Transcript Égető Napsugár - NFH - Gazdasági reklámtevékenység

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGE
A gazdasági
reklámtevékenység
fogyasztóvédelmi célú
szabályozása
Készítette: Égető Napsugár Natália
A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét
meghatározó jogi háttér:


A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
(továbbiakban Ftv.) 45/A (2) bekezdés
A
gazdasági
reklámtevékenység
alapvető
feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény (továbbiakban Grt.) 24. § (1)
bekezdés

A
fogyasztókkal
szembeni
tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 10. § (1)
bekezdés
Fogalmi meghatározások:
Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás,
illetve megjelenési mód, amely valamely termék,
áru
értékesítésének,
igénybevételének
előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a
vállalkozás népszerűsítésére, vagy áru, árujelző
ismertségének növelésére irányul
Reklámozó
Reklám címzettje
Reklámszolgáltató
Reklám közzétevője
Reklámhordozók
(közterületi,
újság/magazin,
reklámújság, szórólap, rádió/televízió, Internet,
egyéb)
I.
Általános reklámtilalmak
1.
Dohánytermék
Nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem
anélkül nem tartalmazhatja és nem utalhat
dohányzásra a reklám.
2.
Alkoholtermék
Tilos alkoholt reklámozni sajtótermék első borítójának
külső oldalán, illetve – honlap esetén – a nyitó oldalon.
Az alkoholtartalmú ital reklámozására – egészségügyi
és köznevelési intézmények bejáratától légvonalban
mért – 200 méteres korlátozás vonatkozik.


3.
Szexuális áruk és szolgáltatások reklámozása
II.
Tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatok
Kedvezmények,
akciók
hirdetése
kapcsán
előforduló feketelistás esetek
- megtévesztő mulasztás (pl. akció érvényesülése más
áru vásárlása esetén);
- azonnali döntéshozatalra
korlátozott idő”;
késztetés:
„nagyon
- tevékenységgel való felhagyás, üzletáthelyezés
ígérete;
II.
Tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatok
az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” és
egyéb jelzőkkel való leírása;
- csalogató reklám (amennyiben alapos
feltételezhető, hogy nem fogja tudni szolgáltatni);
okkal
II.
Tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatok
Megtévesztő
magatartás
valótlan
információ
közlésével vagy valós tény olyan módon történő
megjelenítése, mely megtévesztő lehet
- minőségi jelzés, bizalmi jegy jogosulatlan feltüntetése
pl.: magyar termék vagy
- fogyasztóbarát vállalkozás;
- szerkesztői tartalomnak álcázott reklám;
- hasonló áru reklámozása szándékosan megtévesztő
módon;
II.
Tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatok
- annak ígérete, hogy az áru
szerencsejátékokban való nyerést;
megkönnyíti
a
- betegségek gyógyítására való alkalmasság;
- fizetési felszólítást
tartalmazó dokumentum
küldése;
- hamis benyomás keltése afelől, hogy a fogyasztó
megnyert, vagy meg fog nyerni valamit.
III.
1.
-
2.
-
Szerencsejátékok hirdetése
Nem engedélyezett szerencsejáték szervezés
reklámozása és a közzétevő felelőssége
adóhatósági engedélyezés kérdése;
szerencsejátékot szervező vállalkozás is felelős,
valamint a reklámszolgáltató, illetve a reklám
közzétevője is felel tekintve, hogy megrendelést
kizárólag az állami adóhatóság szervezésre jogosító
engedélye birtokában teljesíthet.
Szereplés
az
engedély
nélkül
szervezett,
szerencsejátékot népszerűsítő reklámban
jogkövetkezmény
alkalmazása
a
jogsértő
magánszeméllyel
szemben,
amennyiben
tevékenysége fogyasztókat érint vagy érinthet.
IV.
Az árfeltüntetés szabályai
A reklámok tekintetében az árfeltüntetés nem
kötelező. Amennyiben azonban megjelenít árat a
reklám, a következő kritériumoknak kell megfelelni.



Az eladási és egységárat, illetve a szolgáltatás díját:
egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán
olvashatóan kell megjeleníteni;
Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a
fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft)
megjelölve kell feltüntetni;
a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános
forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó
árat kell megadni
(nem elfogadható tehát az „x Ft + ÁFA / IFA / üveg”
vagy az „ x Ft – 20%” típusú ármegjelölés);
IV.
Az árfeltüntetés szabályai
Az egységár feltüntetés szabályai:
Amennyiben a reklám megjelöli az eladási árat, akkor az
egységárat is fel kell tüntetni, ha az nem egyezik meg a
termék eladási árával. Kivételt képeznek ez alól az 50 g,
50 ml, 5 cm alatti méretű, automatából értékesített
termékek,
csomagok-készletek,
díszcsomagolású
termékek, ételcsomagok.
- térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l),
- tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg),
- hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m),
- felület esetén négyzetméterenként (Ft/m2),
- darabra meghatározott termékeknél darabonként (Ft/db)
– tojás kiegészítő kg ára!
V.
A nyelvvédelmi törvény előírásai
A reklám szövegét és a jelmondatot (szlogent) magyar
nyelven is meg kell jeleníteni – ugyanolyan jól
érzékelhetően, ugyanolyan méretben mint az idegen
nyelvű szövegrészt.
V.
A nyelvvédelmi törvény előírásai
A magyarítási kötelezettség nem vonatkozik:
- idegen nyelvű reklámhordozón közzétett reklámra,
- kisebbségi nyelven közzétett reklámokra és feliratokra
az érintett önkormányzattal rendelkező településen,
- vállalkozás nevére, megjelölésére,
- az árujelzőre,
- meghonosodott kifejezésekre,
- sajtótermék fogalmi szűküléséből eredően a
reklámújságok
és
szórólapok
esetében
nem
vizsgálandó.
VI.
Kozmetikumok reklámozása
A
kozmetikai
termékek
címkézésekor,
forgalmazásakor és reklámozásakor tilos az olyan
megszövegezés, valamint az olyan elnevezések,
védjegyek, képek és egyéb megjelölések használata,
amelyek olyan tulajdonságok vagy funkciók meglétére
utalnak, amelyekkel az adott termék bizonyíthatóan
nem rendelkezik.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Továbbiakban felmerülő kérdéseivel
fordulhat:
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
Telefon: 76/481-405; Fax: 76/481-416
E-mail: [email protected]
Webcím: www.nfh.hu
Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök 8h – 16 h
péntek 8 h – 14 h