Transcript Zala Megyei Egészségügyi Védelmi Bizottság

A járási rendszer kialakítása
Zala megyében
Tájékoztató értekezlet
Zala megyei polgármesterek, jegyzők és a MÁK tagjai részére
2012. szeptember 13.
Rigó Csaba
kormánymegbízott
Zala Megyei Kormányhivatal
Járásszerkezet kialakítása
1299/2011.(IX.1.) Korm.határozat a járások kialakításáról:
 az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége
 államigazgatási szervek illetékességi területe a járásokhoz igazítása
 járási hivatalok, mint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei
 A járási hivatalok kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, önkormányzati
feladatokat nem.
 A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a az államigazgatás
szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladatés hatáskörök szétválasztása, hosszú távon stabil járás létrehozása.
 a járási kormányhivatalokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző - kivételesen a
polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó
államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei
kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és
hatáskörébe tartozó ügyek.
2
Járások kialakításának alapelvei
 A járások, járási kormányhivatalok kialakításának időpontja 2013. január 1.
 A járások kialakítása
különbségeket.
vegye
figyelembe
az
országon
belüli
településszerkezeti
 A járásrendszer bevezetése lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos
helyzetű térségeinek felzárkóztatásához.
 A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon.
 A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási
infrastruktúra.
 A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen
messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési
infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési
lehetőségeket.
 Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb
igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás
székhelye.
3
Járások kialakításának alapelvei
 A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi hivatalok működjenek,
amelyek legyenek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei.
 A járási hivatalok és a kerületi hivatalok (a továbbiakban együtt: járási
hivatalok) kialakítása az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a
fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri
hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás
feladatokat követő átcsoportosításával történjen.
 A járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok
kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés
lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.
 Rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi
rendezéséről is.
 A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.
4
J Járások Zala megyében
Terület: 3.784,4 km2
Népesség: 290.762 fő
Járások száma: 6
Települések száma: 258
(A pontos beosztást a
218/2012.(VIII.13.)
Korm.rendelet
tartalmazza)
5
Járások kialakítása
•
Tárcák feladata: a területi államigazgatási szerveik, szakigazgatási szervek
illetékességi területének felülvizsgálata
•
Bíróságok: az illetékességi területüket a járásokhoz igazítják, DE nem lesz bíróság
minden járásban
•
Önkormányzatok: valamennyi polgármesteri hivatalt és körjegyzőséget érintő átfogó
felmérés. A felmérést a KIM koordinálja. Magába foglalja a vagyonelemek, az
ügyintézők, személyi állomány, ellátott ügykörök felmérését is.
•
Kormányhivatal feladata: ÁROP projekt keretében több munkacsoport (jogi
munkacsoport, informatikai, költségvetési és humánpolitikai munkacsoport) működik,
amelyek előkészítik a járások kialakítását a hatáskörök, a személyi állomány, a
vagyonelemek átadását.
•
Járási biztosok: járási (fővárosi kerületi) hivatalainak felállítása előkészítésére,
valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére határozott időre, de
legkésőbb 2012. december 31-ig a kormánymegbízott nevezheti ki.
6
Járások kialakítása
Járási biztosok jogosultak:
 polgármesterrel és jegyzővel közvetlenül egyeztetni,
 a települési önkormányzat vagyonleltárát és a felmérés eredményeit
megismerni,
 a megállapodás alapján ingyenes használatba kerülő ingó- és ingatlanvagyonelemeket közvetlenül megtekinteni, a használatba kerülő ingatlanokba
belépni,
 az ingyenes használatba kerülő ingó és ingatlan vagyonelemekre vonatkozó
szerződésekbe betekinteni,
 az ingyenes használatba kerülő ingatlanokon szükséges esetleges
átalakítási, felújítási munkálatok során az önkormányzat képviselőjével
együttműködni, egyeztetni.
7
Járások kialakítása
 Országosan 175 járási, 23 fővárosi kerületi hivatal
(1983-ban 83 járás volt, Zalában 4)
 Kb. 300 kormányablak (okmányirodák száma 304, városoké 327)
 Jogállását a járási hivatalokról szóló törvény szabályozza
 Cél: a jelenlegi ügyintézési helyszínek fenntartása
 A járásszékhelyek olyan településeken lesznek, amelyek létező államigazgatási
intézményi kapacitással rendelkeznek
 A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga leltár szerint,
amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok
ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén a feladat ellátásának időtartamára a Magyar
Állam ingyenes használatába kerül.
 A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása
jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2013. január 1-jével kerül sor.
8
Járások kialakítása
Járási hivatalok felépítése:
 Hivatalvezető: felsőfokú végzettség, 5 év közigazgatási gyakorlat. Közigazgatási
gyakorlatnak minősül az OGY képviselői és PM tisztség.
 Hivatalvezető-helyettes: főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.
Felsőfokú igazgatásszervező, jogász, okleveles közigazgatási menedzser, illetve
egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász.
 Az összes államigazgatási ügy 46,5%-a, az összes hatósági ügyteher 40,3 %-a
kerülhet át a járásokhoz 2013-tól.
 Szakmai irányítás: megosztott : kormánymegbízott, a megyei szakigazgatási szervek
vezetői, okmányirodai feladatokért felelős központi szerv vezetője.
Járási hivatalok szervezete:
 A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében
kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja.
 A járási hivatal törzshivatala szervezeti egységeként működő okmányiroda az ország
területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt
feladatokat.
9
Járások kialakítása Zala megyében
A járási hivatal törzshivatala:
a) Titkárság – funkcionális létszám
b) Kirendeltség
c) Települési ügysegédek
d) Okmányiroda
A járási hivatal szakigazgatási szervei az alábbiak:
a) a járási gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására,
b) a járási építésügyi hivatal az építés-felügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott
építésügyi hatósági feladatok ellátására,
c) a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszerbiztonsági,
élelmiszerminőség-ellenőrzési,
takarmányellenőrzési
élelmiszerlánc-felügyeleti,
és
állategészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatok
ellátására,
d) a járási földhivatal az ingatlanügyi és telekalakítási feladatok ellátására,
e) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására,
f) a járási népegészségügyi intézet a népegészségügyi feladatok ellátására.
10
Járási hivatal
okmányirodák
Települési ügysegéd
Kirendeltség
Járási népegészségügyi
intézet
Járási hivatal
munkaügyi
kirendeltsége
Járási földhivatal
Állategészségügyi és
élelmiszer-ellenőrző
szakigazgatási szerv
Járási építésügyi
hivatal
Járási gyámhivatal
11
Törzshivatal
Járási szakigazgatási szervek
Járások kialakítása Zala megyében
 Legkésőbb 2013. II. félévétől 10 kormányablak kerül kialakításra, de korábban is élnénk
a lehetőséggel.
 A polgármesterek részéről maximális együttműködést és segítőkészséget tapasztaltunk.
 Minden városban garantált az ügyfelek részéről a könnyű megközelíthetőség mind
tömegközlekedéssel mind egyéb közlekedési eszközzel.
 Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Hévíz városok frekventált és jó állapotú ingatlanokat
ajánlanak fel járási székhely illetve kormányablak létesítési célokra.
 Zalaegerszegen és Nagykanizsán a tervek szerint 2 helyen is működik majd
kormányablak.
 Kormányablak elhelyezésére több helyen a leendő járási hivatal épületében kerül sor (pl.
Zalaegerszeg, Zalaszentgrót).
 Hévízen és Zalakaroson több üdülővendég is igénybe veszi a szolgáltatást (1,5 millió
vendégéjszaka/év).
Rövid idő alatt több Zala megyei városban is kialakítható kormányablak az
ingatlanok kedvező állapota miatt (pl. Zalaegerszegen, Hévízen, Keszthelyen és
Lentiben).
12
Járások kialakítása Zala megyében
1. A járási kormányhivatalok megalakulása szempontjából legfontosabb
lépés:
A létszám átvételéről, illetőleg az ingyenes használatba kerülő ingatlan és ingó
vagyonról szóló megállapodások mielőbbi megkötése.
2. A járási hivatalok létszáma kialakítása során figyelembe veendő főbb
szempontok:
az adott járás területén –
megállapított ügyiratforgalom,
a
statisztikai
adatszolgáltatások
az adott járás lakosság száma,
az adott járásban meglévő gazdasági potenciál,
mint a járási hivatal ügyfélforgalmát meghatározó tényezők.
13
alapján
–
Járások kialakítása Zala megyében
A járási hivatalok kialakítása, megalakulása nem eredményez, nem eredményezhet a
közigazgatásban létszám emelkedést.
 Országosan 10.000 főt érint a járási hivatalok kialakítása.
 Zala megye vonatkozásában az önkormányzatoktól átvételre kerülő státuszok száma
jelenleg még nem ismert.
 A kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek járási kirendeltségein
dolgozó kormánytisztviselői közül a járási átszervezés során kb. 260 fő érintett.
A kormányhivatal a megállapításra kerülő létszámot az önkormányzati hivataloktól
teljes körben át kívánja venni.
Az előzetes egyeztetések arra engednek következtetni, hogy a státuszok átvétele során
egyezség születhet az érintett önkormányzatok polgármestereivel, jegyzőivel.
14
Járások kialakítása Zala megyében
 Főszabály szerint az önkormányzati hivatal a feladattal együtt az annak
ellátásához jogszabályi képesítési előírásoknak megfelelő ügyintézőt köteles
átadni.
 Amennyiben az adott önkormányzat nem tud a funkció ellátására megfelelően
képesített ügyintézőt átadni, abban az esetben a felmentéssel összefüggő
költségek az önkormányzati hivatalt terhelik és üres státuszt kell
biztosítania.
 Az önkormányzati ügyintéző átvételével együtt kerül sor az általa használt
technikai eszközök átadás-átvételére is.
 Az ügyintézők a továbbiakban az általuk áthozott eszközökkel fognak
dolgozni, tehát alapfeltétel, hogy az egyénen kívül a járási hivatal is képes és
alkalmas legyen a feladat ellátására.
 Vonatkozik mindez a közös használatú technikai eszközökre is (pl. nagy
teljesítményű nyomtató-, másológép, személygépkocsi, stb.).
15
Járások kialakítása Zala megyében
 A járási hivatalok felállítása során az önkormányzati hivataloktól jól felkészült,
szakmailag magabiztos szakembereket és a feladatellátást segítő, megfelelő
technikai eszközöket várunk annak érdekében, hogy az ügyfelek az
átalakulásból csak a pozitív irányú változást érzékeljék.
 A kormányhivatalnak az átadás-átvétel során minden esetben célja és szándéka
az önkormányzatokkal való egyezségre törekvés, a megállapodások
megkötése.
 Amennyiben nem születik egyezség – akár a státusz, akár az ingó vagy
ingatlan vagyon használat vonatkozásában -, a kormányhivatal határozatban
rendelkezhet az érintett ügyintéző és vagyoni kör átadás-átvételről.
16
Járások kialakítása Zala megyében
 Az átadás-átvétel törvényi határideje 2012. október 31.
 A kormányhivatal által kijelölt járási biztosok legkésőbb 2012. szeptember 30-ig
felkeresi valamennyi önkormányzatot, annak érdekében, hogy minél előbb
megkötésre kerülhessenek a megállapodások.
 Az eddig tapasztalt maximális együttműködő készség és megállapodásra való
hajlam arra enged következtetni, hogy a törvényi határidőt megelőzően az eljárások
végére pont kerül.
 A megállapodásokat a polgármesterek csak abban az esetben írhatják alá,
amennyiben a képviselő testületek azok tartalmát megtárgyalták és jóváhagyták.
 A megállapodások mellékleteként a polgármesterek teljességi nyilatkozatot írnak
alá, amelyben felelősséget és garanciát vállalnak a megállapodások szakszerű
és megalapozott előkészítéséért.
17
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
18