Transcript Rendészeti feladatok a környezetvédelem területén

Rendészeti igazgatás
Környezetvédelmi rendészet
Dr. Gellérthegyi István P.hD
egyetemi docens
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Közigazgatástudományi Kar
1


A környezetvédelmi szabályok egyértelműen
meghatározzák a társadalom tagjainak a
követendő magatartásokat.
A társadalmi tudat fejlődésével arányosan nő az
önkéntes jogkövetés, amely a környezetvédelmi
jogszabályok magasabb fokú betartását jelenti.
2

A végrehajtás jelentősége:
Az önkéntes jogkövetés a környezetvédelem területén
csak lassan alakul ki
 A környezet tényleges védelme érdekében erre tekintettel
szükséges volt egy olyan szervezet kialakítása, illetve
működtetése, amely biztosítja a megszületett jogszabályok
betartását.
 Ehhez biztosítani kell, hogy az eljáró hatóságok a
végrehajtás megvalósulása érdekében a szükséges hatósági
jogkörökkel felruházottak legyenek.

3

Rendészeti tevékenység: az a közigazgatási
tevékenység, amelynek feladata a közbiztonság
és a közrend, valamint az állampolgárok
személyes biztonságának megóvása, továbbá a
közreműködés a megsértett rend
helyreállításában.
4





A központi államigazgatási szervekről, valamint
a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint
rendvédelmi szervek
a rendőrség,
a büntetés-végrehajtási szervezet,
a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
5
I. Rendőrség
6

A rendőrség környezetvédelemben játszott
szerepe:
A
környezet elemeinek károsítása, illetve egyes
esetekben veszélyeztetése, a természeti értékek
pusztítása a Btk. szerint bűncselekmény. Ezen
bűncselekmények felderítése a rendőrség
nyomozóhatóságainak a hatáskörébe tartozik,
hivatalból üldözendő, szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény.
 A környezetvédelemnek ki kell terjednie a már
elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve a
környezeti bűncselekmények megelőzésére is.
7

A rendészet és a rendőri tevékenység nem azonos
fogalmak, különbségek:
 a rendőrség általában a rendészeti feladatoknak
csak egy részét végzi,
 a rendőrség olyan tennivalókat is ellát, amelyek
nem tekinthetők kifejezetten rendészeti
jellegűnek.
8


A rendőrséggel kapcsolatos legfontosabb
jogszabályokat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény tartalmazza.
Eszerint a Magyar Köztársaság Rendőrségének (a
továbbiakban: Rendőrség) feladata a bűncselekmények
megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend
védelme és az államhatár rendjének védelme, a
határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni
küzdelem és az e törvényben meghatározott
bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.
9

A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme,
valamint az államhatár őrzése, a határforgalom
ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása
körében a törvényben és a törvény felhatalmazása
alapján más jogszabályban meghatározott
bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és
rendészeti feladatkörében:
 általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört
gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését
és felderítését;
 szabálysértési hatósági jogkört gyakorol,
közreműködik a szabálysértések megelőzésében
és felderítésében
10
 ellátja
a közbiztonságra veszélyes egyes
eszközök és anyagok előállításával,
forgalmazásával és felhasználásával
kapcsolatos hatósági feladatokat
 közlekedési és hatósági rendészeti
feladatokat lát el
 ellátja a közterület rendjének fenntartásával
kapcsolatos rendészeti feladatokat
11
 gondoskodik
a büntetőeljárásban részt
vevők és az eljárást folytató hatóság
tagjainak személyi védelméről, valamint a
büntetőeljárásban részt vevők, az
igazságszolgáltatást segítők Védelmi
Programjának végrehajtásáról, továbbá védi
a Magyarország szempontjából – külön
jogszabályban meghatározott – különösen
fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a
kijelölt létesítményeket
12




engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi,
valamint a magánnyomozói tevékenységet,
büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,
ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző
védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás
esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat,
továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás
esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy
felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában,
valamint elfogásában és lefegyverzésében,
őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az
államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe
utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat,
13




ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és
járműforgalmat, a szállítmányokat – ide nem értve a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló
2913/92/EGK rendeletben meghatározott
vámellenőrzést –, valamint végzi a határátléptetést,
továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét,
irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott
magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár
felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával
kapcsolatos munkák végzését,
megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető
konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció
kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja
az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos
cselekményeket,
elvégzi az e törvényben meghatározott belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést.
14

A rendőrség, illetve szervei, valamint a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség között számos együttműködési
megállapodás megkötésére került sor a
környezetvédelemmel kapcsolatos büntetendő
cselekmények felderítésére, felszámolására, illetve
megelőzésére.
15
II. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
és szervei
Feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény szabályozza
16

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámigazgatási jogkörében végzi:
a
vámhatáron át lebonyolódó áru- és
utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és
a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók
és díjak kiszabását és beszedését
17



A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bűnüldözési és
nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által
hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését,
felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései
betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok
ellátását.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi továbbá a
környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási és
ellenőrzési feladatokat.
Kiemelkedő szerepe van továbbá a védett állat és
növény fajok egyedeinek illegális kereskedelem
keretében az országba történő behozatala felderítésében.
18
III. Katasztrófavédelem
19

Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a
katasztrófák elleni védekezés irányításáról,
szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezésről szóló 1999. évi LXXIV.
törvény tartalmazza.
20

A törvényt kell alkalmazni
 katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa
megelőzése érdekében (beleértve a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezést is) a Magyar Köztársaság területén
végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre,
 ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar
Köztársaság területén védekezés szükséges.
21

Kiemelendő



az ipari balesetek megelőzése,
a veszélyes anyagok által okozott balesetek
megelőzése és az események elhárítása,
a veszélyes áruk közúti szállításával
kapcsolatos feladatok (A Veszélyes Áruk
Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló
Európai Megállapodás - ADR).
22
IV. Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség (OKTVF)


A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt
működő központi hivatal, önállóan működő és
gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési
szerv, melynek illetékessége az ország egész
területére kiterjed.
Székhelye Budapest, főigazgató vezeti.
23


Környezetvédelmi,
természetvédelmi
és
vízügyi hatósági ügyekben első fokon - a
Korm. rendeletben foglalt kivétellel - a
felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.
Hatósági tevékenységen túlmenően az OKTVF
egyéb feladatai különösen:
 szolgáltatja a vidékfejlesztési miniszter által
kért, a kormányzati munka ellátásához
szükséges, tevékenysége során keletkezett
adatokat;
 elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét
érintő jogszabályok végrehajtását;
24
ellenőrzi a területi szervek hatósági
munkáját;
 véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő
jogszabálytervezeteket
 koordinálja a határokon átterjedő környezeti
hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat

25



Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőség
Az OKTVF - alárendeltségben működő területi szerve, önállóan működő és
gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési
szerv.
Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik
a felügyelőség által első fokon hozott döntés
esetében másodfokon az OKTVF jár el.
26
V. Természetvédelmi
őrszolgálat
27

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény szerint:
1. A természeti értékek és területek, különösen a
védett természeti értékek és területek őrzése,
megóvása, károsításának megelőzése érdekében egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott
tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat
működik (nemzeti park igazgatóság keretében)
2. A települési - fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete
önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot
működtethet.
28
3.
Az igazgatóságok, önkormányzatok
természetvédelmi tevékenységét polgári
természetőrök segíthetik.
A természetvédelmi célú társadalmi
szervezetek fellépési jogát is rögzíti a
javaslat, valamint polgári természetőrök
segíthetik az állami szervek és
önkormányzatok természet védelmével
kapcsolatos feladatainak ellátását.
29


A természetvédelmi őrök jogait és
kötelezettségeit külön törvény határozza meg.
Törvényi szintű meghatározására azért volt
szükség, mert a természetvédelmi őr eljárása
során állampolgári alapjogokat korlátozhat a
természeti értékek védelme érdekében. Így a
törvényi szintű szabályozásnak garanciális
jelentősége van.
30
A fegyveres biztonsági őrségről, a
természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX.
törvény

Természetvédelmi őrszolgálat:

A védett természeti területek természetvédelmi
kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság)
szervezetében természetvédelmi őrszolgálat
működik, amelynek tagja az e törvényben és más
jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó,
intézkedésre jogosult hivatalos személy.
31

A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban:
természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési
területén jogosult és köteles:
 a természet, valamint a régészeti örökség védelmére
vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;
 a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit
sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett
természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000
területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület)
veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet
károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt
cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni,
igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;
32


azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy
jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti
leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát,
valamint csomagját átvizsgálni;
azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy
azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti
lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön,
illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;
33


a természeti értéket vagy területet károsító vagy
veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító
jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az
elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a
jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti
leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez)
használt eszközt visszatartani;
a természet, valamint a régészeti örökség védelmével
összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért,
illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az
intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni,
ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr
megérkezéséig visszatartani, vagy a rendőrségre
előállítani;
34


jogszerű intézkedésével szemben történt
ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt
alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől
fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más
veszélyes eszközt elvenni és a rendőrségnek átadni;
jogszabályban meghatározott esetben helyszíni
bírságot kiszabni;
35

természeti terület vagy érték károsításának
megelőzése, illetve megakadályozása érdekében
természeti területet - a természetvédelmi hatóság
egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének
elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi
hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó
vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára
nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi
épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető
módon lezárni;
36

intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása
érdekében természeti területet - bárki számára
nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi
épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető
módon - lezárni.
37


A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás
kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési
területén kívül is jogosult a fentiek szerint intézkedni,
ha a természet és a régészeti örökség védelmének
érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a
nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli
szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.
A természetvédelmi őr a törvényben meghatározott, a
rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt
alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott
szabályozott esetekben.
38
Önkormányzati természetvédelmi
őrszolgálat

Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával
ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a
helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és
köteles:
 a helyi jelentőségű védett természeti területre
vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;
 a helyi jelentőségű védett természeti területet
veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető
személyt cselekményének abbahagyására felszólítani,
feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást
kezdeményezni;
39


a helyi jelentőségű védett természeti területen
károsító vagy veszélyeztető cselekmény
elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan
gyanúsítható személytől a területről származó és
jogellenesen szerzett természeti vagy védett
természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt
eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg
elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;
jogszabályban meghatározott esetben helyszíni
bírságot kiszabni.
40
Közös szabályok



Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati
természetvédelmi őr intézkedése, annak elmulasztása, a
kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette,
panasszal fordulhat a rendőrséghez.
A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr
köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott
bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei
nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a
rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet
haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását
kezdeményezni.
A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati
természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik
a rendőrséggel.
41


Együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a vámés pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és
önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti
hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati
hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a
fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi
szervezetekkel.
További szabályok:


A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra
vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.)
Korm. rendelet
A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati
Szabályzatáról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet
42
VI. Ügyészség
43

Az ügyészség környezetvédelemmel kapcsolatos
feladatait a Kvt. – és hasonló módon a
természetvédelmi törvény rendelkezései is – három
területen határozza meg:
 Az ügyész környezetvédelmi tevékenysége a
büntetőjog területén
 Az ügyész a büntetőeljárási törvényben
meghatározottak szerint jár el a környezeti
elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott
módon való megsértése esetén.
44

Az ügyész magánjogi tevékenysége a
környezetvédelemben:
 Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is
jogosult keresetet indítani a tevékenységtől
való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető
tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
45

A benyújtott keresetek tárgya leggyakrabban:
 a veszélyes hulladék jogellenes kezelése, illegális
lerakása, elrejtése
 ipari szennyvizek okozta talaj- és élővízszennyezés
 védett állatok, növények pusztítása
 levegő folyamatos, határértéket meghaladó
szennyezése
 védett madarak tekintetében engedély nélküli vagy
attól eltérő vadászata
46

Törvényességi felügyeleti tevékenység a
környezetvédelem területén:
 Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a
rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a
környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései
törvényességének biztosításában.
 Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a
környezetvédelmi hatóságok felett, amely magában
foglalja nemcsak a felügyelőségek, hanem az
önkormányzatok törvényességi felügyeletét is.
47
VII. Közterület-felügyelet
48


A legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a
közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII.
törvény tartalmazza.
A közterületi rend és tisztaság védelméről a
települési önkormányzat közterület-felügyelet,
illetőleg közterület-felügyelő útján
gondoskodhat.
49

A felügyelet feladata:




a közterületek jogszerű használatának, a közterületen
folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz
kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által
tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása,
megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
közreműködés a közterület, az épített és a természeti
környezet védelmében;
közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok
végrehajtásának ellenőrzésében.
50



A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy.
A felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a
jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását,
jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy a
törvényben meghatározott intézkedést megtenni.
A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi
területén közterületen látja el.
51
VIII. Az EU intézményei
52
Eurojust



Az Eurojust a Tanács 2002. február 28-i 2002/187/IB
határozatának felhatalmazása alapján kezdte meg
működését Hágában.
Célja a hatáskörrel bíró tagállami hatóságoknak való
segítségnyújtás a határokon átnyúló súlyos
bűncselekmények, illetve a szervezett bűnözés elleni
küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében.
Feladatai közé tartozik a tagállami hatóságok közötti
koordináció kialakítása és fejlesztése, a tagállami hatóságok
közötti együttműködés fejlesztése a kölcsönös jogsegély és a
kiadatási kérelmek teljesítése terén, illetve a határokon
átnyúló bűnözéssel szembeni hatékony fellépés elősegítése.
53




Az Eurojust alapvetően a tagállamok által delegált tapasztalt
igazságügyi szakemberek kollégiuma.
Feladatát egy állandó igazságügyi hálózat fenntartásával
kívánja elérni.
Az egyes tagállamokból kiküldött ügyészekből, bírákból
vagy az ezekkel egyenértékű hatáskörrel rendelkező
rendőrségi tisztviselőkből álló egység, amelynek feladata a
tagállamok bűnüldöző hatóságai között megfelelő
együttműködés elősegítése és a szervezett bűnözéssel
kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozások segítése.
Az illegális hulladékimporttal kapcsolatban a Kecskeméti
Városi Ügyészség az Eurojust segítségét is igénybe véve 5
német ügyészséghez intézett jogsegélykérelmet.
54
Europol




Az Europolt, az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europen Police
Office, Office européen de police) az Unió III. pillére égisze
alatt folyó együttműködés keretében megkötött Europol
Egyezmény hozta létre.
Az Europol az Európai Unió bűnügyek felderítésével
foglalkozó bűnüldözési szervezete.
Az Europol nem európai rendőrség, hanem olyan központi
adatgyűjtő, tároló és elemző egység, amelynek hatásköre az
egyezményben megnevezett – és fokozatosan bővülő –
bűncselekmények fajtájára terjed ki.
Legfontosabb feladata tehát, hogy információáramlás útján a
több államot érintő bűncselekmények felderítését és az ezekkel
kapcsolatos nyomozásokat elősegítse.
55

A Tanács Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)
létrehozásáról szóló 2009/371/IB határozata
melléklete felsorolja az egyéb súlyos
bűncselekményeket, amelyekre vonatkozóan az
hatáskörrel rendelkezik, ezek között találhatóak:
 nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos
bűncselekmények,
 veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,
 veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott
kereskedelme,
 környezettel kapcsolatos bűncselekmények.
56
IX. Felelősségi szabályok
57



A környezeti felelősség a környezetvédelmi jog egyik
legfontosabb területe
A jogi szabályozás alapja Magyarország Alaptörvénye,
amelynek vonatkozó paragrafusa szavatolja az
egészséges környezethez való jogot, amikor XXI.
cikkében kimondja, hogy Magyarország elismeri és
érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
A XX. cikkben akként rendelkezik, hogy mindenkinek
joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki
egészséghez. Ennek érvényesülését Magyarország [...] a
környezet védelmének biztosításával segítő elő.”
58



Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban az
Alkotmánybíróság több határozatában, így különösen a
28/1994-es határozatában rámutatott, hogy a
környezetvédelemhez való jog önállósult és önmagában
vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog,
amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala
túlnyomó és meghatározó.
A környezetvédelmi jog különböző jogágakat foglal
magában.
Ennek megfelelően a környezetvédelem
felelősségrendszere is több jogág felelősségi
rendszeréből tevődik össze, így komplex jogi
felelősséget alkot.
59

A környezetvédelmi jog területén a következő
szankciókat alkalmazzák:
 közigazgatási jogi felelősség szankció;
 polgári jogi felelősség szankciói;
 büntetőjogi felelősség szankciói;
 szabálysértési felelősség szankciói.
60

Az EU vonatkozó szabályozása:


Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése
és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló
2004/35/EK irányelve
Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve a
környezet büntetőjog általi védelméről
61



A környezet védelmének általános szabályairól
szóló 1995. LIII. törvény
A környezetvédelmi felelősség alapvető
szabályait tartalmazza.
A környezethasználó a törvényben meghatározott és a
törvényben és más jogszabályokban szabályozott
módon felelősséggel tartozik tevékenységének a
környezetre gyakorolt hatásaiért.
A környezethasználó a törvényben meghatározott és
más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi,
szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi
felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre
gyakorolt hatásaiért.
62
Büntetőjogi felelősség
63




A büntetőjog csak ott kap szerepet, ahol más jogág
szankciói már hatástalanok, vagyis végső soron igénybe
vehető eszköz.
A büntetőjogi szabályok jellemzője, hogy nemcsak a
már megtörtént környezetszennyezésre reagálnak,
ugyanis a környezeti elemek veszélyeztetése esetén is
alkalmazhatóak
Rendkívül nehéz a felderítés, illetve a bizonyítás is.
Az ügyek a vádemelésig kis számban jutottak el.
64



Tekintettel az egyre súlyosodó környezetszennyezésre, a
büntetőjog jelentősége is egyre inkább nő a
környezetvédelem területén is.
A környezetet érintő bűncselekmények elsősorban nem
a jog épségének megsértése, érvényesítésének
elmaradása miatt jelentenek fenyegető veszélyt, hanem
sok esetben az elkövetés pillanatában még csak nem is
felmérhető nagyságú kár és következmények miatt.
Ezen bűncselekmények az életkörnyezet közvetlen
lerombolása és a károsítások hosszú távú hatásai miatt
kimagaslóan, rendkívüli mértékben veszélyesek a
társadalomra.
65

A büntetőjog területén a büntető törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.)
közrend elleni bűncselekmények címet viselő XVI.
fejezetének IV. címében, a közegészség elleni
bűncselekmények között szabályozták




a környezetkárosítás (280. §),
a természetkárosítás (281. §)
és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének
(281/A. §) tényállását.
A közegészség elleni bűncselekmények jogi
szabályozásának indoka a lakosság egészségét
közvetetten fenyegető veszély megléte.
66

A fejezetnek a közbiztonság elleni bűncselekményekről
szóló I. címében szintén találhatóak többek között
olyan tényállások, amelyek a környezetet is védik, de
nem ez az elsődleges tárgyuk:
 Visszaélés radioaktív anyaggal
 Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével
 Visszaélés atomenergia alkalmazásával
 Visszaélés méreggel
 Állatkínzás
 …
67


E tényállások büntetni rendelik a radioaktív vagy méreg
anyagok jogosulatlan előállítását, megszerzését,
tartásáét, forgalomba hozatalát, feldolgozását,
felhasználását, engedéllyel nem rendelkező személynek
történő átadását, nukleáris létesítmény engedély nélküli
működtetését.
A szabályozás sajátossága, hogy a büntető
rendelkezések a közigazgatási jogra, vagyis a
környezetvédelmi szabályokra utalnak, és a büntetőjogi
fogalmai jellemzően a közigazgatási joghoz
kapcsolódnak.
68



A Btk. alkalmazásában földön, levegőn, vízen,
élővilágon, valamint ezek összetevőin a környezet
védelmének általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott fogalmakat kell érteni.
A büntetőjogi felelősség jellemzője, hogy vétkességen
alapul, azaz az elkövető akkor büntethető, ha az általa
tanúsított magatartás szándékos, illetve ha a törvény azt
lehetővé teszi, legalább gondatlan.
Büntetőjogi felelőssége természetes személyeknek van,
azonban az európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta
lehetőség van a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi
intézkedések alkalmazására.

Lásd a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvényt
69


A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos az Európai
Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008.
november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről,
amely szintén kimondja a jogi személyek büntetőjogi
felelősségre vonását.
Többek között olyan tényállásokat rendel büntetni,
mint olyan üzem működtetése, amelyben veszélyes
tevékenységet végeznek, illetve veszélyes anyagokat
vagy készítményeket tárolnak vagy használnak, és amely
az üzemen kívül bármely személy halálát vagy súlyos
sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz minőségének,
vagy az állatoknak vagy a növényeknek a jelentős
károsodását okozza vagy okozhatja.
70
Környezetkárosítás

280. § Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot,
valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel
vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes
vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes
vagy korábbi állapota nem állítható helyre,
bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott
esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben
öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől
nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
71


(2) Aki ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen
anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország
területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba
hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el,
vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2)
bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, az (1)
bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy
pénzbüntetéssel, c) pontja esetén három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
72


(4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés
első és második fordulata esetén az elkövető nem
büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig
büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet
meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett
veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a
károsodott környezetet helyreállítja.
(5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a
víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban
vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási
határértéket meghaladó terhelése.
73



A környezetkárosítás tényállást tartalommal kitöltő
főbb jogszabályok: pl. a Kvt.,az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi
XXXVII. törvény, a levegő védelmével kapcsolatos
egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm.
rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek
minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004
(VII. 21.) Korm. rendelet.
A bűncselekmény elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a
víz, az élővilág, valamint ezek összetevői.
A föld védelme kiterjed a felszínére és az ez alatti
rétegekre, a talajra, a kőzetekre, ásványokra, ezek
természetes és átmeneti formáira, folyamataira.
74



Elkövetési magatartások a védett jogtárgynak a jelentős
mértékű szennyezéssel, vagy más módon történő
veszélyeztetése illetve károsítása.
Az ismertté vált leggyakoribb esetek: pl. az olajvezeték
„megcsapolása” során a talaj elszennyezése, illegális
üzemanyag forgalmazás melléktermékinek elásása, engedély
nélküli nyersanyag (fa, kő, tőzeg) kitermelés amely
megbontotta a talaj szerkezetét, eróziót idézett elő,
megszüntette élőszervezetek életterét.
A Bács-Kiskun megyében előfordult ismertté vált
legjelentősebb környezetkárosítás az elmúlt évek
erdőpusztításai voltak.
75
Természetkárosítás

281. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok
külön jogszabályban meghatározott, pénzben
kifejezett értékének együttes összege eléri a
fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében
megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb
értéket,
76
c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő
állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló
rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő
szervezet egyedét
jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az
országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén
átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy
elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
77

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti
különleges madárvédelmi területet, különleges
természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt
területet, valamint kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt
területet, vagy
78
b) védett
 1. természeti területet,
 2. barlangot,
 3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok
élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben
megváltoztatja.
79

(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő
szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy
az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet
egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben
kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett
élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben
kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c)
pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon
védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő
szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető
pusztulását okozza,
80
b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti
különleges madárvédelmi terület, különleges
természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület,
illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési
terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti
terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége
vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy
megsemmisülését okozza.
81

(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott
természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
82

(5) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:
a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza,
alakja, állapota,
b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként
létrejött egyed,
c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az
elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet
egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy
készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve
ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.
83


A természetkárosításnál a legtöbb tényállást a
Magyarországon átszállított védett állatfajok, elsősorban
védett madarak átszállítása, illetve Magyarországon
történő jogosulatlan vadászat esetén derítették fel.
A hatékony felderítés itt elsősorban a vám- és
pénzügyőrség szerveinek hatékony közreműködésével
valósult meg, a bíróság által kiszabott büntetések
azonban nem álltak arányban az okozott kárral. Ezek az
esetek általában óriási negatív társadalmi visszhangot
váltanak ki.
84

E tényállás szintén keretdiszpozíció, az azt kitöltő
fontosabb jogszabályok:
 a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,
 a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény,
 az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő
állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996.
december 9-i 338/97/EGK rendelet,
85



a védett és a fokozottan védett növény- és
állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről,
valamint az Európai Közösségben természetvédelmi
szempontból jelentős növény- és állatfajok
közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) Köm rendelet,
a védett állatfajok védelmére, tartására,
hasznosítására és bemutatásásra vonatkozó részletes
szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm.
rendelet,
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8)
Korm. rendelet.
86

Több nemzetközi szerződés szintén irányadó, így pl.
 a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen
mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló
Ramsarban 1971. február 2-án elfogadott
Egyezmény (1993. évi XLII. törvény),
 a Washingtonban 1973. március 3. napján elfogadott,
a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok
nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény
(2003. évi XXXII. törvény)
87


Elkövetési tárgy: a védett és fokozottan védett
élő szervezet egyede.
A védett és a fokozottan védett növény- és
állatfajokról, a fokozottan védett barlangok
köréről, valamint az Európai Közösségben
természetvédelmi szempontból jelentős növényés állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.)
KöM rendelet határozza meg ezeket a növény és
állatfajtákat, meghatározva azok egyedeinek
pénzben kifejezett értékét is.
88


Elkövetési tárgy továbbá az európai közösségi
jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi
terület, különleges természetmegőrzési terület vagy
annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület,
melyek összefoglaló néven Natura 2000 területeket
jelenti
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm.
rendelet tartalmaz szabályokat ezzel kapcsolatban
89




Elkövetési tárgy továbbá a védett természeti terület,
valamint a barlang.
A védett természeti terület két fő típusa - a védelem
jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosult szerint az országos és a helyi jelentőségű védett természeti
terület.
Egy földterület helyi szintű természetvédelmi oltalmát a
települési önkormányzat rendelete keletkezteti.
Országos jelentőségű védett természeti terület védetté
nyilvánítása miniszteri rendeletben történik.
Országos jelentőségű védett természeti területnek
minősül továbbá valamennyi, a törvény erejénél fogva
(ex lege) védett természeti terület.
90



A Tvt. alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll
valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó,
kunhalom, földvár.
A törvény a védett élő szervezetek életközösségét is
megtartja a tényállás elemeként.
A Tvt. szerint életközösség (társulás) az élővilág egy
meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése,
amelyben a különböző élő szervezetek állományai
meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.
91


Elkövetési mód: jogellenesség, elkövetési magatartás:
megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba
behozatal, onnan kivitel, az ország területén történő
átvitel, a kereskedés, az elpusztítás, illetve a
megváltoztatás, valamint új elem a károsítás.
A károsítás jelenti mindazokat a cselekményeket,
amelyek során az adott élő szervezet egyede nem
pusztul el, de jelentős sérelmeket szenved, ilyen például
a madár repülésképtelenné tétele.
92

Az elmúlt évek néhány esete: parti fecske kolóniák
fészkelőhelyének és így az állománynak is
homokkitermeléssel megsemmisítése, ragadozó
madarak megmérgezése, védett növényfajok kiszántása,
védett fajok egyedeinek behozatala illegális
kereskedelem keretében az országba.
93

A hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése
281/A. § (1) Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett
helyen hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve
hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal
más jogellenes tevékenységet végez,
bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
94

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő
szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt a
hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti
veszélyes hulladékra követik el.
95

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból
követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés
esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
96


Az elmúlt években előfordult jellemző
bűnesetek: használt gumiabroncsok,
akkumulátortok illegális lerakása, vegyipari
melléktermékek (pl. galvániszap,
elektrolitoldatok) vízfolyásokba eresztése.
Az országban eddig ismerté vált legnagyobb
mértékű illegális hulladékimport a
Németországból behozott hulladék ügye.
97
Büntetőjogi felelősség
A Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény alapján
( Új Btk. hatályos 2013. július 1-től)
98
XXIII. Fejezet
a környezet és a természet elleni
bűncselekmények
Környezetkárosítás (241. §)
(1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot,
valamint azok összetevőit jelentős mértékű
szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti;
olyan mértékben károsítja, hogy annak
természetes vagy korábbi állapota csak
beavatkozással állítható helyre; vagy
99
olyan mértékben károsítja, hogy annak
természetes vagy korábbi állapota nem állítható
helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben
három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy
évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
100
Természetkárosítás (242. §)
Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban
természetvédelmi szempontból jelentős növényvagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön
jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett
értékének együttes összege eléri a fokozottan
védett élő szervezet egyedei esetében
megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb
értéket,
101
Natura 2000 (243. §)


Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett
természeti területet vagy védett élő szervezetek
életközösségét,illetve azok élőhelyét jogellenesen
jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,
ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett
barlang,a védett természeti terület vagy a védett élő
szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős
károsodását vagy megsemmisülését okozza.
102


Aki a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt gondatlanságból követi el,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a
természet védelméről szóló törvényben
meghatározott fogalmat kell érteni.
103
A hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése (248. §)
Aki
a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen
hulladékot elhelyez,
b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve
hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve
hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
104
Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés
(249. §)
Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen
anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az
ország területére behoz, onnan kivisz vagy
forgalomba hoz, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
105
Szabálysértési felelősség
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény alapján
106
Természetvédelmi szabálysértés
(187. §)
Aki
 a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez
vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött
tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás
nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól
eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési
kötelezettségének nem tesz eleget,
107

természeti területen - beleértve a védett
természeti területet is - a természetvédelmi
célokkal össze nem egyeztethető
tevékenységet folytat, szemetel, a területet
más módon szennyezi, tiltott helyen
tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
108

védett élő szervezet egyedét, származékát vagy
barlangi képződményt jogellenesen megrongál,
elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy
fokozottan védett állatfaj egyedét
élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
szabálysértést követ el.
109
Erdőrendészeti szabálysértés
(242. §)

Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti
létesítmény területén gazdasági vagy műszaki
célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást,
az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást
szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít,
megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít,
szabálysértést követ el.
110

Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen,
vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy
járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály
tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján
korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ
el.
111
Vízszennyezés (245. §)
Aki
 vízi létesítménybe, illetve felszíni vagy felszín
alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező
anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet
felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a
felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás
egyébként nem állapítható meg,
112
 a szennyvíz vagy a szennyezőanyag
ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy
felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a
jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott
hatósági előírásban meghatározott módon
valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet,
amely a vizek fertőzését vagy szennyezését
okozhatja,
113

az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást
szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízi
létesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára
a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott
rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet,
védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal
ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlanhasználatot gyakorol, szabálysértést követ el.
114
Köszönöm
figyelmüket!
115