Transcript A feladat és hatáskör telepítésének gyakorlati tapasztalatai a járási

Békés Megyei Államigazgatási Kollégium
2013. október 25.
Dr. Marosvölgyi Emese
Dr. Burai Mihály
I. BEVEZETŐ GONDOLATOK
 A járási hivatalok létrehozásának célja: egy hatékony, eredményes, ügyfélbarát,
csökkentett idő- és költségráfordítással járó, nemzeti hagyományok szerinti,
szakszerű, kényelmesen igénybe vehető és az esélyegyenlőség szempontjaira is
tekintettel lévő alsó-középszintű igazgatási tér kialakítása.
 A Törzshivatal feladatköre és szervezeti felépítése.
 A szervezeti változás előnyei.
 Kormányablak a járási hivatalok szervezetében.
 Az előadás címében szereplő gyakorlati tapasztalatok összegzése az alábbi
pontok mentén strukturálódott:
1. a járási hivatal kialakulásának előzményei, azaz a járási hivatal fejlődésének rövid vázlata;
2. eljárási mechanizmusok lefektetése;
3. a feladat és hatáskör gyakorlása a járási hivatal kirendeltségén keresztül;
4. ügyféli vélemények vizsgálata.
II.
1. A járási hivatal kialakulásának előzményei, azaz a járási hivatal
fejlődésének rövid vázlata
 1990 után a közigazgatási rendszer helyi működésében és működtetésében a
települési önkormányzat jegyzőjének jutott az egyik kiemelt szerep.
 A jegyző által ellátott államigazgatási feladatok egy része azonban mára már
nem volt megoldható szakszerűen.
 A közszolgáltatási rendszer esélyegyenlőségi problémákat vetett fel,
igazságtalanságokat hordozott, településenként illetve térségenként nagyon
eltérő minőségű volt ennek következtében a szolgáltatás.
 E problémák feltárása, felismerése, elemzése feladat-átrendezést követelt.
 A járási hivatalok létrejöttével a határozatok és végzések egyszerűsítésre
kerültek, a döntések az ügyfelek számára közérthetőbbé váltak, szerkezeti és
tartalmi felépítésük, nyelvezetük egységes képet kapott.
II.
2. Eljárási mechanizmusok lefektetése
 A tömeges ügyiratforgalmú ügyek sorában első helyen a szociális ágazat ügyei
szerepelnek.
 A pénzbeli (ápolási díj) és természetbeni (közgyógyellátás) ellátások
rendszerében különös súllyal merül fel az egyes, más közigazgatási szervek
által kezelt nyilvántartási rendszerek alkalmazhatósága abban a
megközelítésben, hogy egy-egy ilyen rendszer sok esetben az ún. naprakész
adattartalmat nem tükrözi.
 Az egyes közigazgatási szervek által kezelt nyilvántartások nem mindegyike
biztosított a szociális hatósági ügyintézési területen.
 A szociális ügyek rendkívül nagy száma megfelelő humánerőforrás meglétét is
kell, hogy feltételezze amellett, hogy a szakmai felkészültség, az empátia, a
szociális érzékenység mind-mind hangsúlyos elvárások.
II.
3. A járási hivatal kirendeltségének szerepe a feladat- és
hatáskör gyakorlása során
 A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében
kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja.
 A járási hivatal – akár a kirendeltségek kiépítése, akár pedig a települési
ügysegédi rendszer megvalósítása által – megfelelő infrastrukturális
helyszínnel szolgálja
színvonalát.
a
lakosság
széleskörű
hatósági
ügyintézésének
 A települési ügysegédi rendszer azonban nem egy statikus, hanem egy
állandóan változó rendszer, amelynek működését - a költséghatékonyságot és
az emberi erőforrás tényezőket is figyelembe véve - az ügyfelek igényeihez
igazítva időről-időre szükséges bizonyos mértékben átalakítani.
II.
4. Ügyfelek véleményeinek vizsgálata
 A járási hivatal megjelenésével kardinális kérdésként merült fel, hogy
megalapozott volt-e a járások földrajzi területi lehatárolása hatósági
szempontból, azaz az átalakítás növelte-e a lakosság adminisztratív költségeit.
 Mivel az állampolgár személyesen itt találkozik az állammal, a járások
működése az államműködés egészének lakossági megítélésére is lényegesen
hat.
 Az elmúlt évek az ügyfeleket eleve szocializálták a lakóhelytől való távolabbi
hatósági ügyintézés szükségességére és indokoltságára.
 A kisebb településeken az egyes államigazgatási ügyek előfordulásának
gyakorisága miatt előfordulhatott a szakmai bizonytalanság. Mindezt a járási
hivatal egyértelműen kiigazította. Ez pedig az ügyfelek hatósági
kiszolgálásában olyan színvonalat eredményezett, amely az állam pozitív
megítélése szempontjából különös hangsúlyt nyert.
III. ZÁRÓ GONDOLATOK
 A járási hivatalok képessé váltak az érintett településeik állampolgárait olyan
gyors, hatékony hatósági eljárással szolgálni, amely az adminisztráció szintjén
nem jelenített meg többletköltséget.
 Nem beszélhetünk az ügyfelek felesleges és szükségtelen, ebből adódóan
költségekkel együtt járó utaztatásáról, hiszen mind a kirendeltségeink, mind
pedig a települési ügysegédeink jelenléte kellő garancia a település szintű
ügyintézés biztosítására.
 Természetesen a járási hivatal még nem jutott el a befejezettség állapotába,
hiszen vannak még olyan államigazgatási feladatok más hatásköri szereplők
kezében, amelyek indokolják azok átvételét.
 A teljes államigazgatási feladat és hatáskör integráció képes lesz – a helyi
szükségletek és a hatékonysági megfontolások figyelembe vételével – a járási
hivatalok létrehozásának célját megkérdőjelezhetetlenné tenni.