Transcript MAGZATKÁROSíTÓ TÉNYEZŐK

Azok a környezeti tényezők - teratogének ,
amelyek károsan hathatnak a fejlődő
szervezetre, súlyos rendellenességekhez,
akár halálhoz is vezethetnek.
Leggyakoribb károsító tényezők: fertőzések
(vírusok), sugárzás, környezetszennyezés,
gyógyszerek, dohány, alkohol,
kábítószerek...
Az időtényező
A magzatot érő károsodás mértéke
nagyban függ attól, hogy mikor éri a káros
hatás az anyaméhben fejlődő szervezetet.
A fogantatás utáni első két hét végzetes az
embrió szempontjából, hiszen minden
fontos szervrendszer akkor indul el a
fejlődés útján.
Későbbiekben pedig mindig az a szerv a
legveszélyeztetettebb a károsító hatásokkal
szemben, melynek éppen az intenzív
növekedési, fejlődési szakasza van az adott
pillanatban (pl. az idegrendszer a 15-36.
nap között, a végtagok a 24-49. nap között
a legsebezhetőbbek).
Vírusok
Az egyik legismertebb a rubeóla
(rózsahimlő) magzatkárosító hatása.
Azoknál a magzatoknál, akiknek az
édesanyja a terhesség első három hónapja
alatt fertőződik meg egy szívelégtelenséghályog- süketség- és értelmi
fogyatékosságból álló tünetegyüttes a
jellemző.
A varicella (bárányhimlő) spontán vetélést
vagy koraszülést eredményezhet.
A CMV (citomegalo vírus) a méhen belüli
fertőzések közül a leggyakoribb. Veszélye,
hogy a felnőttnél nem okoz tüneteket, de a
terhesség korai szakaszában vetélést,
később idegrendszeri károsodást okozhat.
A hepatitis vírussal (fertőző májgyulladás)
fertőzött édesanyák a szülés során nagy
valószínűséggel megfertőzik a csecsemőt is
a vírussal. A terhesség 16. hetében
rutinszerűen szűrik a várandósokat.
A parazita által okozott toxoplasmosis
nevű fertőzés komoly veszélyt jelent a
magzatra. Spontán vetélést, vagy magzati
halált is okozhat, a megszületett
csecsemőknél súlyos szem-, vagy
agykárosodás alakulhat ki.
Sokszor tünetmentesen zajlik
le a betegség, az emberek
nincsenek is tudatában
annak, hogy átestek a
fertőzésen.
Az élősködő
macskaürülékben fordulhat
elő, ezért a kismama ne
takarítsa az állatok fekhelyét.
Sugárzás
A röntgensugár a magzatra nézve óriási
veszélyt jelenthet. Nagyobb dózisban a
magzat elhalását, kisebb esetén fejlődési
rendellenességet okozhat. Csak a
legindokoltabb esetben szabad RTG-t
alkalmazni. CT- még nagyobb sugárzás,
károsan hat. MR megengedett.
Környezetszennyezés
Az ipari termelésben, a kozmetikumok és
élelmiszerek gyártásában használt vegyi
anyagok közül sokat még nem vizsgáltak
abból a szempontból, hogy van-e
magzatkárosító hatásuk.
Gyógyszerek
A terhesség alatti gyógyszerszedés
tekintetében igen körültekintően kell
eljárni és valóban csak indokolt esetben
használni azokat. Mindig meg kell kérdezni
a kezelőorvost, gyógyszerészt.
Minden gyógyszer bejut a magzat
vérkeringésébe, de még sok gyógyszer
esetében nem áll rendelkezésre pontos
adat azzal kapcsolatban, hogy káros, vagy
nem káros annak alkalmazása.
Gyógyszerek, melyek szedése nem ajánlott
terhesség során ACE-gátló és angiotenzinreceptor antagonista típusú
vérnyomáscsökkentők, epilepszia
kezelésére szánt gyógyszerek, tetraciklin,
aminoglükozid antibiotikumok...
Tetraciklin antibiotikumok: a fogak
elszíneződéséhez, fog- és csontfejlődési
zavarokhoz vezet.
A dohányzó kismama minden egyes
cigaretta elszívásával - az egyéb
méreganyagok vérkeringésbe juttatásán
túl - az élethez szükséges oxigént veszi el
magzatától.
A dohányzó anyák esetében bizonyítottan
megnő a koraszülés kockázata és az, hogy
a gyermek kis születési súllyal látja meg a
napvilágot.
Az ún. alkoholszindróma kialakulásának
az esélye nő meg azáltal, ha az édesanya
már a teherbeesést megelőzően és a
terhesség ideje alatt is nagymennyiségű
(legalább 5 egységnyi/pohárnyi ital)
alkoholt fogyaszt.
Az alkoholszindróma jellegzetes tünete a
rendellenesen kis fej, a fejletlen
agyszerkezet, szemrendellenességek,
veleszületett szívbetegségek, ízületi
bántalmak és az arc deformálódása.
A kábítószer az anya szervezetéből
átkerül a magzati szervezetbe
függőséget okozva a gyermeknél.
Gyakori a koraszülött és/vagy a kis súlyú
újszülött, jellemzően nyugtalanabbak,
ingerlékenyebbek.