Transcript Allatkiserletek 2013_-Varga_Allatokkal valo banasmod es kezeles

Állatokkal való bánásmód
és kezelési formák
Varga Gabriella
Sebészeti Műtéttani Intézet
2013
Az ember, mint környezeti tényező
• Leegyszerűsödött viszony a környezethez
• Az emberhez
– a legerőszakosabb környezeti tényező
•
•
•
•
•
Időjárás
Napsütés
Mozgás
Élelem
Párválasztás
Laboratóriumi környezeti tényezők
Nyugtalanító tényezők:
• Az állatok áthelyezése másik szobába
• A takarmány formájának változtatása
• Az állatok átcsoportosítása
• Naponként ketreccsere
• Ivóvíz szájon át történő szondázása
• Állatszállítás: két hét normalizálódáshoz
(majmok esetében két hónap)
• …stb…
KORTIKOSZTEROIDOK
Akklimatizálás, adaptálás
• Akklimatizálás:
• Az állat szervezetének alkalmazkodása a
megváltozott klimatikus tényezőkhöz
• Adaptálás:
• A kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás
kényszere
STRESSZOR
ÁTCSOPORTOSÍTÁS
kortikoszteron-szint
mellékvese tömeg
TAKARMÁNYVÁLTÁS
tak. Keményítő
májkoleszterin
mellékpajzsmirigy tömege
savas víz itatása
SZÁLLÍTÁS
élőtömeg-gyarapodás
plazma-tesztoszteron
szexuális illatanyagok
leukocitaszám
HŐMÉRSÉKLET
G-6-P vvt-ben
takarmány kihasználás
béta-globulin
FÉNYRITMUS
végbélhőmérséklet
szexuális ciklus
mozgásaktivitás
FAJ
ADAPTÁLÁS,
AKKLIMATIZÁLÁS
egér
patkány
8 nap
10
patkány
patkány
patkány
egér
7 nap
60
70
30
egér
sertés
sertés
sertés
4 nap
14
14
30
patkány
patkány
patkány
30 nap
20
30
majom
patkány
egér
7 nap
21
10
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás
• Laboratorizálás:
– Az állatoknak nemzedékeken át laboratóriumi
körülményekhez való szoktatása, ahol:
•
•
•
•
•
Ketrec határolja az életteret
Ellenség elől nem kell menekülni
Táplálékot, ivóvizet nem kell keresni
Nincs párharc
Sajátos zajok, állatcsoportok
INGERSZEGÉNY KÖRNYEZET
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás
• Kezezés (handling):
– Simogatás, vakargatás, környezetgazdagító játékok
– Cél:
• Szelidítés
• Természetes félelem csökkentése
–
–
–
–
–
Állatok megjelölése, számozása
Csoportosítás, az állatok fogdosása
Mintavétel, súlymérés, vérvétel
Az állatok rögzítése
Az állatok szelidítése, kézhez szoktatása
Az állatok kézbevétele
• Cél:
– Biztonságba érezze magát
– Ne tudjon harapni
• Figyelembe kell venni:
– ellenállás, engedékenység; izom feszülés – lazaság
– De! begyakorolt mozdulatok szükségesek
• Fontos:
– Mindig a megszokott személy tartsa, illetve vezesse
föl az állatot
Laboratorizálás, kezezés, kondicionálás
• Kondicionálás:
– Konkrét kísérlethez szoktatás
– Megfelelő állat kiválasztása (méret, kor , ivar)
– Reakció szerinti válogatás
– Adaptálás a kísérleti technikához
– Kísérletre előkészítés
• tanulás, edzés, műtéti előkészítés
– Cél:
• Kisebb variancia
Fajok közötti és fajon belüli hatások
• Fajon belüli kommunikáció:
• 40 000 és 80 000/sec (rágcsálók)
•
•
•
•
•
Szagtér, hangtér, mikrobatér
Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni
Lee-Boot-hatás
Whitten-hatás
Bruce-hatás
Kronobiológia
• Ultradiális ritmus:
• 1-20 órás; órákon belüli ritmus
• Cirkadiális:
• ~ 24 órás, egy napon belüli periódus
• Cirkannuáls:
• ~ egy éves periódus
• DE! Évszakos változás
Kronobiológia
• Rágcsálók:
•
•
•
•
Szürkületi állatok
Mozgásaktivitás este, hajnalban
A kísérletező a pihenő időszakban zavarja meg
Alkalmazkodás az emberi ritmushoz:
– 3-6 hét
Térhatás
• Valamennyi állatnak gondoskodni kell fajának,
fajtájának megfelelő elhelyezéséről,
mozgásának minimális szabadságáról…
• Ketrec, stb….
• „minden állatnak annyi ketrec alapterületre van
szüksége, amennyi a kiterített bőrének felülete”
• A testfelület a testsúly 0,75-ik hatványával
arányos:
• A=10*s0,75*n0,85
• A = alapterület; s= élősúly (kg); n = létszám (db)
Faj
Alapterület (cm2)
Ketrec magasság
(cm)
Kísérletben
Tenyészetben
Egér
180
200
12
Patkány
350
800
14
Tengeri malac
600
1 200
18
Nyúl 2 kg
2 000
3 500
30
4 kg
3 000
4 500
40
Macska 1-3 kg
3 000
5 800
50 *
4-5 kg
6 000
5 800
50 *
6-10 kg
7 000
*
10-20 kg
12 000
*
20-30 kg
17 000
*
Kutya
Törpe sertés 5-15 kg
Ketrecben
3 500
10-50 kg
kutricában
20 000
Fájdalom és szenvedés
• A fájdalom és a fájdalom tünetcsoport
• diszkomfort, szenvedés, nélkülözés, károsodás
• a természetben egyfajta biológiai alkalmazkodás elemei
• fő funkciójuk, hogy figyelmeztessék az élőlényt a
bekövetkező vagy meglévő veszélyre (ártalomra,
betegségre, kárt okozó helyzetre), lehetővé téve a
körülmény vagy helyzet, esemény elkerülését.
• Diszkomfort, szenvedés, nélkülözés
• állatoknál bizonytalan fogalmak
• mérésük nemigen valósítható meg, csak a normálistól
eltérő viselkedésmintákból következtethetünk rájuk
• Hosszan tartó vagy intenzív kényelmetlenség érzet
következménye aggodalom, rettegés vagy depresszió
(passzivitás, apátia) lehet. Utóbbi jellemzi a betegséget
és krónikus fájdalmat is.
A fájdalom felismerése és kezelése
• Az állatokon végzett kísérletek, beavatkozások
némelyike szükségképpen fájdalmat (diszkomfortot,
nélkülözést, szenvedést) idéz elő, melynek élettani
következményei vannak és torzulnak a kísérleti
adatok.
• A fájdalmat, nélkülözést mind erkölcsi, mind
tudományos okokból minimálisra kell csökkenteni,
vagy meg kell szüntetni !
• Figyelembe kell venni, hogy az érzéstelenítő eljárások
is számos élettani működést módosítanak, miáltal
ezek is torzíthatják a kísérleti eredményeket !
10.cikk :
„ Egy állatot különösen nem lehet egynél
többször olyan kísérleteknél használni,
melyek erős fájdalmat, gyötrelmet vagy
szenvedést okoznak "
A fájdalom felismerése
• A fájdalomingerre adott válasz, az állatok
reakciója fajonként, fajtánként, egyedenként és
életkor szerint is eltérő lehet.
• 1. A fájdalom objektív tünetei
• elsődleges fájdalom :
–
–
–
–
–
pupillatágulat
pulzusszám emelkedés
légzésszám emelkedés
vizelet- és bélsárürítés
hirtelen hangadás
• másodlagos fájdalom :
– katekolamin vérszint emelkedés
– rendellenes immunműködés
A fájdalom felismerése
• 2. Magatartásminták
– elsődleges fájdalom:
• pszichomotoros nyugtalanság
• védekezés, agresszivitás
• visszahúzódás
– másodlagos fájdalom:
• mozgás jellegének módosulása: lassú, óvatos járkálás
• viselkedés módosulása - depresszió:
– nyugodt hely keresése
– elnyomott testhelyzet
– apátia, étvágytalanság
Ezek a magatartásminták nehezebben felismerhetők mint az
objektív fájdalomválaszok és inkább krónikus fájdalomra
jellemzőek.
A fájdalom felismerése
• 3. Hanghatások
– elsődleges fájdalom: visítás, ordítás
– másodlagos (krónikus) fájdalom: nyögés, vonyítás
• Az elsődleges fájdalom hangjeleinek némelyike –
egyes fajokban – a fajtársak „riadóztatására” szolgál.
• A tényleges fájdalom felismerését nehezítő jelenségek
– a fájdalom eltitkolása – egyes fajokban, ha annak
kimutatása veszéllyel járhat (pl. rangsorharc).
– A kockázatok, szorongás emeli a fájdalomküszöböt (pl.
fogorvosnál az ember).
– a fájdalom szociális könnyítése – pl. szociális egyetértés;
kierőszakolása – kutya
Anyagok bejuttatásának módjai a
szervezetbe
• Gyógyítás vagy kisérleti kezelés során
szilárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotú
anyagok bejuttatása szükséges.
• 1. Enterális adagolás (emésztőcsőbe
juttatás):
• per os (p.o.; szájon át)
– megetetéssel
– lenyeletéssel (erőszakkal)
– ivóvízzel
• gyomorszondán (kanülön) át
– megfelelő rögzítés után a gyomorba  merev, vagy rugalmas
katéterrel (szondával/kanüllel)
• per rectum (p.r.; végbélen át)
• intra intestinum (i.int.; vékonybélbe)
Anyagok bejuttatásának módjai a
szervezetbe
• 2. Parenteralis adagolás
( az emésztőcső kikerülésével történő bejuttatás )
– döntően injekciós adagolás
o percutan (pc; bőrön át / bőrbe dörzsölve)
o intracutan (ic.; bőrbe) – kis mennyiségű folyadékot
o subcutan (sc.; bőr alá) – nyaktő-martájék vagy ágyék bőre alá,
nagyobb mennyiségű folyadékot
o intramuscularis (im.; izomba) – ez a leggyakoribb beadási mód ;
nagyobb izomtömegbe (nyak – combizmok).
Néha fájdalmas. Vizes oldatok felszívódása gyors.
o intravénás (iv.; vénába) – a keringés irányával megegyező irányban.
Felületes ,nagyobb vénába ,amit előzőleg
leszorítottunk.Utána tamponos leszorítás.
o intraperitonealis ( ip. ;hasüregbe ) – hasfalon át , hanyattfekvésben ,
ferdén fejjel lefelé ,köldök és gáttájék
között ,linea albánál
o epiduralis – gerinccsatornába
Leggyakoribb használható erek
• kutya: v.saphena parva r. dorsalis (csánk /külboka/ felett)
v.cephalica antebrachii (alkaron)
• macska: v.saphena magna (sípcsont medialis oldalán)
v.cephalica antebrachii
• nyúl: v. auricularis lateralis (fül szélén , bővérűségkeltés után)
v. jugularis externa
• tengerimalac: v.saphena magna (comb belső oldalán)
v.femoralis, v.jugularis externa, plexus retroorbitalis
• patkány, egér: v.coccygea lateralis (farok, tágítás után )
v.jugularis externa
• sertés: v.jugularis extera
v.auricularis lateralis , v.coccigea lateralis
Az injekció beadás alapvető szempontjai
• hely előkészítése - /lemosás, szőrnyírás/, fertőtlenítés
• steril, gyári tű (egyszer használatos) alkalmazása
• megfelelő tűméret
• légbuborékok eltávolítása
• legalább szobahőmérsékletű anyag
• maximális ajánlott adag betartása
Anyagok bejuttatásának módjai a
szervezetbe
3. Aerogén és különleges adagolás (eljárás)
o intranasalis (i.nas.; orrüregbe)
o intratrachealis (i.trach.; légcsőbe)
o transzplantáció (pl. vértranszfúzió, embriótranszfer,
bőrátültetés)
o implantáció (fém vagy műanyag műtéti beültetése)
Az invazív beavatkozások ( injekciózás, vérvétel,
műtétek ) alapvető követelményei
1. Lehetőség szerint fájdalommentesen – ha a fájdalom elkerülhetőakkor az kötelesség.
A fájdalomokozást az állatnak megmagyarázni nem lehet. Aggodalom,
veszélyérzet, szenvedés is kíséri az invazív beavatkozásokat, ezért a
jutalmazás, dicséret fontos minden rendszeresen ismételt beavatkozás
után.
2. Aszepszis betartása – azért ,hogy a vizsgálati minták ne fertőződjenek
és azért is, hogy az állat ne fertőződjön;
még akkor is, ha a kezelést követően életét veszti (ekkor megszokásból !)
Az aszepszis betartását illetően nincs és nem is lehet különbség a
konvencionális helyről és az SPF állatházakból származó állatok, vagy
a különböző minősítésű laborok között a beavatkozások során.
 alapvető elemei :
- steril eszközök használata
- kézfertőtlenítés – sebészi bemosakodás
- műtéti ( behatolási ) terület előkészítése –
tisztítás szőrnyírás (borotválás) bőr fertőtlenítése izolálás
3. Műtéti beavatkozások utáni ( postoperativ ) tennivalók :
- a sebek védelme műanyag gallérral és/vagy kötéssel
(esetleg más módon )
- a sebek ellenőrzése és kezelése naponta
- varratszedés a 10-14. napon
- a postoperativ fájdalmak csökkentése fájdalomcsillapítókkal
( buprenorphin, morphin, fluxinin, carprofen, stb.)
Köszönöm a figyelmet!