Transcript A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
a tanfelügyelet standardjai
A tanfelügyeleti standardok fajtái
1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő
A pedagógusok ellenőrzése
- értékelése
A vezető ellenőrzése értékelése
Az
intézmény
ellenőrzése
- értékelése
2. Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő
(óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola,
gyógypedagógiai intézmény)
A tanfelügyeleti standardok felépítése
1. Az ellenőrzés rendje
az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása,
a szakértők feladatainak meghatározása,
a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása.
2. Eszközök
elemzési és megfigyelési szempontsorok,
kérdőívek,
interjú kérdések,
értékelő lapok.
A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai:
1. Előzetes felkészülés
a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet
alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról,
azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.
2. Helyszíni ellenőrzés
óralátogatás
az interjúk elkészítése,
a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.
3. Összegzés – Értékelő jelentés
a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,
elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és
fejleszthető területeket,
az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.
Az intézmény ellenőrzésének lezárása:
4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése
 a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés
szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét,
 a nevelőtestület elfogadja,
 megküldi a fenntartónak,
 közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.
A pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása,
módszerei, eszközeinek kapcsolódásai
A pedagógus ellenőrzésének területei:
1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése,
egyéni fejlesztés és differenciálás.
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet
kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés.
3. Módszertani felkészültség
A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése,
megfelelősége és beválása.
4. A pedagógiai folyamat tervezése
A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.
A pedagógus ellenőrzésének területei
5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos
alkalmazása és beválása.
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének
fejlesztése.
7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás
A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a
pedagógus önismerete és önfejlesztése.
8. Az autonómia és a felelősségvállalás
Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság,
tájékozottság.
A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei
1. Dokumentumelemzés
 az önértékelés,
 a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a
kivitelezés segédeszközei
 (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai).
2. Óra-/foglalkozáslátogatás
 két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése.
3. Interjú
 a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés
 interjú az intézmény vezetőjével.
4. E-portfólió
 a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai,
információgyűjtési alap (nem értékeljük).
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Általánosan:
• Tantárgyi tananyag
• Tanulói tevékenység
• Tanári tevékenység
• Módszerek
• Eszközök, szemléltetés
• V olyan adat, amely a kiemelt figyelmet igénylő tanulóval
kapcsolatos munkára, a velük való személyes törődésre utal
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Tanmenet:
Az osztály/csoport ismerete
•Tudatos bánásmód
•Az osztály képességeire tervez
•Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése
•Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy
külön a jókra és a gyengékre)
•Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás
•Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejl. pedagógussal
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Óravázlat:
Hasonló a tanmenethez
•Tartalmában megjelenik-e:
 Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai
 Tehetséggondozás feladatai
 Különleges esetek
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb
foglalkozás)
A haladási rész:
• koherens a tanmenettel
• Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel
rendszeressége
•Az értékelési rész:
• Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám,
számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.)
• Jegyek mennyisége, rendszeressége,  a tanuló teljesítménye
• A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb
foglalkozás)
•Az értékelési rész:
•a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása
•A foglalkozások anyaga
•A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Füzet, munkafüzet:
A foglalkozás hű tükörképe
• Egyéni foglalkozás a gyakorlatban
• Differenciálás órán, házi feladatban
• A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése
• Az értékelés személyre szabottsága
• Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük
• Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége,
lényegkiemelés, illusztráció)
•Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e
egyéni feladatot a tehetség, a fejlesztős
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Óralátogatás:
Tanórai differenciálás
• Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb.
• Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága
• Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ,
mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének;
mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat,
stb.
• Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos
• Ha felszólít az órán vkit, akkor kiket, és miért?
•A 8 kompetencia-terület megosztása a szakértők között
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Tanórán kívüli foglalkozások:
Gyakorisága
• Közösségépítésre
• Tehetséggondozásra
• Fejlesztésre
•Versenyek
• A felkészítés módja
• Az eredmények
A tanuló személyiségének fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesítése
Interjú:
Pedagógussal
•Vezetővel
• A dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak
összevetése az interjúban hallottakkal
• Célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések
tisztázása
• Pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség
A vezető ellenőrzésének területei, eljárása,
módszerei, eszközeinek kapcsolódásai
A vezető ellenőrzésének területei
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
A tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága.
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő
kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és
operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása.
3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás
Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás
és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.
A vezető ellenőrzésének területei:
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása,
fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése.
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság
biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.
A vezető ellenőrzésének módszerei és
eszközei
1. Dokumentumelemzés
a vezetői önértékelés,
a vezetői pályázat,
egyes intézményi alapdokumentumok,
intézményi önértékelés egyes elemei,
(a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja).
2. Interjúkészítés
a vezetővel,
a fenntartó képviselőjével,
a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel.
3. Vezetői e-portfólió vizsgálata
4. Elégedettségmérés
pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív
irányítása területen a módszerek, eszközök
alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)
Módszer: Dokumentumelemzés
Eszköz: vezetői pályázat elemzési szempontjai
A fenti területhez kapcsolódó értékelési szempontok:
• Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének
biztosítása?
• Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli
foglalkoztatása?
• Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a
reflektivitás?
• Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása
a programban?
• Milyen terve van az intézményvezetőnek az inkluzív tanulási környezet
megteremtésére?
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív
irányítása területen a módszerek, eszközök
alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)
Módszer: Dokumentumelemzés
Eszköz: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók elemzési
szempontjaiból
• Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási
– tanítási folyamatba?
• Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív
szempontból fejlesztésre szorulnak?
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív
irányítása területen a módszerek, eszközök
alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)
Módszer: Dokumentumelemzés
Eszköz: Intézményi önértékelés elemzési szempontjaiból
• Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek
azonosítása?
• Az óra-, foglalkozás, tevékenységlátogatásról szóló vezetői feljegyzések
hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?
Eszköz: vezetői portfólió (ajánlott elemei: vezetői pályázat – vezetői program,
értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel
történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, stb.) elemzési
szempontjaiból:
• A vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe
• A szakmai tudás átadása intézményen belül és kívül, szakmai aktivitás
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív
irányítása területen a módszerek, eszközök
alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)
Módszer: Interjúkészítés
Eszköz: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseiből
•
Hogyan történik az intézményben az egyes tanulók képességeinek
megismerése?
•
Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM,
tehetségfejlesztés, HH, HHH)
•
Milyen módon történik a tanulás támogatása?
•
Az intézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel,
hogyan hasznosítják azokat?
•
Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja
fontosnak a fejlesztést?
•
Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása
milyen eredménnyel történt meg az intézményben?
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív
irányítása területen a módszerek, eszközök
alkalmazásával nyerhető információk (válogatás)
Módszer: Kérdőív
Eszköz: Vezetői önértékelési kérdőív megfelelő állításai
•
•
•
•
A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és a
működését
Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet,
amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet.
Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények
jelentősen eltérnek a tervtől.
Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a
célok irányába
Az intézményellenőrzés területei, módszerei,
eljárásrendje
Az intézmény ellenőrzésének területei:
1. A pedagógiai folyamatok
Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és
korrekció.
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik
enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés.
3. Eredmények
A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.
Az intézmény ellenőrzésének területei:
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás.
5. Az intézmény külső kapcsolatai
Az intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben.
6. A pedagógiai működés feltételei
A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és
fejlesztése.
7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai
programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Az intézmény ellenőrzésének módszerei:
1. Dokumentumelemzés
az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok,
az intézményi önértékelés,
a mérési eredmények,
(a korábbi ellenőrzések értékelő lapja).
2. Interjú
a fenntartóval,
az intézményvezetővel,
munkaközösség - vezetőkkel,
a pedagógusok képviselőivel,
a szülők képviselőivel.
Az intézmény ellenőrzésének módszerei:
3. Kérdőíves felmérés
elégedettségmérés eredménye:
a) pedagógusok
b) szülők
c) Tanulók (középiskola)
4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának
megismerése
a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre
állásának vizsgálata.
5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése
6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
1. Dokumentumelemzés
Pedagógiai program:
A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: konkrétak-e, rendelhető-e
hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e?
SZMSZ:
Szakmai közösségek milyen súllyal szerepelnek az intézmény életében?
Éves munkatervek és beszámolók:
Éves munkaterv és munkaközösségi tervek egymásra épülése?
Előző évi értékelésre épülve fejlesztő célú elemek megjelennek-e benne? A
munkaközösségek szerepe ebben?
Továbbképzési terv:
Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott
elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
1. Dokumentumelemzés
Intézményi önértékelés:
A nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formái, szerepük a
nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének
folyamatában, innováció.
2. Interjú
az intézményvezetővel:
Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó
dokumentumok elkészítésének?
A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a
vezetés munkájába?
Milyen módszerek vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
a pedagógusok képviselőivel:
A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik?
Mi a tartalmuk az együttműködéseknek?
Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás?
A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben,
fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség?
Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg az
intézményben?
Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések,
projektnapok, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
a szülők képviselőivel:
Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint?
Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben?
Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
3. Kérdőíves felmérés
elégedettségmérés eredménye:
pedagógusok:
A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai
együttműködését.
A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket.
Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai
munkaközösségek.
Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon,
továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és
egymásnak is átadják.
4. Belső kapcsolatok, együttműködés,
kommunikáció
A szakmai munkaközösségek (válogatás)
4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése
Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten
fizikális formában? (pl. környezettudatos nevelés)
5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapja
A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés:
azonos szakmai munkaközösségben tevékenykedő tanárok
erősségeinek/fejlesztendő területeinek azonossága
7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja
1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre
• Tárgyi feltételek hiányosságára utaló dokumentáció elkészítése,
intézmény- bejárás félévente: hiányok, javítandók, stb. dokumentálása,
beküldése a fenntartónak.
• Belső ellenőrzési terv a II. félévre- (óra- és foglalkozás, óvodai
tevékenység látogatások, szakmai versenyek, egyéb eredmények
kiértékelése, stb.)- munkaközösség-vezetők bevonásával, a 32 óra terhére
idő biztosításával.
Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre
• Munkaközösségi szinten kölcsönös óralátogatások, belső tudásmegosztás
fokozása
• Szülői, pedagógusi, tanulói elégedettségmérés kiválasztott
szegmensekben
• Országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek kiértékelése
• Tanév, nevelési év végi vezetői beszámoló szempontjainak igazítása a
tanfelügyeleti intézményértékelési standardokhoz- kiegészítve a
vezetőség munkájának önértékelésével- fejlesztési célok megfogalmazása
a következő tanévre, nevelési évre.
Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre
• Az intézményi pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése,
igazítása a külső pedagógus-ellenőrzés-értékelés szempontjaihoz
• Az intézményi önértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső
intézményellenőrzés-értékelés szempontjaihoz
• A 2014-15-ös munkaterv elkészítése a Pedagógiai Programból kiemelt
célokhoz részcélok kitűzésével, a jelenlegi tanév ,nevelési év értékeléséből
adódó fejlesztési célok figyelembevételével feladatok, felelős, határidő,
érintettek, elvárt eredmények megadásával.
• Stb.
Közös gondolkozás a nevelőtestülettel!
„Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre
képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni”
(H. Weiss Donald)
Barcsák Marianna
[email protected]
Barlai Róbertné
[email protected]
Jurecz Emil
[email protected]
20/326-2034
Köszönöm a figyelmet!
Barlai Róbertné Kati
Elérhetőségek:
+3630 9649276
[email protected]