Transcript 2013. november 25. - Dr. Páll Dénes: A hypertonia

HYPERTONIA
Dr. Páll Dénes
egyetemi docens
Debreceni Egyetem OEC
Belgyógyászati Intézet
Debrecen, 2013. november 25.
A HIPERTÓNIA PREVALENCIÁJA
Átlag RR (Hgmm)
Prevalencia (%)
USA
127/77
28
Európa
136/83
44
Különbség
9/6
16
Wolf-Maier et al: JAMA, 289: 2363-69; 2003.
Percent of Population
A HYPERTONIA ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA AZ
ÉLETKORRAL NŐ
NHANES: 1999-2002
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
74.0
55.5
83.4
69.2
60.9
46.6
34.1 34.0
21.3 18.1
11.1
5.8
20-34
35-44
45-54
55-64
65-74
75+
Ages
Men
Prevalencia: 29,3%
Women
Source: CDC/NCHS and NHLBI.
A VÉRNYOMÁSMÉRÉSEK EREDMÉNYEI
1 alkalommal 3 mérés alapján
HYPERTONIA KIZÁRHATÓ-E?
DHS
3 alkalommal 3x3 mérés alapján
HYPERTONIA IGAZOLHATÓ-E?
n=10194
n=1461
További mérések
szükségesek
HYPERTONIÁS (n=216)
NEM (n=1245)
IGEN (n=8580)
NEM (n=1614)
- korábbról ismert a hypertonia: 19 fő
- a 2. fordulóban nem jelent meg: 9,5%
PREVALENCIA: 2,53%
Páll D, Katona É, Paragh G, Zrínyi M, Zatik J, Fülesdi B. Orv Hetil, 16(146):127-132; 2005.
A HIPERTÓNIA FŐBB MUTATÓINAK VÁLTOZÁSA AZ
USA-BAN
1999-2000
2001-2002
2003-2004
ismert (%)
68,7
70,7
75.7
kezelt (%)
58,2
60,1
65,1
beállított* (%)
29,2
32,5
36,8
beállított+ (%)
50,2
54
56,6
beállított” (%)
24,1
35,6
37,5
*összes hipertóniás
+összes kezelt
”összes kezelt DM
Ong KL. Hypertension 2007;49:69.
A NORMÁLIS VÉRNYOMÁS ÉS A HYPERTONIA
STÁDIUMBEOSZTÁSA
Kategória
Szisztolés
vérnyomás
(Hgmm)
Diasztolés
vérnyomás
(Hgmm)
Optimális vérnyomás
< 120
és
< 80
Normális vérnyomás
120-130
és
80-85
Emelkedett normális vérnyomás
130-139
és/vagy
85-89
I. fokozat (enyhe hypertonia)
140-159
és/vagy
90-99
II. fokozat (középsúlyos hypertonia)
160-179
és/vagy
100-109
III. fokozat (súlyos hypertonia)
>= 180
és/vagy
>= 110
Izolált szisztolés hypertonia (ISH)
>= 140
Kóros vérnyomás - Hypertonia
< 90
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A HYPERTONIA DEFINICIÓJA KÜLÖNBÖZŐ MÉRÉSI
MÓDSZEREK ALAPJÁN (Hgmm)
Systolés RR
Diastolés RR
Rendelői
140
90
24-órás
125-130
80
Nappali
130-135
85
Éjszakai
120
70
Otthoni
130-135
85
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A HIPERTÓNIA VIZSGÁLATOK KEZDETE
A kezelés csökkenti a
megbetegedéseket és a halálozást
Normotóniás
Hipertóniás
140
50
A halálos és a nem-halálos
végpontok összessége
A szív- és érrendszeri események
gyakorisága (1000 beteg/év)
A hipertónia növeli a
megbetegedéseket és a halálozást
120
100
80
60
40
20
40
30
20
10
0
0
Férfiak
Nők
THE FRAMINGHAM STUDY
Ann Intern Med. 1961;55:33-50
Placebo
Aktív kezelés
THE VET. ADM. STUDY II
JAMA. 1970;213:1143-1152
VÉRNYOMÁS, SZÉLÜTÉS ÉS SZÍV
KOSZORÚÉR BETEGSÉG
n = 347978 férfi
Multiple Risk Factor Intervention Trial (MRFIT)
Szélütés miatti halálozás
(n=1233)
Koszorúér betegség miatti halálozás
(n=11 149)
32
16
16
8
8
4
4
2
2
1
120 125 135 148 168
120 125 135 148 168
Átlagos szisztolés vérnyomás (Hgmm)
Neaton et al.: Laragh et al (eds). Hypertension: Pathophysiology, Diagnosis, and Management. 2 ed. NY: Raven, 1995;127
SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI ESEMÉNYEK KOCKÁZATA NEM
HIPERTÓNIÁSOKBAN
Szív és érrendszeri események kockázata
nem hipertóniásokban
16
RR: magas normális
14
(130-139/85-89 Hgmm)
12
RR: normális
10
(120-129/80-84 Hgmm)
8
6
4
BP: optimális
2
(<120/80 Hgmm)
0
0
2
4
6
8
10
12
idő (év)
Vasan RS. N Engl J Med. 2001;345:1291-1297.
A szív és érrendszeri halálozás kockázata
A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI HALÁLOZÁS ESÉLYE
8x
20/10 Hgmm
8
7
6
4x
5
4
3
2x
2
1
0
115/75
135/85
155/95
175/105
Szisztole / Diasztole (Hgmm)
Lewington S, et al. Lancet. 2002; 60:1903-1913. JNC 7. JAMA. 2003;289:2560-2572.
A VÉRNYOMÁCSÖKKENTŐ KEZELÉS HATÁSA A
MEGBETEGEDÉSEKRE ÉS A HALÁLOZÁSRA
Szélütés
Koszorúér
esemény
Szív és érrendszeri
megbetegedés
0%
Százalékos csökkenés
-5%
-10%
-15%
-16%
-20%
-21%
-25%
-30%
-35%
-40%
-38%
17 vizsgálat metaanalízise,
>40 ezer beteg
Tartós (5 éves) 5-6 Hgmm-es diasztolés
vérnyomáscsökkentés hatása.
MacMahon et al. 1995.
HALÁLOZÁSSAL KAPCSOLATOS GLOBÁLIS
RIZIKÓFAKTOROK
 Korai halálozáshoz vezető legjelentősebb rizikófaktorok
 Hipertónia
 Magas koleszterin szint
 Dohányzás
7,1 millió eset
4,4 millió eset
4,9 millió eset
The World Health Report 2002.
A HIPERTÓNIA KEZELÉSÉNEK
LEHETŐSÉGEI
- NEM-GYÓGYSZERES KEZELÉS
- GYÓGYSZERES KEZELÉS
A HIPERTÓNIA NEM-GYÓGYSZERES KEZELÉSE
• A
Testsúly-csökkentés túlsúly illetve obesitas esetén.
• A
A só-fogyasztás mérséklése (< 6 g NaCl /nap).
• A
A fizikai aktivitás növelése (séta, kocogás, úszás).
• B
Az alkoholfogyasztás csökkentése (< 3 g/nap etanol)
(0.7 l sör, 0.25 l bor, 0.05 l tömény).
• B
DASH diéta (zöldség, gyümölcs, zsírszegény tejtermék
fogyasztása, telített zsírok csökkentése, K, Ca)
• B
A dohányzás elhagyása.
• B
A zsír- és koleszterin-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése.
• C
Életmód-változtatás.
TESTSÚLYCSÖKKENTÉS
• Gyógyszeresen kezelt, vagy nem kezelt hypertonia esetén 10 kg testsúly
csökkentés átlagosan 6/5 Hgmm vérnyomás csökkenést eredményez.
• A testsúly csökkentése a leghatékonyabb nem farmakológiai vérnyomáscsökkentési lehetőség.
• Speciális (Atkins, Zone, Weight watsch) diéták a testsúlyt csökkentik, CV
rizikót is, de 25% alatti az egyéves folyamatosságuk.
Svetkey et al: J. Hum. Hypertension 19:21-31; 2005.
Aucott et al: Hypertension 45:1035-41; 2005
Dansinger et al: JAMA 293.43-53. 2005
Torgerson et al, Xendos-study. Diabetes Care 27. 155-161. 2004
TESTSÚLYCSÖKKENTÉS
A testsúly változásának hatása a Framingham vizsgálatban
A SERDÜLŐKORI HYERTONIA PREVALENCIÁJA
Prevalencia (%)
40
34%
35
30
25
23%
20
15
10
5
<5
10
25
75
50
BMI percentilis
90
>95
Sorof JM. J Pediatr 2002, 140:660-666.
SÓFOGYASZTÁS ÉS HYPERTONIA
 Elszigetelten elő népcsoportokban egyes helyekena napi NaCl bevitel < 3 g:
- ismeretlen a hypertonia
 Magyarországon a napi sófogyasztás 12-15 g körül van
 Legnagyobb sótartalmú ételek:
 kenyér
 füstölt árú
 konzervételek
NÁTRIUM / SÓFOGYASZTÁS
• A vizelettel ürített nátrium és a vérnyomás között nincs összefüggés.
• A táplálék NaCl csökkentésével az antihypertenzív szerek dózisa
csökkenthető.
• 45 éves kor alatt a sófogyasztás mértéke nem befolyásolja a vérnyomást.
(INTERHALT study, 10000 férfi és nő, 20-59 év)
Lever, Br. Med. J., 1981
Eliott P. Br.Med.J., 321:1249-1253, 1996
• 150-ről 80 mmol/l-re csökkentett nátrium, átlagosan 5/3 Hgmm
vérnyomáscsökkentés eredményez
• ISH esetén 10 Hgmm az átlagos csökkenés
He FJ , McGregor et al: J.Hum. Hypertens. 46.66-70.2005.
He FJ, Markandu et al:Hypertens.46-66-70.2005.
TESTMOZGÁS
Fizikai aktivitás  vasodilatatio  vérnyomás csökkenés
Ideális a heti 3-4 x 30-40 perces dinamikus aktív sport
ÉTREND ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT
 DASH (Dietary Approach to Stop
Hypertension) vizsgálat:
• 459 normotenziós vagy enyhén
hypertoniás beteg
• 11 héten át háromféle diéta:
 kontroll (átlag amerikai
étrend)
 kontroll + sok gyümölcs és
zöldség
 kombináció (előző+
zsírszegény)
• vérnyomáscsökkenés
3,5/2,1 Hgmm normotenziósokban
11,4/5,5 Hgmm hypertóniásokban
A NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSTŐL VÁRHATÓ
EREDMÉNYEK
Evidencia
szintje
A kezelés elemei
Ajánlás
A
Testsúlycsökkenés
Optimális BMI < 25 kg/m2 elérése,
vagy fenntartása
A
Sóbevitel redukciója
Sófelvétel csökkentése < 6 g/ nap
B
DASH diéta alapelvei szerint
Zöldség- gyümölcs zsírszegény
tejtermékek fogyasztása, telített
zsírok fogyasztásának csökkentése, K,
Ca
A
Fizikai aktivitás
Rendszeres fizikai aktivitás (30-60
perc/nap) hetente legalább
háromszor
B
Alkoholfogyasztás
Nem több, mint 2 ital/nap/férfi (25 g
alkohol), vagy 1 ital/nap/nő (12,5 g
alkohol)
Szisztolés
vérnyomás
csökkentése
- 5-20 Hgmm
/10 kg fogyás
- 2-8 Hgmm
- 8-14 Hgmm
- 4-9 Hgmm
- 2-10 Hgmm
A HIPERTÓNIA KEZELÉSE
ESH-ESC (2007), MHT (2005)
ELSŐKÉNT VÁLASZTHATÓ GYÓGYSZERCSOPORTOK
•
•
•
•
•
Diuretikumok
Béta-blokkolók
Kalcium csatorna blokkolók
ACE-gátlók
Angiotenzin-II 1-es típusú receptor blokkolók
NEM ELSŐKÉNT VÁLASZTHATÓ GYÓGYSZERCSOPORTOK
•
•
•
•
•
•
Alfa-1 adrenerg receptor gátlók
Imidazolin-1 receptor agonisták
Alfa-1 adrenerg és béta-receptor blokkolók
Centrális alfa-2 receptor agonista
Centrális alfa-2 agonista és perifériás alfa-1 rec. gátló
Direkt vasodilatátor
THIAZID DIURETIKUMOK
ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ
ELLENJAVALLATOK
Izolált systolés hypertonia
ABSZOLÚT
Időskor
Köszvény
Szívelégtelenség
RELATÍV
Metabolikus szindróma
Glucose intolerancia
Terhesség
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
BÉTA RECEPTOR BLOKKOLÓK
ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ
ELLENJAVALLATOK
Angina pectoris
ABSZOLÚT
Miokardiális infarktus után
Asthma bronchiale
II. vagy III. fokú AV blokk
Szívelégtelenség
Tachiarritmiák
Glaucoma
Terhesség
RELATÍV
Perifériás érbetegség
Metabolikus szindróma
Glucose intolerancia
Sportolók, fizikailag aktív betegek
COPD
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
KALCIUM ANTAGONISTÁK
ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ
Izolált systolés hypertonia
ELLENJAVALLATOK
ABSZOLÚT
Időskor
Angina pectoris
Bal kamra hypertrophia
Carotis / coronaria
atherosclerosis
Terhesség
RELATÍV
Tachyarritmia
Szívelégtelenség
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
ANGIOTENZIN KONVERTÁLÓ ENZIM GÁTLÓK
ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ
ELLENJAVALLATOK
Szívelégtelenség
ABSZOLÚT
Bal kamra diszfunkció
Miokardiális infarktus utáni állapot
Diabetes nephropathia
Nem-diabeteszes nephropathia
Bal kamra hypertrophia
Terhesség
Angioneurotikus oedema
Hiperkalémia
Kétoldali a. renalis szűkület
RELATÍV
Carotis atherosclerosis
Proteinuria / MAU
Pitvar fibrillatio
Metabolikus szindróma
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
ANGIOTENZIN RECEPTOR BLOKKOLÓK
ELŐNYBEN RÉSZESÍTENDŐ
ELLENJAVALLATOK
Szívelégtelenség
ABSZOLÚT
Miokardiális infarktus utáni állapot
Diabetes nephropathia
Proteinuria / MAU
Terhesség
Hiperkalémia
Kétoldali a. renalis szűkület
Bal kamra hypertrophia
Pitvarfibrillatio
RELATÍV
Metabolikus szindróma
ACE-gátló okozta köhögés
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
Vérnyomás = Perctérfogat (CO) x Perifériás rezisztencia (PR)
PRIMER HIPERTÓNIA
emelkedett perctérfogat és / vagy emelkedett perifériás rezisztencia
 Preload
Vazokonstrikció
 Kontraktilitás
 Frekvencia
 Intravaszk. volumen
Renális Na+
retenció
Szimpatikus
idegrendszer
Reninangiotenzinaldoszteron
rendszer
Kaplan NM. Curr Op Nephrol Hypertens 1994
A CÉLVÉRNYOMÁS-ÉRTÉK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
GYÓGYSZEREK SZÁMA
(magas kockázatú betegek esetén)
UKPDS (<85 Hgmm, diast.)
MDRD (92 Hgmm, MAP)
HOT (<80 Hgmm, diast.)
AASK (<92 Hgmm, MAP)
RENAAL (<140/90 Hgmm )
IDNT (135/85 Hgmm )
1
2
3
a vérnyomáscsökkentők száma
4
UKPDS=United Kingdom Prospective Diabetes Study; MDRD=Modification of Diet in Renal Disease;
HOT=Hypertension Optimal Treatment; AASK=African American Study of Kidney Disease; RENAAL=Reduction of Endpoints in NIDDM with the
Angiotensin II Antagonist Losartan; IDNT=Irbesartan Diabetic Nephropathy Trial; MAP=átlagos artériás nyomás.
Bakris et al. Am J Kidney Dis. 2000;36:646-661; Brenner et al. N Engl J Med.
2001;345:861-869; Lewis et al. N Engl J Med. 2001;345:851-860.
A VÉRNYOMÁSCSÖKKENÉS ÁTLAGA
HATÁSTANI CSOPORTOK ÉS DÓZISOK ALAPJÁN
A SZISZTOLÉS VÉRNYOMÁSCSÖKKENÉS ÁTLAGA (Hgmm)
szokásos adag
fele
szokásos adag
szokásos adag
kétszerese
szf/sz
(%)
Thiazid
7,4
8,8
10,3
16
BB
7,4
9,2
11,1
20
ACEi
6,9
8,5
10,0
19
ARB
7,8
10,3
12,3
24
CCB
5,9
8,8
11,7
33
Law et al: BMJ 2003; 326: 1427-1431.
ESHESC JAVASLAT A KOMBINÁLT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ KEZELÉSRE
Diuretikumok
b-blokkolók
Angiotenzin receptor
blokkolók
Kalcium csatorna
blokkolók
a-blokkolók
Angiotenzin-konvertáló enzim inhibítorok
Preferált kombináció
Ritkábban használt/
szükség esetén használt kombináció
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A KEZELÉS CÉLJA
• Elsődleges cél: a cardiovascularis rizikó hosszú távú
maximális csökkentése.
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A KEZELÉS CÉLJA
• Elsődleges cél: a cardiovascularis rizikó hosszú távú
maximális csökkentése.
• Az emelkedett vérnyomásérték és a társuló
rizikófaktorok együttes kezelése.
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
ATHEROTHROMBOSIS
A HÁROM LEGFONTOSABB KÓRKÉP
1. SZÍVKOSZORÚÉR BETEGSÉG
2. AGYÉR-BETEGSÉG
3. VÉGTAGI ÉRBETEGSÉG
HALÁLOZÁSI OKOK MAGYARORSZÁGON
ÖSSZHALÁLOZÁS %
2000
2020
1, 2, 3
1, 2, 3
56%
73%
A CARDIOVASCULARIS RIZIKÓ MEGHATÁROZÁSA
Vérnyomás (Hgmm)
Egyéb rizikó
faktor,
célszervkárosodás,
társbetegség
Normális
SBP 120-129
DBP 80-84
Magas norm.
SBP 130-139
DBP 85-89
Enyhe HT
SBP 140-159
DBP 90-99
Kp. súlyos HT
SBP 160-179
DBP 100-109
Súlyos HT
SBP ≥180
DBP ≥110
Nincs egyéb
rizikó faktor
Átlagos
rizikó
Átlagos
rizikó
Alacsony
többlet rizikó
Közepes
többlet rizikó
Nagy többlet
rizikó
1-2 rizikó faktor
Alacsony
többlet rizikó
Alacsony
többlet rizikó
Közepes
többlet rizikó
Közepes
többlet rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
>=3 RF, MS,
SOD, diabetes
Közepes
többlet rizikó
Nagy többlet
rizikó
Nagy többlet
rizikó
Nagy többlet
rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
Igazolt CV vagy
vese betegség
Nagyon nagy
többlet rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
Nagyon nagy
többlet rizikó
SBP: systolés vérnyomás; DBP: diastolés vérnyomás; CV: cardiovascularis; HT: hypertonia. Alacsony, közepes, magas, nagyon
magas rizikó a 10 éven belüli fatális vagy nem-fatális CV eseményre utal. A többlet kifejezés arra utal, hogy valamennyi csoport
rizikója meghaladja az átlagost. SOD: subklinikai szerv károsodás; MS: metabolikus szindróma.
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A PROGNÓZIST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
RIZIKÓFAKTOROK
- Systolés és diastolés vérnyomás
- A pulzusnyomás mértéke (időskorban)
- Életkor(F>55 év; N>65 év)
- Dohányzás
- Dyslipidaemia
TC>5,0 mmol/l, LDL-C >3,0 mmol/l
HDL-C: F <1,0 mmol/l, N <1,2 mmol/l
TG >1,7 mmol/l
- Éhomi vércukor 5,6-6,9 mmol/l
- Kóros glucose tolerancia teszt
- Hasi típusú elhízás
Haskörfogat >102cm (F), >88cm (N)
- Korai CV betegség a családban
F<55 év, N<65 év
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A PROGNÓZIST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
SUBKLINIKUS CÉLSZERV-KÁROSODÁSOK
- Bal kamra hypertrophia
EKG: Sokolow-Lyon >38 mm; Cornell >2440 mm*ms
Echocardiographia: LVMI F≥ 125g/m², N ≥110 g/m²)
- Carotis fal vastagság (IMT >0,9 mm) vagy plaque
- Carotis-femoralis pulzus hullám terjedési sebesség >12 m/sec
- A plazma kreatinin enyhe emelkedése
F: 115-133 μmol/l, N 107-124 μmol/l
- Glomerulus filtrációs ráta vagy creatinin clearance csökkenése
<60 ml/min/1,73 m ² ill. <60 ml/min
- Boka / kar index <0,9
- Mikroalbuminuria 30-300 mg/24h vagy
albumin-creatinine hányados: ≥22 (F), vagy ≥31 (N) mg/g
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A PROGNÓZIST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Diabetes mellitus
Éhomi vércukor ≥7,0 mmol/l ismételt
mérések alapján
Igazolt CV- vagy vesebetegség
Cerebrovascularis betegség
ischaemias stroke, agyvérzés, TIA
Postprandiális vércukor >11,0 mmol/l
Szívbetegség
miocardialis infarctus, angina, coronaria
revascularisatio, szívelégtelenség
Vesebetegség
diabetes nephropathia, vesekárosodás (serum
kreatinin: F >133, N >124 mmol/l); proteinuria
(>300 mg/24 h)
Peripheriás érbetegség
Retinopathia (előrehaladott)
vérzés, exsudatum, papilla oedema
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
SZIGORODÓ CÉLÉRTÉKEK
- Életkor
Rizikófaktor / tünetmentes
célszerv-károsodás
- Balkamra hypertrophia
- Dohányzás
- Diszlipidémia
- Éhomi vércukor (5,6-6,9)
- Kóros OGTT
- Hasi elhízás
- Familiaritás
Manifeszt szervszövődmények
társbetegségek
- Koszorúér betegség
- Szubklinikus atherosclerosis
- Perifériás érbetegség
- Boka/kar index (<=0,9)
- Cerebrovaszkuláris betegség
- Emelkedett plazma kreatinin
- Krónikus veseelégtelenség
- GFR<60 ml/min
- Mikroalbuminuria (30-300)
<140/90 Hgmm
- Diabetes mellitus
- Metabolikus szindróma
<130/80 Hgmm
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (2007.11.9.)
A HYPERTONIA GYÓGYSZERES
KEZELÉSÉNEK ALGORITMUSA
Megfontolni: Kezelés előtti RR érték TOD és rizikófaktorok jelenléte vagy hiánya
Enyhe RR emelkedés
Alacsony/mérs. CV kockázat
Hagyományos célvérnyomás
Választási lehetőség
Egy gyógyszer kis dózisban
az eddigi
gyógyszer
teljes adagban
Két, vagy több
gyógyszer
kombinációja
váltás más
gyógyszerre
kisdózisban
monoterápia
teljes adagban
Jelentős RR emelkedés
Magas/nagyon magas CV kockázat
Alacsonyabb célvérnyomás
Két gyógyszer
kombinációja kis dózisban
az eddigi
kombináció
teljes adagban
harmadik gyógyszer
hozzáadása
kisadagban
három gyógyszer kombinációja
hatásos adagban
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A TÁRSULÓ RIZIKÓFAKTOROK KEZELÉSE
LIPIDCSÖKKENTŐK
•
Valamennyi hypertoniás betegnek igazolt CV betegség vagy 2TDM esetén statin
adása javasolt, az össz-koleszterin 4,5 mmol/l alá és az LDL-koleszterin 2,5 mmol/l
alá történő csökkentése érdekében.
•
Igazolt CV betegség nélküli, nagyon magas rizikójú hypertoniás betegek esetén (10
éven belüli történés valószínűsége >20%) a kiindulási össz- és LDL-koleszterin
értéktől függetlenül statin alkalmazása javasolt.
GLIKÉMIÁS KONTROL
•
A szénhidrát anyagcsere megfelelő kontrollja nagy jelentőségű hypertoniás és
diabeteses betegek esetén.
•
A diétás és a gyógyszeres kezelés együttesével az éhomi vércukor 6 mmol/l alá, a
HgBA1C 6,5% alá csökkentése szükséges.
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
A TÁRSULÓ RIZIKÓFAKTOROK KEZELÉSE
TROMBOCITA AGGREGÁCIÓ GÁTLÓ KEZELÉS
•
Kis dózisú aspirin javasolt korábbi CV eseményt követően, ha a vérzés veszélye nem
túl nagy.
•
Korábbi CV esemény nélkül is ajánlott az alkalmazása 50 év feletti hypertoniásoknál
magas CV rizikó vagy mérsékelten emelkedett kreatinin szint esetén. Valamennyi ilyen
állapotban bizonyítottan kedvező a kezelés előny / veszély hányadosa (miokardiális
infarktus rizikócsökkenés, vérzésveszély).
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
ÖSSZEFOGLALÁS
• Vérnyomáscsökkentés helyett rizikócsökkentés
ÖSSZEFOGLALÁS
• Vérnyomáscsökkentés helyett rizikócsökkentés
• Szigorúbb célértékek
ÖSSZEFOGLALÁS
• Vérnyomáscsökkentés helyett rizikócsökkentés
• Szigorúbb célértékek
• Korszerű vérnyomáscsökkentők (CaA, ACE-i, ARB)
ÖSSZEFOGLALÁS
• Vérnyomáscsökkentés helyett rizikócsökkentés
• Szigorúbb célértékek
• Korszerű vérnyomáscsökkentők (CaA, ACE-i, ARB)
• Kombinációs kezelés
HOGYAN JAVÍTHATÓ BETEGEINK EGYÜTTMŰKÖDÉSI
KÉSZSÉGE?
• A beteg egyértelmű írásos és szóbeli tájékoztatása a hypertonia
szövődményeiről és a kezelés előnyeiről.
• A beteg életviteléhez illeszkedő személyre szabott terápia.
• A kezelés leegyszerűsítése, a gyógyszerek számának és a napi bevétel
gyakoriságának mérséklése.
• A beteg családjának aktív bevonása a betegséggel kapcsolatos
információkba és a kezelésbe.
• Az otthoni ön-vérnyomásmérések előnyben részesítése.
• Nagy figyelem fordítása a mellékhatásokra, szükség esetén a gyógyszer
vagy a dózis módosítása.
Task Force of ESH–ESC. J Hypertens 2007;25:1105–87.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!