tetrax), fokozottan védett, 250.000 Ft