Transcript Létesítmény-elhelyezés & Beruházás

Létesítmény-elhelyezés
A telephelyválasztással kapcsolatos
alapfogalmak
• A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű
vállalati döntések egyik tipikus esete, mert
• a telephelyválasztás során nyert előnyök vagy
hátrányok hosszú időn át meghatározzák a
vállalat gazdasági eredményeit.
A klasszikus telephelyelméletek 1
Thünnen-körök
J. H. von Thünnen (1783 - 1850) az
autark állam gazdaságának térbeli
modelljét írta le a XIX. században
empirikus tapasztalatainak alapján.
Zöldség-gyümölcs öv
Erdőöv (tüzifa és épületfa)
Gabonaöv (búza, rozs, burgonya)
Legelőváltós, háromnyomásos
gazdálkodási öv
Állattenyésztő öv
Vágó- és tenyészmarha
+ ipari növények
Extenzív állattenyésztő öv
Igénybe nem vett pusztaság
Piacközpont
(város)
A klasszikus telephelyelméletek 2
• Walter Roscher telephelyelméletének (1865) lényege hogy a
telepítendő termelés igénystruktúrájának legmegfelelőbb befogadó
struktúrát kell keresni.
• Walter Launhardt telepítési elméletében (1882) elsősorban a
távolságproblémára koncentrál. Elmélete szerint a termelést három fő
komponense - a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a
fogyasztópiac - által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell
telepíteni.
Launhardt-háromszög
Érclelőhely
A
P
Termelés (ipari telephely)
A+B cos


B sin


+ C cos
+ C sin


C
Fogyasztópiac
B
Szénlelőhely

=0
=0
A klasszikus telephelyelméletek 3
• Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a
telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek
minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol
valamennyi termelési tényező a legkevesebb
költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés
legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása.
• August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephelykiválasztás célját a nyereség maximalizálásában határozta
meg.
• Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes
tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos
eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az
infrastruktúra szerepének felismerése.
A telepítési döntések szintjei
• A telepítési döntéseknek három szintje különböztethető meg:
– nagytérségi,
– középtérségi és a
– mikrotérségi szintek.
• A nagytérség alatt egész kontinenst, vagy annak nagyobb regionális részét,
esetenként egy nagy nemzetközi viziút által integrált vonzáskörzetet, de
gyakran csak egy ország nagyobb társadalmi-gazdasági területi egységét
értik.
• Középtérség alatt megye nagyságú, vagy két-három megyényi körzeteket
(kb. NUTS II) szoktak érteni, de gyakran megyénél kisebb területet is így
azonosítanak. (Pl. a Duna-Tisza köze illetve Bács-Kiskun megye 3 középtájra
osztható: a Duna-Tisza közi homokhátságra, a Duna menti síkságra és a
bácskai löszhátra)
• Mikrotérségen általában egy konkrét települést és annak agglomerációját
szokták érteni.
A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető
iparágak
• nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl.
cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar - ágazatok
• energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat
• vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar,
papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-,
cukoripar)
• szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás
• munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek,
cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar)
• tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó-, repülőés gépkocsi gyártás, komputertechnika
A telepítési nyereség
• A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért)
nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen
belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a
főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására,
megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire
vezethető vissza.
• A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi
adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az
állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés,
természetvédelmi korlátozás stb.
A telepítési nyereség komponensei
• a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi
költségekből elérhető megtakarítás,
• a vízbeszerzésben, a vízellátásban és
szennyvízelvezetésben elérhető költség-megtakarítás,
• az energiaellátásban elérhető megtakarítás,
• a munkaerő-ellátásban elérhető költség-megtakarítás,
• a települési háttér fejlettségének költségkímélő
képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem,
egészségügy stb.)
• a szállítási költségekben és a közeli kooperációban
rejlő megtakarítási lehetőségek,
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos
egyszerű számítások 1
A telephely kiválasztás célja három költségtípus
minimalizálása:
- helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos
költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő
költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé
történő kiadások)
- elosztási költségek: a termékek vevőhöz való
eljuttatásának, terjesztésének költségei
- anyagköltségek: a termelési inputok beszerzési
költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos
egyszerű számítások 2
• Lineáris programozással:
• Az "szállítási probléma" módszerét alkalmazva
lehet a költségminimalizálás szempontjából
optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet
választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási
költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az
alternatív telephelyeket előbb be kell
azonosítani.)
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos
egyszerű számítások 3
Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet
meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti
távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy
elosztási központok helyének kiválasztására)
• A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási
költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak
meghatározása:
dix *V i

Cx=
;
V i
•
•
•
•
•
diy *V i

Cy=
V i
Cx =gravitációs központ x koordinátája
Cy= gravitációs központ y koordinátája
dix = az i-edik létesítmény x koordinátája
diy = az i-edik létesítmény y koordinátája
Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége
Példa
Egy vállalat köztes raktárat kíván létrehozni budapesti székhelye és telephelyei között.
A székhely és az telephelyek koordinátáit, valamint a közöttük szállított termékek
mennyiségét az alábbi táblázat mutatja:
Város
x koordináta
y koordináta
szállított menny. (ezer t)
Budapest
Debrecen
Győr
Pécs
Szeged
300
570
150
220
420
300
320
350
70
100
1200
670
520
440
610
Cx=(300*1200+570*670+150*520+220*440+420*610) / (1200+670+520+440+610) = 340
Cy= (300*1200+320*670+350*520+70*440+100*610) / (1200+670+520+440+610) = 250
400
350
300
250
200
Series1
150
100
50
0
0
100
200
300
400
500
600
Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos
egyszerű számítások 4
• A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása
elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján
történik, s az erőforrás-megfontolások csak
másodlagosak.
• A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az
alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet
létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék
azokat. A problémának általában igen sok megoldása
lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása
rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek
egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek
döntő többségében szimulációval oldják meg a
problémát.
A létesítmény tervezése 1
• Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra
jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egy
egységre jutó fix költség.
Ourput
átlagos
egységköltsége
100 egység kapacitású
üzem
200 egység kapacitású
üzem
300 egység kapacitású
űzem
legjobb működési szintek
Mennyiség
A létesítmény tervezése 2
A létesítmény tervezés hosszú távú kapacitástervezés, amikor a létesítmény
méretéről, időzítéséről és elhelyezéséről döntenek.
A létesítmény tervezésére vonatkozó stratégiai döntést meghatározó
legfontosabb tényezők:
• előre jelzett kereslet
• a létesítmények költsége
• a versenytársak várható viselkedése ( Gyors reagálás óvatos beruházási
politikát indokolhat)
• üzleti stratégia (Hol a hangsúly: költségminimalizáláson vagy a kiszolgálási
színvonalon, vagy a rugalmasságon.)
• nemzetközi szempontok (A létesítmények elhelyezésének szempontjai is
globalizálódnak - a globálisan legjobb stratégiai előnyöket kínáló
elhelyezés megtalálása)
A létesítmények típusai
- termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád
termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony
szállítási költségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében)
- piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit
kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási
költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői
igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb.)
- folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián
alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására
képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek,
amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak pl. autóipar)
- általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több
folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég
tőkéjük a specializációra)
Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntéselőkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági
számítások alapján
• A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy
szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az
ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet - Nyereség) struktúrájára épülő
gazdaságossági számításokat használjuk.
• Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások
alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás
tárgyát képező beavatkozás - valamint annak
tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető
hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a
tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a
költség-fedezet struktúrára
Báruházás-gazdaságossági mutatók
•
•
•
•
Statikus megtérülési idő
Dinamikus megtérülési idő
Nettó jelenérték
Belső kamatláb (IRR)