Transcript 14K-print-I
Csoportos vizsga 1. Egységes arculatot képviselő új termék vagy szolgáltatás hirdetési eszközeinek gyártása és prezentálása Csoportos vizsga 2. 1 db rádióhirdetés 2 db sajtóhirdetés (egy 3/200-as és egy 6/50- es) 1 db indoor hird. 1 db outdoor hird. 1 db célcsoportnak szóló DM levél szöveggel A gyártás mellett a célcsoport meghatározása és az arculati következetesség (logó, színek…) lényeges Csoportos vizsga 3. Ahol 6-nál kevesebben vannak egy csoportban, ott a 6 tételből 1-1 hirdetés elhagyható A hirdetési anyagokat egyenként értékelem, majd átlagolom azonos súllyal Reklámkommunikáció 5. A vizuális médiumok Alapvető jellemzők A vizuális médiumok esetében a reklámhatás alapvetően a képi látványra és a hozzá kapcsolódó írásra alapul. Egy adott képi hatás változatlan és tetszés szerinti ideig tanulmányozható Bárhol elhelyezhető, illetve megjelenít-hető. Nincs (a papíron kívül) különösebb megjelenítő, hordozó eszközhöz kötve A legősibb reklámeszközök közé tartozik. A vizuális reklám fajtái Sajtó Közterületi (outdoor) médiumok Nyomtatványok A sajtó meghatározása A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a Publicitás (nagyobb nyilvánosság) Periodicitás (szabályos időnkénti ismétlődés) Aktualitás ( időszerűség az információkban) Mindezeket relatívan kell kezelni! Sajtótermékek csoportosítása 1. Megjelenés gyakorisága alapján: • Napilap • Hetilap- (kétheti) • Havi- (kéthavi) megjelenésű lap • Negyedéves periodikák • Időszaki sajtóorgánumok Sajtótermékek csoportosítása 2. Tartalom alapján (1.): • Politikai-közéleti folyóiratok • Gazdasági lapok • Társadalmi lapok • Kulturális lapok • Életmód, hobby témájú folyóiratok • Szórakoztató magazinok • Szakmai lapok • Hirdetési ujságok • Stb. Ez a felsorolás a szélesebb szórás lehetőségét hordozza Sajtótermékek csoportosítása 3. Tartalom alapján (2): • Hírmagazinok • Szaklapok és tudományos tartalmú lapok • Szabadidős lapok • Bulvár sajtó Ez a felsorolás biztosítja jobban a célkö-zönség kiválasztását és megközelítését Megjelenés helye szerint: • Helyi • Regionális • Országos • Nemzetközi Sajtótermékek csoportosítása 4. A hozzáférés módja alapján: • Utcai árusítású • Előfizetéses • Vegyes terjesztésű • Ingyenes Stílusa alapján: • Tényfeltáró, oknyomozó • Közérthető, populáris • Humoros, szatirikus • Szakmai • bulvár A sajtótermékek tulajdonságai Fontos mutató a példányszám (nyomtatott, eladott) Az el nem adott példányokat remittendának nevezik A példányszám hatást gyakorol a hirdetési árakra ( közzétételi terv a médiatervezőnél) Példányszám auditálás ( a MATESZ /Magyar Termelésellenőrző Szövetség/ vizsgálja és igazolja az eladott példányszámok mennyiségét) Impresszum a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok része a nyomtatott anyagnak Az impresszum tartalma Kiadó és kiadásért felelős személy neve A sokszorosító szerv (nyomda) megne- vezése a sokszorosítás helye, ideje A megrendelés sorszáma Felelős szerkesztő neve Ettől eltérő adatok is megjeleníthetők, de ettől elkülönítve Napilapok Presztízsük jó (mindenki azt olvashatja ami neki megfelel) Befogadói szituáció már nem mindenütt kedvező (utcán olvasás, gyors átlapozás stb.) Üzenetek élettartama rövid (gyors az elévülés) A termékek nagy részénél a vizuális hatás aránylag gyenge minőségű Példányszám magas, tömeges elérés Nagy meddőszórás Erős helyi irányíthatóság, lapon belüli célzás segíthet Hirdetési költség változó Sajtóreklám kialakításának kérdései Tarfiaárakat a reklámfelület alapján állapítják meg Speciális felületekért felárat számolnak fel Időszerűség miatt a reklámozás rugalmas, gyors megjelentetés A reklám megszerkesztése aránylag gyors és egyszerű A reklám aktualitása gyorsan elévül Hetilapok, magazinok Presztizsértéke eltérő (a kulturális, gazdasági közéleti réteglapoknál magas, míg a bulvár jellegűek esetében alacsony) Befogadói szituációja jó Reklám technika magas színvonalú (színes offset, vagy mélynyomás, minőségi papír stb.) A célközönség egy oldalon széles, míg a másik oldalon rétegközönség Célozhatósága földrajzilag nem differenciált, célközönség alapján igen Korlátozott aktualitású és rugalmasságú Élettartam viszonylatában relatíve hosszú, de az elérés lassan alakul ki Hirdetési lehetőségeik szélesebbek, és jobban kapcsolhatók a mondanivalóhoz Szaklapok Presztizsérték rendkívül magas A leghitelesebb sajtó információforrás Szakmai reklámmegközelítés és nem szórakoztató A befogadói szituáció a lehető legkedvezőbb A reklámhatás hosszú életű Reklámminőség a szaklap kivitelétől függően változó Kis olvasókör, kis hatásterület Hirdetési árak ezért kedvezőek Szakértői kör, nagyfokú szelektivitás Rugalmatlanság Ingyenes lapok A kezdeti szakmai és olvasói ellenérzés után ma már - nagy a népszerűségük Koncentrált formájú információk, és ehhez idomuló reklámrendszerek (megfogalmazódott konkrét vásárlást segítő reklámok) Fajtái: - Reklámújságok Vállalati magazinok Programmagazinok Politikai lapok Hírújságok Sokféleségük alapján a reklámhatás is sokféle Sajtóreklámok fajtái, jellemzői 1. A sajtóreklám fajtáinak egyik meghatározója a méret: A hirdetés nagyságát az oldalakhoz mérik (1/1-től az 1/32-ig) Ha az előzőek hosszabbik oldal mentén felezünk (1/2 fekvő. 1-es álló Ettől eltérő alakzatok is létezhetnek (függőlegesen és vízszintesen is kettéosztjuk az eddigi méreteket, ½ álló, 1/! fekvő stb.) Junior page (egy fekvő féloldal befordítása) Ritkábbak a 2/1-es kétoldalas, vagy a behajtható 3/1 méretek (elsősorban igényesebb magazinoknál és szaklapoknál alkalmazzák) Tükörméret: a nyomtatási felület az oldal margóin belül Kifutós Milliméteres meghatározás: a lap hasábjainak szövegoldali méreteinek alapján határozzák meg (2 hasáb széles és 15 cm magas= 2/150=300 hmm) Szalaghirdetés: a szövegoldal teljes szélesség egy keskeny sávban (méret > hasábszám/50 mm) Az előző szabvány méretek mellett természetesen egy sor más mérete is lehet alkalmazni ( ez külön költségvonzattal jár) A tarifaszámolás másik elfogadott formája a hirdetés szavainak száma: Extra szolgáltatás és feláras a keret, inverz (fordított) szedés, nagyobb betűméret stb.) Költségtényező a hirdetési felület felület nagysága (egyenes arány az ár és felület között) Áralakító hatása van a reklám elhelyezkedésének a sajtóorgánum szövegrendszerén belül Borítón (ritkán) igen drága (befedés is lehet) Hátsó oldal, belső borító kiemelt felület, drága Páratlan oldal kedvelt és gyakran használt Középső oldal (poszterek) szintén felárasak Reklám különleges elhelyezése a szerkesztőségi anyagban ( a szövegkörnyezetben való elhelyezés bonyolult ezért meg kell fizetni) szövegoldali elhelyezés Szövegoldallal szembeni reklám Külön tarifái vannak a színes, illetve a fekete-fehér reklámnak Ugyancsak más tarifaárakkal számol a csak szöveges, a csak képes és a vegyes reklám A sajtó médiaajánlat tartalma A lap általános jellemzői (vezértéma, megjelenési gyakoriság, terjesztési kör stb.) A technikai jellemzők (példányszám, oldalszám, nyomási technika, szedési forma, betűtípus stb. tarifarendszer (alap, felár, kedvezmény) Előfizetői szám (bizonyítottan) Olvasói összetétel A lap kapcsolati értéke Hirdetési anyag leadási határidje VÁLLALATI NYOMTATVÁNYOK A legjellegzetesebb vállalati nyomtatványtípusok: Ügyviteli nyomtatványok Ajánlati és értékesítő munkát segítő kiadványok - Imázs kiadványok - Katalógusok - Sales Folder - Nyomtatvány gyűjtési rendszer - Reklámnyomtatványok Ügyviteli nyomtatványok Céges levélpapír, boríték Névjegy Szállító- és számlalevél Minden olyan ügymenet szempontjából jelentős nyomtatványt, melyen a cég azonosító jegyei (név, logó, színvilág ) Nem kifejezetten reklámnyomtatványok, de arculati elemekkel kommunikálnak. (levélpapír, névjegy mint DM anyag) Az ajánlati és értékesítési munkát segítő kiadványok Imázs kiadványok Bemutatkozó prospektus, amely tartalmában, A cég múltját Méretét Üzleti filozófiáját, Küldetését közvetíti A cég speciális partnerei kapják (címre küldve, rendezvényeken, kiállításokon, tárgyalásokon személyesen átadva. Katalógus Nagyobb terjedelmű tájékoztató anyag A cég kínálatának teljes választékát bemutatja (fotó, ár, teljesítmény leírás stb.) Az információk érvényessége a katalógus érvényességi idejéig, vagy az ott közölt időpontig tart Célközönsége általában a felhasználó partner Számos formája létezik ( kiküldött katalógus, áruházi aktualitások katalógusa, gyártmánykatalógus stb.) Igen előzékeny kiadványok, a célcsoportnak van ideje a mérlegelésre, tervezésre Sales Folder Termelő vállalat készíti a közvetítő kereskedelem számára Új termék piaci bevezetése előtt, vagy Sales Promotion aktivitás előtt kerül alkalmazásra. Ismerteti az új termék jellemzőit, az SP akció részvétel feltételeit Hangsúlyozottan kereskedőknek szól ( közlik velük, hogy milyen marketing támogatást várhat el a cégtőlreklám, POS-POP eszközök stb.) Reklámnyomtatványok (prospektusok) Új termék/szolgáltatás ismertté tétele Akciós feltételek közlése Megfogalmazásuk és kivitelezésük a legszélsőségesebb formában realizálódhat („sajtcédula” – mélynyomott színes többlapos anyag Terjesztése is legalább ennyire sokrétű (postai bedobástól az utcai osztogatókig) Néhány egyéb lehetőség Öntapadós matricák Csomagoló anyagú hordozókon Reklámtáskák, reklámjátékok Poháralátétek, szalvéták Céges szóróajándékok, tollak Csákók, lufik stb. Csak akkor van értelmük, ha a célközönséghez jut el és a marketing célhoz idomítottak Nyomtatott információhordozók hatáselemei A képi tervezést inkább bízzuk inkább szakemberre (művészre, dizájnerre, layoutőrre) A szöveges részeket az alapelgondolás után nyers változat) szövegíróra, reklámszövegíróra A hatáselemek különböző fajtáit a hallgatók keressék meg a klb. kiadványszerkesztéssel, nyomtatványszerkesztéssel foglalkozó anyagokban A hatáselemek lényegesebb szempontjai 1. Szemmozgás: Több kultúrában az olvasás iránya eltérő, ezért a képelhelyezést is ennek megfelelően kell produkálni Nálunk ez Z alakban balról jobbra, felülről lefelé történik A képkompozíció, valamint a szöveg-kép együttese ennek kell, hogy megfeleljen A hatáselemek lényegesebb szempontjai 2. Képek, ábrák, fotók: Beszédesebbek, mint a verbális elemek Hamarabb érzékeljük, erősebb emóciókat vált ki Szöveg: Bár logikus elemeket hordoz, a téma hangulatához kapcsolódva hordozhat emócionális elemeket is. A szöveg azért képi úton, vizuális elemként jelenik meg, ezért nem csak a tartalom, hanem a betűtípus megválasztása, a nagysága, a szöveg-kép aránya is fontos. Elemek: címsor, szlogen, márkanév, termékelőny kiemelése A hatáselemek lényegesebb szempontjai 3. Színek: Általános hangulati hatás Piros, vörös hangulata figyelemfelkeltő, agresszivitás, harc, szerelem, forróság. Nagy felületen idegesítő Narancs és sárga dinamizmus, fiatalság, nyár, kaland, jólét Kék a boldogság, biztonság, stabilitás, megnyugvás, pénzügyi hirdetések kedvenc alapszíne, műszaki cikkeknél, mosószereknél A hatáselemek lényegesebb szempontjai 4. Zőld a megújulás, tavasz, természet, frissesség, egészség, békesség (kék és zöld együtt gyakori a light termékek reklámjánál Fehér a tisztaság, megújulás, szűziesség, de egyben üresség, unalom, kilátástalanság is. Színátmenetként jelenik meg alapszínből kiindulva, távlat, perspektíva. Fekete és mélyebb tónusok halál, vereség, veszélyes környezet, félelem, reménytelenség. Fehérrel, pasztelszínnel= elegancia, fekete és piros férfiasság, arannyal gazdagság A hatáselemek lényegesebb szempontjai 5. Formák: Háromszög – felhívás, előretörés, támadás erő, figyelemfelhívás, férfiasság Kör és ellipszis, kerek formák – lendület folyamatosság, nőiesség Négyzetes formák – stabilitás, állandóság, megbízhatóság, komoly műszaki tartalom (Alkalmanként a nyomtatványban kompozícióként, vagy a nyomtatvány formájaként is alkalmazzák A hatáselemek lényegesebb szempontjai 6. Méret: Alapvetően a nyomtatvány praktikussága a meghatározója (zsebben hordható, levél nagyságú stb.) De ezek mellett a figyelem ráirányításban, kiemelésekben, fókuszpontok kijelölése A hatáselemek lényegesebb szempontjai 7. Arculati kötöttség: Konzekvens, emlékezést segít, köti a látványt a termékhez. Főcím; alcím; képaláírás; kenyérszöveg; egyedi ajánlat; logó; elérhetőségek; jogi szöveg A hatáselemek legtöbbször csak együttesen hatnak, és együttesen érdemes őket alkalmazni a szövegek környezetében is. A folyamatos olvasásra szánt anyagot csak jó láthatást biztosító háttér elé rakjuk (Képekre, sötét színű háttérre ne)