Transcript 14K-print-I
Csoportos vizsga 1.
Egységes arculatot
képviselő új termék vagy
szolgáltatás hirdetési
eszközeinek gyártása és
prezentálása
Csoportos vizsga 2.
1 db rádióhirdetés
2 db sajtóhirdetés (egy 3/200-as és egy 6/50-
es)
1 db indoor hird.
1 db outdoor hird.
1 db célcsoportnak szóló DM levél szöveggel
A gyártás mellett a célcsoport meghatározása
és az arculati következetesség (logó,
színek…) lényeges
Csoportos vizsga 3.
Ahol 6-nál kevesebben vannak egy
csoportban, ott a 6 tételből 1-1 hirdetés
elhagyható
A hirdetési anyagokat egyenként értékelem,
majd átlagolom azonos súllyal
Reklámkommunikáció 5.
A vizuális médiumok
Alapvető jellemzők
A vizuális médiumok esetében a reklámhatás
alapvetően a képi látványra és a hozzá kapcsolódó
írásra alapul.
Egy adott képi hatás változatlan és tetszés szerinti
ideig tanulmányozható
Bárhol elhelyezhető, illetve megjelenít-hető. Nincs (a
papíron kívül) különösebb megjelenítő, hordozó
eszközhöz kötve
A legősibb reklámeszközök közé tartozik.
A vizuális reklám fajtái
Sajtó
Közterületi (outdoor) médiumok
Nyomtatványok
A sajtó meghatározása
A sajtótermékek olyan nyomtatott
kommunikációs eszközök, melyek jellemzője
a
Publicitás (nagyobb nyilvánosság)
Periodicitás (szabályos időnkénti ismétlődés)
Aktualitás ( időszerűség az információkban)
Mindezeket relatívan kell kezelni!
Sajtótermékek csoportosítása 1.
Megjelenés gyakorisága alapján:
• Napilap
• Hetilap- (kétheti)
• Havi- (kéthavi) megjelenésű lap
• Negyedéves periodikák
• Időszaki sajtóorgánumok
Sajtótermékek csoportosítása 2.
Tartalom alapján (1.):
• Politikai-közéleti folyóiratok
• Gazdasági lapok
• Társadalmi lapok
• Kulturális lapok
• Életmód, hobby témájú folyóiratok
• Szórakoztató magazinok
• Szakmai lapok
• Hirdetési ujságok
• Stb.
Ez a felsorolás a szélesebb szórás lehetőségét hordozza
Sajtótermékek csoportosítása 3.
Tartalom alapján (2):
• Hírmagazinok
• Szaklapok és tudományos tartalmú lapok
• Szabadidős lapok
• Bulvár sajtó
Ez a felsorolás biztosítja jobban a célkö-zönség kiválasztását és
megközelítését
Megjelenés helye szerint:
• Helyi
• Regionális
• Országos
• Nemzetközi
Sajtótermékek csoportosítása 4.
A hozzáférés módja alapján:
• Utcai árusítású
• Előfizetéses
• Vegyes terjesztésű
• Ingyenes
Stílusa alapján:
• Tényfeltáró, oknyomozó
• Közérthető, populáris
• Humoros, szatirikus
• Szakmai
• bulvár
A sajtótermékek tulajdonságai
Fontos mutató a példányszám (nyomtatott, eladott)
Az el nem adott példányokat remittendának nevezik
A példányszám hatást gyakorol a hirdetési árakra (
közzétételi terv a médiatervezőnél)
Példányszám auditálás ( a MATESZ /Magyar
Termelésellenőrző Szövetség/ vizsgálja és igazolja
az eladott példányszámok mennyiségét)
Impresszum a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó
legfontosabb adatok része a nyomtatott anyagnak
Az impresszum tartalma
Kiadó és kiadásért felelős személy neve
A sokszorosító szerv (nyomda) megne-
vezése
a sokszorosítás helye, ideje
A megrendelés sorszáma
Felelős szerkesztő neve
Ettől eltérő adatok is megjeleníthetők, de ettől
elkülönítve
Napilapok
Presztízsük jó (mindenki azt olvashatja ami neki
megfelel)
Befogadói szituáció már nem mindenütt kedvező
(utcán olvasás, gyors átlapozás stb.)
Üzenetek élettartama rövid (gyors az elévülés)
A termékek nagy részénél a vizuális hatás aránylag
gyenge minőségű
Példányszám magas, tömeges elérés
Nagy meddőszórás
Erős helyi irányíthatóság, lapon belüli célzás segíthet
Hirdetési költség változó
Sajtóreklám kialakításának
kérdései
Tarfiaárakat a reklámfelület alapján állapítják
meg
Speciális felületekért felárat számolnak fel
Időszerűség miatt a reklámozás rugalmas,
gyors megjelentetés
A reklám megszerkesztése aránylag gyors és
egyszerű
A reklám aktualitása gyorsan elévül
Hetilapok, magazinok
Presztizsértéke eltérő (a kulturális, gazdasági
közéleti réteglapoknál magas, míg a bulvár
jellegűek esetében alacsony)
Befogadói szituációja jó
Reklám technika magas színvonalú (színes
offset, vagy mélynyomás, minőségi papír stb.)
A célközönség egy oldalon széles, míg a
másik oldalon rétegközönség
Célozhatósága földrajzilag nem differenciált,
célközönség alapján igen
Korlátozott aktualitású és rugalmasságú
Élettartam viszonylatában relatíve hosszú, de
az elérés lassan alakul ki
Hirdetési lehetőségeik szélesebbek, és
jobban kapcsolhatók a mondanivalóhoz
Szaklapok
Presztizsérték rendkívül magas
A leghitelesebb sajtó információforrás
Szakmai reklámmegközelítés és nem
szórakoztató
A befogadói szituáció a lehető legkedvezőbb
A reklámhatás hosszú életű
Reklámminőség a szaklap kivitelétől függően
változó
Kis olvasókör, kis hatásterület
Hirdetési árak ezért kedvezőek
Szakértői kör, nagyfokú szelektivitás
Rugalmatlanság
Ingyenes lapok
A kezdeti szakmai és olvasói ellenérzés után ma már
-
nagy a népszerűségük
Koncentrált formájú információk, és ehhez idomuló
reklámrendszerek (megfogalmazódott konkrét
vásárlást segítő reklámok)
Fajtái: - Reklámújságok
Vállalati magazinok
Programmagazinok
Politikai lapok
Hírújságok
Sokféleségük alapján a reklámhatás is sokféle
Sajtóreklámok fajtái, jellemzői 1.
A sajtóreklám fajtáinak egyik meghatározója a méret:
A hirdetés nagyságát az oldalakhoz mérik (1/1-től az
1/32-ig)
Ha az előzőek hosszabbik oldal mentén felezünk (1/2
fekvő. 1-es álló
Ettől eltérő alakzatok is létezhetnek (függőlegesen és
vízszintesen is kettéosztjuk az eddigi méreteket, ½
álló, 1/! fekvő stb.)
Junior page (egy fekvő féloldal befordítása)
Ritkábbak a 2/1-es kétoldalas, vagy a behajtható 3/1
méretek (elsősorban igényesebb magazinoknál és
szaklapoknál alkalmazzák)
Tükörméret: a nyomtatási felület az oldal margóin
belül
Kifutós
Milliméteres meghatározás: a lap hasábjainak
szövegoldali méreteinek alapján határozzák meg (2
hasáb széles és 15 cm magas= 2/150=300 hmm)
Szalaghirdetés: a szövegoldal teljes
szélesség egy keskeny sávban (méret >
hasábszám/50 mm)
Az előző szabvány méretek mellett
természetesen egy sor más mérete is lehet
alkalmazni ( ez külön költségvonzattal jár)
A tarifaszámolás másik elfogadott formája a
hirdetés szavainak száma:
Extra szolgáltatás és feláras a keret, inverz
(fordított) szedés, nagyobb betűméret stb.)
Költségtényező a hirdetési felület felület
nagysága (egyenes arány az ár és felület
között)
Áralakító hatása van a reklám
elhelyezkedésének a sajtóorgánum
szövegrendszerén belül
Borítón (ritkán) igen drága (befedés is lehet)
Hátsó oldal, belső borító kiemelt felület, drága
Páratlan oldal kedvelt és gyakran használt
Középső oldal (poszterek) szintén felárasak
Reklám különleges elhelyezése a szerkesztőségi
anyagban ( a szövegkörnyezetben való elhelyezés
bonyolult ezért meg kell fizetni)
szövegoldali elhelyezés
Szövegoldallal szembeni reklám
Külön tarifái vannak a színes, illetve a fekete-fehér
reklámnak
Ugyancsak más tarifaárakkal számol a csak szöveges,
a csak képes és a vegyes reklám
A sajtó médiaajánlat tartalma
A lap általános jellemzői (vezértéma, megjelenési
gyakoriság, terjesztési kör stb.)
A technikai jellemzők (példányszám, oldalszám,
nyomási technika, szedési forma, betűtípus stb.
tarifarendszer (alap, felár, kedvezmény)
Előfizetői szám (bizonyítottan)
Olvasói összetétel
A lap kapcsolati értéke
Hirdetési anyag leadási határidje
VÁLLALATI NYOMTATVÁNYOK
A legjellegzetesebb vállalati nyomtatványtípusok:
Ügyviteli nyomtatványok
Ajánlati és értékesítő munkát segítő kiadványok
- Imázs kiadványok
- Katalógusok
- Sales Folder
- Nyomtatvány gyűjtési rendszer
- Reklámnyomtatványok
Ügyviteli nyomtatványok
Céges levélpapír, boríték
Névjegy
Szállító- és számlalevél
Minden olyan ügymenet szempontjából
jelentős nyomtatványt, melyen a cég
azonosító jegyei (név, logó, színvilág )
Nem kifejezetten reklámnyomtatványok, de
arculati elemekkel kommunikálnak.
(levélpapír, névjegy mint DM anyag)
Az ajánlati és értékesítési munkát segítő
kiadványok
Imázs kiadványok
Bemutatkozó prospektus, amely tartalmában,
A cég múltját
Méretét
Üzleti filozófiáját,
Küldetését
közvetíti
A cég speciális partnerei kapják (címre küldve,
rendezvényeken, kiállításokon, tárgyalásokon
személyesen átadva.
Katalógus
Nagyobb terjedelmű tájékoztató anyag
A cég kínálatának teljes választékát bemutatja (fotó, ár,
teljesítmény leírás stb.)
Az információk érvényessége a katalógus érvényességi idejéig,
vagy az ott közölt időpontig tart
Célközönsége általában a felhasználó partner
Számos formája létezik ( kiküldött katalógus, áruházi
aktualitások katalógusa, gyártmánykatalógus stb.)
Igen előzékeny kiadványok, a célcsoportnak van ideje a
mérlegelésre, tervezésre
Sales Folder
Termelő vállalat készíti a közvetítő kereskedelem
számára
Új termék piaci bevezetése előtt, vagy Sales
Promotion aktivitás előtt kerül alkalmazásra.
Ismerteti az új termék jellemzőit, az SP akció
részvétel feltételeit
Hangsúlyozottan kereskedőknek szól ( közlik velük,
hogy milyen marketing támogatást várhat el a cégtőlreklám, POS-POP eszközök stb.)
Reklámnyomtatványok
(prospektusok)
Új termék/szolgáltatás ismertté tétele
Akciós feltételek közlése
Megfogalmazásuk és kivitelezésük a
legszélsőségesebb formában realizálódhat
(„sajtcédula” – mélynyomott színes többlapos
anyag
Terjesztése is legalább ennyire sokrétű
(postai bedobástól az utcai osztogatókig)
Néhány egyéb lehetőség
Öntapadós matricák
Csomagoló anyagú hordozókon
Reklámtáskák, reklámjátékok
Poháralátétek, szalvéták
Céges szóróajándékok, tollak
Csákók, lufik stb.
Csak akkor van értelmük, ha a
célközönséghez jut el és a marketing célhoz
idomítottak
Nyomtatott információhordozók
hatáselemei
A képi tervezést inkább bízzuk inkább szakemberre
(művészre, dizájnerre, layoutőrre)
A szöveges részeket az alapelgondolás után nyers
változat) szövegíróra, reklámszövegíróra
A hatáselemek különböző fajtáit a hallgatók
keressék meg a klb. kiadványszerkesztéssel,
nyomtatványszerkesztéssel foglalkozó
anyagokban
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 1.
Szemmozgás:
Több kultúrában az olvasás iránya eltérő,
ezért a képelhelyezést is ennek megfelelően
kell produkálni
Nálunk ez Z alakban balról jobbra, felülről
lefelé történik
A képkompozíció, valamint a szöveg-kép
együttese ennek kell, hogy megfeleljen
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 2.
Képek, ábrák, fotók:
Beszédesebbek, mint a verbális elemek
Hamarabb érzékeljük, erősebb emóciókat vált ki
Szöveg:
Bár logikus elemeket hordoz, a téma hangulatához
kapcsolódva hordozhat emócionális elemeket is.
A szöveg azért képi úton, vizuális elemként jelenik
meg, ezért nem csak a tartalom, hanem a betűtípus
megválasztása, a nagysága, a szöveg-kép aránya is
fontos.
Elemek: címsor, szlogen, márkanév, termékelőny
kiemelése
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 3.
Színek:
Általános hangulati hatás
Piros, vörös hangulata figyelemfelkeltő,
agresszivitás, harc, szerelem, forróság. Nagy
felületen idegesítő
Narancs és sárga dinamizmus, fiatalság, nyár,
kaland, jólét
Kék a boldogság, biztonság, stabilitás,
megnyugvás, pénzügyi hirdetések kedvenc
alapszíne, műszaki cikkeknél, mosószereknél
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 4.
Zőld a megújulás, tavasz, természet, frissesség,
egészség, békesség (kék és zöld együtt gyakori a
light termékek reklámjánál
Fehér a tisztaság, megújulás, szűziesség, de
egyben üresség, unalom, kilátástalanság is.
Színátmenetként jelenik meg alapszínből kiindulva,
távlat, perspektíva.
Fekete és mélyebb tónusok halál, vereség, veszélyes
környezet, félelem, reménytelenség. Fehérrel,
pasztelszínnel= elegancia, fekete és piros férfiasság,
arannyal gazdagság
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 5.
Formák:
Háromszög – felhívás, előretörés, támadás erő,
figyelemfelhívás, férfiasság
Kör és ellipszis, kerek formák – lendület
folyamatosság, nőiesség
Négyzetes formák – stabilitás, állandóság,
megbízhatóság, komoly műszaki tartalom
(Alkalmanként a nyomtatványban
kompozícióként, vagy a nyomtatvány
formájaként is alkalmazzák
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 6.
Méret:
Alapvetően a nyomtatvány praktikussága a
meghatározója (zsebben hordható, levél
nagyságú stb.)
De ezek mellett a figyelem ráirányításban,
kiemelésekben, fókuszpontok kijelölése
A hatáselemek lényegesebb
szempontjai 7.
Arculati kötöttség:
Konzekvens, emlékezést segít, köti a látványt
a termékhez.
Főcím; alcím; képaláírás; kenyérszöveg;
egyedi ajánlat; logó; elérhetőségek; jogi
szöveg
A hatáselemek legtöbbször csak együttesen
hatnak, és együttesen érdemes őket
alkalmazni a szövegek környezetében is.
A folyamatos olvasásra szánt anyagot csak jó
láthatást biztosító háttér elé rakjuk (Képekre,
sötét színű háttérre ne)