Transcript 1214 06 2 17. Tétel

1214 06 2
17. Tétel
Települési kv
alapjai
17/1. Település fogalma
Az ember társadalmi létformája, a természeti
feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági
jelenségek és folyamatok, műszaki-építészeti elemek
együttesének és egymásra többszörösen ható
tényezőinek térbeli koncentrációja.
Olyan együttes, amelyben meghatározott
embercsoport számára lakó-, és munkahelyek,
valamint ezekkel összefüggésben álló egyéb épületek,
létesítmények és intézmények összefüggő területen
helyezkednek el.
17/2. Települések típusai
Falu
Város
 Egyszerűbb szerkezetű,
 Nagyobb lélekszámú település.
csoportos település.
 Kisebb lélekszámú.
 Általában a lakosság
alapellátása biztosított.
 Sok helyen mg-i termelésre
rendezkedtek be.
 Ipari, közlekedési, kereskedelmi,
közgazdasági, oktatási,
kulturális és szociális funkciók a
meghatározóak.
 Hatásterülete túlnyúlik a
település határán.
 Környezetére hatást gyakorol.
 Zárt utcahálózat, többszintes
épületek, közművesítés,
népességszám, városi jogok.
17/2. Települések típusai
 Tanya (altípus): Külterületi lakott hely. (különleges
településtípus Mo-n.)
 Község (altípus): Jogszabállyal létrehozott
településforma.
17/2. Települések típusai
 Településtudományi kategóriák:
 Településszórványok (tanyák);
 Tanyaközpontok, szövetkezeti és egyéb központok;
 Községek, falvak;
 Városok (kis – közép – nagy – világvárosok)
 Államigazgatási kategóriák:
 Főváros;
 Megyei jogú város;
 Város, község.
17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői
Urbanizáció: olyan folyamat, amikor kisebb
településből nagyobb településbe tömörülnek az
emberek.
Két időrendi elemből áll:
1.) Városodás: egy település lakosszámának viszonylag
rövid idő alatti növekedése. (MENNYISÉGI
NÖVEKEDÉS!)
Az emberek kis településből a nagy településbe
vándorolnak.
17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői
2.) Városiasodás: a településfejlesztés két eleme oly
annyira összeolvadt, hogy a köztük lévő határ már nem
felismerhető.
Laza beépítés → tömörebbé válik → nő a laksűrűség
Földszintes épületek → többszintes,magas házas beépítés
Városi lakosság magasabb színvonalú ellátása: kultúra,
egészségügy, üdülés, szórakozás.
↓
Társadalmi átalakulások
17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői
Infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve,
amelyek, nem vesznek részt közvetlenül a termelési
folyamatokban, de közvetve befolyásolják a termelés
fejleszthetőségét.
 Közösségi jellegű (kommunális) szolgáltatást nyújtó
létesítmények;
 És a működésükért felelős szervezetek.
Települési infrastruktúra: a település határain belül vagy
annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet
szolgáló intézmények létesítmények összessége.
17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői
Infrastruktúra 2 jellemző ágazta.
Termelőjellegű ágazat
Fogyasztási jellegű ágazat
 Anyagi szolgáltatás
 Energiaszolgáltatás
 Szállítás, közlekedés
 Távközlés
 Anyagi szolgáltatás
 Városi és háztartási vízellátás
 Egészségvédelem
 Levegőtisztaság-védelem
 Nem anyagi szolgáltatás
 Szakoktatás
 Kutatás
 Nemzetközi tapasztalatcsere
 Nem anyagi szolgáltatás
 Közművelődési hálózat
 Tömegkommunikáció
 Balesetvédelem
 Közbiztonság
17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői
 Hosszú élettartam:
 Lakás- és egyéb épületek: 80-100 év;
 Víz - és csatornahálózat: 40-60 év;
 Hosszabb létesítési időtartam, mint az ipari berendezéseké.
 Többnyire oszthatatlanok (10-ből 1 emelet ellátása még nem
elégséges)
 Nagy összegű beruházások:
 Nincs szolgáltatók közötti verseny.
 Úgy „adják össze” a beruházási költségeket.
 Nincs mód alternatív hálózatok kiépítésére.
 Lassan térülnek meg ezek a beruházások, de a népességre
pozitív hatásuk miatt fontosak.
17/5. Infrastruktúra szektorai (8)
 Lakásállomány
 Közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények,
létesítmények,
 Javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek.
 Közüzemi szolgáltatások létesítményei, hálózatai.
 Települési környezet védelmét ellátó létesítmények,
berendezések.
 Településen belüli szállítás-közlekedés hálózatai.
 Üdülés-pihenés intézményei, létesítményei.
 Település-fenntartás, üzemeltetés építményei,
létesítményei.
17/6. Településeket ellátó közművek
I.) Energiaellátás
A.) Villamos energia ellátás
 Erőművek (energiaforrás+generátorok) - villamos
energia– szállítás (vezetékek+átalakítók)
 Nem tárolható a villamos energia.
17/6. Településeket ellátó közművek
B.) Vezetékes gázellátás
Előnyei
Hátrányai
 Szállítás- kezelés egyszerű;
 Robbanásveszély;
 Környezetet kevésbé
 Gyúlékony;
szennyezik;
 Mechanikai hulladékuk
(hamu, salak, por) nincs;
 Mérgező;
Vezetékes gázellátás rendszere:
- gáz-előállítás, beszerzés,
- gázszállítás;
- gázelosztás;
- irányítástechnika és energiaellátás.
17/6. Településeket ellátó közművek
II.) Települési vízi közmű hálózat
A.) Vízellátás
Az egészséges ivóvíz állampolgári jog.
Víztermelés – víztisztítás – vízszállítás - vízelosztás –
víztárolás
Vízszállítás: a termelő helytől a fogyasztóig csővezeték
rendszeren meghatározott nyomással, minőségben,
mennyiségben eljusson a víz.
Csőhálózat: nem szennyeződhet a víz. (Fő-gerinc és
elosztóvezetékek)
17/6. Településeket ellátó közművek
 Ivóvízhálózatok típusai:
 Ágas rendszerű hálózat: a fogyasztók
nagy távolságra, szétszórtan helyezkednek
el. A gerincvezetékről elágazó
elosztóvezetékek vakon (tűzcsapban)
végződnek. Ha csőtörés van, nagyobb
területek maradnak víz nélkül.
 Összekapcsolt rendszerű hálózat: nem
végződnek vakon, hanem össze vannak
kötve egymással.
17/6. Településeket ellátó közművek
 Körvezetékes rendszerű hálózat: a
fővezetékeiről leágazó gerincvezetékek
hurokszerűen futnak körbe. A körön kívül
ágas vagy összekapcsolt a rendszer.
17/6. Településeket ellátó közművek
Víztárolás: a fogyasztás é s a nyomásingadozás egyenlítik
ki. Üzemzavar esetén meghatározott tartalék elhelyezése a
tároló- medencékben.
Víztárolók
Mélytárolók: terepszint felett vagy építményben.
Betonmedence vagy fémtartály.
Magastárolók: vasbeton víztornyok. Kisebb
vízmennyiség tárolására.
Ivóvíztározó (Kazasztán :-)
Ivóvíztározó
Hidroglóbusz
Hidroglóbusz
Kuvait
17/6. Településeket ellátó közművek
B.) Csatornázás:
csapadékvíz- és szennyvízelvezetést látja el.
Típusai:
A.) egyesített rendszerű csatornahálózat: szennyvíz +
csapadékvíz egy csatornán vezetik el.
Alkalmazás:
- ha előnyös a szennyvizet és csapadékvizet együttesen
tisztítani;
- ha csak így fér el a közterület közműszelvényében;
- sík területen, ahol nincs elég lejtés és a csatorna
gyakran eldugulna;
- ha egyszerűbb, olcsóbb így.
17/6. Településeket ellátó közművek
B.)Elválasztó rendszerű csatornahálózat:
szennyvizet és a csapadékvizet egymástól függetlenül,
két csatornában vezetik el.
Alkalmazás:
 Ha kicsi a befogadó kapacitása a tisztítóműnek,
 Ha a csapadékvíz könnyebben, olcsóbban elvezethető a
befogadóba;
 Ha a befogadó a csapadék elvezetéséhez több helyen is
elérhető.
17/6. Településeket ellátó közművek
 Csapadékvizek:
 út szélén, rácsos víznyelők fogadják be;
 Magas a hordaléktartalmuk
 Házi szennyvizek:
 Sok szerves anyagot tartalmaznak;
 Gyorsan bomló alkotók
 Fertőzöttnek tekinthetők
 Ipari szennyvizek:
 Mennyiségileg és minőségileg különbözőek lehetnek;
17/6. Településeket ellátó közművek
 Közműolló: a vezetékes ivóvízhálózat és a
szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének
egymáshoz való aránya.
Közműolló
Hazánkban
a közműolló nyitott,
vagyis a lakások
jóval nagyobb
hányada részesül
közműves
vízellátásban, mint
közműves
szennyvízelvezetésb
en.