Transcript Thaisz Miklós - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai

A pedagógus
minősítési rendszer
Thaisz Miklós
Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet
Jogszabályi háttér
Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény 64-65. §.
• A törvény „kerettörvény”, a részletszabályokról a
2013. augusztusában megjelenő kormányrendelet
szól majd a törvény 94. § g. pontjának
felhatalmazása alapján
• A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus
előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép
hatályba
• Az előmeneteli rendszer vonatkozik a nevelésioktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálati
intézményekben, a pedagógiai-szakmai szolgáltató
intézményekben
és
a
gyermekvédelmi
intézményekben pedagógus vagy pedagógiai előadó,
pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottakra
•
A pedagógus előmeneteli
rendszer fokozatai
Kötelező fokozatok:
1. szakasz: Gyakornok (2-4 év)
2. szakasz: Pedagógus I.(6-9 év)
3. szakasz: Pedagógus II. (min. 6 év)
----------------------------------------------------------
Nem kötelező fokozatok:
4. szakasz: Mesterpedagógus (feltétele: 14 év gyakorlat,
szakvizsga, 2. minősítés)
4. v. 5. szakasz Kutatótanár
feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés)
A három fős minősítő
bizottság tagjai
•Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus
fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő ×
• A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa
megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői
megbízással rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása
esetében a fenntartó képviselője
•a kormányhivatal által delegált, felkészített, névjegyzék szereplő szakértő, vagy
pedagógusképző
felsőoktatási
intézmény
oktatója/gyakorlóiskolájának,
gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba
sorolt, felkészített alkalmazottja×
•
×: (A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II.
fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzésben és pedagógus minősítésben,
amennyiben
15
év
szakmai
gyakorlattal,
szakvizsgával
rendelkezik és elvégezte a szükséges továbbképzést)
Minősítő bizottság gyakornoki
minősítő vizsga esetén
•Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített,
Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő
szakértő
• A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az
általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb
vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott
•A
pedagógusképző
felsőoktatási
intézmény
oktatója/gyakorlóiskolájának,
gyakorlóóvodájának,
gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt,
felkészített alkalmazottja
Kiből lehet köznevelési szakértő?
Felsőfokú
végzettséggel
és
pedagógus
szakképzettséggel; pedagógus- vagy oktatói
munkakörben szerzett tíz év szakmai
gyakorlattal;
továbbá
pedagógusszakvizsgával rendelkezik, valamint akit
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatnak,
vagy
a
pedagógusmunkakörre
szóló
jogviszonya,
munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél
kevesebb idő telt el, vagy
• Rendelkezik a hivatal engedélyével
•
• Elvégezte az OH által alapított 60 órás
(30+30) továbbképzést
Általános szabályok
Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben
dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba
besorolt pedagógus minősítési eljárásában.
•
• A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik
tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az
értékelt pedagógusnak a minősítés tanévében legnagyobb
óraszámban
tanított
tantárgynak
megfelelő
szakképzettségével.
Speciális szabályok
• Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési
eljárás esetében a három említett tagon kívül a minősítési bizottság
további tagja a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja.
• Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás
során a felsőoktatási intézmény által delegált szakértőt az egyházi
fenntartó kéri fel. Amennyiben az egyházi fenntartó a miniszterrel
köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiaiszakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor a köznevelési
szakértőt a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki.
A minősítési eljárás
• A minősítési eljárás komplex eljárás, a pedagógus teljes
tevékenységét vizsgálja
•A minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi a 2014/2015ös tanévtől
(A 2013/2014-es tanévben végzett ellenőrzések és minősítések
megtervezését és lebonyolítását az Oktatási Hivatal a kiemelt projektek
keretében, a fejlesztések részeként, a Kormányhivatalok folyamatos
tájékoztatása és minimális adminisztratív közreműködése mellett végzi.)
• A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt
kérdőívek,
értékelőlapok,
megfigyelési,
önértékelési
szempontok,
feldolgozási
segédletek
és
szempontsorok
egységesek és nyilvánosak.
• A pedagógus értékelési eszközöket az Oktatási Hivatal dolgozza
ki, és a miniszter hagyja jóvá.
A minősítési eljárás menete
• A pedagógus meghatározott időpontig elkészíti és feltölti a
portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett
elektronikus felületre.
• A minősítő bizottság (minősítő vizsga és a Pedagógus I. minősítési
eljárása
esetén)
a
pedagógus
legalább
két
foglalkozását
meglátogatja, melyet szakmai megbeszélés követ.
• A portfólió védés alkalmával az értékelt pedagógus a saját maga által
készített önértékelését védi meg és válaszol a bizottság tagjainak
kérdéseire.
A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a Pedagógus I.
és Pedagógus II. fokozatba jelentkezés esetén kiemelten figyelembe
veszi a rendeletben meghatározott pedagógus kompetenciákat, míg a
Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba jelentkezés esetén a
pedagógus által végzett tevékenységeket.
A pedagógus portfóliója
A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely
alapján végigkísérhető a pedagógus kompetenciák fejlődése, a
pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei
egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a
reflexiói, értelmezése alapján.
A portfólió tartalmi elemei:
•a szakmai önéletrajz,
•a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra,
foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve,
•a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása,
dokumentumait,
•önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumai,
•a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid
bemutatása,
•a szakmai életút értékelése.
A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt
dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A
pedagógusértékelési eszközöket a miniszter hagyja jóvá.
A pedagógus értékelés elemei, a
pedagógus kompetenciák
1.szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
2.pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a
megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
3.a tanulás támogatása,
4.a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód
érvényesülése,
5.a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,
esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális
sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
6.pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének
folyamatos értékelése, elemzése,
7.kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás,
8.elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
Az értékelés
• A minősítő bizottság tagjai áttekintik és értékelik a pedagógus által
feltöltött portfóliót
• Az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit
• Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését
•az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott
foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat
• A meglátogatott foglalkozás(oka)t
• A portfólióvédést.
A bizottság ezt követően elkészíti az összegző értékelést,
amelyet feltöltenek az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltő
felületre. Az értékelés során a Pedagógus I. fokozat eléréséhez a
megfelelés alsó küszöbértéke 60%, a Pedagógus II. fokozat eléréséhez
75%, Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzéséhez pedig
85%.
A pedagógus értékelése
(Pedagógus I., Pedagógus II.)
1.
A
B
Az értékelés elemei
%
A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió
értékelése
50
A portfólióvédés értékelése
Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra
megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
2.
Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra 20
megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett
dokumentum elemzése
Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei
3.
Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra
megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során
látogatott foglalkozások tapasztalatai
Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző
értékelése
30
A pedagógus értékelése
(Mesterpedagógus, Kutatótanár)
A
B
Az értékelés elemei
%
A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió
értékelése
A portfólióvédés értékelése
1.
Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység,
tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység,
pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó
gyakorlat bemutatása a portfólióban
50
Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban
Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra
megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
2.
3.
Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra
megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum
elemzése
Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott
foglalkozások tapasztalatai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése
20
30
Átmeneti szabályok
1. A gyakornoki időszak
•A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő
vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet
hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási
jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
•A korábban létesített közalkalmazotti jogviszonyok
esetében a Kjt. és végrehajtási rendelete gyakornokra és
gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni,
azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt.
gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései
alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I.
fokozatba kell besorolni. A munka törvénykönyve
hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai
gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I.
fokozatba kell besorolni.
Átmeneti szabályok
2. A Pedagógus II. fokozat elérése
•A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba
besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal
rendelkező
pedagógus
először
2014-ben
kezdeményezheti a minősítési eljárást.
•A
pedagógus-szakvizsgával,
és
tizennégy
év
szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014.
április 30-ig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba
2015. január 1-ével történő besorolását. A kérelem
alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus
2014. április 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által
kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai
támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell
sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban
foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.
Átmeneti szabályok
3. A Mesterpedagógus fokozat elérése
A miniszter a pedagógus-előmeneteli
rendszer
országos bevezetése érdekében pályázati felhívást
tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő
besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH
bonyolítja le.
A pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki
• rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és
pedagógus-szakvizsgával,
• szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az
Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a
szaktanácsadói névjegyzéken,
• vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői
vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett
szaktanácsadói továbbképzésen,
• vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés
által biztosított költségtérítés terhére részt vesz a szakértői,
szaktanácsadói feladatok ellátásában.
Átmeneti szabályok
4. A Mesterpedagógus fokozatot elért,
szakértőként/szaktanácsadóként
foglalkoztatott pedagógus munkaidőkedvezménye
•
•
•
Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok
minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz
részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidőkedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött
munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál –
óvodapedagógus esetén huszonöt óránál –, továbbá
tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a
munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell
annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok
ellátásában részt tudjon venni.
A munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente
legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői,
szaktanácsadói feladatok ellátásával.
A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus
költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként
tízezer forint.
…./2013. (… …) Korm. rendelet
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény köznevelési intézményekben
történő végrehajtásról
Foglalkoztatási rendelet
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A pedagógusok előmeneteli és
illetményrendszere
1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges
követelmények
2. A gyakornoki idő és a mentor
3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása
4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő
jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő
bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Köznevelésért Felelős Államtitkárság
5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az
átsorolás időpontja
6.
A
pedagógusok
illetménypótléka
megállapításának részletes szabályai
7. A pedagógusok munkaidejének beosztása
• A
pedagógus
számára
a
kötött
munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem
kötött részében
• Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban
tervezhető,
rendszeres
nem
tanórai
foglalkozás
8. Az alkotói szabadság igénybevételének
részletes szabályai
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Új munkaidő szabályozás
Teljes munkaidő
(heti 40 óra)
80 %
(32 óra)
Kötött munkaidő
55-65 %
Nevelés-oktatással
lekötött munkaidő
20 %
(8 óra)
a pedagógus maga jogosult
a felhasználásáról dönteni
Fennmaradó rész
Egyéb foglalkozás
a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres
nem tanórai foglalkozás, amely
• szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
• sportkör, tömegsport foglalkozás,
• egyéni vagy csoportos felzárkóztató,
fejlesztő foglalkozás,
• egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő
foglalkozás,
• napközi,
• tanulószoba,
•
•
•
•
•
tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
pályaválasztást segítő foglalkozás,
közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
diákönkormányzati foglalkozás,
felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket
adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító
csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a
tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a
kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos
kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,
• tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság,
iskolák közötti verseny, bajnokság,
• az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák
keretében
meg
nem
valósítható
osztályvagy
csoportfoglalkozás
lehet.
A pedagógus számára a kötött munkaidőnek
neveléssel-oktatással le nem kötött részében
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos
eltöltésének megszervezése,
a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével
összefüggő feladatok végrehajtása,
előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –
tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
végrehajtása,
a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
eseti helyettesítés,
a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
A pedagógus számára a kötött munkaidőnek
neveléssel-oktatással le nem kötött részében
• pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
• a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő
részvétel,
• munkaközösség-vezetés,
• az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
• környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
• iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
• hangszerkarbantartás megszervezése,
• különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a
köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
• a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves
munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem
minősülő feladat ellátása
rendelhető el.
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a
nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai
szakszolgálati intézményben tartózkodni,
kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül
ellátható feladatot lát el.
A kollektív szerződés, ennek hiányában a
munkáltató határozza meg, hogy melyek
azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak
a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai
szakszolgálat intézményében, és melyek
azok a feladatok, amelyeket az intézményen
kívül lehet teljesítenie.
• A meghatározottak alapján az egy
pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb
foglalkozások száma egy tanítási napon a
kettő, egy tanítási héten a hat órát nem
haladhatja meg.
• A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő
felső határa felett eseti helyettesítés a
bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el,
egy pedagógus számára tanítási évenként
legfeljebb harminc tanítási napra.
Az intézményvezető
• az órarend és a
• munkatervben meghatározott feladatok alapján
az intézményben foglalkoztatott pedagógusok
vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást
vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
Köszönöm a figyelmüket!
Thaisz Miklós
[email protected]