Transcript Document

Tanfelügyelet és minősítés
2013. augusztus 29.
TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban
 A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a
közoktatásban
 Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének
fejlesztése a közoktatásban
 Információmenedzsment, visszacsatolás
 Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési
célú támogatása
 A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése
2
TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés támogatása
 Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása
és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi
környezetének átalakítására
 A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó
képzési és minősítési rendszer kidolgozása
 A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató
szaktanácsadói szolgáltatások megújítása
3
Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) a
pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); 86-87.§; 82.§)
 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§:
- a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási
intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának
általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére,
az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti
szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját
céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az
intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”
4
Tanfelügyelet - jellemzők

Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés
- Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal
szervezi a kormányhivatalok közreműködésével.
- Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei
kormányhivatalok megbízásából.

Rögzített, nyilvános standardok
- Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának
megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus,
a vezető és az intézmény esetében is.
- A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben
minden érintett számára elérhetővé válnak.
5
A pedagógusok ellenőrzésének területei
1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód
érvényesítése
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,
fejlesztése
3. Módszertani felkészültség
4. A pedagógiai folyamat tervezése
5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a
pályaidentitás
8. Az autonómia és a felelősségvállalás
6
A pedagógusok ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés
 Óra-/foglalkozáslátogatás
 Interjúk
 Portfólió
7
Az intézmény ellenőrzésének területei
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A pedagógiai folyamatok irányítása
Személyiség- és közösségfejlesztés
Eredmények
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Az intézmény külső kapcsolatai
A pedagógiai működés feltételei
Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való
megfelelés
8
Az intézmény ellenőrzésének eszközei
 Dokumentumelemzés
 Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel,
a fenntartóval)
 A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
folyamatos megfigyeléssel
 A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja
9
Minősítési fokozatok
Gyakornok
Pedagógus I.
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Kutatótanár
2 év után
60 %-os eredmény
Leghamarabb 6,
legkésőbb 9 év után
75 %-os eredmény
Leghamarabb 6 év
után 85 %-os
eredmény
Kötelező minősítések –
az első alkalommal a
pedagógus számára
díjmentes, a költségeket
az állam vállalja. A
megismételt eljárások
önköltségesek.
Nem kötelező
minősítések –
önköltségesek.
10
Minősítési terv
Miniszter
o közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig)
o meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét
(április 30-ig)
Oktatási Hivatal
o április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre
o a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a
miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a
pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig)
11
Határidő
Felelős
Minősítési keretszámok és különös feltételek közzététele
február 28-ig
Miniszter
Jelentkezés a minősítési eljárásra, portfólió feltöltése
március 31-ig
Pedagógus
Kormányhivatal
Minősítési tervhez javaslat készítése
április 10-ig
döntést
megelőzően
Minősítési terv készítése, döntés a minősítésben résztvevő
pedagógusokról, a kormányhivatalok értesítése a minősítési tervről
április 30-ig
Miniszter
május 31-ig
Miniszter
június 30-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Kormányhivatal
július 31-ig
Oktatási Hivatal
folyamatos
Oktatási Hivatal
folyamatos
Minősítőbizottság
Ütemezés a pedagógusok számára
A jelentkezések továbbítása az OH-ba
A pedagógus és a munkáltató értesítése
Beszámoló készítése az OH részére az előző év minősítési eljárásairól
és vizsgáiról, amely tartalmazza a pedagógusi elégedettségi
kérdőívek értékelésének összesítését
A minősítő bizottságok tagjainak felkérése a következő év eljárásaira
Jelentés készítése a miniszter részére az előző év minősítési
eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a minőségbiztosítási
szakértők szakvéleményének összesítését
A minősítési terv és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv
birtokában minőségbiztosítási szakértők kijelölése
A gyakornoki minősítővizsga és minősítési eljárás lefolytatása, az
összegző értékelés feltöltése
Oktatási Hivatal
12
A pedagógus feladata
 Felkészülés
 Jelentkezés
 E-portfólió feltöltése
 Óra/foglalkozás megtartása
 Felkészülés az e-portfólió védésére
 E-portfólió védése
 Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év
január 1-jén
13
Mit vizsgál a bizottság?
Áttekinti valamint értékeli
• a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott
portfóliót,
• az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit,
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését,
• az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott
foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat.
• Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel.
14
A portfólió elemei
 szakmai önéletrajz
 a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz
tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott
óraterve
 a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása,
annak dokumentumai
 önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak
dokumentumai
 a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi
környezetének rövid bemutatása
 a szakmai életút értékelése
15
A vizsgált pedagógus kompetenciák
1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz
kapcsolódó önreflexiók
3. A tanulás támogatása
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló
személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő
sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,
osztályfőnöki tevékenység
6. Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
16
Kik végzik a minősítést?
Minősítővizsga esetén:
• Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített,
Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő
szakértő;
• a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója
/gyakorlóiskolájának,
gyakorlóóvodájának,
gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt,
felkészített alkalmazottja;
• a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy
az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező
magasabb
vezetői,
vezetői
megbízással
rendelkező
alkalmazott.
17
Kik végzik a minősítést?
Minősítő eljárás esetén:
• Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített,
Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő
szakértő;
• a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő;
• a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy
az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező
alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében
a fenntartó képviselője.
18
Kit nem kell minősíteni?
 Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő,
pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a 2013.
szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá
vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
 Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti
jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm.
rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek
alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a
Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
19
2013 – 2014. várható eseményei
 A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt,
több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus
először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást.
 A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai
gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig
kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba 2015.
január 1-jével történő besorolását.
 20.000 portfólió tartalmi áttekintése után az érintett
pedagógusok visszaigazolást kapnak.
 400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át.
20
A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása
 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai
rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja.
- Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni,
valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül.
- A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek
a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó
kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt
vevő szakértőről.
 A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR
központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait,
illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek
lebonyolításra a jövőben.
- Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve
rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási
adatokat.
- Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú
elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog
működni a KIR személyi nyilvántartásával.
34
Az értékelési rendszerek kapcsolata
Önértékelés
Tanfelügyeleti értékelés
Pedagógus minősítés
22
Az értékelési rendszerek kapcsolata
23
Köszönöm a figyelmet!
24