Tűzvédelmi szakvizsga

download report

Transcript Tűzvédelmi szakvizsga

Tűzvédelmi feladatokat ellátó
személyek továbbképzése
Szeged
2012. április 3.
Rókus Imre tű. őrnagy
[email protected]
Tűzvédelmi szakvizsga
2012. január 1-jén hatályba lépett a tűzvédelmi
szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról,
munkakörökről,
a
tűzvédelmi
szakvizsgával
összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi
szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011.
(XII. 7.) BM rendelet (továbbiakban: BM rendelet),
amellyel egyidejűleg hatályát veszti a tűzvédelmi
szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról,
munkakörökről,
a
tűzvédelmi
szakvizsgával
összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi
szakvizsga részletes szabályairól szóló 27/2009 (X.
29.) ÖM rendelet.
Az új BM rendelet értelmében nem
kötelezett szakvizsga megszerzésére:
●
●
az 1. melléklet 6. foglalkozási ág (munkakör)
esetében, a csak az 1. pirotechnikai osztályba
tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását
végző személy,
az 1. melléklet 1-5. és 12-13. pontjaiban
meghatározott foglalkozási ágat (munkakört)
betöltő vagy azt vezető (munkáltató) személy,
ha a szakvizsgáztatásra jogosultsághoz
szükséges végzettséggel és szakképesítéssel
rendelkezik.
Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki:
● a BM rendelet 1. mellékletének 1-5. vagy
12. pontja szerinti foglalkozási ágakra
(munkakörökre)
előírt
szakvizsgák
esetében
a
felsőoktatásról
szóló
törvényben meghatározott felsőoktatási
intézményben
szerzett
felsőfokú
végzettséggel és legalább középszintű
tűzvédelmi
szakmai
képesítéssel,
továbbá tűzvédelmi szakterületen a
szakmai
képesítés
megszerzésétől
számított legalább ötéves szakmai
gyakorlattal,
Szakvizsgáztatásra az jogosult, aki:
a Rendelet 1. mellékletének 6-11. és 13. pontja
szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre)
előírt szakvizsgák esetében műszaki képzési
területen
szerzett
mérnöki
szakképzettséggel,
végzettséggel
és
felsőszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel,
továbbá tűzvédelmi szakterületen a szakmai
képesítés megszerzésétől számított legalább
ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A BM rendelet 2012. május 1jei változásával újabb feltétel kerül
megfogalmazásra,
miszerint
a
BM
rendelet 1. melléklete szerinti foglalkozási
ágak
(munkakörök)
vonatkozásában
a szakvizsgáztatásra való jogosultság
további feltétele az adott foglalkozási
ághoz tartozó érvényes szakvizsga
megléte.
A vizsgáztató automatikusan nem vállik
jogosulttá a 4. és 12. foglalkozási ágban
vizsgáztatni, hiába rendelkeznek a
vizsgáztatókra vonatkozó képzettséggel,
szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal.
A vizsgáztatóknak adatváltozásként be kell
jelenteni amennyiben a BM rendelet 4. és
12. foglalkozási ágban is kívánnak
vizsgáztatni.
A szakvizsga bizottság
A
szakvizsgabizottság
háromtagú.
Elnökét és két tagját az oktatásszervező
kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak
közül.
A felkérést a szakvizsgáztató legalább egy
évig megőrzi.
A felkérés az alábbi adatokat tartalmazza:
● oktatás esetén annak helyét (pontos címét),
kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és
időtartamát,
● szakvizsga esetén annak helyét (pontos címét),
kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc),
● a szakvizsgabizottság tagjainak, elnökének
nevét, az adott foglalkozási ághoz tartozó
bizonyítvány számát és nyilvántartási számukat,
● a foglalkozási ág vagy munkakör 1. melléklet
szerinti sorszámát és megnevezését
Oktatás és vizsga bejelentése:
Az oktatásszervező a bejelentésben
meghatározott adatokat úgy kell, hogy
közölje a tűzvédelmi hatósággal, hogy az
a bejelentést legalább az oktatás és a
szakvizsga időpontja előtt nyolc nappal
korábban
megkapja és
erről az
oktatásszervező köteles meggyőződni.
HOGYAN?
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
● oktatás esetén annak helyét (pontos címét),
kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc) és
időtartamát,
● szakvizsga esetén annak helyét (pontos címét),
kezdő időpontját (év, hó, nap, óra, perc),
● a szakvizsgabizottság tagjainak, elnökének
nevét, az adott foglalkozási ághoz tartozó
bizonyítvány számát és nyilvántartási számukat,
● a foglalkozási ág vagy munkakör 1. melléklet
szerinti sorszámát és megnevezését.
A bejelentésben jelezni kell a felkészítés
módját is.
● A bejelentett adatokban - az oktatás,
szakvizsga időpontjának kivételével bekövetkező esetleges változást, az
illetékes tűzvédelmi hatósággal az oktatás
vagy a szakvizsga időpontja előtt
legalább egy munkanappal korábban,
írásban és szóban is közölni kell. A
szakvizsga helyszíne csak az adott
településen belül változtatható, az oktatás,
szakvizsga időpontja nem változtatható.
● Az oktatásszervező bejelentésében legfeljebb 3 fő - tartalék szakvizsgáztató
személyt nevezhet meg, aki szükség
esetén a vizsgabizottság elnökét, tagját
helyettesítheti. Helyettesítés esetén a
változást nem kell bejelenteni.
Vizsga
Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli
részből áll, melyet abban az esetben követ
szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli
vizsgán 50–89% közötti arányban adott helyes
választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%os arányban helyes választ adott, nem kötelező
szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek
minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti
arányban adott helyes választ, a vizsga
sikertelennek minősül.
A 2012. január 1. előtt érvényes foglalkozási ágak, munkakörök a
következő megváltozott foglalkozási ágaknak, munkaköröknek
felelnek meg:
●
●
a propán-bután gáz lefejtését, töltését,
kiszolgálását végzők, továbbá azon propánbután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a
targonca üzemanyag palackjának (tartályának)
cseréjét is végzik foglalkozási ág az 1.
melléklet 3. pont szerinti foglalkozási ágnak,
a pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő,
terméküzemeltető, anyag- és termékgyártásvezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos)
pirotechnikai termékek kereskedését folytatók
foglalkozási ág az 1. melléklet 6. pont szerinti
foglalkozási ágnak,
beépített
tűzjelző
berendezések
szerelését, telepítését, felülvizsgálatát,
javítását és karbantartását végzők
foglalkozási ág az 1. melléklet 8. pont
szerinti foglalkozási ágnak,
● a
beépített
tűzoltó
berendezések
szerelését, telepítését, felülvizsgálatát,
javítását és karbantartását végzők
foglalkozási ág az 1. melléklet 9. pont
szerinti foglalkozási ágnak,
●
● a beépített tűzjelző berendezéseket
tervezők, valamint a kivitelezésért
felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet
10. pont szerinti foglalkozási ágnak,
● a beépített tűzoltó berendezéseket
tervezők, valamint a kivitelezésért
felelős, műszaki vezetők az 1. melléklet
11. pont szerinti foglalkozási ágnak.
Foglalkozási ágak (az újak kiemelve):
1.
2.
3.
4.
Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt
lánggal járó munkát végzők.
Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt
anyagoknak bármely időpontban 300 kg
tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását
vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó
mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó
feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.
Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását,
továbbá autógáz kiszolgálását végzők.
Tűzgátló
nyílászáró-szerkezetek
beépítését,
javítását, karbantartását végzők.
5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.
6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők,
terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők.
7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.
8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését,
karbantartását,
javítását,
telepítését,
felülvizsgálatát végzők.
9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését,
karbantartását,
javítását,
telepítését,
felülvizsgálatát végzők.
10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a
kivitelezésért
felelős
műszaki
vezetők,
valamint az üzembe helyező mérnökök.
11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a
kivitelezésért
felelős
műszaki
vezetők,
valamint az üzembe helyező mérnökök.
12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek
alkalmazását, karbantartását végzők.
13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek
telepítését,
javítását,
karbantartását
végzők.
ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT
VÁLTOZÁSAI
HASZNÁLAT
Tűzveszélyességi osztályba sorolás:
‐560.§ (1) h.) PB gáz cseretelep
Kimaradt:
‐az a közösségi épület, amelyben egy
tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél
nagyobb „C”,
villamos berendezés és villámvédelmi
berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata
Új:
A‐B 3 év;
C‐D‐E 6 évente
felülvizsgálat
563. § (1) A létesítményre vonatkozó
tűzvédelmi dokumentációt az
üzemeltetőnek az adott létesítmény
területén kell tartania. Több telephely
esetén a dokumentációt az egyes
telephelyeken el kell helyezni.
 563. § (4) A veszélyességi övezetben,
helyiségben, építményben és szabadtéren csak
az ott folytatott folyamatos tevékenységhez
szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.
Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék
mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor
alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki
követelményben megengedett tűzterhelési
értéket.
 + 15% eltérés!!!
 573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba
tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben
az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
különböző halmazállapotú anyagok együtt nem
tárolhatók.
 Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A”
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag
a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó
anyagokkal együtt –ha a vonatkozó műszaki
követelmények ettől eltérően nem
rendelkeznek– nem tárolható.
574. § (6) Tűzgátló előtérben, füstmentes
lépcsőházban és előterében
mindennemű tárolás tilos.
574. § (7) Helyiségben tárolt anyag
tárolási magassága nem haladhatja meg a
kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt
anyag és a kötényfal között 1 méter
távolságot kell tartani.
HASZNÁLATI SZABÁLYKÉNT A MEGLÉVŐ
TÁROLÁSI HELYISÉGEKRE IS
VONATKOZIK
A jogszabálytól eltérő tárolási mód esetén
az üzemeltető a szabálytalan állapot
megszüntetése céljából megváltoztatja a
tárolási módot vagy eltérési engedélyt
kérelmezhet a tűzvédelmi hatóságtól.
A kérelemhez mellékelni kell:
- Építési engedély és használatbavételi
engedély (ép. eng. dokumentum)
- Tűzvédelmi szakértő által készített
létesítéskor hatályos szabályok szerinti
tűzvédelmi dokumentáció
- OKF által jóváhagyott számítógépes
szimuláció
Az ellensúlyozó intézkedések
szükségességéről, illetve tartalmáról (pl.
hatásos füstelvezető felület növelése)
egyedi elbírálás alapján kell dönteni.
Az eltérési engedély rendelkező részében
rögzíteni kell a tárolási magasságot.
584. § (1) A hő‐ és füstelvezető rendszert,
a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó
műszaki követelmények és a gyártó
utasítások szerint kell ellenőrizni,
felülvizsgálni, karbantartani.
(2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő
rendelkezése hiányában a hő és
füstelvezető rendszert és a füstmentesítés
eszközeit félévente kell ellenőrizni és
karbantartani.
584.§ (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a
karbantartás, valamint az ellenőrzés
vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó
kezelési utasítását kell irányadónak
tekinteni.
(4) A hő‐ és füstelvezető rendszer
megfelelő működésének félévenkénti
ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell
gondoskodnia.
(5) A rendszer működéséről és
ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról
naplót kell vezetni. A naplóban minden, a
rendszerre vonatkozó megjegyzést,
eseményt az időpont megjelölésével fel
kell tüntetni.
584. § (6) A túlnyomásos szellőztetésű
füstmentes lépcsőházak mérését meg kell
ismételni
a) ha a lépcsőházi füstmentesítés
hatékonyságát befolyásoló változásra,
átalakításra kerül sor,
b) 5 évente.
585.§ (1) A füstgátló ajtók önműködő
csukódását havonta ellenőrizni kell. Az
ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni
kell.
585.§ (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat,
karbantartás, mérés során tapasztalt
hiányosságokat, hibákat soron kívül
javítani és a javítás elvégzését írásban
igazolni kell.
585.§ (3) A füstelvezető, légpótló nyílások
nyílászáróinak szabad mozgását
folyamatosan biztosítani kell, és e
nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre
figyelmeztető tartós, jól észlelhető és
olvasható méretű feliratot a nyílászárón
el kell helyezni.
(4) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár!
Az ajtó önműködő csukódását biztosítani
kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni,
tartós, jól észlelhető és olvasható méretű
kivitelben.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti
feliratokat, továbbá a hő és füstelvezető
rendszer, füstmentesítés eszközei
működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát
– a magyaron kívül – idegen nyelven is el
kell helyezni, ha ezt az építmény,
építményrész használóinak nyelvismerete
indokolja.
589.§. A tűzoltósági kulcsszéf állandó
üzemképes állapotban tartása, valamint a
felülvizsgálat és karbantartás elvégzése,
elvégeztetése az üzemeltető kötelessége.
 590.§ (6) Az építmény, épület üzemeltetője
köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a
világító jelek működését, működőképességét a
vonatkozó műszaki követelményben, ezek
hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel
ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban
dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a
körülmények változásaiból adódóan vagy
elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni,
illetőleg a meglétükről meggyőződni.
 601.§ (5) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a
kettős üzemű járművet tilos elhelyezni
 a) cseppfolyós (propán‐bután) üzemanyag esetén –
kivéve a vonatkozó műszaki követelményeknek
megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járműveket
 – aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas
tárolókban,
 – ab) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épületek
alatti terekben,
 – ac) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár
nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből
talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek
teljes levegőcseréje nem biztosított,
 – ad) ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem
biztosított,
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén:
ba) tömegtartózkodású vagy nagy
forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó
zárt, át nem szellőzött terekben,
bb) ahol az átszellőzés el nem zárható
módon nem biztosított.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában
meghatározott terek bejáratánál, jól látható
módon, a „Biztonsági szelep nélküli
LPG üzemű jármű részére tilos a
behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.
Új fejezetként került szabályozásra a
szabadtéri rendezvények tűzvédelmi
teendői.
595 – 598. §
A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI
FŐIGAZGATÓ
INTÉZKEDÉSE
A tűzoltási műszaki mentési tervre kötelezett
létesítmények, területek köréről, valamint a
Tűzoltási Műszaki Mentési Terv tartalmi és
formai követelményeiről
A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési
tevékenységének általános szabályairól szóló
39/2011. (11. 15.) BM rendelet 55. § (3) alapján
a Tűzoltási Műszaki Mentési Terv (a
továbbiakban: TMMT) részletes szabályozása
érdekében OKF Intézkedés került kiadásra.
1996. évi XXXI. Törvény 18/A. §.
alapján
 A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki
szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre
külön jogszabályban meghatározottak szerint a
hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki
Mentési Tervet készít.
 A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a
rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos
megkeresésére a TMMT elkészítéséhez
szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat
30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság
rendelkezésére bocsátani.
 Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges
formátumú adatokat elektronikus úton, míg a
műszaki rajzos, grafikus formátumúakat
nyomtatott és elektronikus változatban kell
átadnia a tűzoltóság részére.
 Az adatokban bekövetkezett változásokat a
változást követően haladéktalanul, de legkésőbb
írásban 8 napon belül be kell jelenteni a
hivatásos tűzoltóságnak.
I. fejezet
A TMMT készítésére kötelezett létesítmények, területek
köréről
Mélyépítésű létesítmények, talajszint alatti helyiségek és
gépjárműtárolók:
 50-nél több gépjármű befogadására alkalmas gépjárműtárolók
épülete;
 több szintes nyitott gépjárműtárolók, melyek szintenként
minimum 20 gépjármű befogadására alkalmasak;
 metróállomások;
 800 méternél hosszabb alagutak.
Szállásépületek:
200 főnél nagyobb befogadóképességű üdülőfunkcióval
rendelkező épület, kollégium és üdülőszálló,
gyógyszálló, szanatórium, gyógyüdülő.
Közösségi épületek:
 a közszolgálati televíziók, rádiók és létesítményeik;
 országos, megyei levéltárak;
 nagy értékű és jelentőségű műemlék épületek, ahol
egy tűzszakasz alapterülete meghaladja az 1500
m2-t és a létesítmény 300 fő befogadóképesség
feletti;
 kulturális létesítmény, intézmény, amelyben egy
tűzszakasz befogadó képessége 300 főnél nagyobb
(könyvtár, múzeum, színház, rendezvény és
sportcsarnok);
 bevásárlóközpontok, nagyáruházak ahol egy tűzszakasz
alapterülete meghaladja a 6000 m2-t, vagy az
összesített tűzszakasz nagysága meghaladja a 10 000
m2-t;
 50 fő befogadó képesség feletti speciális ellátást
biztosító létesítmények (a mozgásukban és/vagy
cselekvőképességükben korlátozott személyek, valamint
a testi fogyatékosok, vakok, gyengén látók, szellemi
fogyatékosok intézményei),
 50 fő befogadó képesség feletti időskorúak számára
létrehozott létesítmények (szociális otthonok, idősek
házai, napközi otthonai, egészségügyi gondozó
intézményei);
 kórházak, klinikák (100 fő fekvőbeteg ellátása felett);
 Igazgatási és irodaépületek, ahol egy tűzszakasz
alapterülete meghaladja a 3000 m2-t és a tűzszakasz
befogadóképessége meghaladja a 300 főt.
Ipari épületek, területek:
 alsó-, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemekre, súlyos káresemény elhárítási
terv készítésére kötelezett ipari üzemekre;
 „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt
létesítmények, vegyi üzemek, gyógyszergyárak;
 a mezőgazdasági rendeltetésű épületek közül a
malmok és az ipari épületek közül a 3000 m2-es
tűzszakasz méretnél nagyobb „C” tűzveszélyességi
osztályú épületek.
 erőművek (kivéve: szélerőmű, vízerőmű);
 sugárveszélyes, radioaktív anyagot vagy izotópot
felhasználó és tároló területek, létesítmények
(kizárólag atomerőművek, kutatóreaktorok, kiégett
nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolóira);
 gázfogadók és gázterminálok, ha a gáz nyomása 25-40
bar közötti és a tartályokban lévő gáz térfogata
meghaladja a 15.000 m3-t;
 éghető folyadéktároló tartálytelep
 tartálytelepeken a legnagyobb tartályból és
védőterületéből adódó összesített legnagyobb égő
felületre;
 a legnagyobb erőt, teljesítményt és oltóanyagmennyiséget igénylő tartály és felfogó tér együttes
tűzére;
 telepszerű, vagy tartályok közös felfogótérben történő
elhelyezés esetén, ha a tartályok összesített
tárolókapacitása meghaladja az 1000 m3-t;
 minden olyan helyen, ahol azt a tárolt anyag
veszélyessége, feldolgozása, tárolása indokolttá teszi
Honvédségi területek, épületek:
A BM OKF és a Magyar Honvédség által közösen
meghatározott veszélyes katonai
objektumokra, területekre és létesítményekre.
Tárolási épületek, területek:
„A-D” tűzveszélyességi osztályba tartozó tárolók,
raktárak, ahol a tűzszakasz 4000 m2, vagy a
tűzszakaszok összesített alapterülete a
10 000 m2-t meghaladja;
Egyéb létesítmények, területek:
 Magas épület, rendeltetéstől függetlenül;
 A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére,
fenntartására kötelezett létesítmény tűzvédelmi
szempontból kiemelt fontosságú területeire;
 300 főt meghaladó utasforgalmat lebonyolító vasúti
pályaudvar, rendező-pályaudvar, valamint teherpályaudvar.
 Robbanóanyag illetve pirotechnikai anyagok, termékek
tárolásával, gyártásával, felhasználásával foglalkozó
üzemek;
 Nyilvános repülőteret igénybe vevő főbb légijárműtípusra.
A működési terület szerinti Hivatásos
Tűzoltóság parancsnoka a kötelezőn
meghatározott létesítményeken,
területeken kívül javaslatot tehet további
TMMT-k elkészítésére az illetékességi
terület szerinti megyei katasztrófavédelmi
igazgatónak.
Az TMMT tartalmi és formai követelményei
1. A TMMT adatszolgáltatásra vonatkozó
szöveges része a létesítményre, területre
vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:






megnevezése;
címe, külterületen GPS koordináta;
telefonszáma;
tevékenységi köre;
technológiája;
létesítmény,terület tűzvédelméért felelős személy
neve, telefonszáma, stb.;
a létesítmény, terület rendelkezik e
létesítményi tűzoltósággal;
létesítmény, terület műszaki vonatkozásban
meghatározott felkészültségű szakember(ek),
illetékes személy(ek) neve, telefonszáma stb.;
társszervekkel kapcsolatos információk
(nevek, telefonszámok, stb.);
várhatóan hány fő tartózkodik maximum
egyidejűleg a létesítményben napszakonként
vagy műszakonként;
3. A megközelítési útvonal(ak)ra vonatkozóan:
 a vonulási útvonal az OMT szerint;
 vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők,
 a vonulási távolság (a tűzoltóság székhelyétől a
létesítmény, terület címéig) és a vonulási idő (60
km/órával számolva) közvetlenül a
létesítményhez;
 irányítási pont, bevetési hely, a bevetésre
tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési
pont(ok);
 a menekülési és mentési útvonalak, azoknak az
útvonalaknak a meghatározása, kijelölése,
amelyeken az életmentés, illetve kiürítés
végrehajtható;
4.A tűzveszélyességi osztályba sorolását:
a létesítmény tűzveszélyességi osztálya;
az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
építmények,
 helyiségek,
szabadterek megnevezése, elhelyezkedése;
üzemszerűen előforduló tűz- és
robbanásveszélyes, valamint
egészségkárosító anyagok felsorolását
5. A létesítmény tűzoltás taktikailag fontos
sajátosságait:
 a közműhálózattal kapcsolatos, tűzoltás
szempontjából fontos információk (a közművek
kiszakaszolásának lehetőségei, ezt
esetlegesen kizáró okok kiemelt
meghatározása)
 Víz, villany, gáz, sűrített levegő, csatornahálózat.
 a tűzoltást és műszaki mentést meghatározó
(befolyásoló) technológiai folyamatok,
 számított tűzterhelést,
a tűzoltást és műszaki mentést
meghatározó (befolyásoló) építési és egyéb
sajátosságok (hő- és fűstelvezető);
a beépített oltóberendezések telepítési
helye, működtetésükhöz szükséges
intézkedések és egyéb információk (pl. habés gázelárasztás, sprinkler stb.)
tűzvédelmi és műszaki mentéshez
szükséges eszközök tárolási helye,
működtetésükhöz szükséges intézkedések.
6.A legnagyobb veszélyforrás:
megnevezése;
elhelyezkedése;
a tűzoltás és műszaki mentés szempontjából
a veszélyforrás sajátosságai.
7.
A balesetveszély elhárításával kapcsolatban a
veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai:
 füstmentesítés;
 robbanásveszély megszüntetése, stb.
8.
Az oltóanyagforrásokat:
 az oltóvízforrások elhelyezkedése a rá vonatkozó
adatokkal (átmérő, nyomás, vízhozam, tároló kapacitás);
 a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok:
 hozzáférhetősége,
 mennyisége,
 fajtája,
 bevethetőségük lehetőségei;
műszaki mentéshez szükséges anyagok:
hozzáférhetősége,
mennyisége,
fajtája,
bevethetőségük lehetőségei;
a helyszínen található oltóeszközök;
helyszínen található műszaki mentési
eszközök;
9.
A helyszínen igénybe vehető eszközök;
helyszínen igénybe vehető létesítmény erő- és
munkagépei, egyéb eszközei és az igénybe vehető
kezelő személyzet;
a munkahelyi polgári védelmi szervezet
igénybevételi lehetősége.
10. A tűzoltás, műszaki mentés
helyszínének megjelölése:
a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz,
műszaki mentés helyének meghatározása;
az irányítási mód meghatározása;
a felderítés lehetséges módozatai;
az életmentés végrehajtásának lehetőségei;
tűzoltás, műszaki mentés feladatai;
a betervezett erők feladatainak meghatározása;
a hírforgalom megszervezése, az információk
továbbításának rendje;
a társszervekkel való együttműködés tervezése
(mentők, rendőrség, katasztrófavédelem, létesítmény
szakemberei stb.);
11. A készítés dátumának megjelölése,
valamint a készítő és a készítésben
közreműködők aláírása.
Helyszínrajzra vonatkozó követelmények:
Legfeljebb A/3-as formátumban kell készíteni. Azon
esetekben ahol A/3-as méret nem lenne elegendő, ott a
rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as
formátumra, és jobb felső sarkában meg kell számozni.
 Többszintes épület esetén a legnagyobb
veszélyforrásra való felhívás szövegesen,
úgynevezett képfelirattal (pl: labor a 2. emeleten)
jelenjen meg a helyszínrajzon.
 A helyszínrajzon a hatályos egyezményes jeleket kell
alkalmazni.
 A rajzokon minden esetben eltérő színnel kell
feltüntetni az egyezményes rajzjeleket. Minden rajzot,
illetve az egyezményes rajzjelekben nem szereplő
jelölést jelmagyarázattal is el kell látni.
A helyszínrajzon jelölni kell:







a létesítmény, terület nevét és címét
az égtáj jelölést;
az épület fő méreteit;
a homlokzati magasságot;
a szintek számát;
a befogadó képességet;
az érkező szerek rajparancsnokai részére kijelölt
irányítási pontot;
 a közmű elzárókat (a gépészeti elzárók
főkapcsolóit, főelzáróit meg kell különböztetni a
szakaszoló kapcsolóitól),
 a vízszerzési helyeket;
a tűzoltási felvonulási területet a szerekkel és eltérő
színnel (zöld mező) a magasból mentő gépjárművek
felállítási lehetőségeinek helyét a maximális
terhelhetőség megjelölésével;
a létesítményre vonatkozólag biztonsági liftet, a
tűzjelző és oltó központ, hő- és füstelvezető
nyitásának helyét, valamint a kulcsszéf és
tervszekrény helyét;
az épület természetes behatolási pontjait;
a legnagyobb veszélyforrást (piros színű kerettel
jelölve);
a menekülési útvonalakat;
egyéb, a beavatkozás biztonsága szempontjából
jelentős veszélyforrást.
Térképszelvényre vonatkozó követelmény
A térképszelvényen fel kell tüntetni a
határoló utcák megnevezéseit, a
környező épületek házszámait, valamint
a létesítmény helyszínrajzát mely
tartalmazza a megközelítési útvonalakat
is.
A térképszelvényt legfeljebb A/4-as
formátumban kell elkészíteni.
TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK:
A WEST BALKÁN TRAGÉDIA!
A zenés, táncos rendezvények
működésének biztonságosabbá
tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormány
rendelet
Zenés, táncos rendezvény
A rendszeresen vagy meghatározott
alkalomból, illetve időpontban tartott,
nyilvános, nem zártkörű, válogatott
lemezbemutatás vagy élő előadás útján
nyújtott zeneszolgáltatást
főszolgáltatásként nyújtó rendezvény,
amelyen a részvételhez nem kell
megváltott ülőhellyel rendelkezni
A rendelet hatálya kiterjed azokra az
alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos
rendezvényekre, amelyeket a 253/1997.
(XII. 20.) Kormány rendeletben
meghatározott tömegtartózkodásra
szolgáló építményben, építményen,
tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget
tartalmazó építményben, építményen,
vagy tömegtartózkodásra szolgáló
helyiségben tartanak;
a szabadban tartanak és a rendezvény
időtartama alatt várhatóan lesz olyan
időpont, amelyen a résztvevők létszáma
az 1000 főt meghaladja
A rendeletet nem kell alkalmazni
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá
tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá
tartozó gyűlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és
vallásfelekezetek által szervezett vallási
szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos
rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény
által szervezett rendezvényekre.
Az előbbiek nem azt jelentik, hogy csak a
rendezvénytartási engedélyhez kötött
események alkalmával kell a tűzvédelmi
szabályokat betartani.
A TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEKNEK
MINDEN ESETBEN MEG KELL FELELNI!
Tűzvédelmi Szabályzat
A 30/1996 (XII.6.) BM. Rendelet alapján
3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell:
i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél
nagyobb befogadóképességű helyiséget
tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy
önálló rendeltetési egységen belüli,
helyiségcsoport (építményrész) esetében a –
kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű
módon igazolt – megengedett maximális
befogadóképességet;
j) az i) pont szerinti esetekben a
megengedett maximális
befogadóképességnek megfelelő
helyiséghasználat módját és felelősét.
Tűzriadó terv
4. § (1) A Szabályzat mellékleteként
Tűzriadó Tervet kell készíteni:
b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport,
egészségügyi és szociális építményrészre,
építményre, létesítményekre;
Tűzriadó terv
4. § (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:
e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az
építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait
a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések
(eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a
vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. §
i) pont szerinti esetekben a helyiségek
megengedett maximális befogadóképességének
megjelölésével.
Lépcsőházak, folyosók, virág elhelyezés
 A menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez
szükséges átbocsátóképesség méretéig –,
továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat
elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével
történhet.
 Minimum 1,1 méter szabad szélesség!
 Eltérés esetén kiürítés számítással kell igazolni
ennek elégségét.
 Éghető anyagot tilos tárolni!
Időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatot
kell elvégezni a lakóépületekben,
kivéve a fázisonként 32 A-nél nem
nagyobb névleges áramerősségű
túláramvédelem utáni áramköreit.
A létesítmények kimutatásba vételénél
kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az
objektumokra és területekre, amelyeknél
az előforduló tűzesetek és/vagy
robbanások az emberi életet, testi épséget
fokozottan, vagy nagy létszámban,
továbbá az anyagi javakat jelentős
mértékben veszélyeztetik például:
nagyforgalmú és/vagy tömegtartózkodásra
szolgáló létesítmények, épületek,
pótolhatatlan és/vagy nagy értékek,
információhalmazok befogadására
szolgáló létesítmények, stb.
Tömegközlekedési szolgáltatók
Helyi közlekedési létesítmények (buszgarázsok,
villamos kocsiszínek, javító, karbantartó
üzemegységek, raktárbázisok)
Magyar Államvasutak Zrt. (24 órás szolgálattal
biztosított pályaudvarok, javító, karbantartó
üzemegységek, raktárbázisok)
VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. (pályaudvarok,
buszgarázsok, járműtelepek, javító-,
karbantartó-, raktárbázisok)
Repülőterek.
Egyéb szolgáltatók
Közterületfenntartó, városüzemeltető
létesítmények,
Vízművek,
Szennyvízkezelő létesítmények,
Magyar Posta központi ( országos, megyei,
fővárosi) intézményei, valamint a 200 m2-nél
nagyobb összetett alapterületű (postahivatalok)
Informatikai létesítmények, (távbeszélő központok)
Erdőgazdaságok.
Járóbeteg-ellátást biztosító intézmények
Központi rendelő intézetek,
Területi rendelő intézetek,
Kezelőintézetek, utógondozók.
Fekvőbeteg-ellátást biztosító
intézmények
Kórházak
Klinikák
Egészségügyi gondozó kórházak
Fogyatékkal élők számára létrehozott
intézmények:
vakok, gyengén látók intézményei,
siketek intézményei,
mozgássérültek intézményei,
szellemi fogyatékosok intézményei.
Időskorúak számára létrehozott
intézmények (50 fő befogadóképesség
felett):
szociális otthonok,
idősek házai, napközi otthonai,
idősek egészségügyi gondozó intézményei.
Gyermek és csecsemő ellátási
intézmények (50 fő befogadóképesség
felett): csecsemőotthonok,
bölcsődék.
Közoktatási intézmények:
óvodák,
általános iskolák,
szakmunkásképzők,
középiskolák,
felsőoktatási intézmények,
kollégiumok, diákszállók.
Kulturális intézmények:
könyvtárak (200 m2 összesített alapterület
felett),
színházak,
filmszínházak,
kultúrházak, művelődési otthonok,
múzeumok (200 m2 összesített alapterület
felett).
Sport és szórakozó helyek:
sportlétesítmények, csarnokok (300 fő
befogadó képesség felett),
szórakozó helyek (300 fő befogadó
képesség felett).
Kereskedelmi és szolgáltató
létesítmények:
áruházak,
bevásárló központok, nagyáruházak (500 fő
befogadó képesség felett),
háztartási, festék és vegyiáru üzletek („A”
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
anyagok)
Szállásjellegű létesítmények:
szállodák,
motelek, panziók (50 fő befogadó képesség
felett),
üdülő-szállók (50 fő befogadó képesség
felett)
termelő, feldolgozó üzemek
„A” és „B” tűzveszélyességi osztályú
üzemek,
„C” tűzveszélyességi osztályú létesítmények
közül az 50 fő feletti munkavállalót
foglalkoztatók,
„D” és „E” tűzveszélyességi osztályú
létesítmények közül a 100 fő feletti
munkavállalót foglalkoztatók.
Lakóépületek:
középmagas és/vagy magas
panelszerkezetből épült lakóépületekből
álló lakótelepeken található
lakásszövetkezetek és társasház
képviseletek.
 A kimutatásba vett létesítmények, gazdálkodó
szervezetek általános ellenőrzési
időintervalluma: 6 év.
 Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt
létesítményekben, gazdálkodó szervezeteknél 2
évenként.
 Rendeltetéstől függetlenül minden magas
épületben 2 évenként,
 A "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt, továbbá
a 200 fő feletti munkavállalót foglalkoztató,
valamint a tömegtartózkodásra szolgáló
létesítményeknél 3 évenként.
Tűzvizsgálat
A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság
értékeli:
a) a kárt szenvedett létesítmény, építmény,
szabad terület (különösen: erdő,
mezőgazdasági terület) tűzvédelmi
helyzetét átfogó, valamint összehasonlító
módon, figyelembe véve a létesítéskor és
a tűzeset időpontjában érvényben lévő
előírásokat
b) a létesítési és a használati előírások
teljesítését; a tűzoltóság hatósági,
szakhatósági munkájának a létesítmény,
az építmény, a szabad terület tűzvédelmi
helyzetére gyakorolt hatását a
rendelkezésre álló iratok alapján,
c) a tűzeset helyszínének
megközelíthetőségét, a tűzjelzés
lehetőségét, a vízszerzési helyeket, a
beépített jelző és oltó berendezéseket
Integrált Hatósági munka
A szemlék, ellenőrzések alkalmával
minden szakterülettel kapcsolatos
hiányosságot észlelni kell (pl.:
iparbiztonság)
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!