Transcript Környezeti fizika - a levelezős előadás diái

Környezetfizika
2013.
Dr. Varga Klára
Nyíregyházi Főiskola
MMK Fizika Tanszék
Elektromágneses sugárzások
rtg
Ultra
ibolya
Kozmikus
sugárzás
10-12
Infravörös
g
10-10
Látható
tartomány
10-8
10-6
10-4
10-2
Elektromos
hullámok
l [cm]
Röntgensugárzás keletkezése
Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923)
X-sugárzás 1895
1901-ben elsőként megkapta a fizikai Nobel
díjat
Lenard katódsugár csövével kísérletezve 1895-ben
észrevette, hogy a csövön kívül egy másik sugárzás
is megjelenik, mely azon kívül, hogy mutat hasonló
tulajdonságokat
az
elektronsugárral
(foszforeszkálás, fotóhatás), a tárgyakon is áthatol.
Röntgen a felfedezett sugárzást X-sugárnak
nevezte, de ma már röntgensugárnak nevezzük.
Röntgensugárzás keletkezése
• A Röntgen-sugárzás keletkezésében két különböző
fizikai folyamat játszik szerepet:
1. gyors elektronok az anyagban történő
lefékeződéskor bocsátják ki: ez a fékezési sugárzás,
2. az atomok belső elektronhéjára történő
elektronátmenetkor sugárzódik ki. Ez utóbbi a
karakterisztikus röntgensugárzás.
Röntgensugárzás keletkezése
Röntgencső működésének elve
Fékezési röntgensugárzás
keletkezése
• A röntgencsövekben az elektronágyúból jövő
elektronokat nagy feszültséggel nagy sebességre
gyorsítják, s ezek az elektronok egy nagy rendszámú
anyagba
(pl.
wolfram)
csapódva
hirtelen
lefékeződnek, és fékezési sugárzást bocsátanak ki.
Egyes esetekben az anódot forgatják is, hogy az
elektronok más és más helyen érjék. Ezáltal a
becsapódáskor keletkező hő nagyobb felületen oszlik
el, és az anód anyaga nem hevül fel annyira.
Fékezési röntgensugárzás
keletkezése
Energetikailag:
Elektronon végzett munka
kinetikus energia
majd a fékezés során
fékezési sugárzás
1
eU  mu 2  h
2
Ha az e- teljes energiáját sugárzás formájában veszti el,
akkor keletkezik a legnagyobb energiájú foton.
Fékezési röntgensugárzás
keletkezése
Nagyobb feszültséghez rövidebb hullámhosszú alsó
határ tartozik:
eU  h
 
c
lh
eU  h
c
lh
lh 
hc 1.24

eU
U
Karakterisztikus röntgensugárzás
keletkezése
Elektromágneses sugárzás kibocsátása az atomban
Karakterisztikus röntgensugárzás
keletkezése
• A karakterisztikus röntgensugárzás keletkezése
hasonlít az atomok, molekulák fénykibocsátásához.
Itt is az atomok elektronhéjainak átrendeződése
következik be: Az alacsonyabb energiájú állapotból
az eredetileg ott lévő elektront a katódsugárzás
nagyenergiájú elektronjai ütik ki, s így ott egy
betöltetlen "lyuk" keletkezik.
• Egy magasabb energiájú elektron egy alacsonyabb
energiájú, üresen álló állapotba ugrik, miközben a
két
állapot
közötti
energiakülönbséget
elektromágneses sugárzás (foton) formájában
kisugározza.
Karakterisztikus röntgensugárzás
keletkezése
A felgyorsított e- valamely belső héjról üt ki egy e- -t,
majd ennek helye betöltődik egy magasabb
energiájú héjról. A magasabb energia röntgen foton
formájában sugárzódik ki.
Kiütött e- K héjról származik
K - sorozat
Kα vonal
a megürült héj az L – héjról
töltődik be
Karakterisztikus röntgensugárzás
alkalmazása
• Mivel az egyes atomi állapotok energiája jól
meghatározott és az illető atomra jellemző, a
karakterisztikus röntgensugárzás is csak jól
meghatározott
hullámhosszúságú
összetevőket
tartalmaz: a spektruma vonalas. Ezek a
hullámhosszak jellemzőek a sugárzást kibocsátó
anyagra. Ezt a tulajdonságot használja ki a
Röntgen-fluoreszcencia-analízis, amely egy fontos
roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer.
Karakterisztikus röntgensugárzás
alkalmazása
K

Z
Moseley egyenes
Karakterisztikus röntgensugárzás
alkalmazása
Kα sugárzás
elemazonosítás:
az azonosítandó anyagot vagy szétszedhető rtg.
cső anódjára viszik fel, és elektronokkal bombázzák,
vagy valami más módon gerjesztik. Pl. protonokkal
(PIXE), rtg., vagy gammasugarakkal (röntgenfluoreszcencia),stb. A keletkezett karakterisztikus
vonalakból az alkotó elemek (az előbbi ábra
alapján) meghatározhatók, sőt a mennyiségük is.
Röntgensugarak abszorpciója
• A sugárzás útjába tett közeg vastagságával nő az
elnyelődés, exponenciálisan:
I  I0 e
' x
I jelenti az átengedett sugárzás intenzitását, I0 a
beérkező sugárzás intenzitását, μ’ az abszorbens
anyagra jellemző állandót (neve: lineáris
abszorpciós tényező), x az anyag vastagságát.
Röntgensugarak abszorpciója
A fenti egyenletnél gyakrabban használt a következő
összefüggés:
I  I 0 e  d
itt μ neve tömegabszorpciós tényező, a d felületi
rétegsűrűség, mértékegysége kg/m2. Ez jobban
kifejezi, hogy az abszorpció inkább a sugárzás
útjába helyezett tömeg mennyiségétől függ, nem a
vastagságtól! Egy vékony ólomlemez sokkal jobban
elnyeli a röntgensugárzást mint egy közepesen
vastag alumínium lemez.
Röntgensugarak abszorpciója
• A különböző elemek sugárzás elnyelő képessége
(atomi abszorpció) igen különböző, ennek speciális
esetekben különös jelentősége van, most csak egy
általánosan használható közelítő formulát írunk fel:
  const. l Z
3
4
A képletből látszik, hogy az abszorpció erőteljesen
(harmadik hatvány szerint) függ a hullámhossztól!
Röntgensugarak abszorpciója
• Lágy röntgensugárzás:
nagy hullámhosszúságú, azaz kis energiájú
röntgensugarak, melyek jobban elnyelődnek, orvosi
alkalmazásuk gyakoribb.
Kemény röntgensugárzás:
rövidebb
hullámhosszú,
nagy
áthatoló
képességű, ezért elsősorban az ipar használja pl.
hegesztési varratok vizsgálatára.
Orvosi alkalmazások
• Tüdőröntgen: az emberi szervezet nagy százaléka
víz, amin a röntgensugarak könnyen áthatolnak,
árnyékot nem adnak.
• Csontok röntgenezése: a kalcium nagyobb
rendszáma miatt jól elnyeli a sugárzást és éles
árnyékot ad az ernyőn. Ezért jól látszanak a csontok,
foggyökér, stb., vagy a tüdőbe betokozott
baktériumok, melyeket a szervezet védekezésképpen
kalciummal vesz körül („meszesedés”).
Orvosi alkalmazások
• Kontrasztanyag használata: Ha lágy részt pl
nyelőcsövet, gyomrot vizsgálnak, akkor előbb nagy
elnyelő
képességű
kontraszt-anyagot,
pl.
báriumszulfátot itatnak a beteggel (népiesen:
„gipszkását”). Ilyen módon követhető a katéteres
mintavétel, vagy vizsgálat útján a vese- vagy a
szívkatéter útja is. A szív vagy agy vizsgálata csak
úgy lehetséges, ha az erekbe igen nagy elnyelő
képességű
kontrasztanyagot
juttatnak
un.
„érfestést” alkalmaznak.
Orvosi alkalmazások
• A röntgensugárzás káros a szervezetre, ezért a
vizsgálat idejét a lehető legrövidebbre választják, pl.
fényképfelvételt készítenek és azután értékelik ki. A
modern vizsgáló készülékek sugárterhelése kicsi, ezt
azáltal érik el, hogy kis intenzitású sugárzást
használnak, és a képet elektronikus képerősítővel
teszik láthatóvá.
Orvosi alkalmazások
• Modernebb eszközökben film helyett félvezető
detektorok
észlelik
a
sugárzást,
aminek
következtében a sugárterhelés jelentősen csökken.
• Ilyen vizsgálati eszköz a
azaz a CT.
Computer Tomográfia,
Részecske sugárzások,
radioaktivitás
• Az
atomok
magjai
protonokból,
neutronokból
állnak. A protonok száma
határozza meg az atom
milyenségét,
helyét
a
periódusos
rendszerben,
megadja az atom rendszámát.
Ennyi elektron veszi körül a
magot.
Részecske sugárzások,
radioaktivitás
• Izotópok: A protonok mellett a neutronok különböző
számban fordulhatnak elő, a kémiai tulajdonságot
ez nem befolyásolja, ezért a periódusos rendszerben
ugyanazon a helyen (izo= azonos, tóp=hely)
szerepelnek.
• A protonok és a neutronok együttes számát –
nukleonszám vagy atomszám - az elem vegyjele
mellett bal felső indexként jelöljük. Ez az izotópok
azonosítása miatt nem maradhat el!
• Pl.: 126C vagy egyszerűen 12C
Részecske sugárzások,
radioaktivitás
• Az atommagok stabilitása szempontjából nagyon
fontos a neutronok száma. A periódusos rendszer
kisebb rendszámainál a neutronok száma alig több
mint a protonoké, később ez rohamosan nő, az
utolsó - még nem mesterségesen előállított elemnél-,
az uránnál már 92 proton mellett 146 neutron
238
található: 92 U . Ha valamely izotóp a stabil
izotópokhoz képest jóval több, - vagy kevesebbneutront tartalmaz, akkor az elem magától bomlik,
azaz radioaktív.
Részecske sugárzások,
radioaktivitás
• A bennünket körülvevő sugárzások egy része nem
elektromágneses hullámok – fotonok - , hanem
részecskék,
melyek
atommagok
bomlásából
származnak és a környezetünkből, vagy a
kozmoszból származnak.
Mesterséges sugárterhelésünk
Természetes sugárterhelésünk
Természetes sugárterhelésünk
• Állandó „sugárözönben” élünk, csak nem vesszük
észre észlelő eszköz híján. Ezt a sugárzást mint
„háttérsugárzást” a méréseink során mindig
korrekcióba kell venni. A háttérsugárzás oka
többféle: a talajban, a falakban mindig található
urán, rádium, thórium nyomokban, ezek
sugárforrások. A talajból radon (radioaktív
nemesgáz) áramlik fel, és a kozmikus térből is
állandóan érkeznek részecskék. Sőt saját
szervezetünk is tartalmaz radioaktív elemeket, ezek
nagy része a szervezet kálium tartalmával
kapcsolatos.
Radioaktivitás
• A radioaktivitást Antoine Henri Becquerel
(1852-1908) fedezte fel 1896 – ban.
• Alfa-, béta-, gamma sugárzás létezik.
Radioaktivitás
• Alfa - sugárzás mechanizmusa:
• Az alfa-sugárzás igen rövid hatótávolságú, akár egy
vékony papírlap, vagy az emberi bőr is könnyen
elnyeli. Levegőben a hatótávolsága 2 – 10 cm.
Bomlás során a rendszám kettővel, a tömegszám
néggyel csökken.

238
234

A
A4
U


Th
Példa: 92
általános
képlet:
 z 2Y
90
Z X
Radioaktivitás, alfa - sugárzás
• Nagy az ionizáló képességük
részecskénként kb. 105
lefékeződésükig.
ion-párt keltenek teljes
• Energiájuk néhány megaelektronvolt E=4 – 8 MeV
• Anyagban hamar elnyelődnek, vékony papírlap már
elnyeli, a szervezetünket akár a bőr felső szaruhártyája
is képes megvédeni, ha csak nem lélegezzük be, vagy
esszük meg a táplálékkal.
• Nagy ionizáló képessége miatt igen veszélyes, de csak
akkor, ha a szervezetbe bekerül.
Radioaktivitás
Béta - sugárzás
Nagy sebességű - majdnem fénysebességű- elektronok.
Hatótávolságuk levegőben néhány deciméter, de nem
rendelkeznek olyan éles hatótávolsággal mint az alfa
sugarak.
Radioaktivitás, béta - sugárzás

137
• Példa: 137
általános képlet:
Cs


56
57 Ba
A
Z

A
X 
Z 1Y
a bomlás során még egy töltés és nyugalmi tömeg
nélküli részecske, a neutrínó (jelen esetben antineutrínó) is keletkezik.
Radioaktivitás, béta - sugárzás
• Pályájuk végén - amikor már sebességük kicsi - a
levegőben ide-oda lökődnek.
• Ionizáló képességük egy nagyságrenddel kisebb
mint az α sugaraké, 103-104 ion-párt keltenek teljes
lefékeződésükig és befogódásukig.
• A bomlás során egy neutron protonná alakul át, így
a rendszám eggyel nő, a tömegszám viszont
változatlan marad.
Radioaktivitás, béta - sugárzás
• Papírban, alumíniumban fokozatosan nyelődnek el,
elnyelődésüket exponenciális görbe írja le, hasonlóan
a rtg. sugarakhoz.
• Fontos mennyiség a „felezési rétegvastagság” az a
felületi sűrűség, ami a beérkező sugárzás intenzitását
felére csökkenti. Ez a d1/2
alkalmas a μ
tömegabszorpció
tényező meghatározására:
μ = ln2/ d1/2 ,
ami gyors béta-energia meghatározást tesz lehetővé.
Radioaktivitás
Gamma - sugárzás
Elektromágneses hullámok, melyek a gerjesztett
magok
alacsonyabb energiájú átmenete során
keletkeznek
.
Radioaktivitás, gamma - sugárzás
• Áthatoló képessége igen nagy, néhány cm-es
vastagságú ólomlemez is csak alig csökkenti a
sugárzás intenzitását.
A
gamma
sugarak
abszorpciója a rtg. sugarakéhoz hasonlóan írható le,
itt is nagy jelentősége van a mérés során az un.
felezési rétegvastagságnak és a tömegabszorpciós
tényezőnek.
• A gamma sugárzás általában „kísérő” sugárzás, az
alfa- vagy a béta-sugárzás után lép fel, ha a mag
még gerjesztett állapotban maradt.
Radioaktivitás, gamma - sugárzás
• Példa:
137
57
g
137
Bam 

57 Ba általában:
A
Z
g
A
Xm

Z X
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
• A radioaktív anyagok atomjai gyakorlatilag
mindentől függetlenül teljesen véletlenszerűen
bomlanak. Az elbomló atomok száma csak a
meglévő atomok számától függ (több atomból több
bomlás várható), az időtartamtól (több idő alatt több
atom bomlik), valamint az atom fajtájától (van atom,
amely könnyen bomlik, mások igen lassan).
• Képletben: ΔN = - λ N Δt
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
N a bomlatlan atomok száma, ΔN a Δt idő alatt
elbomló atomok száma, λ az atomfajtára jellemző
állandó, neve: bomlási állandó. A negatív előjel azt
fejezi ki, hogy az idő múlásával az atomok N száma
csökken.
Aktivitás: ΔN / Δt hányados, az időegység alatt
elbomló atomok száma.
Mértékegysége: 1bomlás/sec = 1 Bq
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
• A fenti (differenciál-egyenletet) megoldva:
N  N0e
l t
Ahol N a bomlatlan atomok száma, N0 a megfigyelés
kezdetén lévő atomok száma, t pedig a megfigyelés
kezdete óta eltelt idő. Ha mindkét oldalt λ-val
szorozzuk, akkor:
l N  l N0e
l t
A  A0e
l t
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
N
N0
N0/2
N0/4
N0/8
T1/2
T1/2
T1/2
t
A bomlási állandó és a felezési idő közötti összefüggés:
T1/ 2 
ln 2
l
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
• Grafikonon ábrázolva és bejelölve a felezési időket
látszik, hogy mindig ugyanannyi idő alatt feleződik
meg a meglévő atomok száma.
• Ennek az időnek a neve: felezési idő, jele: T1/2
A radioaktív bomlás általános
törvényszerűségei
• A felezési idők között igen nagy különbségek vannak.
Pl. az 238 U felezési ideje 4.5 milliárd év, a polóniumé
130 nap, stb.
• Gyakorlati szempontból nagyon fontos a 14 C izotópja,
mely radioaktív, felezési ideje T1/2 = 5730 év, ami
kiválóan alkalmas szerves anyagok segítségével
történelmi kormeghatározásra.
Dozimetriai alapfogalmak
• Elnyelt dózis D: a besugárzott energiának és
az őt elnyelő anyag tömegének hányadosa.
• Mértékegysége: 1J/kg = 1 Gy
• Biológiai dózisegyenérték B: B= a·D
a = minőségi tényező, dimenzió nélküli
szorzószám.
A biológiai dózisegyenérték mértékegysége:
1 Sv = joule/kg.
Dozimetriai alapfogalmak
• Dózisteljesítmény H:
B
H 
t
Mértékegysége: 1 Sv/sec
Egy átlagos európai embert ért dózisteljesítmény 2.4
mSv/év, azaz egy év alatt 2.4 milliSievert biológiai
dózisegyenértéknek van kitéve.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• A sokféle sugárzás már az egyszerű atomokban is
sokféle hatást válthat ki, még bonyolultabb az
élőszervezetre gyakorolt hatása. Az élő sejtek
atomjaira gyakorolt hatás ugyanaz mint más atomok
esetében: gerjesztés, ionizálás, másodlagos sugárzás,
radioaktivitás előidézése, stb..
• A sejtek kromoszómáiban a DNS molekulák, a
nukleinsavak,
a
különböző
fermentumok,
hormonok, immunanyagok alkotó részei súlyosan
sérülnek, működésképtelenek lesznek, vagy hibás
működést váltanak ki, máskor a molekulák
széttöredezésével a sejtek működésére káros, pl.
oxidáló hatású vegyületek (sejtmérgek) képződnek.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• Ezek az elsődleges ún. fizikai vagy fizikai-kémiai
hatások nem észlelhetők azonnal, a károsodás
mértékétől függően azonban rövidebb-hosszabb idő
után megjelennek a biológiai tünetek is –néha csak
évek múltán-. Legérzékenyebbek a növekedésben
lévő szervek, az osztódásban lévő sejtek, így pl. a
gonádok, vérképző szervek, stb. Ez az alapja a
sugárterápiának is, hiszen a kórosan osztódó
ráksejtek is igen érzékenyek a sugárzásra, s
megfelelően
választott
dózis
mellett
ezek
elpusztulnak, a többi sejt pedig nem, vagy csak alig
károsodik. Minél magasabb rendű az élőlény, annál
inkább érzékeny a sugárzások károsító hatására.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• Küszöb alatti dózis: kis sugáradag nem okoz látható
elváltozást, a sérült sejtek idővel regenerálódnak
vagy kicserélődnek, nem marad vissza károsodás.
• Küszöb feletti dózis: átmeneti rosszullétet,
hányingert, szédülést okozhat. Nagyobb sugáradag
elsősorban a vérképző szervek károsodását okozza,
növekszik a limfociták száma, de egyéb
visszafordíthatatlan károsodás is előfordulhat, ekkor súlyos sugárkárosodásról beszélünk- .
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• Még nagyobb sugáradag a bőrön égési sérüléseket is
okoz, a nyálkahártyán, belső szervekben,
bélbolyhokban hajszáleres vérzéseket, belső vérzést,
hasmenést, hányást vált ki. Az ennél is nagyobb
sugáradag már sokak számára elviselhetetlen,
néhány napon-héten belül a sugárkárosodottak fele
meghal, mások túlélik, - ez a félhalálos dózis -. Az
ennél nagyobb sugáradagokat pedig, amit az
emberek már nem viselnek el, halálos dózisnak
nevezzük.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• Szerv-specifikus hatás: milyen szerveken mi a
legjellemzőbb sugárkárosodás.
• A bőrön általában bőrpírt, nagyobb adagban égési
sérülést vált ki a sugárzás, esetleg nehezen gyógyuló
fekélyt.
• Az emberi szem szaruhártyája, ami már igen kis
sugárzás hatására is károsodhat. A szemlencsében
meszesedést, „szürke hályogot” vált ki.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• A csontok felszínén kinövések, csontdaganatok a
jellemzőek. A hosszú csöves csontokban található
vörös csontvelő a vérképzésért felelős, ezek
károsodása általában fehérvérűséget, leukémiát
okoz.
• A tüdőbe bejutó –általában α sugárzó radon
termékek- tüdődaganatot, tüdőrákot okoznak.
• A nemi szerveket ért sugárzás általában genetikai
károsodást vált ki, az X és Y kromoszómák genetikai
kódja megváltozik, és gyakran súlyosan károsodott
torzszülött csecsemő jön világra.
• A mellet ért sugárzás daganatot, mellrákot okozhat.
Sugárzások hatása az élő
szervezetre
• Az idegrendszer stabil idegsejtjei mivel nem
osztódnak, a legellenállóbbak a sugárzásokkal
szemben, de a nagyobb sugáradag ezeket is pusztítja.
• A pajzsmirigyet és a nyirokcsomókat ért sugárzás
általában ezek rákos elburjánzását okozza.
• A nagyobb izomkötegek - kar, comb- szintén kevésbé
sugár érzékenyek, de daganat ezekben is keletkezhet.
Terápia - gammakés
Terápia - gammakés
Terápia - gammakés
• A sugárzó egység tartalmazza az öntöttvas
félgömbben elhelyezett 201 db kobalt-60 izotóp
forrást,
melynek
gamma-sugárnyalábjait
wolframból készült elsődleges és másodlagos
árnyékoló csatornákon keresztül az egység
centrumába fokuszáltak.
Terápia - gammakés
• A radioaktiv Co-60 izotóp lebomlása során egy
elektront, és egy 1,17 MeV, valamint egy 1,33 MeV
energiájú γ-fotont emittál. Az elektront a berendezés
elnyeli mielőtt elérné a beteget.
A γ-fotonok azonban elegendő energiával
rendelkeznek ahhoz, hogy a koponyán keresztül az
agyszövetbe hatoljanak, és indirekt ionizáció útján
kifejtsék biológiai hatásukat a DNS molekula
károsítása révén.
Terápia - gammakés
A sugárnyalábok egyenként különböző helyeken
lépnek be a koponyába. Ezáltal a normális
agyszövetre ártalmatlan mennyiségű energiát
képviselnek, a centrumban elhelyezett kóros targetre azonban pusztító hatásúvá összegződnek.
Terápia - kobaltágyú
Terápia – lineáris gyorsító
Terápia
Abban az esetben, amikor a
sugárkezelések
alatti
azonos
testhelyzet biztosítása különösen
fontos,
egy
hőre
lágyuló,
szobahőmérsékleten
keményedő
műanyaghálóból
a
testkontúrt
felvevő fej- vagy teströgzítőt
készítenek, és ezt alkalmazzák a
tervezéshez
szükséges
CT
vizsgálatnál, a beállításnál és a
sugárkezelések alatt egyaránt.
Terápia
A sugárkezelésnél alkalmazott
– mérnökök által kiszámított – sugárirányokat,
sugármezőket még az első kezelés előtt egy
szimulátorban ellenőrzik.
A sugárkezelés rendszerint egy elkülönített, kellemes
hőmérsékletű szobában történik, gyakran halk zene
szól. Az első pillantásra félelmetes nagyságúnak
tűnő sugárterápiás készüléket egy mellette lévő
szobából vezénylik, monitoron
folyamatosan
figyelik a helyiséget és mikrofonon keresztül
értekeznek a kezelés alatt a beteggel.
Brachyterápia
Közelbesugárzás kezelés, GAMMAMED 12i típusú
HDR afterloading készülékkel történik.
Üregi (intracavitalis) és tűzdeléses (intersticialis)
kezelésekre alkalmas, speciális applikátorok, tűk
alkalmazásával.
192Ir izotópot alkalmaznak, melynek felezési ideje
74 nap. A sugárzás energiája 1,3 MeV.
Terápia – tűzdelés zárt
sugárforrással
Brachyterápia
Az izotóp töltetet külső vezérléssel
juttatják
a
betegbe
helyezett
applikátorokba a sugárterápiás
tervező program szerint kiszámított
néhány perces időtartamra.
A napenergia és felhasználási
módszerei
1 TW = terrawatt = 1012 Watt
1EJ = exajoule = 1018 J
1 TW = 31.5 EJ/év
1 TW = 31.5 ·1018 J/év
Az alternatív energiaforrások
perspektívái
A napenergia és felhasználási módszerei:
A napenergia árama földi folyamatokban:
(TW)
Földre érő napsugárzás
1.7 ·105
Földről visszavert naps.
5.2 ·104
Naps. közvetlen melegítésben
8.1 ·104
Naps. párologtatásban
4.0 ·104
Napsugárzás fotoszintézisben
1.0 ·102
Az emberiség teljesítményfelhaszn. 1.2 ·101
(EJ/év)
5.45 ·106
1.34 ·106
2.55 ·106
1.26 ·106
3.15·103
3.78 ·102
A napenergia és felhasználási
módszerei
Lakások fűtése, hűtése napenergiával:
- megfelelő tájolás (ablak északon, délen),
- üvegházszerű hatás elérése belső terek
kialakításával,
- belső légáramlás optimális tervezése,
- gondos hőszigetelés,
- a légkondicionálás energiaigényének
csökkentése
A napenergia és felhasználási
módszerei
Naperőművek működése:
A napenergia és felhasználási
módszerei
Napenergia átalakítása elektromos árammá- ennek alkalmazása:
- naperőművek: zavartalan, direkt napsütés hosszú időszakokban,
• - A napenergia által megtermelt hő hőcserélőkön keresztül szárazgőzt
termel, ami a turbinát meghajtja. A turbina által megforgatott és a
hálózatra szinkronizált generátor termeli az áramot. A turbináról a gőz a
kondenzátorba kerül, ahol a hűtővíz egy hőcserélőn keresztül lehűti. A
hűtővíz a hűtőtoronyban leadja a felvett hőt, a kondenzvíz pedig ismét a
hőcserélőhöz kerül, ahol a napenergia hőjét veszi fel.
• A teknő alakú tükrök fókuszpontjában egy cső található, ami a visszavert
napsugarakat elnyeli, és a keletkezett hőt a benne áramló hőátadó
folyadéknak továbbítja. A "teknők" napkövető mechanizmussal mindig a
Nap irányába fordulnak, így ha süt a Nap, az erőmű is működik.
• A hőátadás két lépcsőben történik. A már részben lehűlt hőátadó folyadék
a gőzgenerátorban elgőzölögteti a kondenzvizet, majd az így keletkező gőz
hőmérsékletét emeli tovább a hőcserélőben a magas hőfokú folyadék, és
ezáltal szárazgőzt állít elő.
A napenergia és felhasználási
módszerei
A napenergia és felhasználási
módszerei
Koncentrikus körökbe telepített nagy felületű és napkövető
síklap tükrök irányítják a visszavert fényt a középpontban
álló torony tetejére. Itt egy tartályban található a hőátadó
folyadék, ami felveszi a hőt.
A napenergia és felhasználási
módszerei
A napenergia és felhasználási
módszerei
Nagy földterületet borítanak kör alakú üveg vagy
műanyagszerkezettel, ami a kör közepe irányába magasodik.
Középen egy magas torony található, itt található vagy
találhatók a szélturbinák.
A kör és a földfelszín között a levegő képes cirkulálni. Napsütés
hatására az üveg (vagy műanyag) alatt található levegő
felmelegszik, és mert a meleg levegő könnyebb, mint a hideg,
a torony irányába kezd áramlani, helyét átadva a perem felől
érkező hideg levegőnek. A toronyban a meleg levegő felszáll,
mozgásával a turbina lapátjait megforgatja. A turbinához
generátor csatlakozik, mely a mozgási energiát villamos
energiává alakítja.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját
hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször
víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő
közegként légnemű anyag is. Ezt a felmelegített
anyagot használják fűtésre, felhasználási területei
között megtalálható még például a fűtésen kívül a
melegvíz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és
akár medencék vízutánpótlásához, de olyan
megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt
összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken
keresztül vezetik el épületek világításához.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
A levegős napkollektorok
A levegős napkollektor működési elve nagyon
egyszerű, a napkollektoron levegőt fújunk át, ami a
napenergia hatására megmelegszik, ezt a meleg
levegőt pedig már fel lehet használni különféle
célokra, például fűtésre, villamos energia
generálására, stb.
Előnyei között talán a legfontosabb, hogy nem
fagyásveszélyes, mert a hőcserélő közeg levegő, nem
pedig folyadék, még a keményebb téli hónapokban
sem fordulhat elő, hogy befagy a rendszer. Azonnal
felhasználjuk a napenergiát, tehát nincs szükség
hőtárolásra, valamint az egyik leggazdaságosabb
rendszer, a levegős napkollektorok akár házilag is
könnyen
megépíthetőek,
ez
is
növeli
gazdaságosságukat.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
A vákuumcsöves napkollektor
Az ikerüveges változat alapötlete a termoszüvegektől
ered. A dupla üvegfal belső felére gőzöléses
eljárással hordják fel az abszorbensréteget. A külső
üvegcső teljesen átlátszó. A beeső fény a belső üveg
felületén hővé alakul, melyet az üvegcső belsejében
elhelyezett fűtőcső továbbít a gyűjtőegységbe. Innen
a rendszerben keringtetett folyadék a víztartályba
szállítja az átvett hőt. A két üvegcső közötti teret
vákuum tölti ki, amely a hőszigetelést biztosítja.
Magyarországon az utóbbi években kedvező áruk
miatt nagyon elterjedtek ezek a típusok, ám itt rögtön
meg kell jegyezni, hogy a külsőre azonosnak tűnő
gyártmányok között igen nagy különbség lehet a
teljesítmény tekintetében.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
Egy olyan termikerőmű, mely kollektorának az átmérője
7000 m, egy olyan területen, ahol a napsugárzás értéke eléri a
2.3 MWh/m2 egy év alatt körülbelül 700-800 GWh energiát
termelhet.
Ezzel az energiamennyiséggel egy nukleális erőművet képes
kiváltani.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napkollektor
• Egy 5 MW teljesítményű erőműhöz 1100 m
átmérőjű
kollektor
szükséges,
a
kémény
magasságának el kell érni a 445 métert,
átmérőjének a 27 métert.
• Egy 200 MW-os erőműhöz ugyanezek a
paraméterek: 5000 m átmérőjű kollektor, 1000
méter magas, és 150 méter átmérőjű kémény.
• A kéményben a légáram sebessége 8 m/s, ha a
turbina és a generátor üzemben van, e nélkül 15
m/s.
A napenergia és felhasználási
módszerei: naptó
Tapasztalatok szerint a naptóval 1.3 kWh elektromos
és 48.5 kWh fűtési energia állítható elő átlagosan
köbméterenként.
A napenergia és felhasználási
módszerei: naptó
A naptóban három vízréteg található. A felső réteg a
felületi zóna. Ennek a hőmérséklete megegyezik a
levegő hőmérsékletével és csak enyhén sós. Az alsó
réteg nagyon meleg, 70°- 85°C-os, és nagyon sós. Ez
a réteg gyűjti be és tárolja a hőt. E között a két réteg
között található az elválasztó zóna. Ebben a zónában
a só koncentrációja a mélység arányában csökken.
Ebben a zónában a víz nem áramlik, és a só
koncentrációja alacsony, ezáltal a réteg világos. Az
alsó réteg só koncentrációja magas, és a középső
réteg által áteresztett fényt elnyeli, hővé alakítja.
Gyakorlatilag egy fénycsapdaként működik ez a
réteg, és mivel a só miatt nem tud feláramolni, a hőt
eltárolja.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napelem
• A korszerű napelem modulok energiaátalakítási
hatásfoka 15%, élettartamuk legalább 30 év.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napelem
• Napelemek: egy félvezető rendszer, amelyben
fényelnyelés hatására elektronok lépnek ki az
atomok közötti kötésből.
• A napelemek a nap elektromágneses sugárzásának
felhasználásával,
kémiai
folyamat
révén
egyenáramot termelnek. Ezt az egyenáramot egy ún.
inverter
alakítja
át
230V-os
szinuszos
váltakozófeszültséggé,
a
normál
háztartási
fogyasztók ellátására. Amikor a napelem modulok
termelnek, ellátják a fogyasztót árammal, amikor
nem, a szükséges energiát a normál hálózatról lehet
felvenni. Amikor több energia termelődik, mint
amennyit felhasználunk, a maradék energiát
akkumulátor segítségével tárolhatjuk, vagy a
megfelelő csatlakozás kiépítése után a normál
hálózatra táplálhatjuk vissza.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napelem
• A napelem vagy fotovillamos elem a nap sugárzási energiáját
közvetlenül
alakítja
elektromos
energiává.
Az
energiaátalakítást a félvezető alapanyag végzi, mégpedig oly
módon, hogy az elnyelt sugárzás közvetlenül elektromos
töltéseket hoz létre az anyagban, melyet a kialakított
elektromos tér szétválaszt, és az elektromos áram a külső
áramelvezető kontaktusokon keresztül elvezethető.
• A ma gyártott és a napelemes áramforrásokban tömegesen
alkalmazott
napelemek
szinte
kizárólag
szilícium
alapanyagból készülnek. A szilícium földünkön a második
leggyakrabban előforduló elem. Közismert előfordulási
formája a homok, a szilícium-dioxid, melyet termikus-kémiai
reakcióval redukálnak, majd tisztítanak.
• A jelenleg alkalmazott és a közeljövőben alkalmazásra
kerülő, hosszú élettartamú, nagy hatásfokú napelemek
egykristályos,
illetőleg
polikristályos
szilícium
felhasználásával készülnek.
A napenergia és felhasználási
módszerei: napelem
Napelem
• A napelemek fajtái:
• Egykristályos szilícium (Si) napelemek: drágák, de
hatékonyak. A legkorszerűbb panelek hatásfoka 18%,
laboratóriumi körülmények között 25%, az elméleti határ
31%.
• Polikristályos Si napelemek
• Amorf szilícium napelemek: olcsóbbak
• Fém – félvezető – fémszerkezetek: festékanyagokkal
érzékenyített félvezető-oxidok. A hatásfokuk kevesebb, mint
10%. Példa: kadmium-tellurid és a réz-indium-tellurid
napelemek
• Adalékolt amorf félvezető napelemek
• Szerves anyagokból (polimerekből) készült napelemek:
olcsók, de hatásfokuk csak 2-5%.
• A napsugárzás koncentrálásával (többfotonos technológia;
vagyis apró lencsék alkalmazása) a hatásfok 66%-ra
növelhető. A legkorszerűbb gáztüzelésű erőművek hatásfoka
közel 60%.
Napelem
Kinyerhető teljesítmény: függ a fény beesési szögétől, a
megvilágítás intenzitásától, és a napelemre csatolt terheléstől.
A fény intenzitását kevéssé tudjuk befolyásolni (nem takarjuk
el a napelemet szándékosan), míg a másik két paraméter
elméletileg kézben tartható.
A napelem beépítése szerint lehet fix vagy napkövető jellegű.
A fixen beépített napelem maximum 6 órán keresztül képes
napfényt elnyelni. Ahhoz, hogy egész nap az időjárás által
megengedett maximális teljesítménnyel tudjuk gyűjteni a
napenergiát, a nappal folyamán vízszintesen forgatnunk,
függőlegesen bólintanunk kell a napelemet, úgy, hogy a
napsugár beesési szöge a lehető legkisebb mértékben térjen el
a merőlegestől. Ehhez plusz elektronikát és mechanikus
elemeket kellene felhasználnunk, és a telepítési hely
megválasztására is nagyobb gondot kell fordítani. Ellenben a
fix beépítésnél elegendő a (tervezéskor már jól betájolt) ház
tetőszerkezetét felhasználnunk a napelemek tartójának.
Napelem
Az optimális besugárzásra beforgatott napelem-modul
sem fog mindig teljesítményt szolgáltatni, mivel a
besugárzás mértéke több okból is változhat,
lecsökkenhet (például lemegy a Nap vagy eltakarják
a felhők stb.). Mivel a fogyasztóinkat folyamatosan
szeretnénk üzemeltetni, viszont a napelem nem tud
folyamatosan energiát biztosítani, valamilyen
energiatároló puffert kell alkalmaznunk a
rendszerben, amivel áthidalhatjuk az alacsonyabb
napfény-intenzitású időszakokat. (puffer = átmeneti
energiatároló). Az energia hasznosításának másik
útja, amikor invertert alkalmazunk. Az inverter a
napelem egyenáramát váltakozó árammá alakítja át,
és visszatáplálja a hálózatba. A visszatáplálás
természetesen a hálózat periódusával szinkronizálva
lehetséges.
Napelem
A teljesítmény növelésének egyik módja sok apró
lencse alkalmazása, amelyek a napfényt, a beesési
szögtől függetlenül, a napelemekre koncentrálják.
Hatásfok:
ahol: Pm a fényelem által leadott maximális
teljesítmény,
E a napsugárzás energiája (W/m2),
Ac a napelem felülete (m2)
Szélenergia
• A szél vonzó energiaforrás a "vidék", így különösen
a mezőgazdasági körzetek, gazdálkodók számára.
Nagy előnye, hogy nem környezetszennyező és
alkalmas hálózatba integrálható elektromos áram
termelésére.
A
szélenergia
befogása
ún.
szélturbinákkal (szélmotorokkal) történik.
Szélturbina és működése
• Fő részeik az állvány, a generátor, a sebességváltó
rendszer, a vezérlőegység és esetleg a fék.
Teljesítményük változó lehet: általában 10 - 100 kW
között van, de nagyobb leadott teljesítményre képes
szélturbinák is léteznek. Előzetes mérések után
természetesen csak szélfúvásos területre érdemes
telepíteni őket, de mivel a szél nem folyamatosan fúj
és erőssége is változó, a szélturbinák nem
szolgáltatnak egyenletesen áramot. Ezen ugyan
lehet segíteni akkumulátorokkal, de sokkal jobb
megoldás a szélturbinák elektromos hálózathoz
csatlakoztatása.
Szélturbina és működése
• Az aszinkron generátoros motorok a hálózattal
párhuzamosan és frekvenciában ill. feszültségben
attól szabályozva működnek. Így a generátor és a
hálózat is védve van az esetleges hibák által okozott
károsodástól. Az aszinkron generátorok ezenkívül
egyszerű szerkezetűek, tartósak, kevés karbantartást
igényelnek és kedvező a teljesítmény/ár viszonyuk is.
Szélturbina és működése
• A korszerű szélturbinák rotorjai az emelés elvén
működnek: a szél a lapát mentén emelerőt hoz létre
és forgás közben további felhajtóerőt biztosít. A
lapátok a végük felé elvékonyodnak és meg is
csavarodnak, így felületük mentén kicsi az
ellenáram képződés. A vezérlőegység érzékelői több
lényeges paramétert (feszültség, túláram, terhelés,
vibráció, túlsebesség, csapágy- és kenőanyag
hőmérséklet) mérnek.
Szélturbina és működése
• Amikor a szél sebessége eléri az indításhoz
szükséges értéket, kiengedik a féket, túlsebességnél
működésbe hozzák azt.
• A szélturbina 3 fázisú váltóáramot termel, ez
lehetővé teszi nagyobb távolságokban a villamos
energia csekély veszteséggel járó átvitelét.
Ez biztosítja azt az előnyt, hogy a szélturbina
telepítési helye és az energia felhasználási helye
között
nagyobb
távolság
létesíthető.
A szélturbina egyik optimális alkalmazási területe a
melegvíz
előállítása
és
a
fűtésrásegítés.
.
Szélturbina és működése
• A rendszerben elmarad a töltésszabályzó egység
alkalmazása, a szélturbina egy csatolóegységen
keresztül egy fűtőpatront lát el villamos energiával.
A
szabványos
kialakítású
fűtőpatron
melegvíztárolóba,
fűtési
puffertartályba
csavarozható.
Szélturbina és működése
• Akkumulátor töltése esetén a megtermelt 3 fázisú
váltóáramot egy töltésszabályzó egység konvertálja
át 12/24/48 Voltos akkumulátorok töltésére
alkalmas egyenárammá és egyben szabályozza az
akkumulátor
töltési
folyamatát,
valamint
megakadályozza az akkumulátor élettartamát
károsan befolyásoló túltöltést, túlzott kimerítést.
Valamennyi járatos akkumulátortípus töltésére
alkalmazható a töltési folyamat paramétereinek
beállításával.
Szélturbinák
Úszó szélturbina
Radon a természetben
Az 238U bomlási sorában található 226Ra
leányeleme a 222Rn. Nemesgáz, felezési ideje
3.8 nap.
Természetes eredetű sugárterhelés megoszlása
[mSv/év]
Földkérgi
eredetű külső,
0.48
Földkérgi
eredetű belső,
0.29
Radon
Kozmogén radinuklidok
Radon, 1.26
Kozmikus sugárzás
Kozmikus
sugárzás, 0.38
Földkérgi eredetű külső
Kozmogén
radinuklidok,
0.01
Földkérgi eredetű belső
Radon a természetben
A radon a házak alapzatában, a pincében lévő
repedéseken keresztül szivárog be a házakba.
Magasabb lehet a radonkoncentráció a
bányákban, barlangokban, valamint a vízkezelő
létesítményekben.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint
szigorúbb szabványokat kell alkalmazni az új
épületek esetében, s programokat kell indítani a
már meglévő házakban a radonszint csökkenése
érdekében.
Radon a természetben
A radon maximálisan megengedett szintje levegőben
köbméterenként 100 becquerel lehet. A WHO 1996os ajánlása szerint még 1000 Bq volt megengedett
köbméterenként.
A lakás radonszintjét csökkenteni lehet:
szigeteléssel, szellőztetéssel, pince kialakításával,
megfelelő építőanyag megválasztásával.
Radon a természetben
Szilárdtest nyomdetektor::
Sok olyan szilárd anyag ismert, amelyben egyszerű
eljárással töltött részecskéket detektálhatunk.
A besugárzott vékony lemezben, a lefékeződő töltött
részecske
pályája
mentén
látens
nyomok
keletkeznek.
Ezek maratószer hatására látható méretűvé
(5-10 μm) nagyíthatók.
Radon a természetben
Radon koncentráció meghatározása lakásban és
talajban:
Radon a természetben
A mérésekhez előkészített és kóddal ellátott filmes dobozok
Radon a természetben
A méréshez kész detektor
Radon a természetben
Radonkoncentráció meghatározása talajban:
Radon a természetben
Víz radonkoncentrációjának
meghatározása
-vízminta gyűjtése,
vízminta bepárlása,
- szárazanyagtartalom
meghatározása,
- tabletta készítése (hidraulikus
sajtó),
- szendvics készítése
Radon a természetben
„Szendvics” készítése:
tabletta
CR 39
triplex fólia
Vizek és levegő
mérése
222Rn-tartalmának
1
11
9
5
3
2
10
13
12
8
6, 7
4
T
    C Rn ( t )dt
0
Vízminták 222Rn- és 226Ra-tartalmának mérése
radonmonitor
CR-39
nyomdetektor
vízminta
gumizsák
levegővel
üveg
zárókupak
Radon a természetben
Nyomfeltárás (detektorlemezek maratása)
Radon a természetben
Nyomszámolás a detektorlemezen
Radon a természetben
Nyomszámolás a detektorlemezen
Radon a természetben
Mérési eredmények:
Talaj:
Talajtípus
Rn-konc.
(Bq/m3)
Feketeföld
4553 ± 683
Homok
748 ± 112
Agyag
3916 ± 587
Radon a természetben
Mérési eredmények:
Építő anyag:
Építő anyag
Rn-konc.
(Bq/m3)
Beton
27 ± 4
Tégla
57 ± 9
Vályog
93 ± 15
Radon a természetben
Mérési eredmények:
Víz típusa
Vizek:
Tengervíz
Rn-konc.
(Bq/m3)
53 ± 2
Atlanti óceán
Termálvíz
437 ± 21
Ásványvíz
95 ± 3.8
62 ± 3.2
A Termálfürdő és a Török fürdő vizeiben mért oldott 222Rn-aktivitáskoncentráció
A mintavétel helye
Török fürdő
Tükör medence
lépcsőlejárat mellett
Török fürdő
Egyik lépcsőnél
Török
Másik lépcsőnél
medence
Középen
Termálfürdő
Fürdőépület felőli
I.sz. medence
lépcsőnél
források felőli
Ellenkező oldali
vége
lépcsőnél
Termálfürdő
Fürdőépületnél
II.sz. gyermekKözépen
medence
Lépcsőlejáratnál
lépcső felőli o.
Termálfürdő
III.sz. felnőttFürdőépületnél
medence
Középen
befolyás felőli
Lépcsőlejáratnál
oldal
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
75.6 ± 4.4
72.8 ± 4.3
74.3 ± 4.4
84.9 ± 5.1
84.8 ± 4.9
83.8 ± 4.8
47.1 ± 2.8
48.3 ± 2.9
56.5 ± 3.3
62.5 ± 3.8
44.0 ± 2.6
43.1 ± 2.6
71.7 ± 4.2
64.7 ± 3.9
45.2 ± 2.7
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
Átlagérték
74.3 ± 4.0
84.5 ± 4.5
47.7 ± 2.6
-
-
-
A Török fürdő melletti kórház gyógymedencéje vízének
oldott 222Rn aktivitáskoncentrációja
A mintavétel helye
Török fürdő melletti kórházi
épület
központi gyógymedencéje,
a medence alján a forrás fölött
kb. 10-20cm-rel
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció [kBqm-3]
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció [kBqm-3]
Átlagérték
68.2 ± 3.9
68.8 ± 3.9
72.0 ± 4.1
70.5 ± 3.1
68.3 ± 3.9
75.3 ± 4.3
63.3 ± 3.6
Kórházi épület
központi gyógymedencéje,
a medence pereme mentén kb.
10-20cm-rel a vízfelszín alatt
58.0 ± 3.4
62.6 ± 3.6
55.8 ± 3.3
61.2 ± 3.5
60.2 ± 3.2
SO42
A Bárány uszoda I. sz. és II. sz. forrásvizének
oldott 222Rn aktivitáskoncentrációja
Mintavétel helye
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
Átlagérték
I. sz. forrás, a medence
végéhez közelebb
83.8 ± 4.8
86.6 ± 4.9
76.1 ± 4.4
82.2 ± 5.5
II. sz. forrás, a medence
közepe táján
102.0 ± 5,7
98.3 ± 5.5
100.1 ± 2.6
A nyíregyházi Júlia fürdő medencéinek oldott 222Rn-aktivitáskoncentrációja
A mintavétel
helye
Mélyfúrásból
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
2.87 ± 0.17
2.88 ± 0.17
2.47 ± 0.15
Oldott 222Rn
aktivitáskoncentráció
[kBqm-3]
Átlagérték
2.75 ± 0.15
10 m3 –es tartályból
1.14 ± 0.09
Szabadtéri ikermedence
0.88 ± 0.08
Úszómedence
Beömlő nyílásnál
Végén középen
0.23 ± 0.05
0.21 ± 0.04
0.19 ± 0.05
Termálmedence
1.02 ± 0.11
Hideg vizes medence
Étkező felőli
Meleg vizes
lépcsőlejáratnál
medence
Ellenkező oldali
3.00 ± 0.19
Gyermek
medence
0.21 ± 0.05
0.23 ± 0.05
lépcsőlejáratnál
Egyik széle
0.21 ± 0.05
Másik széle
0.17 ± 0.05
0.22 ± 0.04
0.19 ± 0.04
Ásványvizek Ra- tartalma
Hőm.
(°C)
Talp m.
(m)
Mg2+
Ca2+
18
206
26
63
26,9
17
20,4
14,5
12,6
21
305
103
262
34,6
18
444,7
3,9
66
32,9
79
Visegrádi Ásványvíz
39
Margitszigeti
Kristályvíz
Gellérthegyi
Kristályvíz
Márka név
Szentkirályi Ásványvíz
Mineralis 305
Parádi Ásványvíz
Pannon Aqua
Borsodi ásványvíz
Balfi
Theodora Quelle
Óbudai Gyémánt
226Ra
Összes oldott
ásványianyag
[mBq/l]
-
575
7
25
144
890
42
84
1485
1463
653
5282
2080
1410
687
8
10
12
19
75
47
10,7
187
57
255
229
264
91
64
111
1302
62
163
121
1297l
186
68
310
40,8
154
168
1370l
451
39,5
43,5
69
169
332
1385
1135
61
997
55
197
1853
2865
2911
2
4
SO
Apenta
Dús
Enyhe
440